Észak-Magyarország, 2002. november (58. évfolyam, 255-279. szám)

2002-11-12 / 263. szám

2002. november 12., kedd ÍSZAK*MAGYARORSZÁG & KULTÚRA / 6 HÍRCSOKOR 0 Villon és Hobo. Az „Akasztottak bal­ladája" című egyszemélyes játékát adja elő Hobo november 19-én este 7 órától Miskolcon az Ifjúsági és Szabadidő Ház­ban. A Villon versekből összeállított estet Vid- nyánszki Attila rendezte. „A műsorban nem a kö­zépkor idéződik meg, hanem a kérdés, miért születünk, mi a boldogság, s mi­nek a számadás” - vallja az előadó. 0 Művelődési értekezlet. Az eKultúra jegyében zajlik az az értekezlet, amit a B.-A.-Z. Megyei Közművelődési Intézet szervez a megyei művelődési házak ve­zetőinek november 12-13-án Tokajban. 0 A reformáció emlékünnepe. Ünnepi hangversenyt rendeznek a reformáció emlékünnepe alkalmából november 17- én, vasárnap délután 2 órától a szend- rőládi református templomban. A hang­versenyen a Lévay József Református Gimnázium énekkara működik közre. Márta és a Vujicsics. „A népköltészet­ben az a szép, hogy mindenkié lehet: bárme­lyik nemzethez tartozó átveheti, átformálhat­ja ugyanazt a dallamot, ahogy a patak vizé­ből is mindenki egyformán ihat...” - mondta i Sebestyén Márta a vasárnap este a miskolci j Rónai Művelődési Házban a Vujicsics együt- ( tessel adott koncertjén. E gondolat jegyében j állt össze az est műsora is: erdélyi muzsikák- I bői éppúgy gazdag válogatást hallhattunk, j mint délszláv dallamokból. A telt házas este ismét bizonyította, hogy van érdeklődés az ér­tékes zenei kincs iránt. Fotó: Bujdos Tibor Sziámi és az álomfogók Miskolc (ÉM) - Böszörményi Gyula: Gergő és az álomfogók című kötetének be­mutatója lesz november 19-én, kedden dél­után 4 órától a Magyar Könyvklub miskol­ci Kazinczy Ferenc könyvesboltjában. A bemutatón jelen lesz a szerző, és a hely­színen koncertet is adó Sziámi együttes. A Gergő és az álomfogók igazi fordulatos, kalandos történettel csábítja olvasásra a gyerekeket. KÖNYVBARÁT A Géniusz Könyváruház és az Észak játéka Múlt heti kérdésünk: Soroljon fel három Szerb Antal-művet! Helyes válasz (például): A va­rázsló eltöri pálcáját, A világiro­dalom története, A Pendragon le­genda. Szerb Antal: Utas és hold­világ című kötetét Simon Lász­ló (Kesznyéten) a Géniusz Könyváruházban (Miskolc, Szé­chenyi u. 107. Tel.: 46/412-932) veheti át. Mai kérdésünk: Melyik Dosztojevszkij legismertebb műve (amiből film is készült)? A megfejtéseket jövő hétfőn délig várjuk az Észak szerkesztőségébe (Miskolc 3501., Pf. 351.) Válasz: ......—--------............................... Név:.......................................................... Cím:---------------------------------------­Kedv- és közönségfüggő koncertműsor Gregor József több koncertet is ad megyénkben a következő napokban Gregor József a múlt heti koncerten Fotó: Végh Csaba Dobos Klára Miskolc (ÉM) - Gregor Jó­zsef a kamarakoncertekre nem ad le előre műsort, azt hallhatja tőle a közönség, amit aznap legszívesebben énekel. Illetve ezt azért „egyezteti” a publikum igényeivel... így lesz ez a ma este 7-kor kezdődő hangversenyén is, a miskolci Bartók Teremben.- Az esetek többségében még a koncert reggelén sem tudom, mit énekelek majd este. Kipako­lok egy csomó kottát, aztán ab­ból válogatok, s a végleges műsor csak a koncerten alakul ki. Nagyban meghatározza a kö­zönség összetétele. Az elmúlt negyven év alatt kialakult ben­nem az a „tehetség”, hogy az első szám alatt felmérem a kö­zönség igényét. Mert ahogy egy művésznek, a közönségnek is van kisugárzása. Ez érdekes do­log, de hiszek benne, s a tapasz­talatom bizonyltja is, hogy így van. A közönség nem akar min­dig valami újat és „forradalmit” hallani, leginkább szórakozni szeretne. Nem szeretem azokat a koncerteket, ahol az énekes sö­tét ruhában kiáll, nem szól sem­mit, csak énekel. Én szívesen be­szélgetek a közönséggel, ha kér­deznek, válaszolok. S erre az ilyen kamarakoncerteken adódik lehetőség - állítja az operaéne­kes, aki a ma esti hangversenyé­re elhozza egy általa nagyon te­hetségesnek vélt, szép hangú kol­léganőjét, Rálik Szilviát is. Az utóbbi időben viszonylag sűrűn találkozhatunk megyénkben Gregor Józseffel, az elmúlt héten például a Mesterbérlet sorozat ke­retében Dvorak Requiemjében működött közre szólistaként.- Ez az egyik kedvenc dara­bom, sajnos nem hangzik el túl gyakran, utoljára 20 éve énekel­tem. Egyedülállóan szép requiem, lehet rajta érezni a nagy szláv lel­ket - mondja a művész. - Nagyon nehéz mű kórusnak, szólistáknak, zenekarnak egyaránt, ha nincs értő karmester, nem igazán „szó­lal meg”. Kis megingás bármilyen szinten, és az egész szétesik. De úgy érzem, ez most elég jól sike­rült. A japán karmester kicsit las­sú volt ugyan, de azért nem volt rossz. A Miskolci Szimfonikus Ze­nekarról pedig bátran állítom, hogy jelenleg az egyik legjobb az országban, minden szólam a he­lyén van, s ehhez gratulálok kar­mesterüknek, Kovács Lászlónak is. Öröm velük dolgozni... A ma esti hangverseny a „Vi­lágjáró magyarok” sorozat kere­tében hangzik el. Az operaéne­kes szerint a cím azt jelzi, hogy a szervezők olyan embereket hívnak meg, akik benne vannak a nemzetközi zenei vérkeringés­ben. Mostanában azonban Gre­gor József inkább „országjáró”, holnap Sárospatakon, holnap­után pedig Kazincbarcikán hall­hatja a közönség.- Autóval járok, én magam ve­zetek. A sárospataki koncert után csütörtök délelőtt el kell mennem Budapestre, hogy átve­gyem a Budapestért-díjat, amit egyetlen nem fővárosiként ka­pok, onnan jövök vissza este Barcikára. Úgy megszoktam már az utazást, mint kutya a verést... Főszerepben: az ismeretteijeszte rövidfilmek Tegnap megkezdődött és péntekig tart az Ismeretterjesztő Filmek Szemléje Miskolcon Miskolc (ÉM - ML) - Az is­meretterjesztő és dokumen­tumfilmek kerülnek reflek­torfénybe a következő na­pokban Miskolcon: negyven­egy versenyfilmmel, továbbá tizenegy információs vetítés­sel tegnap útjára indították a 2002-es Ismeretterjesztő Filmek Szemléjét. A miskolci filmfesztiválok 1989-ben - úgymond - ideiglene­sen megszakadt sorozatát köve­tően a ’90-es évek közepén tettek először kísérletet arra, hogy egy vetítéssorozattal felhívják a fi­gyelmet Miskolc városának egy­kor három évtizeden át tartó kö­tődésére a mozgóképes műfajhoz. A próbálkozás akkor visszhang- talan maradt. Az egykori filmes seregszemlék szervezői azonban nem adták fel: 2001-re elegendő támogatást szereztek ahhoz, hogy egyhetes filmszemlét rendezhes­senek a városban. A tavaly elkez­dett sorozat folytatását jelentő 2002-es szemle így továbbra is ígéretét rejti annak, hogy egy filmfesztiválhoz kötődve találja­nak ismét otthonra Miskolcon a filmesek - fejtette ki György Ist­ván, az egykori filmfesztiválok, és a mostani ismeretterjesztő filmszemle igazgatója a rendez­vénynek a Városháza Dísztermé­ben tartott tegnapi megnyitóján. Az idei szemle megnyitására felkért Káli Sándor, Miskolc pol­gármestere elöljáróban megfo­galmazta: egy-egy hagyományt könnyebb elveszíteni, mint visszaszerezni. Utalt arra, hogy a város az átalakulás küszöbén áll, a sikerhez az embereknek vissza kell szerezniük önbecsü­lésüket. Ennek eléréséhez szük­ség lehet akár a filmszemle po­zitív értékeire is, ami bizonyság lehet rá, hogy van mit megmu­tatnia a városnak magáról. A tavalyi szemlével ellentétben az idén nyilvános vetítéseken is nyomon lehet követni a verseny­programot. A vetítéseknek a Ci­ty Hotel ad helyet. De nem ma­rad ki ez évben a vetítésekből a hagyományos filmszínházi tér sem: a Kossuth és a Hevesy Film­színházban november 13-14-15-én délelőtt 10 órától ismeretterjesz­tő filmeket vetítenek. Az előadá­sokra ingyenes a belépés. A megnyitón... Fotó: Kőhalmi Péter Mi lett a tavalyi filmekkel? Az ismeretterjesztő filmek 2001-es miskolci szemléjének fődíját Dénes Gábor