Észak-Magyarország, 2002. június (58. évfolyam, 126-150. szám)

2002-06-26 / 147. szám

2002. június 26., szerda AKTUÁLIS / 5 HÍRCSOKOR 0 EU-s pályázatok. A megyei kereskedel­mi és iparkamara az európai uniós csat­lakozásra való felkészülés jegyében kon­ferenciát rendez az uniós pályázati lehe- tőségekró'l ma délelőtt 10 órától a kama­ra székházában (Miskolc, Szentpáli u. 1.). 0 Tanulás új dimenziókban. Ezzel a címmel rendez szakmai konferenciát ma délelőtt az ÉRÁK Miskolcon, az Erenyő út 1. szám alatt. A konferencián részt­vevők betekintést nyerhetnek többek kö­zött az élethosszig tartó tanulás új lehe­tőségeibe, s a hagyományostól eltérő módszertani rendszerekbe. Közösségek a családokért Miskolc (ÉM) - Civil szervezetek a családokért, civil szervezetek a roma csa­ládokért címmel konferenciát rendezett kedden a Miskolci Családsegítő Szolgálat Regionális Módszertani Központ és a Gyermekjóléti Szolgálat Megyei Módszer­tani Központ. Ha az elvi irányvonal alap­vetően azonos is, minden civil szervezet családpolitikai programja különbözik egymástól. A konferencián a szakembe­rek megismerkedtek egymás programjai­val, módszertanával, illetve tapasztalatot gyűjtöttek és cseréltek. Messze van a kérelem összege Ózd (ÉM - ÓKI) - A 2002-es költ­ségvetésben az ózdi képviselő-testület 12830 ezer forintot biztosított méltá­nyossági kiegészítő pótlékra. Az összeg eddig fel nem használt részét átcsoportosították, mivel a kötelező feladatok ellátásának fedezete ve­szélybe került Ózdon. Ez az intézkedés hozzávetőleg 6 millió forint megtakarítást eredményez. Ebben a támogatási formában egyébként 275 gyer­mek részesült, a havi összeg fejenként 4020 forint volt. Az önkormányzat az ÖNHIKI pályázaton 482,9 millió forint forráskiegé­szítő támogatást kért, ám az előzetes ér­tesülések szerint a B.-A.-Z. Megyei TÁH az összeget 198 millió forintos javaslat­tal terjesztette fel a Pénzügyminiszté­riumba. Ez jelentősen elmarad a tényle­ges működési hiánytól. Ózd munkaerő-piaci helyzetéről Bárdos Géza, a munkaügyi központ helyi kiren­deltségének vezetője számolt be a tegna­pi ülésen. Az átfogó elemzés végén felál­lított egy prognózist a munkanélküliség 2002. évi alakulásáról is. Ebből kiderül, hogy 20% körül van a regisztrált mun­kanélküli ráta, ami így az 1992-es év ele­ji szint alá csökkent. Az idei fejlődésben némi visszaesés tapasztalható, mert a munkáltatók többségénél csökkent a fog­lalkoztatottak száma, s visszaesett a ter­melés mértéke. Új ipari park feladatainak és költsé­geinek ütemtervére tett javaslatot az Ózd Városi Gazdaságfejlesztő Iroda vezetője, Deák János. Egy 27 hektár összterületű, jelenleg mezőgazdasági ingatlan tehető al­kalmassá erre a célra. Az ipari park cím elnyeréséért pályázatot kell benyújtani, amit egy tanulmány elkészítésének kell megelőznie. Van tehát realitása annak, hogy 2003. március 31-ig beadják a pályá­zatot, melynek kedvező elbírálása újabb mentőövet jelentene a térségnek. Adomány egy golopi családnak Golop (ÉM) - Könyv rajongó golopi gyerekeknek segített egy jótékony adomány. A Liberális Fiatalok Társasága (LIFT), mint alulról építkező országos szervezet két tagja 36 kötetből álló könyvadományt adott át tegnap délután Veres Gyula csa­ládjának Golopon, ugyanis Veresné Gu­lyás Mariann háziasszony levélben fordult segítségért a pécsi Jelenkor Kiadóhoz. Az ötgyermekes golopi házaspár szegénységé­re mi sem jellemző jobban, minthogy az átlagember számára nem luxus televízió készülékkel sem rendelkeznek. A házaspár öt gyermeke szereti a köny­veket, ezért a család segítséget próbál sze­rezni kulturális igényeik kielégítése ér­dekében. A karitatív tevékenységet Tornai István, a LIFT országos elnöke szervezi, tegnap az ajándékot pedig Balkányi Pé­ter és Pályi Sándor Márk tagok adták a Veres családnak. Ivóié, dzsem, gyógyszer, festőanyag. A putnoki Jankó család 6,7 hektáros ültetvényén szép termést ígér a fekete bodza Putnok (ÉM - FL) - A szakirodalom a bodzafajták közel 450 faját tartja számon, hazánkban a fekete, a vörös és a földi bodza a legelterjed­tebb. A Jankó család ’99-ben telepítette ültetvényét. Megérte belevágni? - kérdez­tük ifjabbik Jankó Lajost. Az ember évezredek óta hasz- ^ nosítja a fekete bodzát. Virága, E termése fontos erdei mellékter-1~ mék. A virágából készült tea ré- o gi házi patikaszer: meghűlésest betegségek esetén használták. íz-m zasztó,.vizelethajtó, köhögéscsil- ,-g lapító, vértisztító és enyhe has-o hajtó hatása is ismert. Sokféleü" szörpöt készítenek belőle, vagy rántva fogyasztják virágzatát. Termése kedvelt, sokoldalúan hasznosítható gyümölcs. Festék­anyagot, cseranyagot, cukrot, A- és C-vitamint tartalmaz. Sok tájon gyűjtik és gyümölcslevet, szirupot, lekvárt, sőt bort is ké­szítenek belőle. A bogyókból fő­Perlltbe ültetik a „bodzapalántát" A bodza - úgy tűnik - hamar visszahozza a befektetett pénzt zott gyógy lek vár enyhén hashaj­tó hatású. A lilásfekete termést ma is nagy mennyiségben gyűj­tik, étel-, borszínező anyagot nyernek belőle. A bodzalevél teáját reumás bántalmakra ajánlják, emellett vizelethajtó, izzasztó és lázcsilla­pító hatása is van - tudtuk meg Andrási Páltól, az Élet és Tudo­mány szakértőjétől. Ültetvény Putnokon- Jelenleg mintegy 1400 hektár­nyi termő bodzaültetvény van Magyarországon, Borsodban 300- 400. Két testvéremmel 1999-ben te­lepítettük a fekete bodza egy ne­mesített változatát, a hasberget. Tavaly, már másodévesen 26-27 mázsát adott hektáronként, ami azt jelenti, hamarabb, gyorsab­ban térül meg a befektetés. Ter­mesztésével az első 2-3 évben van viszonylag nagy munka, de csak feleannyi, mint a szőlővel. A bo­dza cserjenövény, metszéssel rá kell erőszakolni, hogy fává nevel­kedjen, de 2-3 év alatt megszokja - kezdte ifjabb Jankó Lajos.- És az értékesítéssel nincs gondjuk?- A hazai bodzatermés 70 szá­zaléka exportra megy. A Nyírség­ben most épül egy új feldolgozó- üzem. A kedvező állami támoga­tások hatására a közeljövőben fordul termőre Magyarországon további 800 hektár bodzás. Mind­ezek termésének külföldi értéke­sítése már gondokat jelenthet, elég csak az olcsóbb munkabér­rel előállított romániai bodzára gondolni. Ezért fogtunk össze, alakítottunk szakcsoportot és nem külön-kiilön, hanem a közös termés kínálatával keressük meg a feldolgozókat. így az összefogás­sal legalább reményünk van egy magasabb ár elkérésére és üte­mes szállításra. Tavaly például a Miskolci Hűtőház számunkra elfogadhatatlan árat ajánlott a termésért, így Esztergom mellé szállítottam, ahol 70 forintot fizet­tek kilójáért. Ez nagyon jó ár volt, a távolság ellenére is megér­te és idén még magasabb össze­gekről beszélnek. Reménykedünk - adott hangot bizakodásának a bodzatermesztő. Nagymama bodzalekvárreceptje A 78 éves Jankó Lajosné már a bodza termőre fordulá­sának első évében lekvárt ké­szített: bodzából, szederből és almából.- A bodzát átpasszírozom, s összefőzöm fekete szederrel és ledarált vagy lereszelt almával. A főzést követően az egészet is­mét átpasszírozom. Cukrot te­szek bele ízlés szerint, vala­mint zseléízesítőt a tasakon lé­vő ajánlás figyelembevételével, s a végén nátriumbenzoátot fő­zök bele. Csavaros üvegekbe töltöm, majd azokat pokrócba csavarva lassan kihűtöm. Ezt követően a palackokra ragasz­tott papírra ráírom a készítés évét és azt, hogy szeder-alma- bodza lekvár - osztotta meg ve­lünk a bodzalekvár receptjét. Hónapok, évek, embertelen körülmények között Közel ezer embert telepítettek ki megyénkből ötven évvel ezelőtt a Hortobágyra A szenvedők máig emlékeznek a rossz Időkre Miskolc (ÉM - KHE) - öt­ven évvel ezelőtt, június 25- re virradó éjszaka miskolci családok százait hurcolták el otthonukból, és hónapokat, éveket töltöttek embertelen körülmények között a ma­gyar Szibérián, Hortobágy- Borsóstanyán. Miskolc tragikus éjszakájára emlékezve avatott emléktáblát a Hortobágyra Kitelepítettek Egye­sülete, valamint több miskolci keresztény, nemzeti szervezet a Kazinczy könyvesbolt Széchenyi utcai oldalán tegnap délután. A kitelepítések 1950. június 23- án kezdődtek: a déli határsávo- kat kialakítva kerültek az embe­rek a Hortobágyra kényszermun­kára. 1951-ben budapestieket köl­töztettek ki, 1952 júniusában pe­dig miskolciakat. A megyeszék­helyről a zárt táborokba a felté­telezések szerint a nehézipari fej­lesztések miatt kerültek az ál­lampolgárok, közel ezren. Egy­szerűen féltek a kétes egyének­től a vezetők, és kellett a lakás a munkásoknak. A miskolci in­ternálás minden társadalmi ré­teget érintett, de főleg a volt kö­zéposztály tagjait és a katona­tiszt családokat. Birkahodályban A szemtanúk így emlékeznek vissza az ötven évvel ezelőtti ese­ményekre: „Még azzal sem törődtek, hogy egyáltalán emberhez méltó körül­ményeket teremtsenek. Mi birka­hodályban aludtunk, de ha le akartunk feküdni, fél méter vas­tag birkatrágyát kellett kihorda­nunk. Engem 19 évesen 1950. jú­Fotő: Bujdos Tibor nius 23-án az első vonattal vittek, és negyven hónap után tértem haza. Aki hazajött, sokáig az sem kapott rendes munkát, mert ki­telepített volt. Ezeknek az embe­reknek az érdekképviseletét sen­ki nem vállalta fel.” (Takács Já­nos, a Hortobágyi Kényszermun­ka Táborokba Elhurcoltak Egye­sülete elnöke. Jött az utánpótlás „Azután jött 1952-ben a nagy városi kitelepítési hullám, mely Miskolcot, Szegedet és Nagyka­nizsát, illetve Várpalotát érintet­te. Egészen 1953 márciusáig jött és jött az utánpótlás... Ha Sztá­lin nem hal meg, valószínűleg itt is kevés lett volna a túlélő. Sza­badulásunk után volt lakóhe­lyünkre nem térhettünk vissza. ’56 után kaptunk családonként 5 ezer forint kárpótlást. A rend­szerváltás után a kárpótlási je­gyek értéke közismert.” Részlet a kitelepítések emlékére 2000 jú­niusában rendezett megemléke­zés meghívójából. A haramiák emberek ..Úgy gondoljuk, az utókor ele­mi kötelessége felvilágosítani gyermekeit, hogy a diktatúra minden fajtája ember műve, ahogy erre József Attila is figyel­meztet: ...világosítsd fel gyerme­kedet, a haramiák emberek. El kell dtinnyögnünk gyermekeink­nek az új mesét, a fasiszta kom­munizmusét, hogy megismerjék, hogy ráismerjenek, hogy elkerül­hessék, hogy megakadályozhas­sák.” Részlet a Kitaszítottak cí­mű könyvből, mely a magyaror­szági Szibéria-szindrómáról szól. Szerkesztőségünk vendégei voltak. A lapkészítés rej- jj telmeivel, a szerkesztőség működésével ismerkedtek hétfőn a Mis- j kolci Diákönkormányzat Vezető Képző Táborának résztvevői. A j miskolci középiskolákból érkezett táborozok tájékozódtak az új- I ságírók munkájáról és a tördelés munkájáról is. Fotó: Bujdos { Táborból korházba kerültek a gyerekek Miskolc (ÉM - BGO) - Étel- ről tudjanak 14 gyereket és egy mérgezéses tünetekre emlé­keztető panaszok miatt vittek kórházba 5 gyereket hétfő es­te a mezőkövesdi Zsóryban tá- borozók közül. A fogyatékos gyerekek közül kedd reggel még tizennégyüknek kértek mentőszállítást, de a me­gyei ÁNTSZ helyszínre érkező munkatársai végül ötük eseté­ben látták szükségesnek a kór­házi megfigyelést. A mentőszol­gálat munkatársa hangsúlyozta, elég komoly szervezésre lett vol­na szükség, hogy a kánikulai rosszullétek magas száma miatt így is leterhelt mentők egy hely­felnőttet szállítani, de az ÁNTSZ szakemberei végül öt kivételével mindegyiküknek engedélyezték, hogy szüleik hazavigyék őket. Mint azt a miskolci Semmel­weis Kórház infectológiai osztá­lyának orvosától megtudtuk, a gyerekek hasmenésre, hányás­ra panaszkodtak, a hétfőn be­szállított táborozok enyhe kiszá­radás miatt infúziós ellátásra szorultak, kedden ezt egyikük esetében folytatni is kellett. Ál­lapotukat tegnapra stabilizál­ták, a tünetek okait egyelőre sem a kórház, sem a tisztiorvo­si szolgálat orvosai nem tudták megállapítani.

Next

/
Oldalképek
Tartalom