Észak-Magyarország, 2002. szeptember (58. évfolyam, 204-228. szám)

2002-09-18 / 218. szám

2002. szeptember 18., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4r AKTUÁLIS / 3 HÍRCSOKOR 0 Gyógyfürdő lett. Gyógyfürdővé mi­nősítették a miskolctapolcai Bar­langfürdőt. Az ezt bizonyító oklevelet pénteken veszi át az üzemeltető. Ekkor adják át a fejlesztési program újabb állomásaként elké­szült fürdőcsarnokot is. 0 Többet kaszálnak. Jövőre félmillió négy­zetméterrel nagyobb zöldterületet kaszál- tat a miskolci önkormányzat. A külterjesen gondozott területek egy része magasabb gondozási fokozatba kerül és a külterjes területek száma nő, így az allergén növé­nyeket is körülbelül 500 ezer négyzetmé­terrel nagyobb területen vágják. 0 Egy iskola, egy polgárőr. Módszerta­ni bemutatót tartanak a Polgárőr bűn- és baleset-megelőzési hónap elnevezésű so­rozat keretében Alsózsolcán ma délelőtt 10 órától a helyi közösségi házban, az „egy iskola, egy polgárőr" mottó kereté­ben folyó programhoz csatlakozik. jegyzet Éhségnyomok Búss Gábor Olivér BGO@INFORM.HU Mogy jó ötlet volt-e az iskolaköpeny vagy sem - egy kissé túlhaladott kérdés, job­bára megszűnt - bár innen-onnan néha re­besgetik, hogy egyes iskolákban újra meg­próbálnák - és valószínűleg mindenhol kötelezően nem is vezetik már be sehol. Bár izgalmas kérdés, hogy ha ma lenne iskola­köpeny, vajon hogyan árulnák, milyen extra funkciókkal (mobilzseb) és milyen akciókkal (ha az interneten rendelt köpeny belső zse­bébe varrt számmal megegyezőt találunk az üdítő kupakjában, küldjünk SMS-t a tévések­nek és minden négymilliomodik iskolás érté­kes füzetcsomagot kap ajándékba). Azzal, hogy elmúlt a köpeny kora, az a törekvés is a múlté lett, hogy gyerek és gye­rek között azért „annyira" nagy különbség ne legyen. Ami persze egyrészt rossz - más­részt azonban legalább annyiban jó, hogy így látni (ha a szülőkről az első percben nem is gondolnánk) hogy melyik gyerekre férne egy kis segítség és melyikre nem. Nemcsak abban vezetheti nyomra a peda­gógust, hogy lássa, ki az akit fizikailag fe­nyeget otthon valaki, hanem abban is, hogy még azelőtt megsejtse, melyik gyerek eszik keveset, mielőtt az az egész osztály előtt ad­na erről egyértelmű jelzést. N/\ás kérdés persze hogy mit tud csi­nálni, ha észrevette. Ha a szülők nem­csak enni nem tudnak adni a gyereknek, de ezt szégyellik és tagadják is, akkor az alapítvány, egyház tehetetlen, szinte csak az a megoldás marad, hogy napi egy szendviccsel többet csomagol a tanár. Már ha bírja. És - volt már példa emiatt egy kisfiút „etető" tanárnőt fenyegető szülőre - ha meri. VILLÁMVOKS Nem éheznek, egyoldalúan táplálkoznak Anyagi okok, illetve a szülői elhanyagolás okozhatja a gyermekek hiányos táplálkozását Fontos a rendszeres táplálkozás (Illusztráció) Fotó: Bujdos Tibor Miskolc (ÉM - KHE) - Fel­mérés ugyan nem készült, pontos adatok nincsenek, de a „jelzőrendszer” tagjai na­gyon is jól tudják: nem jut minden gyermek asztalára megfelelő minőségű és men­nyiségű táplálék. Nem marad sokáig titok, ha valamelyik kiskorú éhezik - állítják a szakemberek. Évente körülbelül 4000 gyer­mek problémájával foglalkozik a Miskolci Családsegítő Központ. Közülük 200-300 azon esetek szá­ma, amikor nem megfelelően táp­lálkozó kiskorúról szereznek tu­domást - tudtuk meg Magicz Zsolttól, a központ gyermekjóléti szolgálatának szakmai vezetőjétől. A gyermekek éhezésének két oka lehetséges - mondta. Nem marad titok Az egyik az anyagi ok, a má­sik pedig a szülői elhanyagolás. Előbbi esetben a család anyagi tá­mogatáshoz való jutását kell kez­deményezni, a másodikban alap­ellátás keretén belül történik a se­gítség. A szülők elsősorban élet- vezetési tanácsokat kapnak. Ha nem hajlandók együttműködni, a gyámhatóság családgondozót ren­del ki, végső esetben - a gyermek veszélyeztetettsége esetén - a kis­korút kiemelik a családból. Magicz Zsolt elmondta: statisz­tikai adatok ugyan nincsenek ar­ról, hogy a megyeszékhelyen hány gyermek éhezik (csak a hát­rányos helyzetű és veszélyeztetett gyermekekről van ilyen kimuta­tás), a jelzőrendszer azonban jól működik. A védőnő, a házi és is­kolaorvos, az oktatási intézmé­nyek pedagógusai, az egyházak és alapítványok jelzik a gyermekjó­léti szolgálatnál, ha tudomást sze­reznek éhező gyermekről. Ez egyébként mindenkinek állampol­gári kötelessége - tette hozzá a szakmai vezető. A miskolci városháza közokta­tási és közművelődési osztályá­nak vezetője, Kormos Vilmos csu­pán 3-4 évvel ezelőtti, becsült ada­tokkal tudott szolgálni. Mint mondta, ez a felmérés azt próbál­ta kideríteni: hány gyermek nem jut mindennap meleg ételhez. Az eredmény: körülbelül 2600 általá­nos és középiskolás. A közokta­tási osztályra nem jutnak el az éhező gyermekekkel kapcsolatos adatok - mutatott rá az osztály- vezető. Ezeket a problémákat az óvodák és iskolák igyekeznek ma­guk megoldani. Az intézmények gyermek- és ifjúságvédelmi fe­lelőse tartja a kapcsolatot a védőnővel, az iskolaorvossal, va­lamint a gyámhatósággal. Nem marad sokáig titok, ha egy kisko­rú éhezik - hangsúlyozta Kormos Vilmos, bár megjegyezte, klasszi­kus értelemben nem beszélhetünk éhezésről, inkább csak .egyoldalú táplálkozásról. Ebédelni lehet A megyeháza oktatási osztá­lyán sincs statisztika arról, hogy megfelelő táplálékhoz jut-e műi­den gyermek és fiatal - mondta Óvári Zsuzsanna osztályvezető -, de jelzés sem érkezett még soha ilyen problémáról. A megyei fenntartású intézmények nagy­részt középiskolák, melyek a diá­kok számára biztosítják az ebédet. Sokan nem veszik igénybe, mond­ván, sietni kell a buszhoz, nmcs idő. Az osztályvezető szerint éhező gyermekek inkább az óvo­dás és általános iskolás korosz­tályban fordulnak elő, és ott job­ban ki is derül, ha valamely csa­ládban problémák adódnak. Hideg újszakák és még hidegebb lakások A távfűtés még nem indulhat be, mert a napi átlaghőmérséklet 12 fok fölött van Miskolc (ÉM - KHE) - Bár az éjszakák már hidegek, a nappalok hűvösek, olyan hi­deg még sincs, hogy beindul­hasson a távfűtés. A távfűtés beindítása ugyan­olyan szabályok szerint történik az idén is, mint ahogy az elmúlt években - mondta el lapunknak Tanka Sándor, a Miskolci Hőszol­A távfűtést ugyanolyan szabályok szerint indítjuk idén is, mint tavaly. Tanka Sándor igh. .......................................................w gáltató Kft. műszaki igazgatóhe­lyettese. A hőszolgáltató állandó kapcsolatban van az Országos Meteorológiai Szolgálat Észak-ma­gyarországi Regionális Központ­jával, így figyelemmel kisérik az átlagos napi hőmérsékletet. A fűtés akkor indulhat be, ha há­rom egymást követő napon a kül­ső hőmérséklet átlaga 12 fok alá süllyed, vagy egy nap átlaghőmér­séklet 10 fok alatt marad. Tanka Sándor elmondta: Mis­kolcon a lakossági fogyasztók túl­nyomó része, 95 százaléka olyan megállapodást kötött képviselője útján a hőszolgáltatóval, amely a cégre bízza a fűtési szezon kez­detét. A maradék 5 százalék szerződése pedig arról szól, hogy a lakóközösség maga dönti el, mi­kortól indtüjon a fűtés. Ezt a hő­szolgáltatótól írásban kell meg­rendelniük. A fázós lakók bizonyára jónéven vennének a hideg regge­leken és estéken egy kis meleget. Változékony az idő A napi középhőmérséklet alakulása Miskolcon <coisius*okj Az igazgatóhelyettes szerint a sza­kaszos fűtésnek egyrész műszaki akadályai vannak: a megyeszék­helyen több mint 200 hőközpont van, közöttük olyanok is, melyek csak fűtenek, meleg vizet nem szolgáltatnak. Ezek a központok állnak, a fűtési szezon kezdetén kell beindítani a kazánokat. A szakaszos fűtés másik akadálya, hogy jogilag nem tisztázott, ho­gyan kell ilyenkor számlázni. Átmeneti javulás Az Országos Meteorológiai Szolgálat Észak-magyarországi Regionális Központjában megtud­tuk: átmenetileg melegszik az időjárás, a hét végére azonban lehűlés kezdődik, és az előzetes számítások alapján 10 fok alá siily- lyed a napi átlaghőmérséklet. SZERKESZTŐSÉGÜNK VENDÉGE VOLT A VÖRÖSKERESZT MEGYEI VEZETŐJE j J j j j J J J J J J j j J J J j J J j J J J J J J j j j j j j j J j j j j J j j j S j J J j j j j s s j J J j j J j j j j j j j j j j J j j j J j j j j j j j j j J j j j j j j j j j j j j j j j j j j j j j j j j j j j j J'j j j j j j j a j j j j j J J j j j J j j j j j J J J j ^ A halat osztónak most főleg hálóra van szüksége A Vöröskereszthez pénzadomány gyakorlatilag nem jut, ruhából viszont nincs hiány Egészségügy: nem várnak javulást Tegnapi kérdésünk: Javul-ez egészségügyi ellátás az egészségügyiek bérrendezése következtében?? A leadott voksok aránya: Jó helyre kerülnek-e a karitatív adományok? ÉSZAK- MAGYARGBS2ÁG $ | Szavazatát leadhatja: www.boon.hu Miskolc (ÉM - PTA) - Nem kisebb, nem nagyobb, mond­hatni átlagos - jellemezte Mucsi József, a Vöröskereszt megyei szervezetének vezetője az adományozási készséget megyénkben. Az adományozási kedv felszín­re hozása profi munkát igényel. Nem mindegy, hogyan szólítják meg a szervezők az embereket. Ha azt kérik, támogassák a Vö­röskeresztet, éppen hogy csurran- cseppen az adomány. Pénzt már nem Ha azonban konkrétan megfo­galmazzák, hogy milyen célra, mi­lyen mértékű és milyen típusú adományokat várnak, már na­gyobb tömeg mozgósítható. A kö­zelmúltból az árvízkárosultak szá­mára szervezett akciókat említet­te példaként Mucsi József, aki szerkesztőségünk vendége volt a napokban. Mucsi József szerkesztőségünkben Mindez mutatja: az adakozási hajlandóság nem életszínvonal- függő. Sőt, az átlagos jövedelműek gyakrabban segítenek, mint a na­gyobb cégek, vállalkozók. A jelen helyzet szerint azonban, az embe­rek legkevésbé pénzzel szeretnek segíteni. A Vöröskereszthez pénz­adomány - az 1 százalékos támo­gatás kivételével - gyakorlatilag nem jut. Amiből nincs hiány: a ruhaadományok. Olykor azonban azok minősége, sőt használható­sága is kivetnivalót hagy maga után. Hogy mennyire, arra egy példa: egyes ruhászsákokba csu­pán gumikesztyűvel mernek bele­nyúlni a Vöröskeresztnél, hogy átvizsgálják a tartalmát... Adódhat olyan helyzet, hogy az évekkel ezelőtt felajánlott termé­szetbeli adományok (ruha, bútor, tartós élelmiszer) pont jól jönné­nek, ehhez viszont az kellene, hogy a holmikat megfelelően tá­rolni tudja a Vöröskereszt. Csak­hogy nem tudja: csupán átmene­ti elhelyezésre alkalmas helyiség­gel rendelkezik - a határőr-igaz­gatóság jóvoltából. Nagyobb segítség A pénzadománynál - amely mindig átváltható arra, amire ép­pen szükség van -, sokkal na­gyobb segítséget jelentene, ha a Vöröskereszt, a saját fenntartása érdekében némi profittermelő funkciót is elláthatna. Számos külföldi példa van, ahol a Vörös- kereszt gondoskodik magáról. A bajoroknál a Vöröskereszt mű­ködteti a mentőket, a tűzoltósá­got, máshol egyszerűen a men­tőládagyártásból finanszírozzák költségeiket. Ami a finanszírozást illeti, Ma­gyarországon a Vöröskereszt na­gyon szűkén kap állami támoga­tást, amelyet ráadásul a 2 éves költségvetés is megnyirbált: 52 százalékkal csökkentett. A vérel­látást kizárólag ők szervezik, és finanszírozást is kapnak érte, de ezt is szűkmarkúan mérték: egy véradó mozgósításáért 500 forint a támogatás, a valódi költség pe­dig mintegy 800-1000 forint - mu­tatott rá Mucsi József. CCTAII TovábW Inftwroácló: www.vorQSkereszt.hu­Bőim A Vöröskereszt B.-A.-Z. Megyei Szerve zetének elérhetősége: 3530 Miskolc. Sarolta u. 18..

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom