Észak-Magyarország, 2002. szeptember (58. évfolyam, 204-228. szám)

2002-09-21 / 221. szám

2002. szeptember 21., szombat KULTÚRA / HIRDETÉS / 7 HÍRCSOKOR 0 Szomszédolnak. A B.-A.-Z. Megyei Közművelődési Intézet Szomszédolás rendezvénysorozata ma ér véget a Borsod Néptáncegyüttes erdőbényei és monoki bemutatkozásával. A sorozatban 27 településen mutatkoztak be megyénk nagy hagyományokkal rendelkező, nem hivatásos művészeti együttesei. 0 Fotóirónia. „Az élet rövid, kattanj rá!" címmel Ovidiu Florin Tarta kolozsvári képző­művész ironikus hangulatú fotóiból nyílik kamarakiállítás szeptember 26-án a Miskolci Galériában. 0 Újrarendezett Kondor. A képzőművész, költő Kondor Béla gazdag életművének egy újabb szeletét, festményeinek színvilágát mutatja be a Miskolci Galéria Kondor-ter­mében újrarendezendő állandó kiállítás. „A lila szín, titkos ösvény...” címet viselő tár­lat október 3-tól lesz látható. JEGYZET Drámanap Mehes László mehes@inform.hu Egyszer volt Miskolcon drámaíróverseny. A Magyar Dráma Napja alkalmából, évekkel ezelőtt. A témát - mint az a drámanapi drá­maíróversenyeken szokássá vált - egy újság­hír adta. Éppúgy mint előtte, és mint utána, 1984 óta. így történik ez ma is, amikor Ma­dách Imre: Az ember tragédiája című művé­nek ősbemutatójára emlékezve, szeptember 21-én tolipárbajra jön össze három író a bu­dapesti József Attila Színházban. A magyar dráma napja. Az ember, mi­közben ízlelgeti a szavakat, zavarba jön. Tudja persze jól, hogy „íróverseny" lévén miről is lenne szó: a színpadon kimondott szó játékáról, meg az irodalomról, meg a való világról. Ami - ugyebár - napról nap­ra ontja a maga drámáit, aminek megköze­lítése lehet szépírói, elrettentőén valószerű, de akár szórakoztató, még ha ez nemegy­szer morálisan meg is kérdőjelezhető. De kié is a magyar dráma napja? Mond­juk, hogy az íróké. Hiszen a Magyar írók Szövetsége ezzel a kezdeményezésével a közfigyelmet annakidején éppen a honi drámairodalom értékeinek megismertetésé­re és népszerűsítésére kívánta felhívni. Viszont, ha drámairodalom, akkor állít­hatjuk: a színházé is. Még ha a mai színház nem is azon elvek szerint működik, mint két évtizeddel ezelőtt. Most a szuperpro­dukciókkal, népszerű darabokkal, a kön­nyed szórakoztatással kísérel meg teltházas előadásokat hozni. Verseng a valósággal. Ha pedig az íróé és a színházé, akkor a nézőé is. Akinek meg kell tanulnia egyensúlyozni a szemfényvesztés és a művészet, a válság és a valóság között. Akinek el kell döntenie azt is, mit fogad el és mit nem, és azt is, hogy kitől. Végső soron ez is dráma. Csak nem irodalom, hanem a valóság. Elő népviselet. Vas Géza erdélyi fotóművész Élő népviselet című kiállítása látható október 4-ig a miskolci Ifjúsági és Szabadidő Ház Fotógalériájában. „A tó kezdetéből” végül Túlsó Fart lett Az alkotócsoport jubileumi kiállítását nyitják meg a Miskolci Galériában Borgó - itt még rendez... Fotó: Dobos Klára Méhes László Miskolc (ÉM) - Egy képzőművészcsoport tízéves tevékenységét bemutató kiál­lítás sokat is elárulhat egy alkotóközösség szellemiségé­ről, meg keveset is. A jubile­umi összegzés mindenesetre a múlt tetemrehívása a jelen­ben: ezt kísérli meg a Túlsó P’art a Miskolci Galériában szombaton nyíló tárlatán. „A tó kezdete” - 1992-ben így nevezték volna el a Miskolci Galéria Alkotóházában akkor együtt dolgozó öt művész közö­sségét első, zebegényi találkozásuk nyomán. A magyarországi sváb falu nevének szó szerinti fordítását azonban a feledékenység átírta: első, miskolci kiállításukon így a Túlsó P’art néven ismerte meg a Keserue Zsolt, Maczkó Zsolt, Uta Heinecke, Sándor János, valamint Borgó (György Csaba) alkotta művészcsoportot a közönség. És ezen a néven váltak ismertté a haz­ai és nemzetközi képzőművész világban.- A Túlsó P’artnak utólagosan hozzátett, filozófiai tartalmává lett, hogy a túloldalra soha nem lehet átjutni - elemzi a névadásban rejtőző mondanivalót Borgó. - Amikor ugyanis átléped a két part közötti felezővonalat, már az lesz a túlsó part, ahonnan elindultál. A túlsó part azonban mint jelkép, ma leginkább azt érzékel­teti, bár messze élnek egymástól azok, akik az elmúlt évtizedben megfordultak az alkotócsoport körül, a művészet közös nevező­je révén alkalomszerűen min­dannyian az innenső parton áll­nak. A csoportnak jó néhány éven át Miskolcon szervezett művésztelepeire ugyanis a világ számos országában élő képzőmű­vész ellátogatott. A mostani kiál­lítás meghívójára nyomtatott névsor érkezésük sorrendjében veszi számba a Japánból, Kí­nából, Tajvanról, Tanzániából érkezett vendégeiket, hogy csak kuriózumként említsük őket az európai országok alkotói mellett. Az első években kilenctagúvá bővült társaság közös fellépéseit eleinte egy-egy alapötlet köré formálta. Performanszok, kiál­lítások kísérték ezeket az éveket, ám az eltérő szemléletmódok, művészi elképzelések idővel sokukat más irányokba vittek el. Az élő, de maga közé már évek óta senkit be nem fogadó közösséget ma Borgó, Erőss István, Rohonczi István és Uta Heinecke alkotja. Az alkotóközösség egykori tag­jainak különbözőséget érzékel­teti a maga módján a jubileumi tárlat is. Bál' együtt mutatja meg a Túlsó P’arthoz valamilyen for­mában kapcsolódó képzőművé­szeket, a munkákból egyértel­műen az derül ki: mindegyikük érzékenyen őrzi saját, egyéni látásmódját. Legyen szó az el­múlt évek történéseiből ma­gántörténelmet rajzoló újság- cikkmontázs-összeállításról, rizsszalmából készült, majdhogy kultikus hangulatú szoborról, pergamenszerű nyomatokról, fotókról, profán imát ábrázoló elektrografikáról.- A Túlsó P’art mára elérte azt, amit lehetett. Az elmúlt tíz évét, szellemiségét, alkotóit fel­vonultató kiállítás ezért lezár egy folyamatot. A visszatekin­téskor szokásos kérdés pedig most is az - fogalmazza meg a tárlatot rendező Borgó -, hogy képes lesz-e újabbat nyitni... KUCKÓ Kedves Gyerekek! 1000-től 1301-ig (Szent Istvántól III. Andrásig) tartott az Árpád-kor - válaszoltátok sokan helyesen a kérdésünkre. A Magyar Könyv­klub gondozásában megjelent Ár­pád örökében című könyvet Fó- ris Ákos (Edelény) szerkesztősé­günk titkárságán veheti át (Mis­kolc, Zsolcai kapu 3. in. emelet). De van még egy könyvünk! Aki helyesen válaszol kérdé­seinkre - a beküldők közül a leg­szerencsésebb - jutalmul meg­kapja a bemutatott kötetet. Beküldési határidő: 2002. szep­tember 27. Címünk: Észak-Ma- gyarország szerkesztősége, Mis­kolc, Pf.: 351. 3501. A borítékra vagy íijátok rá: Kuckó. A Magyar Könyvklub gondo­zásában megjelent köteteket az érdeklődők a kiadó miskolci boltjában találhatják meg (Baj- csy-Zsilinszky u. 16.). Feladat: Ismét rajzolásra ké­rünk benneteket. Szép, színes vízi világot szeretnénk látni a hozzánk küldött rajzlapokon. Családi belépőt nyerhetnek. A varázsköpeny újra mesél című darabot játsszák hohiap fél 11-től a Miskolci Csodamalom Bábszínházban. Ám képünkön nem ebből a darabból látható jelenet, hanem a 29-i elő-adásból. Melyikből? írjátok meg nekünk szeptember 26-ig. A legszerencsésebb beküldő családi belépőt nyer, a jegyet előadás előtt a helyszínen veheti át. MOZI 1T09” 01- terrorellenes (film)művészi „harc” Miskolc (ÉM - DK) - „Csak álmokkal harcolhatunk a rémálmok ellen...” - vallja az ismert francia filmrendező, Claude Lelouch. ő egyike azon 11 alkotóknak, akinek 11 perces rövidfilmjéből összeállt a 11’09”01 című, a tavalyi New York-i esemé­nyek visszhangjáról szóló, a világ számos mozijában szep­tember 11 óta vetített film. 11’09”01 - az „alcím” szerint: „Tizenegy perc, kilenc másod­perc, egy kép”. A számok szim­bolikus jelentőségűek, gyakor­latilag az egész emberiség szá­mára ugyanazt az eseményt jel­zik. Ám a World Trade Center lerombolásának döbbenetes képsorait most a filmművészet „tisztítja le”. Az Alain Brigand ötlete nyomán megszületett filmben közreműködő - külön­böző kultúrákat képviselő - al­kotók teljes művészi szabadsá­got élveztek. A nemzetek közti béke és tolerancia mellett letett voks üzenetével készült 11 „kis- film” értékes, nagy művészfilm­mé szervesült. Az pedig már „kézzel fogható” értéke, hogy a filmből származó bevételek egy nemzetközi emberjóléti szerve­zet anyagi kondícióját erősítik. A közreműködő rendezők szá­mára nagy kihívás volt filmet ké­szíteni egy univerzális, mindenkit foglalkoztató témáról, úgy hogy előtte bármit is beszéltek volna egymással „irányvonalakról” akár a történeti akár a képi megjelení­tést illetően. Párbeszéd - filmül A „párbeszéd” nem szemtől szemben, hanem térben távol, a film nyelvén zajlott. Munka köz­ben kimondatlanul is érezték mindannyian Danis Tanovic ké­sőbb kimondott gondolatát: „mint­ha nem lenne a világnak annyi ideje, hogy megálljt parancsoljon, és végre elgondolkodjon. Másképp mivel magyarázható, hogy a terror még mindig jelen van?” Mindent láttunk! A 11 perces filmek egy része konkrét történetet dolgoz fel (Mira Nair például egy anya igaz történetét eleveníti fel, aki kétség- beesetten kutat a végzetes napon eltűnt fia után). Van olyan rész­let is, amely a háborúk vagy más tragédiák utáni ébredés felsőbb­rendűségét fogalmazza meg -, ez Shohei Imamura alkotásában ér­ződik. Alejandro Inarritu pedig megpróbál valamit visszaadni ab­ból, amit azon a szörnyű napon érzett, amely örökre rányomta a bélyegét az emberiség történelmé­re. Ám ez nem könnyű, hiszen mint vallja: „Szeptember 11-én a valóság megölte a fikciót. Már mindent láttunk...” Az alkotók Ken Loach (Nagy-Britannia), Claude Lelouch (Franciaor­szág), Danis Tanovic (Bosznia- Hercegovina), Sean Penn (USA), Amos Gitai (Izrael), Shohei Imamura (Japán), Sa- mira Makmalbaf (Irán), Youssef Chahine (Egyiptom), Idrissa Ouedraogo (Burkina Faso), Mira Nair (India) és Alejandro Inarritu (Mexikó). A filmet Miskolcon a Kos­suth moziban játsszák októ­ber 17-től. (Október 17-23. kö­zött este fél 9-től, 24-30 között este 10-től.) fMlf A filmről bővebb Információ a www.spl.hu Internetes honlapon Jelenet a filmből

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom