Észak-Magyarország, 2002. augusztus (58. évfolyam, 178-203. szám)
2002-08-13 / 188. szám
2002. augusztus 13., kedd ÉSZAK’MAGYAROnSZAQ $ KULTÚRA / 6 HÍRCSOKOR 0 Zenei bérletek. A Filharmónia Kht. már árulja a bérleteket a jövő évi Népszerű-, Szezon- és Mesterbérlet-sorozatra. A régi bérlők visszajelzését szeptember 3- ig várják, az új koncertlátogatók igényeit azután tudják csak kielégíteni. 0 Búcsú a Selyemréten. A selyemréti Szent István-templom augusztus 20-án tartja búcsúját. Az ünnepi szentmisét délelőtt 10 órától Dr. Veres András püspök celebrálja. 0 Kontinentális koncert. A Magyar Continental Singers ad koncertet augusztus 25-én, vasárnap este 7 órától a Rónai Művelődési Központban. TELEVÍZIÓ Szigetek, híradók Méhes László A Sziget Fesztivállal együtt múlt ki az elmúlt hét közepén a tv2 képernyőjéről Sziget Híradó. Hatszor 15 percet élt. Béke poraira. Emlékét őrizhetjük legalább egy évig, minthogy Sziget Fesztivált jövőre is ígértek, Sziget Híradókat hasonlóképp. Erről a közszolgálati jó pontról aligha mond le a tv2, ami évek óta egyedüliként ad a fesztivál ideje alatt élőképeket az országra-világra szóló kultúr- happeningről. Értesülhet belőle szülő, nagyszülő, dédszülő, mivel is üti el az időt a család szemefénye kétszázvalahányezer egyívá- sűval egyetemben. Már ha nem csavarodnak be a késő estére időzített adásban az értelmetlenül sok kameramozgástól, ami a fiatalosra vett műsorok sajátja, mióta az égi csatornák közül az MTV Közép-Kelet Európában is landolt. A látványvilág zaklatottsága, következetesnek ható átgondolatlansága - az előző évekhez hasonlóan - a 2002-es Sziget Híradóknak ugyancsak sajátossága maradt. Hasonlóképpen azokhoz a tartalmatlan beszélgetésekhez, amik az eseményeket rögzítő vágóképek közé keveredtek. Ezeket látva-hallgatva a néző időről időre zavarba eshetett: valóban korlátolt-e az interjúalanyok java része? Netalán a szerkesztő-riporter gondolta úgy, hogy a kamera előtt megszólalóktól kizárólag azokat a mondatokat érdemes adásban is leadni, amik szerinte leginkább illenek a hely hangulatához. Ha ez így lenne, akkor a Szigeten leginkább a nemtörődömség, a nagyképűség, az arcátlanság, a butaság és a közönségesség uralkodik, amiről viszont nem feltétlenül vagyok meggyőződve. Mint ahogy arról sem, hogy előfordulhat egy összeállításban, hogy sem a nap sztárja, sem a megszólaltatott közönség, sem a kezdő-küzdő hazai zenész, sem a képzőművész nem képes egymással összefüggő mondatokat mondani a kamerának. A Sziget Híradók a hangsúlyt évek óta a hangulati elemekre helyezik, miközben a tartalommal ugyancsak nagyvonalúan bánnak. A tömegiszonnyal küzdő kívülálló ezért soha nem lehet meggyőződve arról, hogy a valóságról kap-e vázlatos képet, vagy a Sziget-marketinghez kapcsolódó műsort lát. Meglehet, egy nehezen körvonalazható, nyitottságában is zárt közösségben történtekről nem egyszerű időről időre újat mondani. A kérdés azonban az: kíváncsiak vagyunk-e egyáltalán arra, ami ott és akkor történik? Ha nem, akkor jövőre is marad a felszín. Amikor a színes hajú punkok ismét felkúsznak a képernyőre, tudhatjuk: elkezdődött a Sziget Fesztivál 2003... KÖNYVBARÁT < j J J j j ^ jj'jVj J w Az Olvasás Éve A Géniusz Könyváruház és az Észak játéka Múlt heti kérdésünk: Sütő András melyik színművének bemutatását tervezi a Miskolci Nemzeti Színház a következő évadban? Helyes válasz: Kalandozások Ihaj- csuhajdiában. Sütő András drámakötetét Barati Istvánná (Sajóbábony) a Géniusz Könyváruházban (Miskolc, Széchenyi u. 107. Tel.: 46/412-932) veheti át. Mai kérdésünk: Melyik kiadó jelenteti meg hagyományosan a Szép versek antológiát? A megfejtéseket jövő hétfőn délig várjuk az Észak szerkesztőségébe (Miskolc 3501., Pf. 351.). Válasz: ............—...................................... Név:____________________________ Cím:.......................................................... „Elmaradt” az ének az esőben Kamarás Máté a szabadtéri Akropolisz helyett a Rónaiban énekelte a Fame főszerepét Jelenet a Fame-ből - középen Kamarás Máté Fotó: Dobos Klára DOBOS KLÁRA Miskolc (ÉM) - „Elmaradt” az ének(lés) az esőben, megtartatott viszont - zárt térben - az Akropolisz szabadtéri színpadra tervezett Fame című musical...- Nem szeretem az esőt, sokkal inkább egy tóparton töltött meleg nyári napot... - mondja Kamarás Máté, a Fame című musical múlt heti miskolci előadásának egyik főszereplője. - Hál’ Istennek nem maradtak el a felhőszakadás miatt a tapolcai szabadtéri színpadra tervezett előadások, hiszen tudták a szervezők, hogy reménytelen a kinti bemutató, s más lehetőséget kerestek. Úgyhogy hiába esett, nem számít, bent vagyunk... S ez igazából nem is olyan nagy gond, hisz a darab története egy iskolában játszódik, nem pedig szabadtéren. Persze kint is „élhetett” volna, ha kegyes az idő a musicalrajongókhoz.- A szabadtér mindig más, de igazán csak akkor van hangulata, s akkor jó ott játszani, ha meleg van, kellemesen fúj a szél. Ha mindenki fázik, az tönkreteszi az egészet - állítja a Miskolcról indult fiatal énekesszínész, felelevenítve közelmúltbeli nem túl kellemes élményét, mikor az Európa-turnéval a Margit-szigeten játszottak: - Szörnyű előadás volt, iszonyú időben. Akkor egyszer énekeltem az esőben, de nagyon nem élveztem, és minden bizonnyal a közönség sem annyira... Az elmúlt hét végén a Rónai Művelődési Központban előadott musical sokat jelent a fiatalembernek, hiszen ’96-ban ez volt az egyik első komoly főszerepe.- A darabot anno még a Toldi Mária Stúdió csapatával a Tháliában mutattuk be. Én egy évvel később külföldre mentem, tehát kikerültem ebből a rendezésből, ami ment tovább a Piccolo Színházban. A mostani az utolsó előadása. A szervezők jelezték, hogy szeretnék, ha én játszanám, így tehát én énekeltem a premieren és a búcsúelőadáson is... A Fame fiatal művészekről, művészeti iskolába járó diákokról szól. Itt nem showmankedünk, ebben a darabban sokkal több alázat van. Azokról a dolgokról beszélhet benne az ember, ami egy fiatal művészpalántát tényleg foglalkoztat. A harcról, hogy sikerül-e, az álmokról, melyek később „lekopnak”. S arról, hogy vannak olyan dolgok, melyekbe ha már belelát az ember, meghalnak, vagy teljesen átalakulnak. A miskolci közönség legközelebb szeptember 7-én, a Vian klubban találkozhat Kamarás Mátéval, aki azután folytatja a musicaleket népszerűsítő „Euró- pa-turnét” a nemzetközi társulattal, és reménykedik, hogy közben zenekarával is „alakul valami”. Eso(s)napok Nem kötöttük le előre a Rónait, bíztunk abban, hogy az Akropoliszon láthatja a közönség a Fame című musicalt - hallottuk Kecskés Ti- bornétól, aki férjével immár húsz éve szervezi a tapolcai szabadtéri előadásokat. A mostani volt eddig az egyetlen alkalom, hogy zárt térbe kényszerültek. Az első tíz évben - bár akkor még kevesebb előadás volt ott - egyetlen darab sem maradt el, ám az utóbbi években sokszor szólt közbe az „égi háború”.- A Kapj el augusztus eleji két előadását elmosta az eső. A másodikat teljesen váratlanul, mert egész nap jó idő volt... A Fame viszont nagyon drága előadás, ráadásul már a jegyelővételek alapján mindkét nap telt házra készültünk, így nem kockáztathattunk. Amikor láttuk, hogy egész napos eső néz ki, hívtuk a meteorológiát, ahol azt mondták, nincs remény, így zárt helyet kerestünk. Volt, aki telefonált, hogy vissza akarja váltani a jegyet, mert szabadtérre készült. Én azt gondolom, ha valaki jegyet vesz, köt velünk egy szerződést, amelyben az én kötelességem, hogy bemutassam az előadást... Az elmaradt Kapj el-nek augusztus 20-a az esőnapja, s ha a hétre tervezett A négy meztelen férfi vagy A bolond nyár című előadások idején is „bolondozna” az évszak, utóbbit 21-én, előbbit pedig 22-én tekinthetik meg a szabadtéren szórakozni vágyók. A tokaji hely szelleme - nyomtatásban Három könyv jelenik meg a harmincadik, jubileumi Tokaji írótábor megnyitására Miskolc (ÉM - ML) - Tokaj és Hegyalja kultúrtörténeti múltja, a hely szellemének irodalmi megközelítése témaként kimeríthetetlen. Ehhez ad újabb adalékokat az a három könyv, amely a 30. Tokaji frótáborhoz kötődve a múltat a jelennel köti össze. A Tokaji írótábor apropóján két évvel ezelőtt jelent meg a Tokaj a világirodalomban című kiadvány. A Lakatos István Kos- suth-díjas költő ötlete nyomán született antológia már megjelenésekor megelőlegezte folytatását, amely Tokaj a magyar irodalomban címmel a Felsőmagyar- ország Kiadó gondozásában jelenik meg. A kötet - szerkesztési elvei szerint - a 19. század szerzőitől egészen napjainkig terjedő körképet kíván adni azokról az irodalmi alkotásokról, amelyek a hegyaljai vidékről, a bor dicséretéről szólnak, nem megfeledkezve a magyar nemzeti Himnuszról sem, melynek sorai között „Tokaj szőlővesszeit” Kölcsey is megörökíti. Az antológia, amelynek 316 oldalán versek, novellák, regény- részletek egyaránt helyet kaptak, félszáznál több szerzőt vonultat föl, köztük Jókainak, Mikszáth- nak, Móricznak, Krúdynak a hegyaljai vidékhez köthető alkotásaiból ad válogatást. A „harmadik út”, a „minőség forradalma”, a „bartóki modell” Németh László és az új magyar demokrácia, nem utolsósorban a legújabb kori magyar irodalom útkeresésének kulcsfogalmaiként vetődtek tol a tavalyi írótalálkozón. Az e kérdésköröket körüljáró előadásokat, eszmefuttatásokat, valamint az ezek nyomán kibontakozott vitákat és álláspontokat rögzíti a 2001-es Tokaji írótábor évkönyve, amit a Bíbor Kiadó ad közre a 2002-es tábor megnyitására. A kötetbe foglalt írásokból nyomon követhető, miként véleAz egyik kötet borítója kedtek az irodalmárok az ezredforduló évében arról, az egyéni alkotó vállalkozási készségeire épülő és az egyéni szabadság eszményével összefüggő jövőképről, ami a magyar kultúra ősi forrásai és az egyetemesség gondolata mentén találkoznak. Hiánypótló műként lát napvilágot a Tokaji írótáborok bibliográfiája Az 1972-2001 közé eső időszakot felölelő adatgyűjtés a teljesség igényével teszi követhetővé a helyi, az országos, valamint a határon túli napilapok és kiadványok, irodalmi-társadalmi folyóiratoknak az írótáborral kapcsolatos közléseit. E munkával a harmadik évtizedén túljutott rendezvény egészen mostanáig adósa volt az irodalomtörténészeknek. Az 1972-es első és a mostani között eltelt idő ugyanis a magyar história jelentős korszakának bizonyult, e három évtizedben pedig meghatározó értéket képviselt a Tokajban összegyűlő íróközösség képviselte szellemiség. A jubileumi bibliográfia a maga eszközeivel az írótábornak és holdudvarának valamennyi történéséről számot kíván adni, keresztmetszetét nyújtva ezzel a magyar kultúra egyik meghatározó időszakának. A TOKAJI ÍRÓTÁBOR PROGRAMJA Augusztus 14., szerda 11.30: Megnyitó a Rákóczi- pincében 14.00: Nemzeti irodalom és globalizáció - a Tokaji Ferenc Gimnázium aulájában tartott tanácskozás és vita előadói: Szegedy-Maszák Mihály, Czigány Lóránt, Gálfalvi Zsolt, Pomogáts Béla, Anton Hykisch, Bányai János 16.00: Illyés Gyula emlékezete - Görömbei András előadása; A Petőfi Irodalmi Múzeum lly- lyés Gyula életút-kiállításá- nak megnyitója 17.00: Tokaj a világirodalomban, a magyar irodalomban és a világörökségben 20.00: Tokaji esték - a Felső- magyarország Kiadó és a Bíbor Kiadó kötetbemutatója Augusztus 15., csütörtök 9.00: Nemzeti irodalom és globalizáció - a tanácskozás és vita előadói Kiss Gy. Csaba, Bohdan Zadura 14.00: a délelőtti vita folytatása, előadók: Lengyel Balázs, Bohumil Dolezal, Tőzsér Árpád 20.00: Tokaji esték - „...Soká nyitott szemmel...” - versek Illyés Gyulához. A Magyar Rádió Irodalmi Szerkesztőségének nyilvános felvétele a kollégium udvarán. Augusztus 16., péntek 8.30: Faültetés Lakatos István költő emlékére 9.00: Illyés Gyula születésének 100. évfordulója - emléktábla-avatás a Milleniumi Irodalmi Emlékparkban Kalász Márton: Jövőkép, esendő emlékezet - a Tokaji írótábor záró előadása. 10.30: Műhely-szellemjövőkép - 30 éves a Tokaji írótábor. Hozzászóló: Pomogáts Béla, Gál Sándor, Hubay Miklós, Székelyhídi Ágoston Kiállítások a tokaji Tokaji Ferenc Gimnázium aulájában:- Illyés Gyula életútja (Petőfi Irodalmi Múzeum)- Kossuth Lajos zempléni évei képeslapokon (Zempléni Múzeum)- Teliinger István grafikái.
