Észak-Magyarország, 2002. október (58. évfolyam, 229-254. szám)

2002-10-30 / 253. szám

2002. október 30., szerda MISKOLC ÉS KÖRNYÉKE / 7 Miskolc és környéke HÍRCSOKOR 0 Szenvedélyek nélkül. Szenvedélyek nélkül élni cfmmel rendezett városi ve­télkedőt a miskolci Pattan­tyús Ábrahám Géza Általá­nos és Magyar - Angol Két Tanítási Nyelvű Iskola hét­főn. A vetélkedőre 20 álta­lános iskola nevezett be. 0 Franciául szavaltak. A franciául ta­nuló általános iskolások számára ren­deztek szavalóversenyt tegnap Miskol­con az Istvánffy Gyula Általános isko­lában. 0 Pályaválasztási ankét. Pályaválasz­tási ankétot rendeznek Felsőzsolcán a Szent István és a Kazinczy Ferenc isko­la középiskolába készülő tanulóinak és szüleiknek november 4-én, hétfőn dél­után 5 órától a művelődési házban. ImalituigSa mindenszentek napján Miskolc (ÉM) - Egész napos imalitur- giát tartanak november 1-jén a Szentpé- teri kapui temető nagy ravatalozójában. MIKOR KI TART BESZÉDET? 9 óra: Lovász József társadalmi szónok 10 óra: Jobbágy Bertalan református lelkipásztor 11 óra: Sándor Frigyes evangélikus lelkész 12 óra: Dr. Berkes László római katolikus apát kanonok 13 óra: Dr. Janka Gábor és Bubrik Miklós görög katolikus főtlsztelendők 14 óra: Tarsoly Eszter református lelkipásztor 15 óra: Holczer József római katolikus kanonok plébános 16 óra: Dr. Szarka János görög katolikus parókus 17 óra: Veczán Pál evangélikus esperes 18 óra: Ilii Sándor lelkész és Nagy Attila vezetőlelkész, Ámen Gyülekezet Kegyeleti körúton Miskolc (ÉM) - Kegyeleti körútra hívta Papp Károly ezredes Miskolc polgármesterét mindenszentek és ha lottak napja alkalmából. Úgy tűnik, újranyílik a Hági Évszázados múlttal a háta mögött idén tavasszal bezárt a Zsolcai kapu patinás vendéglátóhelye. Most, fél év múltán, nagy az esély, hogy a jó nevű Hági is­mét megnyíljon. A tulajdonos kft. veze­tőjét idézve néhány hónappal ezelőtt megírtuk: az étterem gazdájának nem célja a tekintélyes hírnévvel bíró léte­sítmény zárva tartása, a névben rejlő érték elkótyavetyélése. Ám a működte­tés, különösen a halaszthatatlanná vált felújítás terhével együtt, az utóbbi időre gazdaságtalanná vált, s az egység veze­tésére sem adódott alkalmas ember. A helyzet kedvezőbbre látszik fordulni, minthogy a napokban lekerült a lakat a kaput fedő rácsról, a belső térben a festést és más hasonló karbantartó munkákat ellátó építőket lehet felfedez­ni. Mint a munkásoktól megtudtuk, ők úgy hallották, akár a következő hónap közepére már megnyílhat a Hági, újra várva a vendégeket. A tulajdonos képvi­selője mindazonáltal türelmet kért la­punktól és az érdeklődő városlakóktól is: néhány nap múlva tud csak biztosat mondani az újraindulás körülményei­ről, feltételeiről. Fotó: Bujdos Tibor Káli nyertessége nem csak Kobold vesztessége A vezetőváltás, a baloldali jelölt megválasztásának indokait elemezte a politológus Miskolc (ÉM - PTA) - A polgármester-választás során Káli Sándor több mint 40 ezer, a korábbi polgármes­ter, Kobold Tamás pedig alig több mint 6 ezer szavazatot kapott Miskolcon. Nyilván­való tehát, hogy Káli Sándor nyert, Kobold Tamás pedig veszített. Mégis elemezhető a kérdés: Kobold Tamás veszí­tett, vagy Káli Sándor nyert? A választási eredmények, adatok nem csupán a jelöltek győzelméről tanúskodnak, mé­lyebb elemzésekre is lehetőséget adnak. Miskolc eddigi vezetőjét az MSZP jelöltje leváltotta - e tényből adódóan kérdeztük meg u dr. Soltész Erzsébet politológus S véleményét arról, vajon meny-^ nyire vezérelte a szavazókat a€ régi vezetők leváltása, és meny- á nyire az, hogy baloldali vezetést g kapjon a város. £- A miskolciak nagyon hatá­rozottan választottak: a szavazók 90 százaléka nem támogatta a ré­gi vezetőt - vélekedett dr. Sol­tész Erzsébet politológus. - Az MSZP jelöltjére több mint 40 ez­ren, Kobold Tamásra pedig csak mintegy 6 ezren szavaztak. Már Választottunk (Illusztráció) ez a nagy különbség is egyértel­mű döntést mutat: a szavazók többsége változtatni akart a pol­gármester személyén, és a város- vezetésen. A leadott voksok ezért a legerősebb riválisok között osz­lottak meg. Az sem mellékes, hogy milyen arányban. Az MSZP, illetve a Fidesz által tá­mogatott összefogás Miskolcért polgármester-jelöltje között meg­oszlott szavazatokból megállapít­ható, hogy a lakosság jelentős hányada egyértelműen az MSZP- vel és jelöltjével szimpatizált. Káli Sándor nyertessége tehát nem csupán Kobold Tamás vesz­teségéből, illetve a város polgár­mester-váltási szándékából szár­mazik. A miskolciak közvetlenül mellette döntöttek. Bizalom, szimpátia Az MSZP jelöltjének győzelmé­hez a politológus véleménye sze­rint hozzájárult a kormány 100 napos programja is. Az ez idő alatt tett intézkedések ugyanis bizalmat, szimpátiát keltettek a kormányzat és képviselői iránt. Soltész Erzsébet szerint a fi- deszes politikusok kevésbé büsz­kélkedhettek ehhez hasonló eredménnyel. Bizonyíték, nem ígéret- Miskolcon nem voltak elége­dettek a városvezetéssel, ebből kiindulva sokan döntöttek úgy, nem szeretnének jobboldali pol­gármestert. Volt, ahol elégedet­tek voltak a fideszes polgármes­terrel. Példa erre Debrecen, ahol az elmúlt ciklusban a fideszes polgármester ideje alatt sokat fejlődött a város. Kősa Lajos egy­kor szocialista polgármestert váltott le. Számos, a városban élők életminőségét javító intéz­kedést tett, amelyek eredménye a mostani önkormányzati válasz­tás alatt megmutatkozott. Káli Sándor városvezető és Galuska László alezredes közösen róják le kegye­letüket október 31-én, vagyis holnap reg­gel fél 9-től az alábbi helyeken: a Mind­szenti temetőben Csoba Tamás néhai pol­gármester sírjánál; a Hősök temetőjében; a Tízes honvéd emlékműnél; az I. világ- háborús emlékműnél a Táncsics téren; a II. világháborús emlékműnél a diósgyőri városközpontban, az I. világháborús sírok­nál a vasgyári temetőben. Szüret a színpadon, szüreti mulat ság című vidám műsorukat mutatták be a miskolci Dózsa György úti óvodások szombaton délután a Szinvapark bevásár­lóközpont színpadán. Fotó: Ádám János Ajánlatot tettek a szocialisták Miskolc (ÉM - Hl) - A mis­kolci alpolgármesterek sze­mélye még homályban van, de nem kizárt, hogy lesznek közöttük országgyűlési kép­viselők is. Az MSZP nem tartja össze­egyeztethetetlennek az ország- gyűlési munkát a helyi testületi­vel, hangsúlyozzák: eddig is fe­gyelmezetten dolgoztak, minden kötelezettségüknek eleget tettek. Az alpolgármesterekről tehát többet ma még nem lehet tudni, a bizottságokat érintő változá­sokról azonban igen. Az MSZP javaslata szerint egy képviselő csak egy bizottságnak lehetne OLVASÓNK ÍRJA J j j j j < ^ j J j j j j j j j -j j j j j j j j j'2 j'j-j j j jJjjj A kolerakórház Megemlékezést tartanak a Sajó partján, az egykori kolera­temetőben emelt, ma romos ká­polna előtt ma október 30-án az ott eltemetett sok fiatalember emlékére, de városunk egykori polgárai - nagyszüleink, déd- szüleink - összefogására és ál­dozatkészségére is emlékeztet minket, ma élőket. Az első világháború első őszén több száz katonát kezel­tek és ápoltak a sebtében felál­lított kolerakórházban - sokuk­nak szerencsére nem ez lett életük végállomása. A kolera­kórház parancsnoka, főorvosa nagyapám, dr. Pfliegler Imre tb. városi tiszti főorvos volt, aki a nehéz és veszedelmes fel­tagja, összevonnák a költségve­tési és tulajdonosi bizottságot, a szociális bizottság helyett ifjú­sági, idősügyi és családpolitikai bizottságot hoznának létre, és idegenforgalmi bizottságot is fel­állítanának. A hétfői tárgyaláson konkrét ajánlatot is adott az MSZP az el­lenzéki pártoknak: felajánlották számukra a pénzügyi bizottság elnöki tisztét, valamint azt, hogy a tervezett 92 bizottsági helyből 32-t az ellenzék tölthet be. A konkrét döntéseket, mind az alpolgármesterek, mind a bizott­ságok tekintetében a november 4-én tartandó testületi alakuló ülésen hozzák meg a képviselők. adatot önként vállalta, a kerí­tésen kívül hagyva öt gyerme­két, feleségét, hogy velük szót is csak több méter távolságból válthasson több hónapos ön­kéntes fogsága, a karantén alatt. A következőkben álljon itt néhány jellemző emléktöre­dék a birtokomban lévő, általa írt, majd’ évszázados feljegyzé­sekből. Ezekből kitűnik, hogy a kolerakórház létesítésének gon­dolata már 1910-ben felmerült, amikor kolerajárvány fenyeget­te városunkat. Tervek készül­tek is, igaz, csupán néhány tu­cat beteg fogadására. A kivite­lezésre azonban igény híján nem került sor. Az első „éles” napon, 1914. szeptember 28-án a sebtében létrehozott alkalmi kórházba Megalakultak. Megtartotta alakuló ülését a frissen választott új alsózsolcai képviselő-testület tegnap. Az ülést Zsíros Sándorné (független) polgármester hívta össze. Fotó: Bujdos Tibor 34, másnap 49, majd 30-án 204, s október 1-jén 54 beteg érke­zett, tehát több mint tízszerese annak a létszámnak, amivel valaha is számoltak. Az ápolási teendőket 5 vörös­keresztes ápolónő vállalta. Ne­vüket nagyapám feljegyezte: Nahalka Paula, Mihalovics Er­zsébet, Csikós Istvánné, Demény Margit és Veronka. A gondnoki teendőket Gürtler Károly látta el. Személyzet híján még a főzés is nagyapámra hárult. „Ily módon az első lépéstől számított mintegy két hét alatt kialakult az a két, 300-300 ágyas barakképítményből álló, min­den melléképülettel rendelkező, kellő ápolószemélyzettel ellátott, saját mosókonyhával, házi keze­lésben álló, ízletes konyhával felszerelt, jól világított, szóval rendszeresen és kifogástalanul működő kolerakórház.” - írja visszaemlékezéseiben. A kórházat a rákövetkező hónapokban 1000 ágyasra fej­lesztették, s a katonai hatóság 1914. november 4-én átvette irányítását, nagyapám azonban még 1915. február 4-éig ellátta az igazgatói teendőket, amikor egészsége romlása miatt le­mondani kényszerült. A hiva­talos elismerés (Ferencz Jó- zsef-rend lovagkeresztje) mel­lett a betegek hálója sem ma­radt el. A gyógyult kolerások a monarchia minden részéből kétszáznál több köszönőlapot, levelet írtak. Dr. Pfliegler György

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom