Észak-Magyarország, 2002. november (58. évfolyam, 255-279. szám)

2002-11-22 / 272. szám

2002. november 22., péntek ÉSZ«4lftfi\lft8RSláfi# AKTUÁLIS / HIRDETÉS / 3 HÍRCSOKOR 0 Nyílt nap. Nyílt napot tart a Bulgár- földi Általános Iskola november 27-én reggel 8 órától. Az érdeklődő szülők be­mutatóórákat láthatnak az iskola két ta­nítási nyelvű osztályaiban. 0 Jótékonysági akció. A 2-11 éves gyermekeknek kifejlesztett Yippy gyü­mölcslé megvásárlásával dobozonként 2 forinttal támogatjuk a Gyermekétkez­tetési Alapítványt. 0 Közoktatási konferencia. Tizedik al­kalommal rendez a B.-A.-Z. Megyei Pe­dagógiai Szakmai és Szak- szolgálati Intézet közokta­tási konferenciát Lillafüre­den, november 26-28-ig. A tanácskozás címe: Esz­közök, módszerek, eljárások, struktúrák a jövő iskolájában. (Fotó: B. T.) JEGYZET Áramvonal i Í Halmos Ildikó HALMOS@inform .hu Bosszantó, ha az ember reggel autóba szál Iván azt tapasztalja, hogy a járgány egyik kereke hiányzik. Hát még az milyen bosszantó, ha másnap a többi három is eltűnik, az előző nap felrakott pótkerékkel egyetemben. Mindez jó néhány éve történt, de még mindig emlékszem a döbbenetre, a kerék nélküli kocsi komikus látványára. És arra is, hogy akkor már napok óta nem működött az utcában a közvilágítás. Ha anélkül telik el nap szerkesztő­ségünkben, hogy egyetlen olvasónk sem te­lefonál közvilágítás ügyben, hiányérzetünk támad. Jó, ez némileg túlzás, de panaszos akad bőven. Legutóbb valaki azt mesélte, hogy az egyik este, amikor hazafelé tartott, letépték a nyakláncát. Ott, ahol lakik, hete­kig nem égtek a lámpák. Persze volt idő, amikor nem is volt köz- világítás, mégis, milyen jól megvoltunk. Csakhogy azóta feltalálták az éjszakai lám­pafényt, mi meg úgy hozzászoktunk, hogy roppant mód zavar, ha megfosztanak min­ket a világosságtól. És nemcsak az irritálja az embereket, hogy nem ég a lámpa, ha­nem az is, ha e tényt, gyakran úgy érzik, hiába jelentik be a szolgáltatónak. Telnek a napok, a hetek, a lámpa meg csak nem • gyógyul, az áramszolgáltató üzenetrögzítő­je pedig nem és nem ad információt, hogy mikorra várható a javulás. / Es míg ha Mari néni nem fizeti a szám­lát, előbb-utóbb azon kapja magát, hogy hiába kattintgatja otthon a kapcsolót, addig a szolgáltató akármeddig húzhatja a közvi­lágítási hibák javítását, Mari néni mit tehet? Legfeljebb századszor is felhívja az áramvonalat. Az egyetlen kellemetlenség, amit a cégnek okozhat annyi, hogy pana­szát századszor is regisztrálniuk kell. VILLÁMVOKS Nem tervezik a spórolást Előző kérdésünk: Tud-e spórolni a gyógyszereken 2003 januárjától? A leadott szavazatok aránya: Mai kérdésünk: Van-e milliárdos megyénkben? Szavazatát leadhatja: www.boon.hu Számba vennék az értékeinket Az eltűnt tárgyak felkutatását nehezíti, hogy a műkincsekről nincs teljes nyilvántartás Múzeumi tárgyak lajstroma készül Fotó: Ádám János Miskolc (ÉM - PTA) - Az ellopott műtárgyak felderíté­sében is segédkezne a kultu­rális és a belügyi tárca által létrehozni tervezett Műtárgy Védelmi Információs Központ, amelynek elsődleges feladata a műkincs-nyilvántartás létre­hozása lenne. A nemzetközi illegális műkincs­kereskedelem évről évre dollár­milliós forgalmat bonyolít. A Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának adatai sze­rint, hazánkban 2000-ben 293 bűncselekményt és szabálysértést követtek el kulturális javak ter­hére több mint 70 millió forint ér­tékben. 2001-ben pedig a 252 eset­hez már több mint 184 millió fo­rint kárérték járult. Miről készül kép? Az Országos Rendőr-főka­pitányság adatai szerint az utób­bi két év alatt évente 500 millió forint értékben 1000-1100 mű­tárggyal kapcsolatos bűncselek­ményt követtek el. A legtöbb műtárgyat magánlakásokból, egyházaktól tulajdonították el. A műtárgyak felkutatását ne­hezíti, hogy Magyarországon az ellopott műkincsekről nincs nyilvántartás, fényképes doku­mentáció. Ennek hiányában pe­dig akaratlanul is engedélyt ad­hat a lopott műtárgyak kivite­lére a Kulturális Örökségvédel­mi Hivatal. A tárcaközi hivatalként létre­hozandó Műtárgyvédelmi Infor­mációs Központnak igy elsőd­leges feladata lesz a nyilvántar­tási rendszer kiépítése, az újabb esetek regisztrálása, a külföldi partnerekkel való kapcsolatépí­tés, illetve az árverési katalógu­sok figyelemmel kísérése. Térségünk egyházait arról kér­deztük, milyen nyilvántartással rendelkeznek a műkincseinkről.- A kegytárgyak, az úrvacso­rái edények az egyes gyülekeze­tek tulajdonában vannak - mond­ta Mészáros István püspök, a Ti­szán inneni Püspöki Hivatal vezetője. - Ezekről a tárgyakról minden gyülekezetnek leltárát kell vezetnie, amely tartalmazza a kegytárgy leírását, készültének idejét is. Azon településeken, ahol már nincs helyben lakó lel­kipásztor, a nem használt kegy­tárgyakat a sárospataki múzeum­ban helyeztük el. Ha minden egyes tárgyról nem is, az értéke­sebb műtárgyainkról fényképfel­vételek is készültek. Sőt, az egyes templomokról szóló kiadványok­ban is találhatók képi felvételek, így például az avasi templom történetéről megjelent könyv is bővelkedik illusztrációban. Az értékesebb műtárgyait az evangélikus egyház is múzeum­ban helyezte el.- Az evangélikus múzeum ren­delkezik lajstrommal, és a gyüle­A múzeum „albuma”- A múzeumban minden műtárgyat leltárba veszünk. A régészeti leletről már rövid­del a megtalálását kővetően rendelkezésre állnak képi in­formációk, hiszen azokat hely­ben lerajzolják, lefényképezik - sorolta Veres László igazga­tó. - A végső kép, azaz a tárgyfotó elkészítése rendkí­vül időigényes feladat, lassan haladunk a munkával, de a digitális kamerák segítségével már a műtárgyaink mintegy feléről - mintegy 1 millió da­rabról - már fotó is készült. Azokról a tárgyakról, ame­lyek kiállításon szerepeltek, még precízebb nyilvántartá­sunk van. A Hermán Ottó Múzeum egyébként hamaro­san - november 27-én - helyt ad egy megbeszélésnek, amely témáját pontosan az új múze­umi nyilvántartási szabályzat adja. kezeteknél kintiévé kegytárgyak­ról, festményekről, képekről is van összeírás - tudtuk meg Veczán Pál evangélikus esper­estől. - Bár fényképes katalógus nincs, az értékeink döntő több­ségéről visszakereshető informá­ciókkal rendelkezünk. Hasonló a helyzet a görög katolikus egyház- község esetében. Mint azt Guly- bán Tibor görög katolikus espe­res elmondta, értékes tárgyaikról fényképes nyilvántartás is készül - hiszen a biztosítások megköté­séhez alapvető feltétel annak meg­léte. A tárgyakért, és a lajstrom elkészítéséért egyébként a helyi lelkipásztorok a felelősek. SZERKESZTŐSÉGÜNK VENDÉGE VOLT A MEGYEI ÉPÍTÉSZKAMARA ELNÖKE „Koordinálatlan dzsungel - moccanni sem lehet” Miskolc (ÉM - BAL) - To­kaji bort hozott ajándékba - lévén ő maga tokaji főépítész - Bodonyi Csaba kamarai el­nök, amikor a napokban szerkesztőségünk vendégeként ellátogatott az Északhoz, hogy a tervezőszakma jelenéről, társadalmi el(nem)ismert- ségéről beszéljen. A bor mellett az Ybl- és Széche- nyi-díjas miskolci építész, a me­gyei építészkamara elnöke a vá­rosra, a megyére, sőt, az egész or­szágra jellemző tapasztalatról szá­molt be: ahogy fogalmazott, „az építészet, annak kulturális aspek­tusa napjainkban nem közügy”. Azzal együtt - tette hozzá -, hogy „van iránta bizonyos társadalmi érdeklődés”. Jellemző, hogy 1990 óta az építés ügyével foglalkozó önálló kormányzati szerv nem jött létre, a téma egyik miniszté­riumtól a másikig került ciklus­ról ciklusra.