Észak-Magyarország, 2002. május (58. évfolyam, 101-125. szám)

2002-05-02 / 101. szám

2002. május 2., csütörtök ZÖLD OLDAL / 5 HÍRCSOKOR 0 A Föld napja programsorozat utolsó rendezvényeként május 4-én a Szinva- tanösvény bejárására és takarítására vár­ja a tettrekész érdeklődőket a B.-A.-Z. Me­gyei Környezeti Nevelők Egyesülete; ta­lálkozás reggel 9 órakor az 1-es busz Ma­jális-parki végállomásánál. 0 Olcsóbb fényt! Májusban befejeződik Gárdony közvilágításának korszerűsítése, ennek eredményeként a település vonat­kozó költségei ötödére csökkennek (évi 42 millió forintról 7,8 millióra). A Fejér me­gyei városban a 100 millió forintba kerü­lő energiatakarékos átalakítás keretében két és fél ezer lámpatestet cserélnek ki. 0 A tengerek szintje a következő évszá­zadban 30 centimétert is emelkedhet a legújabb becslések szerint. Ez kétszere­se annak, amit a klímaváltozással foglal­kozó szakemberek eddig számításba vet­tek. Ekkora emelkedés világszerte elárasz­taná a strandokat és tengerparti települé­seket - idézi a Jövőnéző internetes hírlap. A IX. Vredestein-rali szervezői petíciót nyújtottak át a Büki (egy k-val!) Nemzeti Park Igazgatóságának, mert az nem enge­délyezte a védett területen gyorsasági sza­kasz kijelölését. Csak egy hétvége, s persze néhány napos előzetes gyakorlás, hiszen ideális a terep. Kanyargós utak, meredek hegyoldalak a nézősereg és a média szá­mára, amely nem kevés szponzori támoga­tást is jelent. Tóth, Érdi, Túri, Bénik, Szeleczky... a győzelemért. Nőszirom, zergevirág, nyúlfarkfű... az életért. Vajon mit írna a ralisoknak, ha tehetné, petíciójában a természet? Talán szólna arról, hogy gyertyános bük­kösei és tölgyesei, sajátos talajtani és kli­matikus adottságok révén, sok millió élő­lénynek adnak otthont, amelyet a szágul­dók észre sem vesznek. Hogy a sziklagye­peken élő kövirózsák, varjúhájak, kőtörőfü­vek olykor néhány milliméteres talajrétegbe kapaszkodva állják ki az évszakok próbá­ját, de lábak százainak taposása azonnal semmivé teszi azt, aminek kialakulásához több évtized kellett. Hogy éppen a költési időben a felturbózott autók hangja milyen sokként éri a madarakat, s inkább elhagy­ják fészküket. Hogy itt nap mint nap folyik a verseny, a küzdelem, emészthetetlen sze­méthegyek mégsem maradnak hátra... A természetnek hazánkban alig marad­tak érintetlen foltjai. A meglévő emberi ha­tásokat csökkenteni kell inkább, mintsem újabb és újabb engedményekkel (hol en­nek, hol annak) növelni. Mert elfogadható engedmények vannak: turisták, családok ezrei veszik nyakukba a hegyet, gyalogo­san, kerékpárral a kijelölt utakon hétről hétre. Jutalmuk csend, friss levegő, változa­tosságában gyönyörű természet. A zaj, a bűz, a védett értékeket figyelemre sem méltató száguldás, a kijelölt utakon túli ta­posás, az enyhíthetetlen károk JOCgal nem kívánatosak, amíg a Bükk (két k-val!) nem­zeti park. Szerzőnk a miskolci ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány munkatársa www.foek.hu "Egyszerű megjelenésű és felépítésű, ám tartalmas és hasznos információkkal szolgáló, a hozzáértők által gyakran látogatott honlapot tart fenn a Független öko­lógiai Központ Alapítvány. A fővárosi illetőségű civil szerveződés weboldalán világosan átte­kinthető oszlopokban találjuk a szerkesz­tők által kínált témákat, programokról, aktuális eseményekről, szolgáltatásokról, valamint kiadványokról, a kihalt gerinces állatok áttekintésétől a a tájvédelmi „bön­gészdén” át környezetkímélő építés rop­pant alapos adatbázisáig. ■■■ ■fi HÁLÓZÖLDÍTŐK Cambridge-ben ismerik a Mohosokat Ilyen lápszemek leginkább 1000 méter fölött fordulnak elő, nem pedig 300 méteren Harmatfű, gyapjúsás (fent) és tőzegmoha gombával Fotó: Dobos Kiára Kelemér (ÉM - DK) - Úgy tűnik, a keleméri Mohos-ta­vak az utóbbi években „össze­szedték” magukat, így tovább­ra is büszkélkedhet megyénk a jégkorszaki maradvány-láp- szemekkel és különlegesen ér­tékes növényvilágával. Persze, maguk a „mohosok” nem tehetnek sem esetleges pusz­tulásukról, sem „feltámadásuk­ról”, biológiai egyensúlyuk rend­kívül ingatag. Az utóbbi évek kör­nyezeti hatásai úgy alakultak, hogy a lápszemek állapota vala­mennyire stabilizálódott. Kemény próba Az első kemény próbán 1920- ban estek át a Mohos-tavak: az akkori birtokosok, a Diószeghyek gondoltak egy merészet, mégpe­dig hogy a trágyázásra kiváló tő­zeg megszerzéséért lecsapolják. Majd jött egy szintén károsan ha­tó aszályos időszak, előretört a nád, ami fokozta a párologtatást, ráadásul a ‘80-as években a Nagy- Mohos részben le is égett... A megyei természetvédelmi egyesület - Gyulai Iván ökológus szakmai vezetésével - 1984-ben tá­bort szervezett az akkorra elég rossz állapotba került Mohos-ta­vak „gyógyítására”. A fiatalok év­ről évre vágták a nádat, míg vissza nem szorult: legalább pá­rologtatással nem vesztett több vi­zet a láp. Kitisztították a Kis-Mo- hos körüli vizesárkot, a Nagy-Mo­hos körül ástak egyet, így tiszta víztükör veszi körbe az „úszólá­pot”, s a szervesanyag-feldúsulás- nak (korhadt fák stb.) is elejét vették. Közben készültek tervek a vízvisszapótlás megoldására is, de ezekből nem lett semmi. Legyek és denevérek Lett viszont az éveken át tartó kutatási munkákból: szerkesztés alatt áll a monográfia, amely összefoglalja az eredményeket a geológiai felméréstől a kultúrtör­ténetig, a legyektől a denevérekig.- Nagyon sokrétű kutatást vé­geztünk - hallottuk a munkában részt vevő Hudák Katalintól. - A felmérések megmutatják, hogy a lápok állapota nagyban függ a csapadéktól. A korábbi aszályo­sabb időjárás miatt ‘98-ban szin­te száraz lábbal be lehetett men­ni a Nagy-Mohosba, beszűkült a tőzegmoha és a hüvelyes gyapjú­sás élőhelye. Megnőtt viszont a molyhos nyírek aránya, a beerdő- sülés veszélye. A csapadékosabb időjárás hatására 2000-ben már más kép fogadott: kizöldült a tő­zegmoha, nagy zsombékot alko­tott a gyapjúsás, az árkok megtel­tek vízzel. Ha aszályosabb idők jönnek, újra probléma lehet... A kutatások révén bebizonyo­sodott: a két lápszem jégkorszaki maradvány. Annak idején Zólyo­mi Bálint tudós a pollenvizsgála­tok alapján még a Kis-Mohost fia- talabbnak gondolta. A mostani fú­rások során rádiokarbon-vizsgála- tokat is végeztek - az elemzések egy része a Cambridge-i egyete­men történt -, s eldőlt: a Nagy-Mo­hos 25 ezer, a „kicsi” 15 ezer éves. Jobb volna másfelé Elkészült a természetvédelmi kezelési terv, betartására az Agg­teleki Nemzeti Park felügyel.- Jobban oda kell figyelni a turizmusra, a legnagyobb káro­kat az emberi gondatlanság okozza. Az országos kéktúrát esetleg másfelé kellene vezetni, hogy a fokozottan védett terüle­tet elkerüljék a nagyobb töme­gek - hallottuk Boldogh Sándor­tól, a park biológusától. - Legalább egy napot minden hé­ten kint tölt egy természetvédel­mi őr. Keleméren létrehozunk egy múzeumot, megvettünk egy parasztházat, amelyben bemutat­juk a Mohos-tavak értékeit. Az Aggteleki Nemzeti Park webcfme: ISMUWI'wwvv,anp.hu m\\y, az Unlverslty of Cambridge növénytani tanszékének slte-ja a www,pl«nt8CLc«m,ac>uk címen található. Öko-köri kutatás: miről árulkodik a dohánylevél? Tábort szervez, tanösvényt nyit, vizet figyel, ózont mér a miskolci civil csoport Miskolc (ÉM - KJ) - A mis­kolciak a tavaszi pataktakarí­tásról, források örökbefogadá­sáról jól ismerik az Öko-kör lelkes aktivistáit. A közhasz­nú szervezetként működő egyesület 1994 tavaszán alakult Környezetvédő Diá­kok Baráti Köre néven. A 120 tagot számláló szervezet­ről az ügyvezető elnökkel, Balog Ákossal beszélgettünk.- Az Öko-kör tagjainak kéthar­mada diák - középiskolások és néhány egyetemista -, egyharma- da felnőtt szakember, biológus, geológus, vegyész, erdőmémök.- Mi a szerveződés fő célja?- Hitvallásunk szerint a kör­nyezeti nevelés megelőző környe­zetvédelem: ezért legfontosabbnak a környezeti nevelést, a társada­lom tudat- és szemléletformálását tartjuk. Céljaink megvalósítására Fagus Stúdió néven oktatóköz­pontot működtetünk, a Berekal­ján tanösvényt építettünk és „üze­meltetünk”, ez a Kék Madár tan­ösvény. Az országban az elsők kö­zött alapítottunk erdei iskolát - az országos hálózat most épül ki. A Bükkszentkereszten működő erdei iskolánk eleget tett a köve­telményeknek, így megkaptuk a minősítést: oktatási kínálatunk­ból a jelentkező iskolák igényei szerint állítjuk össze a szakmai programot. Az erdei iskola a szü­lők kívánságára nyaranta tábo­roknak ad otthont. Az erdei is­kolák országos hálózata egyéb­ként azzal a céllal épül ki, hogy minden általános iskolás legalább egyszer részt tudjon venni egy turnusban.- De nem csak ezzel véteti ész­re magát a kör.- Tagjainkkal igyekszünk aktí­van részt venni minden jeles kör­nyezet- és természetvédelmi meg­mozdulásban: a Föld napján, a víz világnapján; az idegenforgalmi idényben pedig látványos patak­tisztítási akciót tervezünk Lillafü­reden. Kezdeményeztük egy társa­ff ............... A környezeti nevelés megelőző környezetvédelem: ezért legfontosabb a tudatformálás... Balog Ákos EGYESÜLETI ELNÖK ..............................ff dalmi környezetvédelmi figyelő-jel­ző szolgálat megszervezését, amely­nek keretében a város területén az önkéntesek figyelemmel kísérik la­kókörnyezetükben a felszíni vizek szennyezését, az illegális szemétle­rakó helyek keletkezését, az aller- gén növények elszaporodását.- Milyen a kapcsolat a hivata­los szervekkel?- Eredményesen együttműkö­dünk a szakhatóságokkal és az önkormányzattal. Az önkormány­zat partner civilszervezeteként pályáztunk és részt veszünk az öt megyeszékhelyen működő, az EU által finaszírozott, LIFE elnevezé­sű levegő-biomonitoring projekt­ben. Miskolcon 80-100 helyszínen jelölünk ki mintvételi területet: lombos fák levelein mérjük az ülepedő port, különös tekin­tettel annak nehézfémtartalmára. Ugyancsak nyomon követjük a közlekedés rovására írható, talaj közeli ózon szintjét: ez leginkább az ózonra érzékeny dohánypalán­ták segítségével kimutatható. GYEREKEK ÍRÁSAI A KÖRNYEZETRŐL wrmm 7T3 - 5 i-,. ^Tj*7? ffTj „...mert ha nem, egy napon nem lesz majd élet a Földön” A kistokaji és martintelepi általános iskolások írásai a természetvédelemről Klstokaj (ÉM) - Környezet­és természetvédelem - sokat beszélünk róluk. Mit látnak- hallanak ebből a kisiskolá­sok? Az Észak-Magyarország felhívásának többek között a Kistokaji Általános Iskola, illetve a martintelepi Arany János Általános Iskola 4. osz­tályos tanulói tettek eleget: az ő írásaikból válogattunk. Nap mint nap azt tapaszta­lom, hogy fákat vágnak ki. Saj­nos, mostanában egyre többet. (De vannak emberek, akik fa­csemetéket ültetnek és ez na­gyon helyes.) Az emberek szerintem azért teszik ezt, mert nincs pénzük fűtőanyagra és fával tüzelnek, így csinálnak meleget. Én egy faluban lakom és a határunk­ban erdő van. Ez az erdő egyre fogy. Már nagyon kevés fa van a környezetünkben. Engem azért zavar, de lehet, hogy má­sokat is, mert egyetlen fa is biz­tonságot nyújthat az állatoknak. És még sorolhatnám: a fák oxi­gént termelnek, frissítik a leve­gőt, árnyékot nyújtanak. Ha minden fát elpusztítunk, nem lesz friss a levegő, sőt, még szennyezettebb lesz. Az élőlé­nyek el fognak pusztulni, mert nem találnak élőhelyet. Ne pusztítsuk a fákat, inkább ültessünk még több facsemetét! Csak egy Földünk van, vigyáz­zunk rá! Guzi Dóra . Amikor megyek az iskolába, megfigyelem, hogy néhány árok tombol a szeméttől, és a fű is tele van almacsutkákkal, papír- galacs inokkal. Szerintem az emberek vagy szórakozásból csinálják ezt, vagy nem ismerik azt a szót, hogy környezetvédelem. Az a legzavaróbb, ha látsz egy em­bert, aki épp eldobja a szemetet, te rá akarsz szólni, de ő csak továbbmegy, mintha mi sem történt volna. Ártalmas lehet a növények­nek és a talajnak is. A megoldás az volna, ha ku­kákat rakunk az utcákra és egy jó hulladékgyűjtést rendezünk, vagy mindent kiviszünk a sze­méttelepre, ami ártalmas a kör­nyezetre. Gergely István Életünkben szükségünk van táplálékra, vízre, oxigénre, amiket a természet biztosít. A fák és a zöld növények termelik az oxigént. Ezeket a növényeket viszont sok ve­szély fenyegeti. A városi fák azárt száradnak ki, mert az aszfaltozással az aszfalt beke­ríti az út menti fák gyökerét, és így nem jut táplálékhoz a fa, ezért elpusztul. A gyárak nagy mennyiségű füstje bejut a talajba. Ezzel el­száradnak a fák gyökerei és a leveleket borító portól a fa nem kap levegőt. A trópusi esőerdőkben a vi­lág növény- és állatfajainak a fele megtalálható. Az élőhe­lyekkel együtt sok állat is el­pusztul. Árvizek keletkezhet­nek, a fatelepítés pedig nem lehet olyan sikeres, mert a trópusi esőerdőkben előfordu­ló fafajták általában száz év alatt fejlődnek ki teljesen. E pusztítások ellen tennünk kell, mert ha nem, akkor egy napon nem lesz élet a Földön. Mindenki tegyen ez ellen vala­mit! Szilágyi Zsuzsa

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom