Észak-Magyarország, 2002. augusztus (58. évfolyam, 178-203. szám)

2002-08-06 / 182. szám

2002. augusztus 6., kedd

GAZDASÁG / 7

Miskolc és környéke

HÍRCSOKOR

0 „Zöldpályázat”. További magyar pályázók jelentkezését várja a Királyi Zöld Élelmiszer Dl] pályázatra Wageningen városa és egyeteme. Az európai országokra kiterjedő nemzetközi pályázat a fenntartható, környezetkímélő mezőgazdaság által előállított korszerű élelmiszerek termelésére és népszerűsítésére irányul.

0 Jó a fagyi. Jelentős javulás tapasztalható a fagylaltok előállítási és értékesítési körülményeiben állapította meg a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség legutóbbi vizsgálata. Javultak a tárolási körülmények, az előállítók betartják a fogyaszthatósági illetve minőségellenőrzési időt.

0 Érdekes döntés. Hatmilliárd forint árbevételt eredményező, négy évre biztos munkát jelentő megrendeléstől esett el három hazai járműjavító, miután a MÁV Rt. menesztett vezetése az utolsó pillanatban olyan magáncéget bízott meg háromszáz vasúti kocsi gyártásával, amely nem is indult a korábban kiírt pályázaton.

Győztes lövészek. Győzteseket hirdettek a hivatásos vadászok elméleti és gyakorlati versenyén. A cserháti Tömör lőtéren hétvégén megrendezett lövészeten az összteljesítményt jutalmazták. Fotó: L.L.

Bebiztosítják magukat a cégek

Miskolc (ÉM) - A gazdálkodó szervezetek 94 százaléka kötött valamilyen biztosítást.

Legelterjedtebb a kötelező gépjárműelelős- ség-biztosítás, illetve a vagyon- és felelősség- biztosítást, de sokaknak van cascőja - többek között ezt állapította meg a GfK Piackutató Intézet a gazdálkodó szervezetekről, mint biztosítási ügyfelekről. A fentieken túl a leggyakrabban igénybe vett biztosításokhoz tartozik az általános felelősségbiztosítás, a csoportos életbiztosítás, a személy- biztosítás, a szállítmány- és kiállításbiztosítás, a csoportos baleset- és betegbiztosítás, továbbá az építés- és szerelésbiztosítás.

Ágazati megoszlás szerint az ipari és mezőgazdasági cégek az átlaghoz képest több, a kereskedelmi vállalkozások viszont kevesebb biztosítási szolgáltatást vesznek igénybe. A kis- és nagyvállalatok összehasonlítása feltárta, hogy a nagyvállalatok sokkal nagyobb arányban vesznek igénybe biztosítási szolgáltatást.

Biztosítóikkal általában elégedettek a gazdálkodó szervezetek. Egytől ötig terjedő skálán értékeltek, ahol az ötös a teljes mértékű elégedettséget jelenti. így 4-es feletti átlagot kaptak a biztosítótársaságok, mindössze kettőnél marad a középérték valamivel 4-es alatt. Panaszra a legtöbb okot az adja, hogy egyrészt a válaszadók szerint aránytalanul magasak a díjak. Másrészt pedig a káreseménnyel kapcsolatos biztosítói döntések túl sokáig tartanak.

A gazdálkodószervezetek nagy része régóta ügyfele a biztosítójának. Legtöbben öt évnél régebben kötöttek szerződést, de gyakoriak a 3-4 éves kapcsolatok is.

Bebiztosítják magukat

A audálkoOÖ .larvoi.tek áHsl Igényé* viát blztó*ftá.l uolgáitatások mogoftxláaa (százitiéhf

TG

78

e®

jfes*«

#<<■*'

n

ifi

1"

m

0hKatasztrofális helyzetben a gazdák

Az érdekvédelmi szervezetek levélben fordultak segítségért a miniszterelnökhöz

A legtöbb növénynek nem kedvezett a szárazság Fotó: Bujdos Tibor

Miskolc (ÉM) - Az elmúlt hetek, hónapok során többször kijelentették, s most ismét megerősítették, hogy a sorozatos természeti csapások miatt kilátástalan helyzetbe került a megye mező- gazdasága.

„Tisztelt Miniszterelnök Űr!

Borsod-Abaűj-Zemplén megye mezőgazdaságát súlyos aszálykár érte ebben az évben, melynek nagysága katasztrofális helyzetet idézett elő. A károkkal kapcsolatosan felmérést végeztünk és javaslatot fogalmaztunk meg a kormány felé, melyet levelünk mellékleteként megküldünk. Kérjük, hogy a gazdálkodók érdekében szíveskedjenek javaslatunkat támogatni, illetve hatáskörében a szükséges intézkedéseket megtenni.

Megértését és támogatását előre is köszönjük.”

Ellehetetlenül a termelés

A levél szerzői Pataki László, a B.-A.-Z. megyei Mezőgazdasági és Érdekvédelmi Szövetség elnöke, valamint Koncz György, a B.-A.-Z. Megyei Agrárkamara elnöke, s támogatójuk között tudhatják a megyei FM-hivatal is.

Á levél azért íródott, mert felmérésük szerint a megyében az

idei aszálykár mértéke térségenként és növényi kultúránként eltérően 20-80 százalékos, így jelentős árbevétel-kiesés érte a gazdálkodókat. Emiatt a termelés további folytatása, a gazdálkodás ellehetetlenülése várható. Ügy vélik, a kár mértéke olyan nagyságrendű, hogy a megyében katasztrofális helyzet alakulhat ki. S mivel az elmúlt években ár-, belvíz, aszály- és fagykár többször sújtotta a megye mezőgazdaságát, s korábban nem minden esetben segített az állam a gazdálkodókat ért kár enyhítésében, a termelők tartalékai kimerültek.

Javaslatot tettek

A két szervezet vezetése szerint a tényleges és a becsült kár mértékét a vonatkozó törvény alapján nem lehet rendezni, ezért kérik, hogy a megyét többszörösen elemi csapás által sújtott területté, ezen belül az átlagtól nagyobb, 25 százalékot meghaladó részeket katasztrófa sújtotta területté nyilvánítsa a kormány, s az alábbi javaslatokat

teszik az árbevétel-kiesés kompenzálására.- A folyamatban lévő kormányzati intézkedések közül a hitelkonszolidációs program terjedjen ki a tagi kölcsön rendezésére is.- Az állami garanciavállalás mértéke a búza, kukorica, rozs és árpa esetében 70 százalékról 100 százalékra, a hitelfelvételi összeg 30 ezer Ft/hektárról 50 ezer Ft/hektárra emelkedjen.- Az öntözővíz-készlet használati díját töröljék el, s az öntözéssel kapcsolatosan felmerült költség 50 százalékos támogatást élvezzen.- A földbérleti díjnak legalább a felét támogatásként fizessék ki a földtulajdonosoknak a költségvetésből.- 2002. július 1-jétől töröljék el az egészségbiztosítási hozzájárulásra vonatkozó fizetési kötelezettséget.- A kormány központi forrásokból egészítse ki a Munkaerőpiaci Alapot, így biztosítson forrást az elemi kárt szenvedett gazdálkodók munkahelyének megtartására.- Hozzanak létre mezőgazda- ságikatasztrófa-alapot, amiből a jövőben rendezni lehetne az évente visszatérő elemi csapások okozta károkat.

Egyszerűsítés nélkül is sokan választanák

Az eva lehetőség az egyszerűsödésre, az egyszerűsödés lehetőség a „mellékútra”

Miskolc (MTI, ÉM - OlKa) - A szakértők népszerűnek Ítélik az egyszerűsített vállalkozási adót a feltételeknek megfelelő cégek körében. Úgy gondolják, az adóját a 15 százalékban letudók többsége év végére evás lesz.

Az eva egy szükséges, támogatható rendszer, a vállalkozók többségének nagy segítséget jelent: kiváltja az áfát, a társasági és a céges gépjárműadót - válaszolta az eva jelentősége kapcsán feltett kérdésünkre Endresz György, a Magyar Adótanács- adók Országos Egyesületének Észak-magyarországi Területi vezetője. Mint elmondta elsősorban azoknak a cégeknek érdemes választani az új adórendszert, akik 25 százalékos áfakulccsal dolgoznak. Szakértők - számításaikra alapozva - 56 százalékos költséghányadig terjedően tartották érdemesnek a cégek átállását.

Az új adónem választható lesz a cégek számára, az igényeket még idén jelezni kell a feltételeket teljesítő társaságoknak.

Újoncok nem evázhatnak

Az eva-körbe - az elképzelések szerint - csak a harmadik éve működő cégek léphetnek be - ez egyben azt is jelenti, hogy a három éven belül átalakulással létrehozott társaságok nem választhatják, amíg el nem érik a hároméves fennállást, élhetnek a lehetőséggel viszont azok a cégek, amelyek időközben nevet változtattak vagy módosult a tulajdonosok köre. Ezzel kívánja a Pénzügyminisztérium megakadályozni, hogy ne szaporodjanak el hirtelen a 10 millió forint alatti árbevételt produkáló cégek. Ezáltal továbbra is nehezen indul az alakuló vállalkozások működése. A kft.-k esetében az adminisztrációs teher az uniós jogalkalmazás miatt nem csökkenne, ennek

ellenére a cégeket tömörítő szervezetek jelezték: így is szívesen csatlakoznának az egyszerűsített adónemrendszerhez.

A kedvezmény bevezetésétől az adófizetési morál javulását várja az állam, ezáltal a költségvetés perselyének gyarapodását is. Amennyiben az adófizetési kötelezettség mégsem javul, 40-50 milliárd is lehet az állami veszteség.

Néhány helyi vállalkozót, cégvezetőt is megkérdeztünk arról, hogy milyennek tartja az eva tervezetét. Köztük elhangzott olyan vélemény is, .hogy az új rendszer egyszerűsíti a bürokráciát, nagyobb szabadságot ad, de elképzelhető, hogy megnöveli az adókerülés lehetőségét.

Nem létező bevétel

Az evát választók körében a házipénztárakban felhalmozódott összegek kacsán 20 százalék körüli adókulcsot tartott elfogadhatónak a pénzügyminiszter, amit három részletben fizethetnek be a vállalkozók.

Zara László, az adótanácsadók egyesületének elnöke azon véleményének adott hangot, hogy nem csupán az egyszerűsített vállalkozói adót fizetőknél kellene alkalmazni ezt a megoldást, hanem ki kell terjeszteni azt minden vállalkozóra. Mint kifejtette: a házipénztárakban országos szinten több tíz milliárd forint halmozódott fel papíron, holott ez a pénz már nem létezik, ugyanis számításai szerint az évek során osztlékágon több mint 50 százalékra növekedett az adóterhelés. Az adókerülő megoldások így érthetőek a pénz kivételénél, s innen nézve az állam egy nem létező bevételről mondana le - húzta alá az elnök.

A kormány előreláthatólag szeptember végéig megtárgyalja a tervezetet, hogy legkésőbb november 15-ig megszülessen a döntés.

INTERJÚ

. . ■ ' . . ■■ . . . >; v1 v: v > ' v 1 s;

j'j jj* 4 4 4 4 4 4 J 3 J 4 j } 4 4 4 4 4 4 4~b 4 4 4 4 4

nw

Felmentés után, kinevezés előtt, ideiglenesen

Beszélgetés Orosz Istvánnal, a megyei földművelésügyi hivatal megbízott vezetőjével

Miskolc (ÉM - FL) - A közelmúltban az agrártárca új vezetése felmentette beosztásából a megyei földművelés- ügyi hivatal (FM) vezetőjét.

A hivatalvezetői munkakör ideiglenes ellátására július 16-i hatállyal Orosz István kapott megbízást.

Orosz István: Megbízásom a hivatalvezetői munkakörre kiírt pályázatok sikeres lezártáig szól. A pályázatokat a napokban írják ki, és a törvény által előírt határidőn belül dönt a tárca vezetése. Nekem azt mondták, teljes felelősséggel és jogkörrel végezzem ezt a tevékenységet. Megbízott, új vezetőként a pályázatok elbírálásig ez a feladatom.

Észak: Olvasóinknak talán nem kell Önt bemutatnunk, hiszen a mezőgazdaságban, illetve a legutóbbi időkben a Miskolci Hűtőipari Rt.-nél eltöltött évei alatt gyakran szerepelt lapunkban...

Orosz István: Igen! A szerencsi termelőszövetkezetben a gya- kornokságtól az elnökhelyettesi, főmezőgazdászi munkakörig jártam végig a ranglétrát. Ezt követően 2000 szeptemberéig, közel 12 éven keresztül voltam a Miskolci Hűtőipari Rt. első számú vezetője.

Észak: Mit akar, mit tud tenni most?

Orosz István: Az első értekezleten elmondtam, hogy szeretném megismerni alaposabban a munkát. Azt kértem a dolgozóktól, mindenki a meglévő munkarendje, munkaköri leírása és a vezetésben kialakult hierarchia szerint végezze a dolgát. Én figyelemmel kísérem ezt, és szükség szerint beavatkozók. S amikor jobban megismerem a hivatalt, az apparátust, a feladatokat, akkor újra leülök a munkatársakkal és elmondom: kivel és hogyan akarok dolgozni.

Észak: Tennivaló van, hiszen a megyében a mezőgazdaságból élők sok gonddal küszködnek.

Orosz István: Sajnos tényleg így van. A legfrissebb éppen az aszálykár. Ezzel kapcsolatban a megyei Mezőgazdasági Érdekvédelmi Szövetség és az Agrárkamara közös kérelemmel fordult az illetékes minisztériumokhoz, amit a hivatal is támogatott. Az aszálykárok rendezésével kapcsolatos javaslatokról van szó. Tudjuk, ismerjük a problémákat, s azt szeretném, hogy közösen dolgozzunk a problémák megoldásán a megyében lévő mezőgazdasággal foglalkozó szervekkel.

NÉVJEGY

^ v'v'Vv v VV v

Orosz István

Született: Legyesbényén, 1946-ban.

Iskolái: Általános és középiskolai tanulmányait Szerencsen végezte. Putnokon, a Felsőfokú Mezőgazdasági Technikumban szerzett szaktechnikusi oklevelet. A Debreceni Agrártudományi Egyetemen agrármérnöki diplomát szerzett.

Munkahelyei: A szerencsi termelőszövetkezetben dolgozott 12 éven keresztül. Később a megyei pártapparátusban a termelőszövetkezetek és az élelmiszeripar irányításával foglalkozott, majd közel 12 éven át volt a Miskolci Hűtőipari Rt. vezetője.