- Koordinálatlan jogszabály­dzsungel kezd kialakulni, amiben lassan moccanni sem lehet. Sem kormányzati, sem önkormányza­ti szinten nem változott, azaz kon­zerválódott az állapot, miszerint az építészet nem része a kultúrá­nak. A régmúlt építészete - mint műemlék -, az kultúra, ami ma épül, az nem... Érdekes módon, a szocreál volt az utolsó korszak, amikor hatalom érdeklődött az építészet iránt, igaz, rossz, retrog- rád módon. Sajnos, a profik... A beszélgetés során a szakma és a politika együttes felemlege­tése nyomán adódott a felvetés: Bodonyi Csaba a közelmúltban - az önkormányzati kampány so­rán - maga is szerepet vállalt a helyi politizálásban. Hogy volt ez?- A politika eredetileg a város, a „polisz” ügyeivel való töi'ődés. Én a szónak ilyen értelmében po­Az építészetnek csak árt a pártpolitika. Egy város nem lehet valamelyik pártié... Bodonyi Csaba ..................................ff litizálok - válaszolta. - A hata­lom, a pártpolitika más asztal. Az építészetnek csak árt a pártpoli­tika. Egy város nem lehet vala­melyik pártté... A tervező ezúttal is kifejtette széles körben ismert véleményét, mely szerint minden (napjaink­ban) tervezett városrész rosz- szabb, mint a régi, nem tervezett. Más szavakkal: „mára az építésze­ti kultúra, sajnos, a profik ügyé­vé szűkült”. A szakember szerint elengedhetetlen, hogy visszanyúl­junk a múlthoz, tanulni, amikor újat hozunk létre. A szerkesztőségben lefolyt esz­mecsere során számos konkrét té­ma került terítékre, a legtöbb a megyeszékhely közeli múltjával, jelenével foglalkozott. így megis­merhettük a kamara elnökének nézeteit a Szinva, az Avas, illetve az Avasi lakótelep tárgyában - előbbi kettőt a miskolci identitás alapelemeként tartja számon, amely értékeket elhanyagol a vá­ros -, de olyan, kisebb jelentősé­gűnek tetsző ügyekről is, mint a lillai kisvasút végállomása, vagy a selyemréti strand, és különösen annak melegvíz-forrása (utóbbi ki­használatlanságát a tapolcai bar­langfürdő rekonsü’ukcióján dolgo­zó építész pazarlásnak tartja). Az átlag, nem az elit Az előző század második felé­ben kialakult - a Bauhaustól ere­deztethető, ám eltorzult - tervezői és építtetői típusgondolkodás mel­lett az individualizmus káros ha­tására hívta fel a figyelmet a to­vábbiakban Bodonyi Csaba: a há­zak létrehozói valamifajta önmeg­valósításra használják az építést, nem törődve sem a környezettel, sem a lakhatósággal.- Mintha a város valami nagy expó lenne. Ez a hozzáállás dúlta szét a tradicionális városszerke­zetet - szögezte le a szakember. - Ne felejtsük, a kultúrát a magas szintű átlag hordozza, nem az „elit”. Kinek a dolga volna a szín­vonalat biztosítani? Nem lehet az embereké, az egyéneké. Csak a közösség tudja rendbe rakni, ami elromlott. Igazából önkormányza­ti, még inkább állami feladat ez. Díjazott építészeink Miskolc (ÉM) - Bodo­nyi Csabát háromszor is díjazták a Bramac orszá­gos pályázatán, mellette a megyénkbeli építészek közül Puskás Péter és Révai Tamás kapott elis­merést. Az építőanyag-piacon tevé­kenykedő Bramac Kft. ebben az évben is meghirdette im­már hagyományos tervezői pályázatát, „Az év Bramac- tetője” mottóval. A beérkezett több mint száz pályázat közül több megyénkbeli épület, illetve építész is a díjazottak közé került. így első díjat szavaztak meg a bírálók az új épületek kategóriájában Bodonyi Csa­bának az ózdi görög katoli­kus templomért és a tokaji Hétszőlő Rt. borászati épüle­teiért, valamint a felújított épületek kategóriában az erdőbényei Magita cég foga­dóépületért. Kiemelt külön- díjban részesült továbbá Ré­vai Tamás a sajóvámosi kö­zösségi ház megtervezéséért, illetve Puskás Péter a Mis­kolci Egyetem oktatási köz­pontjának tervéért - értesí­tette lapunkat a megyei épí­tészkamara. Hirdetés 3 hónapos lekötött betét 9,01%* ’ EBKM. 5000000 Ft feletti lekötött összeg esetén, eves kamat 8.89 s. Az akció 2002. december 31-ig tart. A bank a kamatváltoztatas Jogát fenntartja. www.crstebank.hu 06 40 555 444 ERSTE mmimunbinu tm TUDJA, MIRŐL VAN SZÓ Bodonyi Csaba szerkesztőségünkbenFotó: Végh Csaba

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom