Észak-Magyarország, 2002. november (58. évfolyam, 255-279. szám)
2002-11-21 / 271. szám
ISZAK-MAQYARORSZáfi $ 2002. november 21., csütörtök EPITKEZES Otthonteremtési „hozzájárulás” Miskolc (ÉM) - A kormány december 1-jétől megemeli a lakásépítési támogatás összegét: egy gyermek után 500 ezer, minden további gyermek után 1,1 millió forintot kaphatnak a családok. Az első két gyermek után járó 1,6 millió forintot várhatóan megelőlegezik azok számára, akik meghatározott időn belül vállalnak két gyermeket, így ezt az összeget saját erőként használhatják fel. A megemelt lakásépítési támogatás költségvetési kihatása idén 600 millió forint, jövőre pedig várhatóan 8,3 milliárd forint lesz. A két gyermek után megelőlegezett támogatás ez évi vonzata nem számottevő, ugyanakkor jövőre 800 millió forintos kamattámogatással, illetve 3,5 millió forintos kedvezménnyel számolnak a kormány szakemberei. A kormány 2,2 milliárdot szánt a Szé- chenyi-terv ide vonatkozó fejezetére, megerősítették a lakás-takarékpénztár rendszert úgy, hogy az állami hozzájárulás évi 36 ezerről a duplájára nő, mindemellett lakáspolitikai tanácsadó testületet hoztak létre. Év végére tervezik az úgynevezett szocpol egységes rendszerét, amely egy gyermek után egymillió, két gyermek után 2,1 millió, három gyermek után 3,3 millió, négy gyermek után 4,4 millió forint lesz. Hogy boldogabb legyen a gyerekkoruk... Bomladozó salakházak, bizonytalan sorsok Ózd (ÉM) - Indul a martinsalakos házak újjáépítésének második üteme. Mint az már köztudott, jó néhány éve az ózdi* salakfeldolgozóból építkezésre alkalmatlan salak került ki, aminek következménye most sok milliárd forinttal terheli az államkasszát. Megyénkben - ami ez esetben Észak- Borsodra korlátozódik - sokan éltek az olcsó salakbetonból történő lakásépítés lehetőségével. Aki kohósalakot használt szerencséje volt, de a martinsalak kén- és * mésztartalma egy idő után duzzadást idézett elő, a falak megrepedtek, poriadásnak indultak. Állami beavatkozásra volt szükség a kár rendezésére. Újabb károsultak- Az első ütemben - három megyében 2,3 milliárd forintból - 93 család problémáját oldották meg, akiknek életveszélyessé vált a házuk. Borsod-Abaúj-Zemp- lén megyében 49 ügy rendeződött: 25 család újjáépítésről, 24-en pedig lakásvásárlásról döntöttek - ismertette Nagyné Ágoston Judit, a Gyors Újrakezdésért Kht. illetékese. Ózdon 13 ház épült újjá, míg négyen másikat vásároltak a lebontott helyett, a kár rendezése 459 millió 678 ezer forintot emésztett fel. Mint megtudtuk, 2002. január 15-ig 240-en jelezték salakproblémájukat, ám a kör szeptember 15-ig újabb 252 károsulttal bővült. A 17 megoldott ügy után tehát még 475-en várják a segítséget. Csepp a tengerben? A második ütem beindítására 450 millió forintot különített el a kormány és meghatározták, hogy négyzetméterenként maximum 140 ezer jforint lehet az építkezés költsége. Ez a pénz azonban sokak szerint csak csepp lesz a tengerben, mert a legújabb felmérések alapján 180 lakóépületet soroltak életveszélyes kategóriába a térségben. A helyreállítással foglalkozó szervek szakemberei nem bocsátkoztak jóslásokba a teljes bekerülési összeg nagyságáról, mivel eddig nem találkoztak két egyforma esettel, és a salakügy végső megoldása több évet vesz még igénybe. Belvárosi foghíjak és telekhiány Kinyílunk vagy teljesen beszorulunk - a döntés sürgető a megyeszékhely életében Miközben alig van olyan terület Miskolcon, ahol építkezni lehetne, a belváros közepén sártenger és Ingyenes parkoló látványa rondítja el a városképet Fotó: Ádám János Miskolc (ÉM) - Telket vennék! Ha lenne hol... Manapság Miskolcon üres telekhez jutni meglehetősen nehéz, többnyire meg kell venni egy házat, amit azután vagy lebont az építtető vagy átalakíttatja ízlése szerint. Furcsa, de igaz: egy nagyváros, amelynek belvárosa tele van beépítetlen telkekkel, foghíjakkal, ha lakásépítésről van szó, telekhiánnyal küzd. Ha végigböngésszük a régi újságcikkeket és várospolitikai kiadványokat, kiderül, hogy Miskolcon az építési területek hiánya nem újdonság. A rendszer- váltás előtt, amikor nagy tempóban építették a lakásokat, gyorsan felélte a város a beépíthető területeit, amelyből egyébként sem volt sok, lévén egy völgybe szorult településről van szó. Ennél is nagyobb gond, ha volt is terület, vagy keletkezett, azt többnyire lakótelepesítették. Sok terület szanálással, bontással jött létre, így tarolták le a fél várost, hogy a földszintes Miskolc helyére tízemeletes Miskolc épüljön. így jött létre a belvárosi lakótelep, ahol ugyanakkora területen sokszorannyi lakost helyeztek el - így is lehet „területet nyerni”. Szabad terület volt az Avas, ide is tízemeletes betonkolosszusok épültek, pedig a város Rózsadombja lehetett volna. Az előzmények ismeretében azt gondolnánk, a lakásépítés kapott mindig zöld utat, de nem. Lebontották a Búza tér melletti negyedet, ami jó darabig üres grund volt, majd készült rá egy szép terv, miszerint „iparos negyed” lesz a Búza téri hagyományokhoz híven: lakások, kis műhelyek, boltok vegyesen. Aztán lett helyette a Plaza, egy betonmonstrum, amely mindenütt a világon - kivéve Miskolcot - a peremkerületekben található. Rossz gazda A megyeszékhely építészei szerint a telekhiány legfőbb oka, hogy a város nem rendelkezik telekalakításra alkalmas területekkel. Olyan földekkel, amelyek közművesíthetőek, utakkal fel- szabadíthatóak, s oda lakások épülhetnek. Vannak kis fecnik, de komoly terület sehol. Hogy hova lettek a földek? A rendszerváltás előtt egy rendelet egyetlen tollvonással elvette Miskolctól a földjeit és odaadta a környékbeli téeszeknek. Zseniális ötlet volt, egyszerűen megfojtották ezzel a várost. Az idei polgármester-jelölti vitában az is elhangzott a mostani polgármester, Káli Sándor szájából: óriási hiba volt nem visszavásárolni a területeket, amikor még viszonylag szolid árak voltak. Ennek igazán most isszuk meg a levét, hiszen hogy csak egy példát említsünk, a Bosch letelepítéséhez is sokszoros áron vett földet az önkormányzat. Bárhogyan is szépítjük a dolgot: kevés ingatlana volt a városnak, azzal is rosszul gazdálkodott. Közös erővel Mit lehet most tenni? Csodát biztosan nem. Azt látható, hogy a kisebb-nagyobb foghíjtelkek elkelnek: így épül a Fehér Akác lakópark, a Pallos utca végénél egy nagyobb tömb, vagy az avasi lakótelep lábánál az évtizede fűben rejtőző alapok felhasználásával az új sorházak. De várat magára önkormányzati befektetés híján a „Vasaló tömb”, a Hunyadiba Kis-Hunyad és a Dayka Gábor utcák határolta terület feltárása. A megoldás ígérete a jelenlegi városvezetés programja. Káli Sándor szerint újra össze kell fogni a Miskolc környéki községekkel. Közös erővel lehetne lakásépítési területeket kialakítani, hiszen igen kis távolságokról van szó. A gondolat nem új: jó 15-20 évvel ezelőtt is megvalósultak ilyen vállalkozások. Volt idő, amikor Miskolc nem zárkózott be, hanem agglomerációban gondolkodott, jövőjét a környező településekkel együtt képzelte el. Most újraéledhet a terv, ugyanis építési terület kell - és nincs másutt. Könnyebb tömegközlekedést fejleszteni, utazási kedvezményt nyújtani, iskolaióvodai együttműködést kiépíteni, mint telket varázsolni a városnak. S ha figyelembe vesszük a jelenlegi ingatlanár-tendenciákat, köny- nyen lehet, hogy még olcsóbb is? Már nem csak a nagyvárosok sajátossága a sorház Fotó: Ádám J. Telek van, építkező kevés Edelény, Ózd, Tiszaújváros (ÉM) - Meglehetősen nehéz helyzetben van az, aki Miskolcon szeretne építkezni, de nincs telke, mert üres nincs. Vajon hogyan állnak e téren a megye más városai? Farkas László, az edelényi önkormányzat építkezési osztályvezetője:- Készül a rendezési tervünk, kevés azonban az építési telek után érdeklődők száma, amit a 2001-2002-es adatok is alátámasztanak: nem érkezett igény telekvásárlásra. A fiatalok többnyire elköltöznek, ami lecsökkenti az új lakások építésének számát; 2001- ben nyolc, idén mostanáig 21 új lakás épült vagy épül jelenleg is. Emellett rendelkezésünkre áll 15- 20 üres önkormányzati ingatlan. Kovács György, az ózdi ön- kormányzat főmérnöke:- Pillanatnyilag 15-20 építkezésre alkalmas területünk van - változó közmüvesítési fokkal. A város szűk szerkezete miatt speciális helyzetben vagyunk, s általában a kedvelt területekhez ragaszkodnak a városban lakók, így a régi házat lebontva építenek újakat. A fejlődés azonban látható, ugyanis éves szinten 40 új kertes ház épül. Mindemellett a Széchenyi-terv bérlakás-építési programja segítségével mintegy 20 tömbépületet húzunk fel a közeljövőben. Német Sándor, a tiszaúj- városi önkormányzat Építkezési Irodájának csoportvezetője:- Tiszaújvárosban nincs probléma a rendelkezésre bocsátott építési telkek számával. A rendezési terv naptári évtől függetlenül kijelöli azokat a helyeket, amelyeket lakóterületté nyilvánítunk, s megpróbáljuk a felmerülő igényeket kielégíteni. Idén közel 50 darab építési telket hirdettünk meg, bár ennél nagyobb az igény, ugyanis a kedvező lakásépítési kedvezmények folyamatosan növelik az építkezni vágyók számát. Miskolc (ÉM) - Mint oly sok minden, a lakásépítések terén sem jeleskedik megyénk az utóbbi években. Az építkezések számának rohamos csökkenése 1997-ben kezdődött, s csak 2000-ben kezdett növekedni kissé, de máig sem közelíti meg az országos átlagot. Az építésügyi hatóságok közel 23 ezer új lakás építését és 10 ezer új lakás használatba vételét engedélyezték 2002 első félévében Magyarországon. A használatba vett lakások száma 22 százalékkal, az új lakásépítési engedélyeké 8 százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában volt. A lakásépítésben - Észak-Ma- gyarország kivételével, ahol 22 százalékos visszaesés figyelhető meg - mindenütt növekedés tapasztalható. A legnagyobb emelkedés Közép-Dunántúlon és Kö- zép-Magyarországon történt, 48, illetve 32 százalékkal. A legkisebb növekedés a dél-dunántúli régiót jellemezte mindössze 3 százalékos emelkedéssel. Ha az egyes megyéket tekintjük is, változatosan alakult a helyzet: míg Veszprém megyében kilenctizeddel növekedett, addig Borsod- Abaúj-Zemplénben átlagosan 44 százalékkal csökkent a használatba vett lakások száma. A megyében 2002 első félévében mindössze 200 új lakás épült, 157-tel kevesebb mint az előző év azonos időszakában. A használatba vett lakások száma az országosnak mindössze 2 százalékát tette ki (egy évvel korábban ez az arány még 4,4 százalék volt). A kiadott lakásépítési engedélyek száma azonban egynegyedével emelkedett az év első hat hónapjában. A kiadott 619 lakásépítési engedély 2,7 százaléka az országosnak (egy évvel korábban 2,4 százaléka volt).
