Észak-Magyarország, 2002. július (58. évfolyam, 151-177. szám)

2002-07-02 / 152. szám

2002. július 2., kedd GAZDASÁG / 7 KAMARAI HÍREK Elnökségi ülés A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereske­delmi és Iparkamara (BÖKIK) július elsejei ülésén több fontos, a helyi gazdasági éle­tet és a kamara tevékenységét érintő kér­désről tárgyaltak. Szó esett többek között a kamarai lobbi tevékenység tartalmi ele­meinek meghatározásáról, különös tekin­tettel a kereskedelmi és iparkamarák köz­jogi feladatainak erősítésére. Bihall Tamás, a BÖKIK elnöke a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és a szakmai szövetségek kap­csolatrendszerének, együttműködésének intézményesítéséről tartott előadást, s az elnökségi ülésen meghirdették a regioná­lis minőségi díjat, aminek részleteit dr. Szi­lágyiné Baán Anna titkár ismertette. Régiónk fejlesztése megoldásra vár Miskolc (ÉM) - Míg hazánk nyuga­ti térségében érezhető a gazdasági fejlődés, addig régiónk kistérségeinek fele stagnáló vagy elmaradott terület. A kialakult helyzet Észak-Magyaror- szágot a regionális fejlesztési politika legfontosabb területévé teszi. Az ismert probléma megoldására a Nem­zeti Fejlesztési Tervbe illeszkedő regionális stratégia készült, mely szerint elsődleges feladat a régió versenyképességének javítá­sa. Kiemelten fontos a vállalkozások és a technológiai újítást támogató létesítmények és szolgáltatásaik fejlesztése, valamint az újszerű termékek, az előállítási-, működte­tési- és értékesítési eljárások terjedésének ösztönzése. Megfogalmazódott az is, hogy a mezőgazdaságban növelni kell a termé­kek feldolgozási szintjét, pótolni kell a hiányzó tároló- és feldolgozó kapacitásokat, és javítani kell a termelők közötti együtt­működést. Idegenforgalmi szempontból fon­tos a régió képének javítása, a turizmus fej­lesztése és a szolgáltatások korszerűsítése. Az oktatás feltételeinek javítása, a kép­zések- és a munkahelyteremtő vállalkozá­sok támogatása a magas munkanélkülisé­get csökkentené. Az esélyegyenlőség meg­teremtése érdekében fontos stratégiai cél a roma kisebbség felzárkóztatása képzési, szakképzési lehetőségek biztosításával. Te­rületfejlesztés szempontjából pedig nem ha­nyagolható el a szomszédos országokkal va­ló kapcsolat erősítése, illetve az informá­ciós és kommunikációs infrastruktúra fej­lesztése. Az életminőség javulását segítenék elő a fejlett egészségügyi- és szociális in­tézményrendszerek és a környezetvédelem. EGYÜNK SOK VITAMINT! Zöldség- és gyümölcsárak a miskolci piacon (A feltüntetett árak a középértéket Jelentik Ft-ban) Alma (kg) 180 Banán (kg) 210 Citrom (kg) 350 Cseresznye (kg) 270 Főldieper (kg) 170 Görögdinnye (kg) 200 Meggy (kg) 120 Narancs (kg) 178 Őszibarack (kg) 950 Sárgadinnye (kg) 300 Szőlő (kg) 850 Méz (kg) 700 Dióbél (kg) 600 Mák (kg) 400 Brokkoli (kg) 100 Burgonya 6 (kg) 80 Burgonya új (kg) 60 Cukkini (kg) 60 Fejes káposzta (kg) 70 Fokhagyma (kg) 400 Karalábé (db) 30 Karfiol (kg) 70 Kelkáposzta (kg) 70 Lilahagyma (kg) 150 Paprika tv (kg) 180 Paprika tv (db) 40 Paradicsom (kg) 248 Petrezselyem (kg) 600 Petrezselyem (csomag) 70 Retek hónapos (csomag) 60 Retek (kg) 220 Sárgarépa (kg) 170 Sárgarépa (csomag) 40 Tojás (db) 17 Uborka (kg) 70 Vegyes zöldség (kg) 120 Vöröshagyma (kg) 160 Zeller (kg) 60 Zöldbab (kg) 200 Zöldborsó (kg) 250 Forrás: Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzat Közterület-felügyelete Hol folyik el a pénz a kezünk közül? Kis boltokban átlagosan két-három naponta, hipermarketekben kéthetente vásárolunk Alkalmanként átlagosan 1100 forintot hagyunk a boltokban Fotó: archív Miskolc (ÉM) - Napi fo­gyasztási cikkekre tavaly 1670 milliárdot költöttünk, 16 százalékkal többet, mint 2000-ben. Ez azonban kevés­bé a vásárolt mennyiség nö­vekedésének, mint inkább a fogyasztói áremelkedésnek köszönhető. A GfK Piackutató Intézet ta­nulmányából kiderül, hogy a fej­lődés valamennyi bolttípus for­galmát pozitívan érintette, s a kedvező trend az év eleji adatok szerint idén is folytatódik. Az egy vásárlásra jutó átlagos köl­tés egyébként 1100 forintot ért el, míg egy évvel korábban országo­san az átlagos kosárérték 1060 fo­rintot tett ki. Átalakuló kereskedelem A hazai kereskedelem átalaku­lásának egyik érdekessége, hogy a napi fogyasztási cikkekből a háztartások beszerzéseiben a mo­dern csatornatípusok együttes részesedése alig változott, azaz a hipermarketre, szupermarketre, diszkontra és a háztartások vá­sárlásaiból a Cash and Carry-re együttesen 51 és 52 százalék ju­tott az elmúlt két évben. Ezek közül azonban csak a hipermar­ketek tudták növelni részesedé­süket, illetve a többi bolttípus közül a láncba szerveződő kisebb boltok javítottak a pozíciójukon. Drogériákban ritkán... Az egyes bolttípusok piaci ha­tóköre közül legnagyobb az ön­álló kisboltoké, ilyenekben a ha­zai háztartások 97 százaléka vá­sárolt legalább egyszer. Ugyanez a mutató a szupermarketeknél 88, a diszkontoknál 80, a hiper­marketeknél és a lánchoz tarto­zó kis boltoknál 72, a drogériák­ban pedig 52 százalék. A kis boltok vásárlói a tava­lyi év folyamán átlagosan 149- szer vettek valamit, azaz a ház­tartások zöme 2-3 naponként fel­keresi rendszerint lakó- vagy munkahelyéhez közeli kis üzle­tet. A szupermarketekben a vá­sárlási gyakoriság 65, ami heti egynél sűrűbb átlagos vásárlást jelent. A lánchoz tartozó kis bol­Bolttípusok Hipermarket a GfK meg­határozása szerint az a 2500 négyzetméternél nagyobb alapterületű üzlet, amely több tízezer cikkelemet kínál és annak legalább 30 százalé­ka nem napi fogyasztási cikk, a pénztárak száma pe­dig meghaladja a tízet. Szupermarket az a 400-2000 négyzetméteres eladótérrel rendelkező bolt, amelynek élelmiszer, háztartási vegyi­áru- és kozmetikumválaszté­kát néhány ezer cikkelem al­kotja, a pénztárak száma 3-10 között mozog. Az önálló kisboltok eladó­tere 400 négyzetméter alatti. A lánchoz tartozó kis boltok közé a GfK piackutatói csak az országos hálózattal rendel­kező CBA, Coop és Reál üz­leteit sorolják. tok és diszkontok mutatója 49, il­letve 48, vagyis vevőik jobbára hetenként keresik fel. Ezzel szemben a hipermarketek vevői­nél a 29-es átlag a kéthetinél va­lamivel gyakoribb, a drogériák 10-es mutatója pedig havi egynél ritkább vásárlásról tanúskodik. Jó pap is holtig tanul, de hogyan?! A felnőttképzésnél építeni kell a tanulók korábbi gyakorlatára és tapasztalatára is Miskolc (ÉM) - Egész éle­tünkben tanulunk - hangzott el az Észak-magyarországi Regionális Munkaerő-fejlesz­tési és Átképző Központ (ÉRÁK) napokban tartott konferenciáján. Nyitóbeszédében Soós Roland, az ÉRÁK igazgatója elmondta, a konferencia megrendezésével az volt az elsődleges céljuk, hogy szé­lesebb körben megismertessék a szervezet tevékenységét. Az ÉRÁK immár tíz éve dolgozik azon, hogy régiónk munkaerő-piaci helyzete javuljon, az itt élő munkanélkü­liek és munkaviszonyban állók helyzete a képzések, átképzések révén jobb legyen. Új követelmények- Az egész élet tanulás, hiszen a követelmények az évek előreha­ladtával egyre nőnek. A pedagógu­soknak ehhez szakmailag, mód­szertanilag is alkalmazkodniuk kell, a tanulóknak pedig meg kell ismerkedniük az új tanulási for­mákkal és lehetőségekkel - adott hangot véleményének az igazgató. Hogy melyek ezek, arról Zarka Dénes, a Műegyetemi Távokta­tási Központ nyitott képzési szak­értője tartott előadást. A központ 1998-ban alakult, tevékenységi körébe elsősorban a nyitott kép­zések (távoktatás) átalakítása, fejlesztése, tervezése (partnerek részére) tartozik, illetve nyitott képzési tanácsadás, tutor-képzés és tananyagfejlesztő képzés.- A felnőttképzésnél szem előtt kell tartani, hogy érett személyi­séggel van dolgunk, ily módon nem nevelhetjük, legfeljebb átté­telesen. Ugyanakkor építeni kell a tanulók korábbi gyakorlatára, tapasztalatára, így könnyebben befogadják a tananyagot. Figyel­nünk kell igényeikre, s arra, hogy mik a motivációk (talán a munkanélküliségtől fél vagy ma­gasabbra akar lépni a ranglét­rán) - fejtette ki Zarka Dénes. Távtanulás és társai A szakértő értelmezte a nyi­tott képzést, az e-tanulást és a megvalósítás modelljeit. A nyitott képzés egyfajta fel­nőttképzés, amely épít az önálló tanulásra, rugalmas a helyszín, időpont, ütemezés és értékelés te­kintetében. Jelentős szerepe van azonban a tanulócsomagnak és a tutori közreműködésnek. Nem tévesztendő össze azonban a sza­badidős tanulással, mert annál nem beszélhetünk sem formális tanulásról, sem jogviszonyról. A távtanulási rendszerben a szolgáltató és a tanuló nem talál­koznak, így a megbeszélés sem lehetséges. Az ilyen csomagokat éppen ezért nehéz megtervezni. A távolsági tanulás rendszeré­ben a tantermeket műholddal kötik össze, videokonferenciák keretében tanulnak. Ezt a mód­szert elsősorban Amerikában használják. A tananyag nyomta­tott formában, multimédiásán (CD-n) és e-tanulás keretén belül is megjelenhet. Az e-tanulás (e-learning) szá­mítógépes hálózaton elérhető, egységes keretrendszerű, nyitott képzési kurzus. Az ehhez szük­séges oktatószoftver építhet tech­nológiai képzésre, ekkor a tanár irányít, vagy integrált tananyag­ra, ahol éppen ellenkezőleg, a ta­nuló irányít. Tartalmazhat tanu­lási útmutatót és teszteket. További Információk az ÉRÁK-ról, Isillyliil képzéseikről a ivww.mR.fn; Internetes honlapon Fodrász a pácban, avagy Gedeon bácsi bakija Ha elégedetlenek vagyunk a szolgáltatással, jelezzük, s próbáljunk kompromisszumra jutni Többnyire elégedettek vagyunk a fodrászunkkal A fotó illusztráció Miskolc (ÉM) - Képzeljük el, este bálra vagyunk hivata­losak. Az ünnepi frizurát azonban még el kell készíteni, s ezt inkább szakemberre bíz­zuk, hiszen ő ért hozzá. Ké­szen van. A tükörbe nézünk, ám valami nem stimmel. Nem azt kaptuk, amit vártunk. Most mi legyen? Abszurdnak hangzik, de volt már rá példa, hogy egy elégedet­len vendég nem hagyta ezt annyi­ban. Egy hongkongi asszony pél­dául beperelte a fodrászát, mert az Júlia Roberts-frizura helyett „Osama bin Ladenre” nyírta őt. Kártérítési igényét azonban eluta­sították, mert nem tudott a bíró­ságnak bizonyítékkal szolgálni. Mindez nálunk is megtörtén­het, éppen ezért a megyei fo­gyasztóvédelmi felügyelőségnél próbáltunk tudakozódni afelől, hogy egy ilyen baki mivel jár­hat. Illetékes szakemberrel saj­nos napokon keresztül nem sike­rült szót váltanunk, nem hiva­talosan azonban annyit megtud­tunk - ez egyébként majdhogy­nem nyilvánvaló -, hogy a fogyasztóvédők csupán a minő­ségi kifogásokkal foglalkoznak, a kártérítéses követeléseket ille­tően a bíróság az illetékes. Ugyancsak nem hivatalos infor­máció, hogy ilyen panaszra ná­lunk még nem volt példa. A másik oldal Egy fodrász hogyan kerülheti el az ilyen esetet, illetve ha mégis megtörtént, hogyan oldhatja meg a helyzetet? Erről kérdeztük a B.-A.-Z. Megyei Kereskedelmi és Iparkamara kézműipari tagozatá­nak elnökét, Lapis Imre aranydip­lomás mesterfodrászt.- Mint mindent, ezt is meg le­het oldani, s nem hiszem, hogy pe­reskedni kellene. Bárki kerülhet üyen helyzetbe, még a szakma is­tenével is megeshet, hogy hibázik. Ilyen esetben célszerű felajánlani a vendégnek, hogy újra elkészít­jük a frizurát. Általában akár Jó szakmai felkészültséggel megelőzhető az iyen kínos helyzet. Lapis Imre Mesterfodrász .................................................» azonnal is lehet korrigálni (pél­dául festésnél), ha azonban dauert vagy szőkítést ront el a fodrász és a vendég haja megsínyli, ez már nagyobb hiba és nehezebb is or­vosolni. Szerintem ha a vendég elégedetlen, mondja meg és ne úgy oldja meg a helyzetet, hogy másik fodrászt keres. Ha hangot ad elégedetlenségének, azzal a szakembernek is segít. Úgy gon­dolom, jó szakmai felkészültséggel megelőzhető az üyen kínos hely­zet. A fodrász tisztelje a vendéget, de tudja kivágni és megvédeni magát. Velem még nem fordult elő üyen, legfeljebb néha egy-egy vendég megjegyezte, hogy máskor többet vágjak a hajából, vagy hagyjam hosszabbra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom