Észak-Magyarország, 2002. augusztus (58. évfolyam, 178-203. szám)
2002-08-21 / 194. szám
2002. augusztus 21., szerda ÍSZM”MA8YiR0RSZl8 § KUCKÓ / II Elszáll a nyár Dobos Klára Az időjárás az utóbbi időben ősziesre fordult. Tán mint a hinta, visszalibben még egy kicsit a rövidnacis időszak, de rövidesen a naptár is jelzi az évszakváltást: vége a nyárnak, amely idén is sok kalandot és játékot hozott a gyerekeknek. A lurkóknak minden bizonnyal bőven lesz mit mesélniük az első napokban az ovis- vagy iskolástársaknak -, mi négyüket kérdeztük arról, hogyan telt a szünidő. Emellett Játékos” fotókat is bemutatunk, s ösz- szeállítást közlünk az elmúlt időszakban a Kuckó-játékunkra beküldött rajzokból. Száll a gyerek... Száll a hajó... ■ fÉÉ ^ * (El)száll a szünidő Fotók: Dobos Klára Ahány gyerek, „annyiféle” nyár. Sok mindenre jutott idejük a vakációzóknak, csak egy dologra nem: unatkozni Miskolc (ÉM-DK) - Ahány gyerek, annyiféleképpen telt (telik) a nyári szünidő... Van, aki a messzi távoli világgal ismerkedett, van, aki országhatárokon belül élt át izgalmas kalandokat, de aki otthon maradt, műiden bizonnyal az is talált magának kellemes szórakozást, hiszen egy kosármeccs a haverokkal, egy bújócska a környék garázsai között vagy egy kis strandolás is nyújthat maradandó élményt. Zsófi „kalandja” a Hargitán A lábán lévő gipsz azt jelezhetné, nem volt túl kellemes a hétéves Marozsák Zsófi nyara. De nagyon téved, aki ezt gondolná. Hiszen egyrészt a gipsz nem zavarta abban, hogy kedvenc hobbijának, a rajzolásnak hódoljon, másrészt pedig balesete a közelmúltban történt, mikor már túl volt egy hosszabb Fertő-tavi, és sok-sok rövidebb környékbeli kiránduláson. A gipsz is egy izgalmas kirándulás „eredménye”. Zsófi - még gipsszel- Voltunk a Hargitán, Erdélyben. Én ott mái- nem sokat kirándulhattam, mert az első nap elütött egy faszállító autó. Szaladtam a bátyáim után az úton, el akartam őket érni, de az autót értem előbb utol, és egy darabig mellette szaBence a Bodrogon ladtam. Anya kiabált, hogy menjek onnan, de én nem hallottam. Aztán valahogy a pótkerék alá estem, de az szerencsére kidobott, így csak a lábam sérült meg. De azért nagyon megijedtem, az autóban kérdeztem anyut, hogy most meg fogok halni? Nagyon rossz volt, de most már jó. És mire megyek iskolába, leszedik a gipszet. Már megvan az iskolatáskám, van benne tolltartó, meg Micimackós kendő, felvehetem, ha fázom... Bence és a vízitök Makár Bence legjobban a vizet élvezte a nyárban. Ez nem az esőre értendő, annak nem nagyon örült, sokkal inkább a pancsolásnak például a Tiszában, illetve a vízitúráknak.- Nagyon izgalmas volt a két kenutúra. Égyszer majdnem felborult a csónakunk, de azért nem volt olyan veszélyes. Láttunk például vízitököt, amit most már én is felismertem, mert egy korábbi túrán megtanultam. Nagyon jó volt, hogy a barátaimmal lehettem, mert a családdal mindig találkozom, de velük ritkábban. A hétéves kisfiú egyik legnagyobb nyári teljesítménye, hogy Miskolcról 66 kilométert tekert Lyukóbányán és a Szuha-völ- gyön keresztül Gömörszőlősig. Egyszer egyik barátjával kicsit eltávolodtak a többiektől, s bizony el is tévedtek. Volt nagy ijedelem, mert a másik fiút megcsípte egy darázs, s ki tudja miért, azt hitték, kígyó volt... Bence szeptemberben elsőbe megy, kíváncsian várja az iskolát, úgy gondolja, nagyon jó lesz oda járni. Bízik ebben annak ellenére, hogy idősebb tesójától néha mást hall... Gergely, a „legókirály” Ha nem úszott, nem lovagolt, nem bicajozott, nem kosarazott vagy éppen nem más sporttevékenységet űzött Dobos Gergely, akkor leginkább legózott.- Csináltam tengeralattjárót, távirányítású vitorlázó repülőgépet, videókameraállványt, amire egy villanymotort is rászereltem, azzal lehetett forgatni... Legutóbb egy rajzológépet készített a kilencéves kis mérnök - munkáit látva igazán nem túlGergely és a motoros repcsl zás ez a megnevezés -, az egyik oldalon egy motor hajtja tovább a papírt, a másikon pedig egy toll forog körbe-körbe, s így a végeredmény a papíron egy csőrendszer. Ötlete van rengeteg, de a kivitelezés tárgyi feltételeinek megteremtése kimerítené az összes szülői és nagyszülői pénztárcákat. Ezért be kell érnie azzal az egy (hatalmas) ládányi alkatrésszel, amelyből könnyedén elkészítette például a legkedvesebb nyári élményét jelképező vitorláshajót:- Voltam vitorlástáborban a Mályi-tónál, előtte meg Papáékkal a Balatonon is vitorláztunk. Ott akadt egy kis gond, ugyanis Papa még nem nagyon ért ehhez. Beragadt a kormánylapát, a velünk vitorlázó Tamás amikor meg akarta javítani, beleesett a vízbe. A lány, aki még a hajón volt, valahogy begyűrte a mentőköteleket, így Tamást nem tudtuk kihúzni, mert mindig arrébb sodort minket a szél. Kijött a katasztrófavédelem, két tetovált bácsi egy nagy motorcsónakkal, ők segítettek. Fedórá, a virgonc pesti lány Landgráf Fedóra Jennifer pesti lány, akinek nyári vakációjában minden évben biztos program a bükki nyaralás.- Dédnagymamámék Bükkszen- tkereszten laknak, a keresztapám pedig miskolci, s a nagypapámmal minden nyáron meglátogatjuk őket, általában egy hetet töltünk itt. Bükkszentkereszten az a jó, hogy sok állatot lehet megfigyelni. Otthon nekünk is vannak kutyáink, de itt még sok más háziállattal is megismerkedhetem, kedvenceim a nyuszik. Amikor tavaly Miskolcon nyaraltam, megnéztük a diósgyőri várat is, ahol nagyon sok érdekeset láttam, de sajnos idén végig esett az eső, szinte ki se tudtunk mozdulni a házból. De nem unatkoztam, mert az unokatestvéremmel nagyon sokat játszottunk. Bábelőadást is tartottam neki: arról szólt a mese, hogy az ördög feleséget szeretne, aki süt-főz rá, ezért elrabolja a királynét, de Vitéz László a barátaival, Paprika Jancsival és a pandamacival kiszabadítja... Harmadikba megyek, de a sulit még nem várom, bár tavaly is kitűnő voltam, az igazgató adta át a bizonyítványomat... Fedorka búcsúzik Fotók: D.K A Nagy Ho-ho... Harkály Benjámintól (Ózd) Erdei Jelenet Marton Judittól (Forró) Reprók: D.K.