Észak-Magyarország, 2002. október (58. évfolyam, 229-254. szám)

2002-10-28 / 251. szám

2002. október 28., hétfő AKTUÁLIS / 3 HÍRCSOKOR 0 Opera az egyetemen. Handel: Xerxes című operáját hallgathatják meg az érdek­lődők október 29-én, kedden este 7-től a Miskolci Egyetem díszaulájában, a Reményi Ede Kamarazenekar, a Hassler Énekegyüttes és 7 szólista előadásában, Klembala Géza vezényletével. A mű Mis­kolcon most először hangzik el. 0 Alkossunk együtt! Művészpedagógu­sok és tanítványaik munkáiból nyílik kiál­lítás október 28-án, hétfőn délután 4 órakor Miskolcon a Mini Galériában (Battyhányi u. 1.). 0 A Tiszán inneni Református Egyházke­rület II. Ifjúsági Találkozóját tartották szom­baton Miskolcon. A rendezvényen többek között előadások hangzottak el és a Lám­pás Csoport bemutatóját tekinthették meg az érdeklődők, a zenéről a debreceni Uj Generáció zenekar „gondoskodott". MEGINT HÉTFŐ Újrakoszorú Kiss József kiss.jozsef@inform.hu Állandóan azt hallani, hogy az érté­kek válságban vannak. Ez így persze a vi­lágon nem jelent semmit, legfeljebb annyit, hogy (ősember eleink módszeré­vel) megint sikerült nevet adni egy ijesztő dolognak. Nemcsak az értékekkel, de az ünne­pekkel is baj van. A meglepetéssel meg­spékelt családi ünnepek többnyire fo­gyasztási őrületté fajultak, a betlehemi já­szolt legtöbben a bevásárlóközpontokban keresik, s észre sem veszik, hogy „rossz mesében vannak". Sajnos, úgy tűnik, hogy a nemzet jeles napjait (március 15., október 23.) is szívesebben ünnepeltük (volna), amikor még tilos volt, mint ma, amikor lehet. Az ünnepek közül - különös módon - a halottak napja úszta meg leginkább. A körítés persze bántóan frivol: a virágárusok éppen úgy leveszik az embert, mint kará­csonyfa-ügyben, legyen a vevő smukkok súlya alatt roskadozó újgazdag, vagy resz­kető fejű öreg néne. A koszorúk között egyre több a korszerű, fröccsöntött áru, az emlékezők gyakran szotyolázva, duhaj walkmanozás közepette közelítik meg a családi sírboltot, Lajoska bemutatót tart a görkorival, míg le nem ugrik egy füles. A sírnál azonban mégis történik valami kis csoda: a walkman elhallgat, a rágógumi is aluszik már, a tekintetek a távolba révül­nek, vagy zavartan a cipők felé irányulnak, egy pár perc beszédes csend. Szóval a do­log működik, és ez így van jól. Xalán csak azokra nem hat a csoda, akik kidolgozták a koszorúk azonnali reciklikálását: a túl korán kihelyezett ko­szorúkat ellopják, és újra eladják („újra­koszorú"). Lehet persze, hogy amikor ők állnak néhai hozzátartozóik sírjánál, ak­kor azért rajtuk is látszik valami emberi. Kivéve, ha erről á sírról is ellopták a koszorút: mer' akkor törnek-zúznak. VILLÁMVOKS a Korrekt volt a rendőrség Előző kérdésünk: Korrekt volt-e a rendőrség eljárása K. Tamás esetében? A leadott szavazatok aránya: Mai kérdésünk: Jó döntést hozott-e az orosz kor­mány a túszok kiszabadítása érdekében? iSZAK-MAQYABORSZÜD * RMKSXjuEIuSjxNHH Szavazatát leadhatja: www.boon.hu 36 óra szenvedés után a felszínen Feltárás közben szikladarab zuhant egy nyíregyházi fiatalember lábára Romániában A piros ponttal jelölt barlangban járt szerencsétlenül a barlangász Belényes (MTI, KM - P. S.)- Lapzártánkkor is teljes erővel folyt a romániai Bi- har-hegység egyik barlang- rendszerében szombaton balesetet szenvedett nyíregy­házi barlangász mentése. Még szombat éjszaka több - köztük Magyarországról érkezett- mentőcsoport is lement a bar­langba, így vasárnap közel nyolc­van ember dolgozott azért, hogy a sebesültet a felszínre tudják hozni. Folyamatosan szélesítették a barlang járatait és a kiemelés­hez szükséges kötéltechnikát sze­relték nap közben. A mentési munkálatokat nagyon nehéz kö­rülmények között végezték. Meg­lehetősen hideg az idő (informá­ciónk szerint 7 Celsius-fok körü­li a hőmérséklet a barlangban), és az elmúlt napok komoly eső­zései miatt jelentős vízfolyások vannak a barlangban. A Valea Reá barlangrendszere még feltá­ratlan, a közelmúltban egy lengyel barlangász szenvedett a térségben halálos balesetet. Lapmik érdeklődésére Haraszti Béla, a Természetjáró Szövetség megyei vezetője megerősítette, hogy a sérült barlangász a Nyíregyházi VTV egyik munkatársa Feigel Lóránd, aki a nyíregyházi Dene­vér Barlangkutató Csoport vezető­je. Legalább tíz éves gyakorlattal rendelkezik, és kimagasló munká­jáért alig egy hónapja kapott kitün­tetést. Társaival közösen éppen fel­tárást végzett a román barlangban, amikor egy szikladarab leomlott... Az előzmények Adrián Marin, a nagyváradi barlangi mentők csoportjának ve­zetője elmondta, hogy a magyar barlangászt a Padis menedékház közelében lévő Valea Reá (Go­nosz Völgy) barlangrendszerében érte a baj. Egyelőre ismeretlen okok miatt nyílt lábtörést szen­vedett az után, hogy egy népe­sebb csoport tagjaként ereszke­dett le a mélybe. A baleset szom­baton délelőtt 10 óra körül tör­tént, a romániai barlangi mentő­ket délután 2 órakor riasztották. Az első mentőcsoport, magyar orvosokkal kiegészülve, éjfélre érkezett a bázistáborhoz, és to­vábbi négy órára volt szüksége, mire elérte a sebesültet. A fiatal­emberről azóta folyamatosan gondoskodnak, ellátják étellel, itallal, és egy izolációs fólia se­gítségével melegen tartják. Ma­rin tájékoztatása szerint a sérült a barlang bejáratától mintegy 1080 méterre található, közel 150 méteres mélységben. A barlang bejárata után közvetlenül egy 120 méteres függőleges akna van, ezen kell leereszkedni, és ezen kell majd kihozni a sebesültet. Nehezíti a mentést, hogy aktív vizes barlangról van szó. Néhány órával később Pintér István, a nagyváradi barlangi mentőcsoport tagja arról tájékoz­tatott, hajnali egy órakor egy ro­mán speciális mentőorvosnák si­került eljutnia a sebesülthöz, aki­nek sípcsontja és szárkapocscsont- ja eltört, de stabil az állapota. Bár előzetesen úgy tűnt, hogy legalább 24 óra kell ahhoz, hogy a mentőcsapatok a felszínre hoz­hassák a sérültet, azonban a várt­nál lényegesen gyorsabban sike­rült a barlangi mentőknek kiépí­teni a mentéshez szükséges föld alatti kötélpályarendszert. Ezért elképzelhető, lapzártánk után nemsokkal már a felszínen lehet Feigel Lóránd. A barlang bejára­tától a bázistáborhoz vezető útvo­nal azonban további nyolc kilo­méter hosszú, amelyet várhatóan két óra alatt tudnak megtenni a barlangi mentők. Itt a legutolsó információk szerint a román mentőszolgálat helikoptere várja, hogy mihamarabb a kórházba juttassák a fiatalembert. Szülői megérzések A Kelet-Magyarország munka­társának, Pusztai Sándornak lap­zárta előtt sikerült a bajba ju­tott barlangász édesanyjával be­szélni, aki elmondta: pár perce úgy értesült, már útban vannak a felszín felé a mentőcsapatok, hozzák Lórit. Ó szinte előre meg­érezte, hogy ez a feltáratlan járat veszélyes lehet. Igazi szerencse a szerencsétlenségben, hogy a lezu­hanó szikla nem a fejét találta el a fiának. A barátaival sikerült beszélni, akiknek már minden telefonja lemerült, az állandó információ­cserében. Úgy tudja, fizikailag és pszichésen is jól van a fia, igaz, edzett barlangász. Ugyancsak a kintiektől értesült arról, hogy ta­lán mentőhelikoptert szervez a környezetvédelmi miniszter a szállításhoz. Érzi, tudja, Lóri sze­relmese a kutatásnak és ha felépül, újra elindul felfedezni a mélység csodáit. HÁTTÉR: MAGYAR RARLANGÁSZOK BALESETEI 1996 ÓTA 1996. július 6-11. A franciaországi vercors-i - a világ leg­mélyebbjeként ismert - Berger-bar- langban egy hattagú (négy magyar és két brit) barlangász-expedíció útját mintegy ezer méter mélyen elzárta a térségre zúdult esőzés miatti víztö­meg. A 10-én megkezdődött mentési munkálatok során csak négyüket si­került élve kiszabadítani, az egyik ma­gyar és brit kutató életét vesztette. 1996. szeptember 9._____________ A solymári Ördöglyuk barlangban el­tévedt egy 24 éves amatőr barlan- ász. Mintegy ötórányi megfeszített eresés után élve hozták a felszínre a teljesen kimerült fiatalembert. 1996. december 14. A balatonedericsi Csodabogyó-bar- langban egy 17 éves barlangásznő megcsúszott, és egy szűk nyíláson át a mélybe zuhant. Az eséskor eltörte a lábát, s az elsősegély után csak másnap tudták kiemelni a szűk hasa- dékból. 1997. február 20. A solymári Ördöglyuk barlangba szo- rult egy 17 éves fiú. A tűzoltóságnak még aznap sikerült felhozni a sze­rencsétlenül járt fiatalembert, akit csupán az öltözete tartott meg egy hosszú, függőleges kürtőben. A bar­langász mindkét kezén részleges bé­nulást szenvedett. 1997. július 9-13. A Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat tagjai Jósvafőn, a Kossuth- barlang feltérképezésén dolgoztak, amikor egyikük - aki búvárfelszerelés­sel a mélybe ereszkedett - eltűnt. A barlangászt két nap múlva holtan ta­lálták meg egy igen nehezen megkö­zelíthető, vízzel telt szifonban 32 mé­teres mélységben. A holttestet továb­bi kilencvenórás megfeszített munka után sikerült csak kiemelni. 1998. március 1. Á budai Mátyás-hegyi barlangban egy 14 éves lány barlangtúrázás közben lezuhant és eltörte a lábát. Még az­nap kimentették. 1999. február 6. Á budai Ordöglyuknál hasadékbá esett és súlyos sérüléseket szenve­dett egy fiatal lány, akit a barlangi mentők rövid idő után kimentettek. 1999. március 2. Életét vesztette egy 31 éves búvár á miskolctapolcai termál- és barlangfür­dő kútjának tisztítása közben. A szak­értők szerint a tapasztalt merülő ha­lálát az oxigénpalack kiürülése, illet­ve a gyors felszínre jövetel miatt fel­lépő, úgynevezett keszonbetegség is előidézhette. 1999. augusztus 8. Barlangászás közben a Várpalota mel­letti Csengő-barlang 12 méter mély hasadékába zuhant egy 18 éves lány, akit pár óra múlva kimentettek. Az esés következtében több végtagcsont­ja eltört. 1999. augusztus 16. Ot magyar barlangász rekedt az oszt­rák-olasz határon, egy Nassfeld kör­nyéki barlangban, ahol meglepte őket a súlyos esőzés következtében beáramló víz. A helyi barlangi men­tők másnap kimentették a bajbaju­tottakat. 1999. augusztus 17. Az osztrák-olasz határon fekvő Monté Cavallo (Rosskopf) hegy alatti barlang fogságába esett hat magyar kutató a hirtelen támadt heves esőzés miatt. Végül saját erejükből sikerült a fel­színre mászniuk. 2001. február 24. Másfél méternyit zuhant egy amatőr barlangász a Mecsekben, az abali- geti Trió-barlang egyik aknájában. A férfi bokatörést, agyrázkódást és mell­kasi sérüléseket szenvedett, az oda vezető szűk, kanyargós járat miatt csak órák múlva tudták a felszínre hozhi. A Magyar Barlangi Mentőszol­gálatnak robbantásokkal kellett kitá­gítania az üregrendszert. 2001. április 22. Egy 20 éves fiatalember túra közben beszorult a Mátyás-hegyi barlang egyik járatába. A 26 fős barlangi mentőszol­gálat négyórás küzdelem után sza­badította ki. A férfi könnyebb, zúző- dásos sérüléseket szenvedett. 2001. június 3. Gyakorlatozás közben a Bükk-fénrisí- kon, a Jávorkút melletti Szirén-bar­langban kőomlás következtében bal­eset ért egy 20 éves barlangásznőt. A lábszártorést szenvedett sérültet a barlang bejárati nyílásától mintegy 60 méter távolságból többórás munkával sikerült kimenteni. 2002. január 26. Szilágyi Zsolt, 26 éves kutató-búvár az Aggteleki Nemzeti Parkban találha­tó bódvarákói Esztramos-barlangban rekedt az ismeretlen járatok feltérké­pezése közben. Megmentésén legalább 100 barlangi mentő dolgo­zott. A szerencsétlenül járt búvárt ja­nuár 29-én találták meg, majd 31-én hosszas küzdelem után hozták a fel­színre. 2002. október 26. A romániai Belényesi-barlangba egy magyar barlangász súlyos, töréses sé­rüléseket szenvedett. Budapestről magyar barlangi mentőcsapat indult kiszabadítására. Uj templomot szenteltek. Új római katolikus templomot adtak át a híveknek vasárnap Szerencsen a város Miskolc fe­lőli határában. A szentelést ünnepi szentmise keretében dr. Seregély István egri érsek végezte. Fotó: Ádám János Összehasonlítható egyetemi fokozatok Miskolc (ÉM) - A Bolognai egyezmény az oktatásban elengedhetetlen ahhoz, hogy Európában egy közös tudás­alapú társadalmat tudjunk felépíteni - hangsúlyozta dr. Marijke van Vonderen szo­ciálpszichológus . Az Eidenhoveni Műszaki Egyetem Humán Technológia In­terakció tanszék docense a Mis­kolci Egyetem meghívására sa­ját - holland - példájukon ke­resztül mutatta be a Bolognai egyezmény fontosságát az euró­pai felsőoktatásban. Az egyez­mény az európai felsőoktatás megreformálásának kiinduló pontja, mely az EU jelenlegi és majdani tagországainak nyújt összefogó képzési struktúrát. Az egyes országok sajátossá­gait, az autonómiát, a változatos­ságot figyelembevevő program egyik fő célja az európai orszá­gok egyetemi fokozatainak össze­hasonlíthatóvá tétele. A 32 ország által aláírt egyezmény második lényeges célkitűzése a nemzetkö­zi diákcsere előmozdítása, vagyis a mobilitás fellendítése, a kül­földi tanulmányok egyszerűsíté­se, egyfajta Európai Virtuális Egyetem modell létrehozása.- Az uniónak érdeke kell, hogy' legyen az egységes színvonalú és rendszerű képzés kialakítása. Az egyetemi kurzusok minőségel­lenőrzése azonban az egyes or­szágok kormányainak feladata - fejtette ki a szakember. Hollandiában az egyetemi kur­zusok minőségszintjének ellenőr­zésére alapos értékelési rendszert dolgoztak ki, melybe egy hazai és külföldi oktatási szakértőkből ál­ló bizottságot vontak be.

Next

/
Oldalképek
Tartalom