Észak-Magyarország, 2002. augusztus (58. évfolyam, 178-203. szám)

2002-08-10 / 186. szám

2002. augusztus 10., szombat KULTÚRA / 7 HÍRCSOKOR 0 Nyit a várszínház. A Kassai Thália Színház Kaviár és Lencse című darabjá­nak előadásával augusz­tus 13-án, kedden este fél 9 órától kezdetét veszi a XI. Diósgyőri Várszínházi Esték. Az augusztus 19-ig tartó előadás-sorozatban a beregszászi, a nagyváradi, valamint a ko­máromi magyar színházak egy-egy pro­dukcióját láthatja a közönség. 0 Szabadtéri vígjáték. A Négy mezte­len férfi című vígjáték augusztus 16-i be­mutatójával, majd az augusztus 19-ig tar­tó előadásaival zárul a miskolctapolcai Nyári Színházi Fesztivál az Akropolisz Szabadtéri Színpadon. Az előadás ren­dezője Böröndi Tamás, míg a főbb sze­repekben Kállai Ilona, Straub Dezső, Rátonyi Hajnal, Zubornyák Zoltán, Nyer­tes Zsuzsa, Boros Zoltán és Mihály Ma­rianna lép színre. 0 Jótékony egyházzenei koncert. A Sola Scriptura Teológiai Főiskola Ének­kara és Szimfonikus Zenekara a nágocsi Reménység Gyermekfalu támogatására jótékony célú egyházzenei koncertet ad augusztus 23-án, pénteken délután 5 órától a Miskolci Egyetem díszaulájában. Az előadás műsorán Bach, Mendelssohn- Bartholdy művek szerepelnek. Gyönyörű homlokaink Fecske Csaba Nagy utat járt be, legalábbis földrajzi értelemben s nem poétikailag Dobog Bé­la, a becskeházai születésű, Szendróben élő költő, aki jónevű rádiós újságíróként a „vidám barakk” kényszerű otthonossá­gától megundorodván 1984-ben úgy dön­tött, hogy világgá megy, és a mesebeli leg­kisebb fiúként szerencsét próbál. Persze az' Óperencián túl se minden papsajt. A kanadai Edmontonban sem találta meg a szerencséjét: a pénz diktatúrájával talál­ta magát szemben. Nem várták tehát tárt karokkal. Mondhatnánk, süket fülekre ta­lált megszenvedett, de nem piacképes sza­vaival. Szerencséjére Fáy István személyé­ben segítőre talált, akinek köszönhetően 1987-ben megjelenhetett első versesköte­te, a Hazát kiáltok. Kár volna tagadni, hogy Dobog is, mi­ként e táj legtöbb toliforgatója, a Kalász köpenyéből bújt elő. Két karcsú kötet - Hazát kiáltok, 1987; Meztelen fájdalom, 1998 - után ez a har­madik máris válogatott kötet, amit az élet­mű terjedelme és súlya nem igazán, in­kább csak az ötven felé ballagó szerző élet­kora indokol. Az öt ciklusra tagolt hetvenöt vers va­jon segít-e az olvasónak a világ felfedezé­sében, a létezés elviselésében, megaján­dékoz-e valami ismerttel, ami Ivó Andric szerint a művészet lényege? Ezekre a kér­désekre a választ ki-ki akkor kapja meg, ha belelapoz Dobog új könyvébe. (Bíbor Könyvkiadó, 2002.) KUCKÓ Kedves Gyerekek! Igen, a Nagy Ho-Ho- Horgász szeretne na­gyon halat fogni... A Magyar Könyvklub gon­dozásában megjelent Horgászat című könyvet Barati Zsolt (Sajóbá- bony, Kun B. u. 7. sz.) szerkesztőségünk titkár­ságán veheti át (Mis­kolc, Zsolcai kapu 3. III. emelet). De van még egy könyvünk! Aki helyesen válaszol kérdé­seinkre - a beküldők közül a legszerencsé­sebb - jutalmul kapja a bemutatott kötetet. Beküldési határidő: 2002. augusztus 16. Címünk: Észak-Magyarország szerkesztő­sége, Miskolc, Pf.: 351. 3501. A borítékra vagy levelezőlapra írjátok rá: Kuckó. A Magyar Könyvklub gondozásában megjelent köteteket az érdeklődők a kiadó miskolci boltjában találhatják meg (Baj- csy-Zsilinszky u. 16.). Feladat: írjatok egy verseimet, amelyik a nyárról szól, és készítsetek hozzá il- lusztrációtl Nemzet, világ, irodalom Székelyhídi Ágoston a magyar literatúra életképességéről és a szellemi környezetről Méhes László Miskolc (ÉM) - A Trianon utáni évekhez hasonlóan a mai, globális környezetben ugyancsak megfogalmazható a kérdés: megőrizhet-e vala­mit nemzeti szerepéből a ma­gyar irodalom? A téma a 30. Tokaji írótáborban ugyan­csak napirendre kerül, ami­nek kapcsán a nemzeti és az euroatlanti szellemiség Székelyhídi Ágostonnal, az írótábor egyesület elnökével beszélgettünk. Észak: A magyar irodalomra nemigen volt jellemző, hogy ki­vonta volna magát tágabb kör­nyezetének kulturális hatásai alól, sőt, ha Ady gondolatme­netét veszem alapul, a „vigyá­zó szemeket” hol Párizsra, hol Bécsre, hol Berlinre vetették. Nem mondvacsinált az a prob­léma, ami a globalizáció és a nemzeti irodalom között föl­vethető? Székelyhídi Ágoston: A glo­balizációt az írótábor szempont­jából úgy értelmezzük, mint a nemzeti irodalmat körülölelő környezetet. Miután magyar nyelvű irodalmi közösségek az ország határain kívül is fellelhe­tők, látnivaló, hogy a hazai lite­ratúra jelenleg nem tud teljes „életnagyságában” megmutatkoz­ni. Különleges szigetrendszert al­kot, a kérdés pedig az, miként tud ez megmaradni a világmére­tű hírközlésben, a nyelvek áram­lásában, a szellemi világközös­ségben. Erre hívta föl a figyelmet a frankfurti könyvvásár is, léte­zik ugyanis szellemi piac, ami­ben a viszonylag szűk nyelvi kör­nyezetben élő magyar irodalom­nak is érvényesülnie kell. Igazod­nunk kell a globalizáció terjesz­tési szokásaihoz, és tisztában kell lennünk azzal, hogy a könyvpiac mit választ ki értéknek. Észak: Ez így, első hallásra kö­vetendő példaként az üzleti alapon működő szellemi piacot Tavalyi csoportkép feltételezi jövőképnek, ami ta­lán nem föltétlenül az értékek megbecsülését jelenti... Székelyhídi Ágoston: Nem tartom valósnak azt a félelmet, mely szerint a globalizáció poszt­modern igénytelensége mindent elsöpör. Ma sok magyar író munkája és pályája forog a vi­lágirodalom terjesztési körében akár a régiek, akár az újak kö­zül. Ez azt mutatja, hogy meg le­het találni azokat a csatornákat, amelyeken a színvonalas szépí­rói alkotás eljuthat a nemzetkö­zi befogadási rendszerekbe, ugyanakkor a minőség a magyar piacon is meg tudja őrizni veze­tő helyét. És ez nem kifejezet­ten csak a nemzeti önszemléleti irodalomra vonatkozik. Észak: Illyés Gyula születésé­nek századik évfordulója ap­ropóját adja, hogy az író élet­művéhez kapcsolódva az író­tábor témái között fölvetődjék a magyar irodalmon belüli megosztottság kérdésköre. Egymásnak ellentmondó áram­latok, szélsőséges irányultsá­gok jellemzik ma a honi szé­pírást? Székelyhídi Ágoston: Az iro­dalom természetes állapota a sokféleség, a sokszínűség és a sokértékűség gondolati, nyelvi Fotó: Bujdos Tibor és művészi tekintetben egy­aránt. Ha van megosztottság, mert kétségkívül van, az szerin­tem inkább világnézeti termé­szetű. Ez viszont már nem kife­jezetten a szellemi és az irodal­mi élet milyenségének a kérdé­se. Ellenben nem volna szabad kívülről semmiféle egységesülé­si folyamatot elindítani, mert ennek mesterséges és erőszakos változatában már volt részünk a szocializmus idején. Észak.- Illyést tartják az utol­só nagy kísérletezőnek, aki a nemzeti irodalom iránt közös­ségi felelősséget kívánta felkel­teni abban az időben, amikor a nemzetrészekkel együtt iro­dalmi műhelyeket is elvágtak az anyaországtól. A nemzetek fölötti eszmerendszereket ho­zó globális világ árnyékában a mostani Tokaji írótábor ha­sonlóképp próbát tesz arra, hogy felébressze az író embe­reknek a nemzethez fűződő kö­telességtudatát? Székelyhídi Ágoston: Kísér­letezni ma már nemigen lehet, ellenben a tábor, vitaműhelyként tisztázhatja a nemzeti irodalom és a globalizáció összefüggéseit. Kiderülhet, miként látja e kér­dést a Magyarországon, az Er­délyben, a Kárpátalján, a délvi­déken, a Nyugaton élő írók egy- egy tagja, csoportja. Körvonala­zódhat, hogyan juttathatja el ér­tékeit a magyar kultúrkörhöz tartozó irodalom az európai szel­lemi környezetbe, irodalmi világ­ba. Mert nem lehet vitás, hogy életképessége attól függ, milyen összefüggéseket és kölcsönhatá­sokat tud teremteni környezeté­nek kultúrájával. NÉVJEGY Székelyhídi Ágoston, a Tokaji frótábor Egyesület elnöke Foglalkozás: szabad foglalkozású fró Életpálya: Nagyváradon született, ahonnan család­jával 1947-ben telepítették ki Romániából, így ke­rültek át Magyarországra; 1956-ban a debreceni forradalmi bizottmány tagja, amiért büntetésként a Kossuth Lajos Tudomány Egyetemen szerzett diplomáját csak 1964- ben kapja meg, akkortól középiskolai tanár; írásai több műfajban - irodalomtörténet, szociográfia stb. - 1954-től jelennek meg; 1971- től a Magyar írószövetség tagja; a Tokaji írótáborban 1972 óta vesz részt, 1988-tól az írótábor vezetőségi tagja; a Magyar Demokrata Fó­rum alapító tagja 1987-ben, 1990-től a párt politikusa Elismerései: életművéért a Magyar Köztársaság Érdemrendjét kapta meg 1994-ben Fontosabb kötetei: Napló Erdélyről; Magyar 1956 l-ll.; Nemzet és demokrácia; Változatok a valóságirodalomra; A Tokaji írótábor törté­nete (1975-2001.); legutóbbi munkája - Magyar századvég címmel - a 2002-es könyvhétre jelent meg. Változatok Gerschwinre Méhes LAszló Mint az újszülött, úgy cso­dálkoztam rá egykor arra, hogy az Ella Fitzgerald, Louis Armstrong, s ki tudja, a dzsessz világának mellettük még hány előadója által feldol­gozott, dédapakorú dal, a Summertime (Nyáridő) tulaj­donképpen egy opera betétszá­ma. Mégpedig azé a Porgy és Bess-szé, amivel George Gerschwin ugyancsak feladta a leckét a zenekritikusoknak. Máig vitatkozhatnak azon, hogy az 1935-ben bemutatott mű tulajdonképpen milyen mű­fajban is született: musical-e, vagy opera? A kérdésre áthidaló válasz­ként megfogalmazódott már az is, hogy dzsesszopera, és megle­het, talán ez áll a legközelebb a zseniális zeneszerzőhöz, aki szentségtörő módon elsőként vegyítette a klasszikus formát a dzsessz és a néger népzene elemeivel. Minderről azért szükséges említést tenni, mert hasonló kettősség jellemzi a Gerschwin- dalokból összeállított, Lonely Nights (Magányos éjszakák) cí­men megjelentetett CD-t. Voká­lis részét ugyanis a hagyomá­nyos zenei műveltséggel ren­delkező operaénekes, Horváth Ádám, míg a zenei tartalmát két kiváló dzsessz-muzsikus, Szakcsi Lakatos Béla és Vukán György jegyzik. A vállalko­zás merész. És nemcsak azért, mert nem egysze­rű „operásí- tani” a Ger- schwin-kom- pozíciókat, hanem mert kipróbált énekes­nek kell lennie annak, aki két mai dzsessz-virtuózzal mer és akar együtt dolgozni. A szóló­zongora-átiratok megkettőzése ugyanis ebben a felállásban ön­magában olyan hangulatot te­remt, ami zavarba ejtő lehet a dzsessz műfajában járatlannak. Kiderülhet számára, hogy a dallamfordulatok követéséhez nem mindig elégséges a biz­tos kottaismeret. Kell hozzá egyféle „négerhang” is, ami, ha a pillanat hangulata úgy kí­vánja, elcsúszik, lemarad, máshol lép be, mint azt vár­nánk, ennek ellenére mégis ott van, ahol lennie kell. A „sima”, érzelemmentes intoná­ció, a kottahú előadásmód pe­dig ebben az esetben végzetes lehet. Főként akkor, ha ezt örömzenélés ellenpontozza: Szakcsi és Vukán egymást egyszer kiegészítő, másszor el­lenpontozó, párhuzamos zon­gorajátéka, utánozhatatlan egyéniséggel. (Lonely Nights; Horváth Ádám, Szakcsi Lakatos Béla, Vukán György; Vox Artis) WEB-AJÁNLÓ wwwjuaoxiaomoyie.com Balogh Attila Nem tudjuk, mi az a xiao (pláne a xiaoxiao), de valami jó dolog lehet. Nevezett weboldal behívásá­hoz bizonyos kínai betűkészle­tet is le kéne tölteni, de minek, akkor se igen értenénk, miről van szó. Miért, miről van szó? Két vagy több pálcikaem­berke kungfuzik. Vagy valami ilyesmi. Egyikük fekete, ő a király, a többi meg rendsze­rint drapp, okker, bordó vagy ultramarin. Egyik jobb, mint a másik, mégse érhetnek a fe­kete csávó nyomába. Lever mindenkit, minta. Után. De előtte még szögezzük le: a rövid flashek mögött álló, az önmagát zhu_zhq-nak nevező távol-keleti rajzolómester a gra­fika korszakos géniusza - már csak azt kell eldönteni, a klasszikusé vagy az abszurdé. Szerintem mindkettőé. Mellé­beszélésnek tűnhet, amit eddig előadtam, ám a Xiaoxiao Fight címen ismertté vált harcművé­szet - Jet Li-flashanimációban? - szóban leírhatatlan. A lát­ványt nem lehet visszadni. Az egyetlen megnyilvánulás az el­fogulatlan szemlélő részéről, ami legalább hozzávetőlegesen jellemezheti az elénk táruló él­ményt, az a vinnyogó röhögés. Na de abból meg hogy lesz meg­fontolt, távolságtartó recenzió? Sehogy. Ez lesz belőle. Néhány technikai adattal hidaljuk át a hirtelen támadt csendet. (Csendet!) Az official home page a www.xiaoxiao- movie.com. Néha nem jön be: az Explorer azt mondja, az nem jeleníthető meg. Ilyenkor egy párszor újra kell próbálni (az ugrás gombbal). Az aloldalak- kal is ez van, sőt, a sorozat egyes darabjainak leöltésével (kínai írásos linkek ajánlják fel a lehetőséget, az oldalak alján); újra meg újra kell próbálni. Minden elérhető egy másik interneteimen is: a már önma­gában sokat ígérő című www.albinoblacksheep.com-nál; a Flash menüpont alatt, a Xiaoxiao-ra kattintva. Ez tehát az új csapás irá­nya. Ja, az egész kicsit Jacky Chan-es (is). 9BHL. ______________ Ideiglenesen diadalmaskodik a rossz (balra) Fotó: Internet

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom