Észak-Magyarország, 2002. június (58. évfolyam, 126-150. szám)

2002-06-14 / 137. szám

2002. június 14., péntek KULTÚRA / 6 OPERAMI-PROGRAM MA ESTE 9 ÓRA^ Nyári Színház Fesztiválmegnyitó Nyitókoncert Bartók + Puccini műveiből I. Bartók: A kékszakáll- herceg vára (koncertszerű előadás) A kékszakállú - Polgár László Judit - Komlósi Ildikó II. Részletek Puccini operáiból Tokody Ilona Giuseppe Giacomini Tokody Ilona Közreműködik: Miskolci Szimfonikus Zenekar Vezényel - Vladimír Jurowski SZOMBAT __________ 11 óra, Játékszín Előadás: Puccini, „a kis dolgok kom­ponistája;.." Filmvetítés: Bohémélet 17 óra, ITC-székház Jazz koncert 19 óra, Nagyszínház Puccini: Bohémélet VASÁRNAP____________________________ 11 óra, Játékszín Előadás: A kékszakállú herceg vára Filmvetítés: Puccini operaslágerek 19 óra, Nagyszínház Bartók: Concerto (balett) 21 óra, Nyári Színház Marton Éva áriaestje Puccini műveiből Befejeződött az operafesztivál és az Észak-Magyarország közös játéka, megkezdődött a fesztivál. Az előadásokon kívül sok más programra is hívják a szervezők az érdeklődőket. A belvárosban több helyszínen zenészek, táncosok várják a nézőket, lesz Fesztivál-villamos, éjszakai szerenád, toronyzene és borfesztivál is. Az elmúlt heti játékunk nyertese: Kiss Zoltán (Mezőkövesd-Hadas). A belépőket a színház jegyirodájában lehet átvenni. Bartók-és az ExperiDance Budapest (ÉM ­ML) - Bartók zenei munkásságának táncképekbe kom­ponálását fogalmaz­ta meg törekvé­se céljául Román Sándor rendező-ko­reográfus, amikor tánctársulatával, az ExperiDance-szel a Bartók-Táncmű című kompozícióját öszszeállította. Az alapjaiban a Tánc-szvit és az Allegro Barbaro dallama­ira épülő Táncmű koreográfiája a tánc- együttes saját, „experidance-szes” stílusa szerint készült, azaz, az eredeti környe­zetéből kiemelt néptánc-elemeket ötvözi a modem technikákkal. A társulat azonban ennek a darabnak színpadra állításával en­nél többre vállalkozik: új formanyelv ki­dolgozását kísérlik meg, ami Bartók zené­jének könnyebb és jobb megértését hiva­tott szolgálni. A bartóki hagyaték egyete­mes mondanivalóján keresztül kívánják fel­hívni a figyelmet a magyar kultúra hor­dozta évezredes értékekre. Miután a Bartók+Puccini operafesztivá­lon tartják a Táncmű ősbemutatóját, az előadás részleteit titkolózás övezi. Ami a premier előtt tudható: a Bartók ihlette tánckompozíció vezérgondolata az a küz­delem, amíg az ember megtalálja azt a kö­zeget, ahol hazára találhat. A nyitókép a világ teremtését mutatja be, majd az idill megbomlásának ábrázolásán át jut el az elűzetésig. Ebből következik: az emberek útra kelnek, hogy megtalálják hazájukat, ám vándorlásuk során mindenhol ellen­állásba ütköznek. Egyértelművé lesz: csak vér és verejték árán találhatják meg he­lyüket a világban, ahol nincs béke soha, mert mindig lesznek újak, akik a régiek helyére törnek. A 2001-ben Európa Magyar Táncdíját el­nyert ExperiDance társulat Debreczeni Il­dikó jelmezeiben megjelenő Táncművének premierje június 17-én, hétfőn este 7 óra­kor lesz a Miskolci Nemzeti Színház nagy­színházában. „Sok a ködösítés a művészvilágban” Marton Éva áriaestet ad, és hazánkban először mesterkurzust tart az operafesztiválon Marton Éva Fotó: Dobos Klára években Marton Éva ugyan­olyan nagy limuzinnal gurult be a New Yorki-i Metropolitan elé, mint partnerei, mert fonto­sak voltak a sztárság kül­sőségei - ilyen szinten is meg kellett mutatni, hogy egyen­rangú kollégáival, például Domingoval. Mára ezek háttér­be szorultak, s a legfontosabb a munka: ez hozta a világhírű énekesnőt Miskolcra, az opera- fesztiválra is.- Amikor elhagytam Magya­rországot, egy ideig visszajár­tam, aztán „csönd” lett, ami a mai napig is tart - mondja az énekesnő, aki tavasszal már járt városunkban: akkor Puccini ro­máncait énekelte CD-re a mis­kolci szimfonikusokkal, most pe­dig áriaestet ad és Magyarorszá­gon először mesterkurzust tart. Jelképesnek is mondható, hogy éppen a Bartók Béla és Puccini nevével jelzett fesztiválon vállalt feladatokat, hiszen e két szerző kulcsfontosságú volt a pályáján:- Minden ajtót Toscával nyi­tottam ki, s többek közt Turan- dot szerepével jutottam a csúcs­ra - meséli az énekesnő, aki szá­mára, Bartók hősnőjének, Judit­nak a megformálása is nagy si­kereket hozott: - Egyszer Doráti Antal karmester irányításával énekeltem Juditot, aki nagyon szerette a Kékszakállút. Egy ke­mény próba végén elkérte a kot­támat, s beleírta: „a legjuditabb Juditnak”. A fesztiválon hat énekessel foglalkozik a miskolci szimfoni­kusok székházában. Azokkal a művekkel dolgoznak majd, amit a fiatal énekesek hoznak, de a hangsúly nem csak a zenén lesz.- A hataloknak szükségük van arra, hogy foglalkozzanak velük, segítsék őket - de nem­csak énektechnika, előadásmód terén - vallja Marton Éva. - Sok a ködösítés a művészvilág­ban. Az első évek azzal telnek el, hogy az ember el van bűvölve a hangjától. De sok a kétely a mi pályánkon, ezért erősíteni kell a kezdőket. Fon­tosnak tartom, hogy olyan fia­tal tehetségek legyenek mellet­tem, akiknek szükségük van a segítségre, a figyelemre. Ha énekesi pályáját befejezi, akkor fiatalokat akar majd ta­nítani, nemcsak énektanár dip­lomája predesztinálja erre, ha­nem az évek során megszerzett rendkívül gazdag tudás.- 1968 óta több mint száz sze­repet énekeltem. ’79-ben Tito Gobbi partnere voltam, ő figyel­meztetett: legyél az, ami vagy. Nem szabad, hogy a rende­ző vagy a karmester maguk alá gyűrjenek. Vannak dolgok, amiktől meg kell szabadulni, töb­bek közt bizonyos szerepeket sem szabad egy idő után énekel­ni - a Tanhauser Erzsébetét pél­dául már nem játszom. Most vál­tok egy új szerepkörre: nagy drá­mai karaktereket szeretnék éne­kelni. A következő év nagy meg­lepetéseket hoz majd... „Fesztiválmozivá” alakul át a Játékszín Bócz Sándor videógyűjteményében megtalálható az összes Puccini-operafilm Miskolc (ÉM - DK) - Ahogy tavaly, úgy az idén is elméleti előadásokkal kezdődnek az operafesztiváli napok a Játékszínben. Az előadásokat pedig filmvetítés követi Bócz Sándor gyűjteményéből.- Már jócskán túl voltak a szervezők a tavalyi operafesztivál előkészítésén, a szóróanyagok is eljutottak a közönséghez, mikor Kesselyák Gergely, a fesztivál ze­nei vezetője felhívott, hogy úgy tudja, elég sok operafilmem van, s megkérdezte, nem mutatnék-e be Verditől néhány, az élő előadá­sok között nem szereplő alkotást - eleveníti fel az előzményeket Bócz Sándor. - Örömmel mond­tam igent, s így kiegészíthettük Verdi hatalmas életművét, a kö­zönség szélesebb rétegét ismerhet­te meg a munkásságának. Nyolc vetítés volt, jutott majdnem min­den fesztiválnapra. Mivel előzete­sen nem volt propagandája, „száj- hagyomány” útján terjedt, „fejlő­dő” nézettség mellett ment: az első vetítésen talán nyolcán voltunk, az utolsón már harmincán... Az idei sorozat viszont már rendes része a programnak.- Tavaly kértek a szervezők, hogy idén is folytassuk a vetítéseket. Puccininak nem olyan nagy az életműve, mint Verdinek, s nem is készült minden művéből opera- film, de amiből van, az nekem is megvan. Akik esetleg valamelyik előadásra nem kaptak már jegyet, „kárpótlásként” megnézhetik fil­men -, úgy hallottam, a vetítések­re igényelhető ingyenes jegyek is elfogytak már. Jó technikai felté­telek mellett, kivetítővel, kényel­mesen nézhetjük végig a hét - vi­lágsztárok közreműködésével a vi­lág legnagyobb operaházaiban: a Metropolitanben, a Milánói Scalá- ban felvett - Puccini-operafilmet. A vetítések a délelőtti elméleti előadások után kezdődnek a Já­tékszínben. Bócz Sándor minden film előtt rövid bevezetőt mond magáról az operáról, vagy a film születésének körülményeiről. Mi arra kértük, a gyűjtés indíttatá­sáról meséljen:- Kezdetben lemezeken gyűjtöt­tem az operákat, illetve amelye­ket nem tudtam megszerezni, fel­vettem kazettára. Mikor videóm lett, természetes volt, hogy a té­vében vetített operafilmeket fel-, a gyári kazettán kiadottakat meg­vettem. Ez azért is lett fontos, mert színesíthette az általam ve­zetett komolyzenei klub program­ját. Az osztrák televízióban min­den vasárnap volt egy opera- előadás, amit persze itt nem lehe­tett fogni, Sopronban azonban igen - , az ottani könyvtár mun­katársai segítettek. Jelenleg mint­egy 100 darabra rúg az operafilm- gyűjteményem. Van olyan opera, amely több va­riációban is megvan Bócz Sándor­nak. Például a Turandot, melyek W ........................ Puccininak nem készült minden művéből operafilm, de amiből van, az nekem is megvan. Bócz Sándor zenész .................................w közül a leghíresebbet, a Zefirelli- félét láthatják majd az érdeklődők. S az egyik alkalommal szerepel majd a Triptichon, amely a gyűjtő egyik legelső felvétele:- Nagyon közel áll a szívem­hez ez a Milánói Scalából köz­vetített opera, annál is inkább, mert Sass Szilvia is szerepel ben­ne. Ám ahogy most újra elővet­tem, szomorúan tapasztaltam, hogy bizony már nem elég szí­nes. De szerencsére sikerült megszereznem gyári kazettán, így jó minőségben láthatja majd a közönség... Puccini-átiratok Vukán Györgytől, Gianni Leonéitól és Giorgio Gaslinitől Budapest (ÉM - ML) - A épül - részletezte Vukán György dzsesszben mindennapos, egésze azonban különböző ze­hogy más stílusú zeneművek- nei stílusok ötvözetéből áll. Nép­ből áthangszerelt változatok születnek. Arra azonban még nem volt példa a műfaj iro­dalmában, hogy operadalla­mokat Írjanak át big band- re. Márpedig a Bohémélet a Budapest Jazz Orchestra előadásában is megszólal a Bartók+Puccini operafeszti­vál másnapján. A Bohéméletre Vukán György zeneszerző a Bartók+Puccini nemzetközi referensének, Giulio d' Angelo felkérésére „talált rá”. Arra a kérdésre, hogy miért emellett az opera mellett döntött, a komponista úgy válaszolt: dra- maturgiailag ezt találta a legegy­szerűbbnek, és a benne felbuk­kanó karakterek is a legegyértel­műbbek. Ennek nyomán egy hó­nap alatt így készült el a főbb „szerepek” három szólistára át­írt változata a cross over műfa­jában, ami lényegében a klasszi­kus zenei darabok „keresztező­désének” felel meg. A Bohéméletből készült ver­senymű kilencven százalékba az eredeti zenedarab motívumaira zenei áthallások, lírai és gyer­mekdalok, valamint indulósze­rű részletek egyaránt megtalál­hatók az átiratban - hasonlóan az eredeti Puccini-műhöz. A Bo­hémélet-változatban Mimit fuvo­lán Horgas Eszter, Rodolphet alt szaxofonon Csejtey Ákos, míg „Puccinit” Vukán György alakít­ja zongorán. A Variációk Puccini-témákra mellett egy olasz szerzőpáros, Gianni Leonci és Giorgio Gaslini Hommage á Bartók című átira­tait mutatja be a Budapest Jazz Orchestra a miskolci színház ze­neigazgatója, Philippe de Chalen- dar vezénylésével. A Budapest Jazz Orchestra 1998-ban Magyarország egyetlen, eredeti big band-jeként alakult. A zenekar a hagyományos felál­lást követi - 5 szaxofonból, 4 posanból, trombitából, valamint zongorából, bőgőből és dobból áll a ritmusszekció -, s céljuk, hogy minél szélesebb rétegekhez eljut­tassák a dzsessz műfajának nép­szerűbb és nehezebben befogad­ható darabjait. Közönségüket már korábban is megismertették a műfajnak azzal az oldalával, ami más környezetben hallgatva kevésbé népszerű. A Bartók és Puccini átiratok így lényegében békésen megférnek az együttes repertoárjával. Budapest Jazz Orchestra Műfajkarambol: Bohémélet dzsessz-variációkban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom