Észak-Magyarország, 2002. július (58. évfolyam, 151-177. szám)
2002-07-05 / 155. szám
2002. július 5., péntek ÉM-EXTRA / 5 HfcfilIRQÜ A csiga, mint élőlény Miskolc (ÉM) - Európában közel négyszáz csigafaj él, ebből azonban mindössze kilenc alkalmas emberi fogyasztásra. Az éti csiga elnevezés rendszertanilag több csigafajt jelöl, de általában a Helix pomatia-t nevezzük éti csigának. A csiga teste fejre, törzsre és lábra tagolódik. A testet puha, nyálkás bőr fedi. A növényi vizet - mint legfontosabb táplálékát - bőrén keresztül veszi fel, ezután az a mirigyekbe, majd a környező szövetekbe kerül. Az éti csiga átlagosan négyéves korára lesz ivarérett. Váltivarú állat, vagyis ugyanaz a példány egyszerre hím- és nőivarú. Nedves talajba 5 centiméteres gödröt ás, ebbe rakja 5 milliméter átmérőjű, 20-80 darab tojását. Ezután a gödröt befedi, de hagy egy kis légzőnyílást. A kiscsigák 18-22 nap elteltével kelnek ki, két-három nap után hagyják el a fészket és rögtön táplálék után kutatnak. Az első két hónapban minden héten megkétszerezik a tömegüket. A csigák lédús, ásványi anyagokban gazdag növényféleségekkel (bodza, sóska, lapulevél), illetve elhullott gyümölcsökkel (szilva, alma) táplálkoznak. A hazai telepeken csigatápokkal etetik őket, korszerű technológiával. C5I6A-D£RBif Lassúságuk okozza a vesztüket Mikor, mekkorát, mennyit,- avagy a gyűjtés feltételei Miskolc (ÉM) - Az éti csiga gyűjtését, hasznosítását, illetve kereskedelmét a Környezetvédelmi Minisztérium (KTM) a faj védetté nyilvánításával nem szüntette meg, viszont különböző feltételeket támasztott ezek kapcsán. Korlátozott feltötolek A szaktárca szabályozásából • hazánkban 3000 tonnáig lehet a csigákat begyűjteni • gyűjtési engedélyt csak védett természeti területeken kívül eső területekre lehet kiadni • a gyűjtési szezon április első felében indul és június végéig tart • gyűjteni és forgalmazni csak 30 milliméteres vagy ennél nagyobb csigákat lehet • a hazai őshonos csigafajok védelme érdekében az import-csigák csak mélyhűtött állapotban kerülhetnek hazánkba • a felvásárló telephelyeknek rendelkeznie kell hiteles mérleggel, az átvett csigák mérésére alkalmas rostával, megfelelő mennyiségű és csigák tárolásának megfelelő göngyöleggel (csigaládával) Amíg nem volt hatósági korlátozás, a kiszállított élő éti csiga mennyisége megközelítette a 7000 tonnát. Az ilyen nagy- mennyiségű gyűjtések miatt a szakemberek körében felvetődött a faj populációjának esetleges veszélybe kerülése. Ennek hatására indult meg 1989-ben az állományfelmérés országos méretekben, ami kisebb megszakításokkal napjainkban is tart. A FRANCIÁKHOZ IRÁNY0LÓ EXPORT Görögország 23% Törökország 22% Magyarország 12% Indonézia 11% Lengyelország 10% Németország 7% Egyéb 15% Az oldalt írta: Zsebesi Andrea Fotók: Bujdos Tibor, internet Csigabiga! Ne gyere ki, megesznek! A csigahús kedvelt eledel Nyugaton, nálunk inkább gyűjtik, feldolgozzák és exportálják Csigatelepeken tenyésztik a finom falatnak való csigákat Miskolc (ÉM) - „Olyan lassú vagy, mint a csiga.” „Csigatévé”. Halljuk, mondjuk nap mint nap. Csigapörkölt. Töltött csiga. Éti csiga Terméktanács. Ezeket is? A csigahúst szívesen fogyasztják Franciaországban, Olaszországban, a Benelux-államokban, és Görögországban. Ezekben az államokban a természetes állomány lecsökkenése a magyarországi kereslet fokozódását eredményezi. Ráadásul hazánkban jóval több ilyen puhatestű található, mint a környező- és a nyugateurópai országokban. A Franciaországba irányuló csigaexportban az 1992-96-os évek adatai alapján a harmadik helyen állunk. Exportszabályozás Hazánkban a csiga begyűjtése és exportja már a II. világháború előtt kezdődött. A háborút követően a kivitel újra megindult a Magyar Vadgazdálkodási és Kereskedelmi Részvénytársaság (MAVAD) szervezésében, a ’80-as évek második felétől azonban más cégek is bekapcsolódtak a kereskedelembe. Feldolgozó-üzemek a ’90-es évektől alakultak francia és más nyugat-európai országokból származó befektetők révén. A hazai üzemek kialakulását nagyban segítette az ezekben az években nyújtott exporttámogatás. A felvásárlást a ’90-es években az áfé- szek hálózata végezte, ezt követően vállalkozások széles köre kapcsolódott be a munkába. A tranzitországok számának növekedésével szükségessé vált egy, az éti csigák exportját szabályozó, szervező, ellenőrző társaság létrehozása. Az Éticsiga Terméktanács a Csigatenyésztők és Forgalmazók Országos Szövetségéből (CSIFOSZ) jött létre 1993- ban. 1994-től tevékenységét a KTM szabályozza, ugyanis ebben az évben nyilvánították az éticsigát védett fajjá. A terméktanács évente 3000 tonna csigát exportálhat. Ezt a keretet a társaság közgyűlése egyéni kvótaként felosztja tagjai között. A tagok maguk végzik a felvásárlást, forgalmazást, feldolgozást és a kereskedelmet. Adataikat a titkárságnak szolgáltatják, amely meghatározott időközönként összesített számokkal szolgál a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium megbízott hivatalának és a Környezetvédelmi Minisztériumnak. Idén kevesebb- A kedvezőtlen időjárás (kemény tél, száraz tavasz) miatt idén kevesebb csiga jött elő a búvóhelyéről, emiatt ebben az évben csupán két és fél tonnát Amíg az asztalra kerül A begyűjtött csigát 4-5 napig koplaltatják, megmossák, majd következik a hővel történő elölés. A csigatest elválasztása a csigaháztól még a legkorszerűbb üzemekben is kézi erővel történik, villával húzzák ki az állatot a házából. A belső szerveket ollóval távolítják el. A csigahúst főzik, tisztítják, szigorú szabályok szerint osztályozzák, végül tömbbe fagyasztják. A csigaházak is fontos termékek, hiszen a gasztronómiában, a csigás ételek tálalásában nélkülölözhetetlenek. Ezeket is tisztítják, válogatják, osztályozzák, majd csomagolják. Számos csigás ételt csigaházakban szolgálnak fel az éttermekben. gyűjtöttek be - nyilatkozta Pacs István, a tanács elnöke. Beszámolt arról, hogy hazánkban több százezren gyűjtenek éti csigát, amelyet a felvásárlók 60- 100 forintért vesznek át. A felvásárlás kizárólag szigorúan ellenőrzött telephelyeken zajlik, ahonnan az állatok egyharmada az országban működő négy feldolgozóüzem valamelyikébe kerül.