Észak-Magyarország, 2002. augusztus (58. évfolyam, 178-203. szám)

2002-08-28 / 200. szám

2002. augusztus 28., szerda MISKOLC ÉS KÖRNYÉKE / 7 Miskolc és környéke HÍRCSOKOR 0 Megerősítik a tagokat. A vonatkozó jogszabályok értelmében megerősítik tisztségükben a Helyi Választási Bizott­ság korábban, még az országgyűlési vá­lasztások előtt megválasztott tagjait a miskolci képviselők szeptemberi ülésü­kön. 0 Két másikat is. Ma két játszóteret avat­nak a megyeszékhelyen, egyet a Forgách, egyet pedig a Dózsa György utcában. Az első ünnepség délután negyed négykor, a második délután 5 órakor kezdődik. 0 Nevet kapnak utcák, terek. Több köz­terület elnevezéséről is dönt szeptem­beri ülésén a miskolci tes­tület. Határoznak arról is, hogy Martintelep új neve ezután Martin-Kertváros le­gyen (az új tábla már összetörve). Örök tanuló Miskolc (ÉM - CsÁ) - Nyilas Judi- tot mindig a segítő' foglalkozások vonzották. Óvodásként óvónő, később pedig bölcsődei gondozónő akart len­ni, aztán körzeti orvos. Végül egyik sem lett. Helyette amolyan amerikai karriert csinált. Volt háromműszakos állása, aztán főnővér és intézményvezető lett. Most pedig, augusztus 1- től ő ül a Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Kórház ápolási igazgatói széké­ben. Az új ápolási igazgató réz névtáblája még nem Nyilas Judit fénylik az ajtaján. Mert­hogy még saját szobája sincs. Festik ugya­nis, tíz év után először. Ideiglenes irodá­jában ideiglenes fotelje, nagy virágcsokra és kedves mosolya van Nyilas Juditnak. És sok diplomája. Pontosan három.- 1990-ben végeztem az Egészségügyi Fő­iskolán az intézményvezetői szakon. Az­tán három évvel a szak megindítása után a Közgazdasági Egyetemen '95-ben elkezd­tem az egészségügyi menedzseri kurzust, végül pedig a Pécsi Egyetem humán- szervezői szak diplomaosztóján is ott áll­hattam. Mindig is törekedtem az aktuális ismeretek megszerzésére, én ilyen vagyok - örök tanuló - mondja a 24 éve a pályán lévő, újonnan kinevezett igazgató. Ennyit és csakis ennyit enged meg saját érdemei­nek említésére. Nyilas Judit szerény. Azt mondja, nem ő a főszereplő, hanem az az ezerhatszáz ember - szakorvosok és szakdolgozó -, akik szikét vesznek a ke­zükbe, akik letörlik az izzadtságot a be­teg arcáról, rásegítik a köntöst és beleka­rolnak a folyosón. Ő csak a hátteret adja mindehhez.- Nyilván most mind a két oldal - én is és ők is - tele van várakozással. Mindene­setre nem kerültem teljesen idegen helyre, mert arcokkal és nevekkel már találkoztam egy-egy szakmai konferencián is. Most az az elsődleges dolgom, hogy ezeknek az ar­coknak és neveknek a magam keretei kö­zött és módján a munkakörülményeit és - feltételeit a maximumra tornázzam. Fából játék. Újabb fajátszótérrel gaz­dagodott Miskolc. A Perczel Mór utcában, a Tampere park folytatásában lévő teret hétfőn adták át. Fotó: Bujdos Tibor Jó munkához... Arról, hogy a Búza tér megérett a felújításra, hosszú ideje beszélnek a szakemberek. A pia­ci árusok, a vásárlók is hasonlóképpen véle­kednek. Az évek alatt azonban semmilyen látható előrelépés nem történt annak ellenére, hogy számos terv szü­letett. Az első, megva­lósulni látszó terv első üteme, a négy méter magasra tervezett, a piacot körbekerítő fal építése a közelmúltban megkezdődött. Vagyis inkább csak az építke­zés előkészületei kez­dődtek meg, a buszme- bódésort el­bontották, és vágják az ászfaltot - a képen látható intenzitással. A munkásoknak azon- nincs semmi okuk a sietségre, mivel ed­dig egyetlen, a beru­házás részleteit ismer­tető fórumon sem szól­tak arról, hogy milyen határidővel tervezik befejezni a falat. Fotó: Bujdos Tibor Kilencvenezerre mérik méterét az útnak A város 1050 útja közül jelenleg 150 olyan van, amely nem rendelkezik szilárd burkolattal Miskolc (ÉM - PTA) - Ha teljes mértékben fel szeret­nék újítani, a miskolci úthá­lózatra összességében legalább 6 milliárd forintot kellene költeni - azt is há­rom éven belül, hiszen köz­ben további pénzt kell fordí­tani az útkarbantartásra. A milliárdos összegnél azonban minden évben kevesebb jut. Miskolcon a csapadékelveze­tő kiépítésével együtt mintegy 4 milliárd forint kellene arra a 150 útra, amelynek még nincs szilárd burkolata (egy méter út kiépítése közel 90 ezer forintba kerül). A maradék 2 milliárd fo­rintot pedig a most meglévő szilárd útburkolatok felújítására kellene költeni - tudtuk meg Papp Tamástól, a miskolci vá­rosháza városüzemeltetési és be­ruházási osztályának vezetőjétől. Ennyi pénzt azonban a leggaz­dagabb önkormányzat sem tud egyszerre előteremteni - Miskol­con évente több mint 500 millió forintot költenek az utak fejlesz­tésére és fenntartására. Kátyúzá­si munkákra mintegy 100 millió forintot, útberuházásra pedig mintegy 400-500 millió forintot fordítanak az idén. Befektetés a föld alá A közgyűlés Miskolcon több mint 10 évvel ezelőtt indította el azt a programot, amely célja a vá­ros infrastrukturális helyzetének javítása. Évről évre, összesen megközelítőleg 10 milliárd forin­tot fordított a város az infrastruk­túra fejlesztésére, a gáz bevezeté­sére, a szennyvízhálózat kiépíté­sére, valamint útberuházásokra. Miskolcot akkor az infrastruktu­rálisan legelmaradottabb nagyvá­rosok közé sorolták, mára pedig a megyei jogú városok között inf­rastrukturálisan a harmadik leg­jobban ellátottak közé tartozik. A beruházás azonban még koránt sem ért véget: 5-10 év folyamatos fejlesztés szükségeltetik. Visszaszámlálás A város 1050 útja közül 150 olyan van, amely nem rendelke­zik szilárd útburkolattal. Ez a szám a tervek szerint évről évre csökkeni fog. Idén 30 utat építe­nek egyszerre - többet Diósgyőr­ben és a Martintelepen, amely városrészek útjai a legelavultab- bak közé tartoznak. Az útépítés előkészületeinek átfutási ideje megközelítőleg egy év. A terve­zés, jóváhagyás 5-6 hónapot, a közbeszerzési eljárás 3 hónapot, Munka a szirmai Gémeskert utcán a pályáztatás pedig még egy hó­napot vesz igénybe. Ha az önkor­mányzat támogatásért pályázik, az még legalább 3 hónappal több időráfordítást jelent. Az első munkálatok idén a nyári hóna­pokban indultak be, és többsé­gük az év végéig - az időjárás­tól függően - befejeződik. Fotó: Bujdos Tibor Egyetemi kinevezések Miskolc (ÉM) - Egyetemi ta­nári kinevezéseket adott Mádl Fe­renc, köztársasági elnök és Ma­gyar Bálint, oktatási miniszter a Néprajzi Múzeumban hétfőn, töb­bek között a Miskolci Egyetemen tevékenykedő személyiségeknek. A Magyar Köztársaság elnöke - az oktatási miniszter előterjesz­tésére - 2002. július 1-től egyete­mi tanárrá nevezte ki a Miskol­ci Egyetemen: dr. Bállá Katalint, az MTA Számítástechnikai és Au­tomatizálási Kutató Intézet tudo­mányos főmunkatársát, dr. Bra- gyova Andrást, az MTA Állam- tudományi Intézet tudományos tanácsadóját, a Miskolci Egyetem további jogviszonyban alkalma­zott egyetemi docensét, dr. Far­kas Ákos, egyetemi docenst, dr. Forrai Gábor, egyetemi docenst, dr. Illés Mária, tudományos ta­nácsadót, dr. Lévayné dr. Faze­kas Judit, egyetemi docenst és dr. Pethő Sándort, a Felsőoktatási Pályázati Iroda programvezetőjét, a Miskolci Egyetem további jog­viszonyban alkalmazott egyetemi docensét; dr. Tóth László egyete­mi docenst. Virágzik, terem Szokatlan cselekedetre ragadtatta magát a felsőzsolcai Turnáczki András és neje kertjében élő almafa. Újra kivirágzott annak ellenére, hogy ágain már gyümölcsök ringanak. Fotó: Bujdos Tibor Borok és bortermelők versenye Nyékládháza (ÉM) - Tizen­kettedik alkalommal hirde­tett borversenyt a Művelődé­si Ház Nyékládházán. A múlt héten tartott rendezvé­nyen nemcsak nyékládházi bor­gazdák indultak, de a környező településekről is érkeztek terme­lők. A versenyre benevezett 24 borminta közül nagy arany mi­nősítést kapott Galuska László és Perge József helyi termelő pinot blance borával. Arany minősítést kapott Cserjési Géza rizlingszilváni, Filep Miklós furmint-hárslevelű, Molnár Sándor zenit, Perge Mik­lós pinot blance, Siska Gyula pinot és zöld vertelini, és dr. Zsí­ros Mihály pinot blance bora - kaptuk a tájékoztatást Perge Józsefnétól, a Művelődési Ház igazgatójától. A borbírók nyilvánosan zsű­rizték a termékeket, így a közön­ség is élvezhette a szakértők ér­tékelését, a szünetben pedig a helyi Őszirózsa népdalkör borda­lokból összeállított műsorát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom