Észak-Magyarország, 2002. június (58. évfolyam, 126-150. szám)

2002-06-06 / 130. szám

2002. június 6., csütörtök # iiSf KARRIER / HIRDETÉS / 7 Ön hogyan csinálja? Miskolc (ÉM) - Az outdoor training mára a közkedvelt tréningek sorába emelkedett. Egy valamirevaló menedzs­mentnek el kell tudni mondania magáról, hogy már alkalmazta. Vinnal János Vinnai János kollégáival együtt egy haj­dani szervező cégből kiválva alapította meg a Szinva Net Kft.-t. így számukra a tréning-világ otthonos, nem idegen - még olyan vezetőtársuk is van, aki gyakorló tréner is volt. Még a nyolcvanas évek ele­jén szerezték első tapasztalataikat ezen a téren, indiai és finn szakemberektől. Azóta is évi rendszerességgel minimum két nagy tréninget rendeznek a cégnél a menedzsmentnek. Ha valamely szakterü­let - például az értékesítők - számára ren­delnek meg tréninget, minden esetben ki­próbálja előbb valamelyik vezető is.- Sok a kókler a tréningszervezők pá­lyáján is - mondja Vinnai János - ezért őrizkedjünk az oktató videokazetták vá­sárlásától, mert biztos „lejárt” árut akar­nak a nyakunkba sózni. A netesek mindig külső céget kérnek föl, annak ellenére, hogy gyakorlott tré- ningezők. A gondot inkább az jelenti, hogy tudnak-e mindig újabb és újabb tartalma­kat kínáló ajánlatokra lelni, bár a tréning­technikák is sokat fejlődtek az utóbbi idő­ben. A sokkolós tréningek mellett az szólt, hogy a nagy informatikai pályázatoknak való nekigyürkőzés is ilyen sokkszerű él­mény: először óriásinak tűnik a feladat, s persze utána is, csak később mégis meg­vívnak a kihívással.... JEGYZET Mint a kiscserkészek Marschalkó Ildikó ildiko.marschalko@inform.hu Clég vicces, amikor őszülő menedzse­rek és cégvezetők kötélen lógva másznak át egy szakadék felett, vagy nyelvki lógat­va igyekeznek összeragasztani papundek- liből egy kis hidat. Pedig egyre gyakrab­ban lehetünk részesei ilyesminek a száraz tudásgyarapító tanfolyamok helyett, ha van szerencsénk olyan cégnél dolgozni, ahol adnak a káderek korszerű tovább­képzésére. Persze nem most kellene feltalálni a kanálban a mélyedést, ha a mostani „meeting managereknek"-nek lett volna szerencséjük apáink valamelyik neves is­kolájában megfordulni. Hamarabb is rájö­hettek volna, hogy a tudás nem minden. Ezekben a legendás iskolákban ugyanis ugyanazt a matekot, fizikát, magyart taní­tották mint másutt. Csakhogy ott az osz­tályból csapat lett, a gyerekből pedig em­bert faragtak. A ma vállalatmágusai tudják: jól kép­zett munkaerő könnyen akad. De csapat, amelyben egymást segítve küzdenek a vállalat céljáért az emberek, az aranynál is többet ér. Hát ezért másznak a kötélen a vezetők mint a kiscserkészek, s ezért a hídragasztás. S ha nevetünk is közben, miért lenne baj? A humor ezerszer haté­konyabb mint az unalom... A sűrű rengeteg informatikusokat rejtett Elzárva a külvilágtól, önkéntes száműzetés a jobb eredményért és a csapatmunkáért Slklóemyő: ez Is lehet még tréningeszköz Fotó: Bujdos Tibor Miskolc (ÉM - MA) - Ülnek a klaviatúránál, bűvölik a mo­nitorokat, vagy országról or­szágra utaznak, hogy ugyanezt tegyék - az informatikusokról ez a kép él sokakban. Kétség­telen, hogy ez a szakma nem a Rambóknak való - ám egy miskolci cég szakemberei a Bakonyban önkéntes „Rambókká” váltak néhány napra egy tréning keretében.- A mi társaságunk egy sajá­tos alakulat Magyarországon eb­ben a szakmában - véli Vinnai János, a miskolci székhellyel nemzetközi tevékenységet folyta­tó Szinva Net Kft. ügyvezetője. - Néhány kollegámmal együtt alapítottuk meg a céget jó más­fél évtizeddel ezelőtt, s ez a csa­pat a mai napig együtt vezeti, tu­lajdonolja a vállalatot. Annak el­lenére, hogy időközben jócskán gyarapodtunk, nőttünk, továbbra is egyfajta családias hangulat és kötelék jellemez minket. Mind­eközben persze ugyanolyan hi­degfejű profiként kell fellépnünk mindenütt a piacon mint a töb­bieknek. A tréning nem szokatlan a Szinvásoknál. A már említett, csapatépítő célú trénig azonban teljesen más volt...- A Bakony közepén egy olyan szállodában voltunk, ahol az erdőn kívül nincs semmi a környéken. Szigorú napirend szerint éltünk: este meghatározott időben villany­oltás, telefontilalom, s szálloda bár­ja is csak röpke időszakokra volt nyitva. Mindez a koncentrációt, a zavaró körülmények kiiktatását és a megszokott környezetből való ki- zökkentést szolgálta. Az informatikusokra emellett különféle megpróbáltatások vár­tak. Az egyik legmegrázóbb pró­batétel az „eltévedési” gyakor­lat volt, amikor ismeretlen he­lyekről ismeretlen helyekre kel­lett eljutni éjszaka - mindezt cso­portosan, egymásra utalva. Egy másik alkalommal kifeszített drótkötélen egyensúlyoztak pá­rosával egy szakadék felett, mi­közben a biztosító kötél vége a kollegák kezében volt...- Kis idő elteltével kibuktak azok az emberi ellentétek is, ame­lyek lappangva ott munkálkodtak a mindennapokban, de nem mu­tatkoztak meg nyíltan, nem úgy, mint egy ilyen kiélezett szituáció­ban. De pont ez az égjük leglénye­gesebb haszna az efféle extrém tréningeknek, ugyanis az ellenté­tek katarzissal zárulnak, a jól ve­zetett tréningen feloldódnak az emberek, s így a hétköznapokban egy új minőségű, jobb emberi kapcsolat teremtődik. A legfeszültebb gyakorlat nem az erdőben játszódott: költségve­tést kellett készíteniük igen meg­nehezített anyagi körülmények között. Itt csaptak össze igazán az indulatok, hiszen egy jó me­nedzser inkább leesik a kötélről, mintsem elbukjon egy üzletet... A média világában fontos a csapatmunka Az Informnál megszokott a tréning, bár „klasszikus” extrém gyakorlatok nincsenek Miskolc (ÉM - MA) - A mé­diavilágban nem lehet csapat­munka nélkül boldogulni: a szerkesztőség olyan, mint egy szimfonikus zenekar, együtt kell zenélni. S most az egyszer söpörjünk a saját portánk előtt: vajon a nálunk mi a helyzet a tréningekkel? Az Inform Média lapjainál a mindennapok része, hogy a meg­szokott munkától eltérő szituá­ciókban kell közös gyakorlatokat végezni. Igaz, a „dzsungel party” még nem tartozik a repertoárba, de sok olyan tréning zajlik, ame­ly szokatlan helyzetekbe helyezi át a résztvevőket. Sokan emlékeznek például ar­ra, amikor a feladat egy híd megépítése volt - kartonból, ra­gasztóval, ollóval. A nehézséget az jelentette, hogy más-más csa­pat építette a híd két felét. A csa­patok el voltak zárva egymástól, csak hírvivők útján érintkeztek, a két fél hídnak pedig találkoz­nia kellett a végén... Egymásrautaltság Kedvelt gyakorlatforma az is, amikor valakinek bekötik a sze­mét, tűt és cérnát adnak a kezé­be, s úgy kell befűznie a cérnát, hogy párja vezérli szóban, mit csináljon, merre mozduljon. Nem nehéz ezekben a gyakorla­tokban felfedezni a közös vonást: az egymásra utaltság, az egymás iránti türelem, empátia fontossá­gának felismertetését. Csapatkép­ző tréningeknek is nevezik ezeket az alkalmakat, hiszen a lényeg a kollektív szellem felélesztése. A szokatlan környezet és körülmé­nyek arra valók, hogy az embere­ket kizökkentsék a mindennapi sé­mákból - mondja a tréner. Az ext­rém helyzetek, adott esetben a ve­szélyérzet vagy az izgalom alkal­mas arra, hogy érzéseink mélyré­tegeit is felszínre hozza. Közös alkotás Az újságírók, médiaszakembe­rek esete persze kicsit más, mint sok egyéb szakma szereplőié, hi­szen a média világa sokszínű, mindennap változik a helyzet, s a váratlan fordulatok sem rit­kák, sőt megszokottak. Egy szer­kesztőség életében inkább a konfliktusok, a stressz jó keze­lése, alkotó energiákká fordítása a fő feladat, illetve annak az el­lentmondásnak a feloldása, hogy az újságírás egyszerre magányos alkotómunka és a legszorosabb közelségben zajló csapatmunka. Amit mindennap a kezébe vesznek az Észak olvasói, sok kollégánk közös alkotása, de az egyes cikkek íróik stílusát, gon­dolatvilágát, egyéniségét is tük­rözik - ha másként nem, a fon­tos és kevésbé fontos informá­ciók sorolásán keresztül. De az újságírók nem egyedül alkotnak csapatot: szoros az együttműkö­dés a hirdetésszervezőkkel, lap- terjesztőkkel, tördelőkkel is. F eltétlenül vállalnám, mert nagyon jó lehet együtt átélni a munka­társakkal a veszélyes helyzeteket. Szerintem ez sok mindenben erő­sítheti egy csapat kap­csolatát. Szobota Imre (22) N agyon jónak tartom ezt az újfajta tré­ning technikát. Ha olyan munkahelyen dol­goznék, ahol ez a prog­ram évenként kötelező lenne, mindenképpen el­mennék rá. Nagy Gábor (22) E gy ilyen helyzetgya­korlat megmozgatja a fantáziámat, valószínű­leg nagyon érdekes le­het. De sajnos én nem az a típus vagyok, aki könnyen vállalja az ilyen feladatokat. Demeterné J. Erzsébet (27) N ekem nagyon tet­szik, bár még egy­szer sem nem vettem részt hasonló tréningen. Az biztos, hogy ha lehe­tőségem nyílna rá, nem haboznék, örömmel ki­próbálnám. Mikita Ildikó (25) J ónak tartom ezeket a tréningeket. Em­bert próbálók, de sze­mélyiségfejlesztők is egyben. Ha az ember vakmerő egy kicsit, még élvezheti is a ki­hívásokat. Dinea János (32) SZAVAZÁS Az elmúlt héten újfent szavazásra buzdí­tottuk olvasóinkat, azt kérdeztük: fontosnak tartják-e a nyári szabadságot? A válaszok aránya leolvasható a diagrammról. Űjabb kérdésünk: részt venne-e extrém tréningen? A válaszokat a http://karrier.boon.hu internetes portálon várjuk 2002. június 12- én déli 12 óráig. Ugyanitt lehetőség van ar­ra is, hogy részletesebben kifejtsék véle­ményüket az adott témáról. nem: 14 % Outdoor tréningek felszálló ágban A cél: csapattá formálni a munkatársakat Miskolc (ÉM) - Az úgyne­vezett outdoor tréningek egy-két éve hazánkban is tel­jesen elterjedtek, mint a leg­jobb képességfejlesztő mun­kahelyi gyakorlatok. Mindez nem véletlen, hiszen az emberi tőke jelentősége egyre szélesebb körben elfogadott. Ép­pen ezért a munkatársak számá­ra folyamatosan új lehetőségeket kell keresni, ahol képességeiket fejleszthetik és ezzel együtt a munkáltató is bebizonyíthatja, hogy számára fontos az alkalma­zottja, megérdemli a korszerű eszközök igénybevételét. A szoká­sos tréningek után pedig kell egy másféle feltételrendszer, hogy egy csapat érdeklődését és motiváció­ját fenntartsák. A szervezeti kihívások ma rendre abba az irányba mozdul­nak el, hogy miként lehet egy csapatot a szervezeten belül for­mális egymásra utaltságukból a valódi együttgondolkodás és együttes élmények felé vezetve igazi csapattá alakítani. Ezzel együtt egy outdoor program a tréning egyéb célkitűzései mel­lett mindenféleképpen jó lehető­séget ad az önismeretre, képes­ségeink felmérésére, de ugyanúgy a másik megismerésére is. Hirdetés CIB 3525 MISKOLC, DÉRYNÉ U. I I. TELEFON: (46) 412-399 Érvényes: 2002. április 1-tól BETÉTI KAMATOK MAGÁNSZEMÉLYEK RÉSZÉRE CIB Classic és Kincsem betét SKFt-mn f ,,, ks-iH ÍV EQKM 6750 (6,84) 6,750 (6.84) 6.500 (6,59) 6.500 (6,59) 1 hó 3 hó 6 hó 12 hó mn-MiFi f v,« kamat {*) ESKÜ 6.800 (6,89) 6.800 (6.89) 6.550 (6,64! 6.550 (6.64) SMR-tO#ft .w kamat (V ESKÜ 6.900 (7.00) 6.900 (7.00) 6.650 (6.74) 6.650 (6.74 tOMRtaMt In ÍV EBKM 7.050 (7,15) 7.050 (7.15) 6.800 (6.89) 6.800 (6,89) Lakira: tUt/di vsszavólUi asaia-t a kínai a ninetoar CiB Classic Ma^anszZTia atsc Lanarsassaval magacyazfl CIB TAKARÉKSZÁMLA (min. 50e Ft) Sava* kamat Em kamat (V EBKH 0 - 50 e Ft-ig 2.000 2,05 50e Ft - 2M Ft 4.500 4,66 2M Ft letett 7.000 7.33 KINCSEM 2003 kötvény (min. 10e Ft) Lakaim 146 1 hó 3 hó 6 hó 12 hó Évei kamat t*ó 6850 6850 6.600 6,600 Ette­685 6.65 6,60 6.60 ’ Ka EHM kamatai az 6vos kamattal megegytiöek. CIB©K.40»2M2 KITELEK Usgtnazemélyek részért CIB Személyi kdlcaön Eves kamat (%) 3MF!« &9« vagy 23.99 3M R W 17M vagy 20.99 T1W 20.02 »15% 5 -5 é*w Kaanw** A ka-rvubt rtrm *tówfcajyofl MM te&zejáű te az adterordshte (Görényé* kjgg IngattarüBdawt mallwt nyújtón • lakáscélú hitel kamsHt egyóö cet hítol kamau TRW l*.1l-attíVi-i0«vwkJ Ctfl Omtom*í*mi6 hiiai 1 éves ka-natoenoks 5 évsís KaniftSJertódkiS CIB ü| Otthon fittel 12*9% 15*9% 5,75% 4.30% 2J9%

Next

/
Oldalképek
Tartalom