- Tavaly összesen másfél milliárd forint értékben exportált Magyarország éti csigát, amely idén várhatóan egymilliárd forint körül alakul - tette hozzá az igazgató. Egy kis „csigatörténelem” Töltött csiga, ahogyan Miskolcon készítik... A csiga, mint táplálék Miskolc (ÉM) - Gondolták volna, hogy a csigaevés évezredes múltra tekint vissza? Pedig mór az ősember is szívesen fogyasztotta. A történelmi korokban (az ókori Egyiptomban, a Római Birodalomban és a Távol-Keleten) a csigák az étrend komoly részét képezték, már abban az időben is sokféle formában tették az asztalra. Fogyasztásukra falfestmények, domborművek, illetve írásos emlékek utalnak. A kereszténység elterjedése idején kedvelt táplálék volt a kolostori szerzetesek és az egyszerű pórnép körében is. Olaszországban és Franciaországban korábban a szegényebbek fontos tápláléka volt, hiszen könnyen be lehetett szerezni. A gyűjtés azonban olyan hatalmas méreteket öltött, hogy a szabadban élő csigák száma alaposan megcsappant. Ezért a II. világháború után mesterséges szaporításuk, tenyésztésük került előtérbe - mivel azonban ez költséges volt, így a csiga fogyasztási ára megemelkedett. Ma már az éti csiga ínyencségnek számít és főként a francia konyha kedvelői fogyasztják. Megvásárolható szupermarketekben, de megtalálható az éttermek étlapjain is. Miskolc (ÉM) - A csigahús értékes eledel. A közel 80 százalék víztartalom mellett fehérjét, zsírt és hamut is tartalmaz. Magas az A- és B-vita- min-tartalma. Sokféle elkészítési módja ismert, a következőkben ezekből szemelgettünk. Csigapörkölt Hazánkban leginkább így készítik a csigát. Apróra vágott hagymát üvegesre pirítanak, majd - a tűzről levéve - pirospaprikát kevernek bele. Az elkészített csigahúst ebben pörkölik. Zöldpaprikát, paradicsomot adnak hozzá, majd enyhén sózva összefőzik. Töltött éti csiga At éti csigát leggyakrabban ebben a formában készítik el, a recept vidékenként változhat. A csigahúst boros, sárgarépás, petrezselyemgyökeres, fűszeres páclében puhára főzik. Amíg a hús fő, a házat utólag is alaposan kitisztítják. A főtt húst apró kockákra vágják, majd teavajon fokhagymával, fehér borssal, petrezselyemzölddel, sózva párolják. A húst ezután visszatöltik a házakba és annak száját fűszeres vajjal zárják le. A töltött csigákat speciális csigasütőkbe állítják, felfor- rósítják, ezután tálalják. Sokan nem kedvelik, mások szívesen fogyasztják a csúszómászókat MEGKÉRDEZTÜK: ENNE-E CSIGÁBÓL KÉSZÜLT ÉTELT? J Jj JJ J Jjjjjjjj J J J j'jj J J J j J J jj-jv J'/jwí’Íj V., jTj'J j'j J j j J j jj fjj J Áj Jj 1 ’i* N em ennék. Bizalmatlan vagyok a különleges ételekkel szemben, s nem szeretem a csúszómászókat, mint élőlényeket sem. Maximum kínai fogásokat próbálok ki. Iváry Gréta (17) TANULÓ G usztustalannak tartom. Felháborító, hogy megkínozzák a csigákat, mielőtt megfőzik őket. Soha, semmi pénzért nem ennék ilyen ételt. Másrészt szeretem tudni, mit eszek. Tóth Marianna (20) TANULÓ N em ennék. Nem tudnék megenni olyan állatot, amit előtte hosszan, és ilyen drasztikus módszerekkel kínoznak. Ha hangja lenne, biztosan visítana szegény. Krobinec Mária Judit (19) TANULÓ H a nem mondanák meg előtte, hogy mi az az étel, biztosan megenném. Apukám szereti a csigát. Állítólag kiskoromban én is ettem, de erre nem szeretnék emlékezni. Szilágyi Boglárka (16) TANULÓ E n ki merném próbálni. Miért is ne? Ha ennyi ember szereti, olyan rossz nem lehet. Bár tudva azt, mennyire megkínozzák őket, valószínűleg kétszer is meggondolnám. Budai Gergely (19) TANULÓ
