Észak-Magyarország, 2002. november (58. évfolyam, 255-279. szám)
2002-11-21 / 271. szám
2002. november 21., csütörtök ORSZÁGBAN-VILÁGBAN / 2 HÍRCSOKOR 0 Lapbetiltás. Egy hónapra betiltották Irakban az elnök idősebb fia, Udaj Húszéin által kiadott Bábel cfmű napilapot - közölte szerdán az iraki tájékoztatási minisztérium illetékese. A minisztérium munkatársának szűkszavú közlése szerint a Bábel megjelenését azért függesztették fel, mert „nem tartotta magát a tájékoztatási minisztériumtól kapott utasításokhoz". A lapnak már a szerdai száma sem került a nyilvánosság elé. 0 Tüntetés. Katowicében, a sziléziai vajdaság fővárosában szerdán a „80 augusztusa” elnevezésű szakszervezet mintegy 1200 híve tüntetett újabb szénbányák tervezett bezárása és bányászok elbocsátása ellen. 0 Születésnap. Az új Európa egyik építőmestereként méltatták a szónokok Habsburg Ottót, az Európai Parlament volt képviselőjét és korelnökét szerdán, amikor Németország után Bécsben ünnepelte 90. születésnapját. Zemplén és az idegenforgalom Sátoraljaújhely (ÉM - BSZA) - A zempléni térség idegenforgalmi vállalkozóit, valamint önkormányzatait várta a Zempléni Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány Sátoraljaújhelyen megtartott fórumára. A rendezvényen szó esett többek között az ITD Hungary által kínált pályázati lehetőségekről, valamint a szervezeten keresztül érkező külföldi befektetésekről is. Mindezeken túl előadás hangzott el a Megyei Területfejlesztési Tanács által várhatóan kiírandó pályázatokról, valamint a szlovákiai idegenforgalmi kapcsolódási lehetőségekről. ÉMV: Hamisak a Greenpeace állításai Budapest, Sajóbábony (ÉM) - A cég fővárosi központjából küldött közleményben cáfolja a bábonyi Észak-magyarországi Vegyiművek Kft. a Greenpeace állításait, amelyek az üzem vizet szennyező tevékenységére látszanak utalni. A szekesztőségünkhöz tegnap - nyilvánvalóan a november 7-i zöld-demonstráció- ra, illetve az azt övező sajtóhíradásokra válaszul - eljuttatott levél az alábbi főbb megállapításokat tartalmazza: A VITUKI Rt. (amely intézet méréseit a Greenpeace állításai alátámasztására használta, más források mellett - a szerk.) felszíni vizek és iszapok vizsgálatára akkreditált intézete, a Vízminőség-védelmi Intézet Központi Környezetanalitikai Laboratóriuma által vizsgált mintákról kiderült, hogy amelyekért az ÉMV Kft. felelőssé tehető, azok szennyezőanyag-tartalma jelentősen alatta marad a megengedett határértékeknek. A Bábony patak szénhidrogén-tartalma már a patak ÉMV felettielőtti szakaszán is mérhető, ami azt bizonyítja, hogy nem a cég területéről került a vízbe - szögezi le a közlemény. A számokkal és táblázatokkal illusztrált írás cáfolja a zöldek „vádjait”: az itt gyártott termékek nincsenek betiltva az EU-ban; olyan anyagokat, amelyekért a környezetvédők „megbélyegzik” az ÉMV-t, az „soha nem vásárolt, nem dolgozott fel és nem gyártott”; a diuron jelenlétét egyetlen vizsgálat sem mutatta ki a vízben. A Bódi Tibor igazgató és Pintér György gazdasági igazgató által jegyzett levél azzal ér véget, hogy az Észak-magyarországi Vegyiművek Kft. vezetésének sajnálkozását fejezi ki, amiért „a Greenpeace magyarországi irodája - nyilvánvalóan azzal a szándékkal, hogy egy kis hazai cég besározásával szerezzen magának hírnevet Magyarországon - alaptalan vádaskodással veszélyezteti mintegy 250, nehéz körülmények között élő borsodi család megélhetését”. Az igazgatók szerint a zöldek nem hajlanak az együttműködésre, így a kft. kénytelen ellenük peres úton fellépni, jó hírnév és üzleti érdek megsértése címén. AZ INF0RM MÉDIA VENDÉGE „A hírközlés alapelve az objektivitás” Mádl Ferenc köztársasági elnök debreceni laptársunkhoz látogatva válaszolt kérdéseinkre Szabó Katalin Debrecen (HBN) - A Hajdú-bihari Napló az első és eddig egyetlen szerkesztőség, amely köztársasági elnökként láthatta vendégül Mádl Ferencet. A legfőbb közjogi méltóság november 20-án, szerdán délután látogatott el Naplóhoz, s válaszolt debreceni, nyíregyházi laptársaink, valamint az Észak-Magyarország kérdéseire. Inform Média: A rendszerváltás folyamatát immár némi történelmi rátekintéssel elemezhetjük. Miként vélekedik ön az eltelt bő évtizedről? Mádl Ferenc: A rendszerváltozás kezdetére, az 1989-90. évek eufórikus hangulatára még sok minden árnyékot vetett. Például az egyre nyilvánvalóbbá váló gazdasági válság, az üres államkassza, a nyomasztóan nagy államadósság, a szűkös hazai és külső erőforrások. Ugyanakkor a kezdetektől alapvető célként szerepelt, hogy az ország újra elfoglalja méltó helyét az európai nemzetek sorában. Az első időszak fő törekvése, munkája a polgári demokrácia intézményrendszereinek kiépítése volt. És bár sok vita, a különböző álláspontok olykor kemény ütközése kísérte ezt a munkát, az alapelvekben, a stabil demokrácia és egy működőképes piacgazdaság kiépítésének szükségességében azonban egyetértés alakult ki. Az ország biztonságának megteremtése volt a következő lépés. Ezt a közvetlen környezetünkben meglévő válsággócok is sürgették. Magyarország a térség országai közül elsőként tagja a NATO-nak. Ez biztosította, hogy figyelmünk és energiáink jelentős részét a következő nagy feladatra, az ország gazdaságának felemelkedésére, a polgári jólét lehetőségének megteremtésére fordíthassuk. Többek között ez a munka, ennek a munkának a remélt eredménye az, ami miatt az emberek egyre bi- zakodóbban tekinthetnek a demokratikus fordulat során megfogalmazott elképzelésekre. Mindennek, tehát az elmúlt tizenkét év munkájának köszönhető, hogy elérkeztünk a rendszerváltozás utáni időszak talán legfontosabb lépéséhez, az uniós csatlakozáshoz. Ez a döntésünk alapvetően meghatározza az ország jövőbeni sorsát, ezért nagy körültekintést, a belépés feltételeinek gondos és felelősségteljes mérlegelését és alakítását igényli. Hiszem, hogy politikai elitünk tudatában van ennek a felelősségnek. Megnyugtató, hogy valamennyi parlamenti erő elkötelezett híve a csatlakozásnak, s ha vannak is viták, ami természetes egy demokráciában, a célban egyetértés mutatkozik. i Inform Média: Mi jellemzi a kapcsolatát, együttműködését a jelenlegi miniszterelnökkel? Mádl Ferenc: A köztársasági elnöki intézmény független a többi hatalmi ágtól, független működésében, döntéshozatali mechanizmusaiban. Klasszikus értelemben vett együttműködésről, például döntések előtti konzultációkról tehát közjogi akadályok miatt sem beszélhetünk. Ami természetesen nem jelenti azt, hogy ne volnának alkalmak Mádl Ferenc köztársasági elnök (balra) és Szabó Miklós kiadóvezető a tájékozódásra, tájékoztatásra bizonyos ügyekben, amikor szót ejthetünk fontos kérdésekről. Ilyenek például az úgynevezett elnöki reggelik, amelyeken a miniszterelnök, az országgyűlés elnöke és a köztársasági elnök találkozik és beszélget, véleményt cserélhet az ország ügyeiről. Inform Média: Nehéz-e megőrizni a köztársasági elnöknek a kötelező semlegességet a napi politikai viták közepette? Mádl Ferenc: Nem lehet erre a kérdésre igennel vagy nemmel válaszolni. Az Alkotmány előírja az elnök számára a semlegességet. Életpályám, jogállami, demokratikus meggyőződésem és etikai neveltetésem jegyében magaménak vallók bizonyos értékeket, ha úgy tetszik, értékrendet. Ezt soha nem titkoltam. Úgy vélem azonban, köztársasági elnökként sikerült „pártok felettinek” maradnom. A felkéréskor elsősorban éppen ezt kellett végiggondolni: hogy a kialakult értékrend belső megőrzése mellett képes leszek-e eleget tenni ennek az államfői szerepből adódó alapvető kötelezettségnek. Úgy gondoltam, hogy az általam preferált értékrend legfontosabb részei, a tolerancia, a sokféle szempont mérlegelése, a közösséggel szemben érzett felelősség, ebben a segítségemre lesznek. Bízom benne, hogy eddig ez sikerült. Inform Média: Sajtószabadság a mai Magyarországon. Milyen gondolatokat ébreszt önben a felvetés? ' Mádl Ferenc: Magyarországon tizenkét éve szabad a sajtó. Nemcsak tudjuk és mondjuk, de érezzük és tapasztaljuk is ezt. ízlésünk, értékvilágunk szerint válogathatunk a különböző orgánumok között, vagyis mindenféle értékrend utat találhat magának a nyilvánosság felé. Külön meg kell említeni a vidéken megjelenő sajtót, amelyek többsége mára stabilizálta olvasótáborát, és nem egy közülük versenyben van az országos lapokkal, sőt néhány meg is haladja azok olvasottságát. Mégis van két tényező, amelyről érdemes beszélni: az egyik a tulajdonosi érdek. Mivel a sajtó üzleti vállalkozás is, tényként kell elfogadni (még ha ez nem is minden szempontból konfliktusmentes és következmények nélküli), hogy a tulajdonos bizonyos elvárásokat támaszthat az általa fizetett munkatársakkal szemben. A másik ilyen tényező a pártkötöttség, ami megítélésem szerint olyan önkorlátozást vagy személetbeli irányultságot jelenthet, amely kárára van a nyilvánosság feltétlen képviseletéről szóló alapelv és az objektív hírközlés érvényesülésének. Az „igazat kell mondani” elvet mind a hírközlésben, mind a publicisztikában mindenkinek tisztelnie kell. A politikai erők kiegyenlített sajtószereplését közérdeknek kell tekinteni. Ezen a téren bizony vannak még „tennivalók”. Van egy harmadik probléma is, amit érdemes megemlíteni: a kereskedelmi televíziók megjelenése óta a tömegkultúra termékei sajnos a Fotó: Iklódy János magyar társadalom körében is túlzott népszerűségnek örvendenek. Mindenki, különösen az írástudók felelőssége is, hogy ez a fajta kínálat ne legyen, ne lehessen egyeduralkodó. Vannak feladatok, és nem utolsósorban vannak olyan befogadói igények, amelyeket akkor is teljesíteni kell, ha azok - rövidtávon legalábbis - nem kifizetődőek, vagy nem pénzben mérhetően azok. Inform Média: Megfelelőnek tartja-e a hatalmi ágak megosztásában a köztársasági elnöki intézmény súlyát? Mádl Ferenc: Európában többfajta rendszer működik; vannak, amelyekben erős a köz- társasági elnök intézménye, vannak, ahol nem. A magyar közjogi berendezkedés ez utóbbira példa. Nálunk a mindenkori köztársasági elnök nem hozhat politikai természetű döntéseket, nem „döntőbíráskodhat” politikai vitákban! Sokan erről megfeledkeznek, és lényegesen nagyobb befolyást várnak az államfőtől. Ennek ellenére, bár jogi eszköz nincs a kezemben, természetesen bizonyos ügyekben hangot adok erkölcsi meggyőződésemnek, ahogy megtettem eddig is. NÉVJEGY Mádl Ferenc Tisztsége: a Magyar Köztársaság elnöke Született: 1931. január 29-én Bánd községben (Veszprém megye) Iskolai végzettsége: az ELTE Állam- és Jog- tudományi Karán szerzett diplomát Karrier: az állam- és jogtudományok doktora, a Magyar Tudományos Akadémia és több nemzetközi tudományos intézmény tagja, húsz könyv és körülbelül kétszáz tanulmány szerzője, 1990-1993 között az Antall-kormány tárca nélküli, majd 1994 közepéig művelődési és közoktatási minisztere, 2000. június 6-a óta a köztársaság elnöke. Család: nős, egy fia és három unokája van. Kiadóvezető, felelős kiadó: Szabó Miklós (szabo@inform.hu). Főszerkesztő: Kiss László (kiss.laszlo@inform.hu). Értékesítési vezető: Farkasné Lovász Zita (lovasz@inform.hu) - Miskolc, Maros Éva (maros@inform.hu). Terjesztési vezető: Hausel László (hausel.laszlo@inform.hu). Marketingvezető: Szókéné Kórik Erika (szókéné* Előfizethető az 06-80/203-655 ingyenesen hívható telefonszámon, vagy e-mailen: eszakteri@inform.hu Az előfizetés díja: egy hónapra 995 forint, negyedévre 2890 forint, fél évre 5490 forint, egy évre 10 590 forint. Kézbesítési észrevételek: 06-40/424-424. Hirdetésfeladás - keretes hirdetés: telefon: 06-46/502-900, telefax: 06-46/501-260, e-mail: ehird@inform.hu - apróhirdetés feladása telefonon: 06-90/494-949 (a hívás az apróhirdetés árát tartalmazza), személyesen. Szerkesztőség telefon: 06-46/502-900, telefax: 06-46/501-262. E-mail: eszeri@inform.hu Kiadja az Inform Média Kft., 3526 Miskolc, Zsolcai kapu 3. Postacím: 3501 Miskolc, Postafiók 178. Hírügynökségek: MTI, EPA. Lapunk eladott példányszámát rendszeresen vizsgálja és auditálja a MATESZ. Nyomás: Inform Média Kft., Debrecen, Balmazújvárosi út 11. Felelős vezető: Szilágyi László. Telefon: 526-626. ISSN 0133-0357 ^Aatesz