nyerte el a rendszerváltás körüli évek privatizációjának árnyoldalát egy cukorgyár bezárásán ke­resztül bemutató alkotásával. A rendező-operatőr eljött a mostani fesztivál megnyitásá­ra is. Arra a kérdésre, mi lett a 16 perces filmjének a sorsa, rezignáltan csak annyit vála­szolt: „Televízióban azóta sem mutatták be.” Szakály Sándor, a szemle zsűrijének elnöke egyben annak a Duna Televí­ziónak az alelnöke, amely a ha­zai közszolgálati és kereskedel­mi televíziók közül műsoride­jéből a legtöbbet szán ismeret- terjesztő filmek sugárzására. Tőle megtudtuk: a Miskolcon díjnyertes filmek közül a Du­na többet is levetített. Úgy vél­te: egy-egy minőségi film idő­tartama nem lehet akadálya annak, hogy amelyik televízió akarja, műsoridőt találjon rá. Itáliába vitte jó hírünket a kórusmuzsika... Római bazilikákban énekelt október végén Gergely Péter Pál két kórusa Miskolc (ÉM - DK) - Egy olaszországi turné erejéig egy együttessé állt össze Gergely Péter Pál karnagy két kóru­sa, a miskolci Cardinal Mind- szenty Énekkar és az egri Cantus Agriensis Kamarakó­rus: Rómában, a Musica Sac- ra fellegvárában énekeltek. Bár a meghívás apropója egy kórusfesztivál volt, a miskolci karnagy először mégis a „mellé­kes” programokról beszél:- Végigénekeltünk egy misét, majd motettákat adtunk elő a ró­mai Santa Maria Maggiore Bazi­likában, ahol Palestrina is dol­gozott. Az ő művei mellett Ko­dály-, Bárdos- és Orbán-műveket énekeltünk, ami belefért a litur­giába. A misét Monsignore Tavanti, a Vatikán zenei referen­se celebrálta. Ott volt az ünnepi liturgián a San Giovanni e Lat- erano bazilika (ahol Lassus dol­gozott) zeneigazgatója is, s meg­hívott minket jövőre hat kon­certre. A legnevesebb olasz együtteseknek is igen nagy kitüntetés, ha ezekben a temp­lomokban énekelnek - mesélte nem kis büszkeséggel Gergely Péter Pál, s megemlítette azt a tényt is, hogy szintén e „koncer­tet” meghallgatva a Vatikáni Rá­dió teljes egészében felvette a két nap múlva a Santa Maria dél Popoloban adott majd másfél órás önálló koncertjüket.- Olaszországban nem az ad­ja a kórusok rangját, hogy kü­lönböző hangversenyeken mi­lyen minősítést kapnak, hanem hogy énekeltek-e Róma öt legna­gyobb bazilikájában. Nekem megadatott ami nagyon kevesek­nek: az ötből háromban már éne­kelt valamelyik együttesem, a negyedikbe pedig most kaptam meghívást... Jól szerepeltek a tulajdonkép­peni „főprogramon” is, a XXIII. Marcellinai (Róma külvárosa) kórusfesztiválon, amelyre a Ma­gyar Kultúra Itáliában sorozat keretében jutottak ki, a Minisz­terelnöki Hivatal Turisztikai Ál­lamtitkársága és a Hungarofest támogatásával.- A kórustalálkozó óriási ér­deklődés mellett zajlott, rendkívül magas színvonalon. Olasz együt­tesek mellett - melyek között hi­vatásos kórusok is voltak - mu­tatkozhattunk be. A fesztiválprog­ramunkat a Kodály-év jegyében állítottuk össze, Kodály és tanít­ványai műveiből. Nagyon jellem­ző az olasz kórusok színvonalára, hogy nem azt kérdezik, ki is az a Kodály, hanem azt mondják, tudják a művet, szívesen elénekel­nék velünk... Itthon az indulás előtt egyébként sűrű programunk volt, részt vettünk az egri Ének­lő Magyarország kórustalálkozón, és a Miskolci Egyetemen Kodály Zoltán születésének 120. évfordu­lója alkalmából megrendezett hangversenyen is. A római meghívást a karnagy egyrészt a magyar kóruszené­nek, másrészt a két kórus követ­kezetes és nemzetközi szempont­ból is figyelemre méltó vendég- szerepléseinek s nem utolsósor­ban saját személyének tulajdo­nítja.- Nagyon megtisztelő, hogy elismernek minket külföldön. Úgy tapasztalom, hogy Miskolc megítélése az utóbbi időben Olaszországban például erősen megváltozott, s ebben minden­képpen részük van az itteni ze­nészeknek, így nekünk is. De egyre nehezebb ezt a színvona­lat megtartani -, ehhez nagyon bízunk a város támogatásában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom