Észak-Magyarország, 2002. szeptember (58. évfolyam, 204-228. szám)

2002-09-06 / 208. szám

2002. szeptember 6., péntek iüIiiií-'JÜilij ííUjUjjoíiiJj % KULTÚRA / S HÍRCSOKOR 0 Matyóföldi kötet. Juhász József ma­tyóföldi költő verseskötete jelent meg nemrégiben Törés címmel a Photo N. Bt. kiadásában. A kötet 1960-és 1975 kö­zött megjelent verseket tartalmaz. 0 Középiskolás fotók. A miskolci városi középiskolás fotóművészeti szemle és fo­tókiállítás megnyitóját és a díjátadó ünnepséget szep­tember 26-án, csütörtökön délután 4 órakor a Karacs Te­réz Középiskolai Leánykollé­giumban (Miskolc, Győri ka­pu 146.) tartják. Lapban a Színházi Esték Miskolc (ÉM) - A Miskolci Nemzeti Szín­ház évadnyitójával egy időben megjelent a szín­ház lapjának, a Színhá­zi Estéknek a legújabb száma, amely részlete­sen ismerteti a Maszkok és szerepek évadjának kínálatát. A különszám- ban a színház igazgatója, Kiss László vall színházi terveiről, Kiss József, a prózai, Nagy Vik­tor, a zenés, Fejes Ádám, a tánc tagozat művészeti vezetője pedig elképzeléseit is­merteti. Rövid ismertetők szólnak az évad egyes darabjairól: Seres Ildikó (debütáló rendezőként) Csukás István Ágacska című mesejátékáról, Pozsgai Zsolt drámaíró pe­dig saját színdarabjáról, a Szeretlek, Faustról írt ajánlót. Megszólalnak az el­múlt évben a közönség, illetve a társulat szavazatai alapján a legjobbnak választott színészek és színésznők: Fandl Ferenc, Máhr Ági, Eperjesi Erika, Varga Andrea, ifj. Latabár Árpád és Kovács Vanda. TELEVÍZIÓ A „századfordító” költő Dobos Klára A Dsida-emlékműsor legnagyobb erénye talán az, hogy elkészült. Nem volt vele semmi gond, csak ép­pen az említett erényt a megjelenítésben elég nehéz túlszárnyalni, úgy bemutat­ni a nagyon ember-nagyon költő Dsida Jenőt, hogy az Dsida Jenő hozzá méltó legyen. Azt mondhatnám: korrekt műsort lát­tunk az elmúlt héten az m2-n. Sok érde­kességet hallhattunk a költőről a „mesé­lő” Marosi Ildikótól, aki egy Dsida-doku- mentumkötet szerkesztője - bár ne mon­dott volna néhány dolgot például szívbe­tegségéről! Hiszen ismerve szenvedéseit még nehezebb lélekkel olvassuk amúgy is szívszorító verseit, melyeket többek kö­zött az erdélyi színésznő, Illyés Kinga tol­mácsolt drámai erővel. (Csak az a közhe­lyes vonatos-sínes „versklip” ne lett vol­na a Nagycsütörtöknél!) S megszólalt Wass Albert író is. Arról mesélt, mikor Dsida felolvasta a Psalmus Hungaricus című versét: „Koós Károly barázdált arcán csúsztak le a könnyek, odament hozzá: te taknyos, hogy tudsz ilyen szép verset ír­ni? - kérdezte”. Talán azért tudott, mert „nyelvvédő” új­ságíróként a „mindennapi búzakenyér­ből”, a magyar szóból merített - és su­gárzott - erőt, amire neki, magának is nagy szüksége volt, hiszen gyenge testén kellett úrrá lennie. Ezért írta még beteg­ágyán is verseit. A krisztusi kort sem ér­te meg, de amit élt, azt olyan optimistán, ahogy csak igen kevesek tudják. Versei­ben ez az érzés átfesti a szorongás és szen­vedés komor színeit is. A filmet a Századfordító magyarok soro­zatban vetítették. Az 1938-ban elhunyt köl­tő „vershagyatéka” fordíthatna egyet ezen az újabb századon is, ha lennének, akik olvassák. De katolicizmusa és állítólagos antiszemitizmusa miatt iskolai, egyetemi katedráról neve évtizedeken át sem Erdély­ben, sem az anyaországban el nem hangoz­hatott, s az irodalomtankönyveket lapoz­gatva úgy tűnik, ma sem „beszélik túl”... Ide citálhatnék tőle töméntelen gyönyö­rű idézetet - ilyeneket, hogy „vakon is kéj megtapogatni a Nap tüzes arcát”, vagy „ta­lálják meg mások helyettem az élet békes­ségét” - de hely hiányában inkább csak biztatok mindenkit: ha a kezükbe kerül egy Dsida-kötet, üssék fel! A címlap Háromszáz évről három napon át Tegnaptól szombatig beszélgetnek egymással a drámapedagógiai konferencia résztvevői Ismerkedés a konferencia anyagaival Fotó: Bujdos Tibor Miskolc (ÉM) - Iskola és színház címmel rendez há­romnapos konferenciát a Miskolci Egyetem neveléstu­dományi- és régi irodalom tanszéke. A közel száz - köztük ameri­kai, norvég és japán - résztve­vőt felvonultató, tegnap a Mis­kolci Egyetemen megkezdődött rendezvény bevallottan fő célja, hogy közös fedél alá terelje az iskoladráma kutatással és a drámapedagógiával foglalkozó szakembereket. A mostani kon­ferencia picit kísérlet arra, hogy a drámakutatás és a peda­gógia összejöjjön megvitatni, vannak-e a közös dolgaik. Ha vannak - és persze, hogy van­nak -, akkor hol és miben tud­nak segíteni egymásnak. Helytállás A konferencia szervezői és résztvevői arra keresik egyebek mellett a választ, hogy a 300 év­vel ezelőtt keletkezett iskoladrá­mák ma megállnák-e a helyüket az iskolai színpadokon, felvet­hető kérdés az is, melyek azok a módszerek, amelyek annyira beváltak néhány száz évvel ezelőtt, hogy még ma is haszná­latosak, mi okozta a „túlélésü­ket”, vagy éppen melyek merül­tek feledésbe. Miután három nap elég kevés arra, hogy a vi­lág minden tájáról összegyűlt szakemberek az összes kérdést alaposan megvitassák, ezért a szervezők már a konferencia megkezdése előtt az összes előadást CD-n megjelentették, hogy az itt felgyülemlett szelle­mi termék otthon ismét előve­hető legyen, hiszen nem kizárt, hogy az itt kötendő ismeretsé­gek a jövőben munkakapcsolat­tá alakuljanak. Kiruccanás Az előadásokon kívül a Mis­kolcra érkezett szakemberek időnként el is hagyják az egyetem területét, hiszen már tegnap részt vettek egy könyvbemutatóval egy­bekötött performance-on, amely­nek a rendezvény főtámotagója, a Szinvapark adott otthont, majd ma délelőtt Sárospatakon és To­kajban folytatódik kihelyezett szekcióülésekkel a konferencia. fföMSí Témánkhoz kapcsolódó weboldal: Áuíu-fÁ vyww.bolcsweb.hu/cpnference A béke és a nyugalom miskolci évei A várostörténeti monográfia újabb kötete jelenik meg két év után, decemberre Az Aranyszarvas patika Is helyet kap a monográfiában Fotó: Bujdos T. Méhes László Miskolc (ÉM) - Készül a Miskolc várostörténetét be­mutató monográfiasorozat ne­gyedik, a település 1848-1918 közé eső időszakát feldolgozó része. A kétévente megjelenő tanulmánykötet hagyományo­san decemberre jelenik meg. Miskolc történetét hat jelentős, a város szempontjából meghatá­rozó időszakra osztották a telepü­lés múltjáról készülő sorozat elin­dításakor. A megyei levéltár és a Hermán Ottó Múzeum közös munkájában nyolc évvel ezelőtt jelent meg az első, a kezdetektől 1526-ig, rá két évre az 1526-1702-ig, újabb két év múltán pedig az 1702-1847 közé eső korszakot felölelő tanulmánykötet. Ez utóbbi kiadása óta lassan is­it...................... A legnagyobb feladat az, hogy helyes arányban válogassunk. Dobrossy István .....................................tt mét eltelik egy újabb, az 1848-tól 1918-ig terjedő korszak feldolgozá­sára szánt idő. Dobrossy Istvántól, a Miskolc monográfia főszerkesz­tőjétől megtudjuk: a negyedik kö­tet írásos anyagának háromnegye­de már elkészült. A sorozat előző darabjához hasonlóan terjedelmes, két kötetben megjelenő munka kö­veti az eddig megjelent részek felépítését: a politika, a társada­lom, a gazdaság és a kultúra-mű­velődés témakörei váltják benne egymást. E négy egység melletti ötödik, a nyitó tanulmány, amely az előző kötetekkel köti össze a legfrissebbet, építészeti stüusok és korszakok változásai felől mutat­ja be a városkép átalakulását. Az 1848-1918 közé eső időszak a magyar történelem egyik leg­szebb periódusa. Ezek azok az évek, amikben a reformkor, majd a kiegyezés nyomán megindul az eszmék szabad áramlása. A mo­dern kapitalista fejlődés útjára lép az ország, s ez a változás nem gátja annak, hogy a társadalom­ban teret nyerjenek a polgári ér­tékek. Nyugodt békeévek ezek, amiknek hangulata és felszaba- dultsága szinte megfoghatatlan a később ugyancsak zaklatottá vá­ló 20. században. Ebben az időben van a legtöbb pénz, átalakul az ország, ezzel együtt jelentősen megváltozik Miskolc képe is. Olyan épülete­ket emeltek ekkor, mint a Koro­na Szálló, az Aranyszarvas Gyógyszertár, a városi kórház, a Gömöri pályaudvar - sorolja a főszerkesztő. Emlékeztet azon­ban, hogy ezt az idillt rombolja le az első világháború, majd Trianon. Mai fejjel pedig nem könnyű belegondolni abba, mi­ként bénul meg ennek nyomán egyik napról a másikra Miskolc és környékén az élet. A Miskolc monográfia negyedik kötete azonban nem megy ennyi­re előre az időben - érzékelteti Dobrossy István, hogy olyan pon­ton fejezik be a várostörténetnek ezen szakaszát, ahonnan még nem igazán sejthető, milyen hatással lesz a vidékre a trianoni döntés. A decemberre megjelenő tanul­mánykötet egészén tizenöt szer­ző dolgozik, fejezeteit Fazekas Csaba (politikatörténet), Veres László (gazdaságtörténet), Tóvári Judit (társadalomtörténet) és Dobrossy István (művelődéstörté­net) szerkesztik.- Az egyes tanulmányokba fog­lalt gondolatok, szakmai értelme­zések bár kiegészítik egymást, a legnagyobb feladat az, hogy he­lyes arányban válogassunk az időszakot dokumentáló tény­anyagból - fogalmaz Dobrossy Ist­ván. - Miután mindent nem lehet megírni, azokat a sarkalatos, ál­landó pontokat kell megtalálni az adott korszakban - adja meg a legfőbb szerkesztési elvet -, amik­nek hosszú távon volt hatásuk a város fejlődésére. HITÉLET Lelki vár épül a „beton fellegvárból” Miskolc (ÉM - DK) - Az avasi katolikus templomban vasárnaponként közel két éve református istentisztele­teket is tartanak. Ám az Avas Lakótelepi Református Egyházközség egyházjogilag a közelmúltig csak „lógott a levegőben...”- Az egyházmegyei közgyűlés júniustól törvényesítette a gyü­lekezetünket - hallottuk Gecse Attila lelkésztől. - Szeretnénk minél intenzívebben a lakótelep segítségére lenni... Decemberben lesz két éve, hogy a lelkész elkezdte a szer­vezést, mert úgy gondolta, refor­mátus részről is jó lenne alkal­mat teremteni az avasi lakótele­pen élő közel 40 ezer embernek vallásuk gyakorlására. Pláne, hogy az itt élők közül sokan küszködnek különböző problé­mákkal, sok például a munka- nélküli. A lelki ínség és vágy ta­lán elhozza ide őket - reményke­dett a kezdetekkor a lelkész, s igazából elégedett is az ered­ménnyel.- Eleinte 20-25-en gyűltünk össze a vasárnapi alkalmakkor. Ma - papíron - hatvanan tartoz­nak hozzánk, de időről időre ta­lálkozunk új arcokkal is... Terület - templomnak „Kérünk mindenkit, hogy se­gítse újonnan alakult gyüleke­zetünk munkáját, építését, s akit a Lélek indít, lépjen be gyüleke­zetünkbe, hogy Lelki várrá vál­hasson Miskolc beton fellegvára” - írta lapunknak küldött levelé­ben Virág László gyülekezeti tag, s jelezte templomépítési szándé­kukat is. Távoli terv- Szeretnénk az önkormányzat­tól területet kapni a templomépí­téshez, de ez csak távoli terv - hallottuk Gecse Attilától. - Nem jelenthetjük ki, hogy néhány éven belül elindulhat az építke­zés. Előbb a közösségnek kell „kiépülnie”, s aztán foghatunk a templomépítéshez... De én igazá­ból úgy vélem, ez nem a temp­lomépítések százada, inkább a kö­zösségi helyek keresésének ideje. Nem feltétlenül kell heti két al­kalomért megépíteni egy temp­lomot, azt a pénzt, amiből felépül­ne, inkább konkrét segítségre kel­lene fordítanunk s ennek a la­kótelepen van helye bőven. Jelenlegi gyülekezeti helyüket - az avasi Ige templomának eme­leti hittantermét - jó helynek gondolja a lelkész. A jezsuiták részéről igazi ökumenikus nyi­tottságot tapasztalt, baráti vi­szonyban van a templom görög és római katolikus plébánosával egyaránt.- Fantasztikusan jó a kapcso­latunk. Rendszeresen tartunk ökumenikus esküvőket, minden­ben maximálisan segítünk egy­másnak. Amit itt megélünk, az tényleg csodálatos. Abszolút semmi jele annak, ami szétvá­laszt, sokkal inkább annak, ami összeköt...

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom