Észak-Magyarország, 2002. július (58. évfolyam, 151-177. szám)
2002-07-04 / 154. szám
2002. július 4., csütörtök KARRIER / HIRDETÉS / 7 A SIKER ÚTIÁN Műanyagban gondolkodni Miskolc (ÉM - MA)- Az embernek szüksége van belső tésre, hogy igyekezzen jól végezni munkáját - vallja Mariska György, a Miskolci Műanyag-feldolgozó Rt. ügyvezetője. Mariska György Az Alföldön született, vegyészmérnöki, majd később gazdaságmérnöki diplomáját a Budapesti Műszaki Egyetemen szerezte.- A Budafoki Pincegazdaságban lett volna állásom, de családi okok miatt az orvosok tanácsára lakóhelyet kellett változtatnunk, így költöztünk Kazincbarcikára. A Borsodi Vegyi Kombinátnál kezdte pályáját, ahol több mint két évtizedig dolgozott.- Nagyon jó iskola volt, egy komoly cég, amely ez idő tájt erőteljesen növekedett. Megtanultam műanyagban gondolkodni nemzetközi szinten is, s részt vettem a beruházások műszaki előkészítésében, megvalósításában. Majd a holland-német tulajdonban lévő Miskolci Műanyag-feldolgozó Rt.-hez került ügyvezető igazgatónak 1991-ben, s azóta is a vezetője.- Kihívást jelent számomra, hogy egy feltörekvő céget irányíthatok. Megtanultunk kereskedni, a multinacionális vevők fejével gondolkodni (ez bizony nem volt egyszerű), s mára elértük, hogy cégünk a Balti-tengertől a Fekete-tengerig exportál és az árbevétel fele kivitelből származik. Szeretem magam körül az önállóan dolgozó, ambiciózus munkatársakat. Ügy gondolom, egy munkahely akkor lehet igazán sikeres, ha számol az emberi tényezővel, ha több, mint munkaerők halmaza. Kohézió, összetartó erő, a munkahely megbecsülése nélkül gyengébb lenne az összteljesítmény. Frigyre lépett a német és a magyar tőke - biztosan sokszor hallották már ezt a mondatot az utóbbi évtizedben. Igen, a vegyes vállalatok fúzióját gyakran hasonlítják a házassághoz és nem véletlenül, hiszen ugyanúgy kölcsönös bizalmon, alkalmazkodáson, megértésen alapszik. Egy ilyen típusú vegyesvállalatnál alapvető kritérium, hogy az ember beszéljen a befektető nyelvén, jelen esetben németül. Viszont a gyakorlat azt mutatja, hiába beszéli valaki tökéletes kiejtéssel az adott idegen nyelvet, ha a mondatokon kívül semmit sem ért. Például egy japán tárgyalásnál nekünk igen ijesztő lehet, hogy pár centire tőlünk mélyen a szemünkbe nézve ülnek le velünk beszélni - mert itthon ez bizalmaskodást vagy még annál is többet jelent - és aki ezt a japán szokást nem ismeri, könnyen kellemetlenül érezheti magát. Tehát a nyelv szükséges, de nem elégséges eszköz lehet ahhoz, hogy megismerjük egy nép gondolkodását, szokásait - mint egy kulcsot használva a másik nemzet felé. Egy munkahelyen németek, magyarok Termelékenységi és versenytényezők, konfliktushelyzetek és problémák, kapcsolatok A közös kommunikációt még tanulnunk kell. A fotó Illusztráció Miskolc (ÉM - MA) - A rendszerváltás után számos német vállalat indított hazánkban vállalkozást, amit a legtöbb esetben siker koronázott. A tapasztalatok szerint a kommunikáció viszont nem mindig mentes a súrlódásoktól. A Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (NMIKK) és a Budapesti Goethe Intézet Inter Nationes közös kiadványa a „Munka és Kommunikáció a német-magyar csoportokban” a közelmúltban jelent meg.- A kiadvány elsőként tárja fel azokat a konfliktusokat, amelyeket a vállalatok elhanyagolnak. A kutatás egyszerre foglalkozik a nyelv és a kultúra, illetve az együttműködés és üzleti siker szempontjaival - ismerteti Lovas Emese, az NMIKK munkatársa. Munkastílusok A legelső szembetűnő különbözőség a német és a magyar alkalmazottak munkastílusában van - véli Lovas Emese - a németek strukturáltabbak, rendszerezettebben dolgoznak, ezzel szemben a magyarok improviza- tívak, kreatívabbak. A németek szerint sokat csevegünk, s nem tudni, hogyan jutunk el a végeredményig. Ők tár- gyilagosabbak, míg nálunk sokkal fontosabbak a kapcsolatok. Ami a magyarok időgazdálkodására is rányomja bélyegét, a németek számára terhes és felesleges a megbeszéléseket csevegéssel kezdeni. A vállalaton belüli kommunikáció Németországban kizárólag szakmai síkon zajlik, míg mi az érzelmeinket is bevisszük a munkahelyünkre. A németek szerint ezért nem alakult ki hazánkban erős vitakultúra. Sokszor még akkor sem mondjuk el véleményünket, ha az szakmailag megállja a helyét, számunkra ugyanis fontosabb a hierarchia. Ez a németek szemében úgy tűnik, hogy csak ülünk és hallgatunk az értekezletek során, s hiányzik belőlünk a civil kurázsi. Mindkét fél egyetértett abban, kevésbé vagyunk önállóak. Szerintünk a felelőségvállalás német erény, szeretnek önállóan dolgozni és csak a végén ellenőrzik őket. Ezzel szemben a mi főnök-beosztott kapcsolatunk látszólag baráti és közvetlen, mivel többet érintkezünk a feladatok elvégzése során. Szembekerülhetünk A tanulmány egyik célja, hogy a tapasztalatokat összefoglalva mindkét nemzet munkavállalói tudatosan fel tudjanak készülni a közös munkavégzésre. Ezért megkérdezték, melyek azok a tipikus helyzetek, melyek konfliktusokat szülnek a mindennapok során. A németek számára a következő helyzetek jelentették a veszély forrását: pontatlanság, határozatok be nem tartása, szakmai vélemény ki nem nyilvánítása, kapcsolatrendszer fontossága. A magyarok számára más helyzetek jelentenek konfliktusokat, mint például az, hogy a németek nem ismerik a hazai piaci viszonyokat, emiatt sokszor irreális elvárásaik vannak, gyakran nem alkalmazkodnak a magyar sajátosságokhoz, szokásokhoz, így problémáikat a saját logikájuk alapján igyekeznek megoldani. Bár a kiadvány konkrét problémákra világít rá, ami segítheti a mindennapi munkavégzést a németek és magyarok között, de nem szolgál általános megoldással a „helyes” kommunikációhoz. Vegyes vállalatnál magyar vezetői önállóság Általában nincs szoros kötelék a magyar leányvállalatok és anyavállalataik között Miskolc (ÉM - MA) - Megyénkben 10-15 német vállalat, beruházás működik - tájékoztatta lapunkat Zórád István, a BÖKIK nemzetközi kapcsolatokért felelős referense. A legtöbb helyi vegyes vállalat- , nál - egy-két kivételtől eltekintve - a német befektetők állandó jelenléte nem érezhető, így a munka és a termeléssel kapcsolatos különbségek sem gyakoriak. A megkérdezett cégvezetők elmondása alapján „laza kötelék” van a hazai leány- és német anyavállalatok között. Általában hivatalos éves közgyűléseken és továbbképző programokon keresztül tartják a kapcsolatot. Gyakori, hogy nincs informális kötelezettség és teljes az önállóság a vezetést illetően. A helyi vezetők meglepően tapasztalták az utóbbi években - a németektől kissé szokatlan - empátiát, rokonszenvet, a családias atmoszférát, amit sokan a német precizitás romlásaként értelmeznek. Nyelvismeret tekintetében nagyon toleránsak, általában nem várják el, hogy beosztottuk magas szinten beszélje a nyelvüket, csak az kérik, ami szükséges. Fordított esetben viszont a magyar nyelv elsajátításával húszból csak egy német az, aki megpróbálkozik. Vitathatatlanul eltérő a munkakultúránk, amíg a németeknél kidolgozott feladatok vannak, nálunk nagyobb a találékonyság és a rugalmasság. Időnként előfordul a német befektetőkkel, hogy saját logikájuk szerint gondolkodnak: például összehasonlítják az itteni létszámot a kinti létszám- szükségletekkel, de nem ugyanazon a területen, így némi kavarodás alakulhat ki. Ésszerű érvekkel azonban megcáfolhatóak. Itthon a munkavállalók elvárják, hogy főnökük egyben a legjobb szakember legyen. Ez a németek számára nem elsődleges kritérium, amit sokaknak nehéz megszokni. A kommunikációs stílusunk is eltér, gyakran a német vezetők sző szerinti fordítását kérik az általuk megírt szövegeknek, így stílusa nem a nálunk megszokottnak felel meg, ami egy magyar ügyfélnél hátrányt jelenthet. A vállalatvezetők elmondták, a mostanában felmerülő problémák már csak apróságoknak tekinthetők, kis idő szükséges ahhoz, hogy különbözőségek, eltérések nélkül tudjanak együtt dolgozni a német befektetőkkel. N émet cégnél szívesebben helyezkednék el, mert magasabb jövedelmet kínál. Úgy gondolom nagyobb jövője van a külföldi kézben lévő vállalatoknak. Tóthné Burka Ágnes (25) STATISZTIKUS B ár a megbecsülés nem lenne nagyobb, én mégis egy német cégnél dolgoznék, mert fizetőképesebb. A németeknél a munkakörülmények is jobbak. Szabó Tamás (17) BOLTI ELADÓ M agyar cégnél dolgozom és szeretem a munkámat. Nekem az volt az álmom, hogy hazai vállalatnál helyezkedjek el. Bár lehet, a németek többet fizetnének. Csapó Zoltán (29) vízgazdálkodó technikus M agyar vállalatnál helyezkednék el, mert magyar vagyok. Ám a munkaviszonyt biztosabbá kellene tenni, itthon kellene tartani a hazai munkaerőt és tőkét. Dezső András (25) KERTÉSZ M agyar cégnél vállalnék munkát, hiszen Magyarországon vagyunk. Egy magyarnak hazai cégnél a helye, azonban javítani kellene a munkakörülményeken. Miklósi Zoltán (31) LAKATOS Erre rájöttek már a „nagyok” is és a csatlakozás-bó'vítgetés előtt kiadták az EU- támogatásában nemzeteket és sajátosságaikat bemutató könyvsorozatot: Milyenek a britek? Milyenek a görögök? stb. címmel. Ami a legjobb út lehet afelé, hogy az országok GDP és infrastruktúra, ipari és gazdasági képei, ismeretei mellett megértsük egymást itt Európában és közös összefogással még szebbé és komfortosabbá tehessük... SZAVAZAS Múlt héten azt kérdeztük olvasóinktól: megbecsüljük-e a tudósainkat? Nos, a válaszadók többsége, pontosabban 88 százaléka szerint nem becsüljük meg őket. Újabb kérdésünk: magyar vagy német vállalatnál dolgozna-e inkább? A válaszokat a http://karrier.boon.hu internetes portálon várjuk 2002. július 10-én déli 12 óráig. Rugalmas képzést szorgalmaznak a befektetők Miskolc (ÉM) - A hazánkba érkezett német befektetők a vállalatokon belüli szakmai képzést szorgalmazzák. A rendszerváltás óta Magyarországon tevékenykedő német befektetők megítélése szerint szükség van egy rugalmas képzési rendszer kialakítására, amelynek programjába igyekeznek bevonni a hazai gazdaságot. Hangsúlyozzák a képzés szisztémájának átfogó átalakítását és azt, hogy az állam a képzés területén valóban a szükséges feladatokra, azaz a keretfeltételek megteremtése mellett elsősorban az ellenőrzésére koncentráljon. A némét befektetők vállalaton belüli szakmai továbbképzéseket is biztosítanak az állami lehetőségeken kívül. Ez a kettős képzési rendszer Németországban már évek óta bevált, és összhangban áll az európai joggal, amely eleve tartalmazza a szakmai képzések vállalatoknál történő megvalósítását. Az elmúlt években szép számban mutatkoztak ilyen irányú kezdeményezések hazánkban is, amelyek a jogszabályi háttér mellett jól körülírt követelményrendszerrel rendelkeznek. Hirdetés £ CIB 3525 MISKOLC, DÉRYNÉ U. 1 1. TELEFON: (46) 412-399 Érvényes: 2002. április 1-től BETÉTI KAMATOK MAGÁNSZEMÉLYEK RÉSZÉRE CIB Clsssic és Kincsem betét 5K R-tHR DK-Sn SWFl-íCMH íniRkMt Lekötési idő ÉvesktnrtC*) EBXW Évmkvn«t<%) EB KW Émksmst<*) EBKM Évet kamat (%) EBKH 1 hó 6,750 (6.84) 6,800 (6,89) 6.900 (7,00) 7,050 (7,15) 3 hó 6,750 (6,84) 6,800 (6.89) 6,900 (7,00) 7,050 7,15) 6 hó 6,500 (6,59) 6,550 (6,64) 6,650 (6,74) 6.800 (6,89) 12 hó 6.500 (6,59) 6,550 (6.64) 6,650 (6.74) 6,800 (6.89) Lflprai vuazaváJti* asttan a kanul a inkktorfcw CtS Ciasnc Magánszámla ate kamatsávpwi nugogyazA CIB TAKARÉKSZÁMLA (min. 50e Ft) Savó* kamal EmMwnW(^) EBKM 0 - 50 e Ft-ig 2.000 2.05 50e Ft - 2M Ft 4,500 4.66 2M Ft felett 7,000 7.33 KINCSEM 2003 kötvény (min. 10e Ft) UUHMktt (anWnKtV f HM* 1 hó 6,850 6,85 3 hó 6,850 6,85 6 hó 6,600 6.60 12 hó 6,600 6,60 • Az EHM kamatai az éves kamatai megegyezőek. CIB© HITELEK Magánazamélyek létzéte CIB Személyi kölcsön Éves kunét {%) SMFtq 20.99 vagy 23.99 3M Fi letet! 17,99 vagy 20.99 7 m 2C.0238.ISV 1-5 Un fciwmftt. A kamat* »**» a.övéhwjysfl Hsi fettagAS éc i: értsem;»? eai-iÉtyétS ^ Ingatlanfedezet mailéit nyújtott - lakáscélú hitei kamata 12,99 % egyéb célú hitel kamata 15.99 \ THM 18,11 - 22,12% t -10 ém Mamdóm CIB Otthonteremtő hitel 1 éves kamaflperiódüs 5-75 % 5 ftvas 4.50 % CB U| Otthon hitel 2.99 \ 06403(2212
