Észak-Magyarország, 2002. április (58. évfolyam, 76-100. szám)

2002-04-06 / 80. szám

2002. április 6., szombat ÍSZJUM^YUtORSláG# KULTÚRA / 6 HÍRCSOKOR 0 Imádkozó KÉSZ. A Keresztény Ér­telmiségiek Szövetsége a fatimai üze­net szellemében elindította az Imádko­zó KÉSZ mozgalmat. A miskolci cso­port tagjai és más katolikus hívek leg­közelebb április 6-án, szombaton dél­után 5 órától találkoznak a miskolci Szent Anna-templomban. A bevezető' elmélkedést Czopf Klára Mária fer­ences kisnővér tartja. 0 Festőművész Felsőzsolcán. Oláh Ti­bor festőművész alkotásaiból nyílik ki­állítás április 8-án, hétfőn délután 3 óra­kor a felsőzsolcai Szent István Általános iskolában. Humoros diákok Miskolc (ÉM) - Amatőr humorfeszti­vált rendez középiskolásoknak április 26- án, pénteken délután 3 órától a miskolci Ady Endre Művelődési Ház. A fesztivál cí­me: csak a tesztemen keresztül. Minden fiatal (egyénileg vagy csoportosan) nevez­het egy-egy 15 perces jelenettel a következő kategóriákban: • Klasszikus (Hacsek és Sajó, Karinthy Frigyes, Hofi Géza stb.) • Modern (Fábry Sándor, South Park) • Zenés produkció • Saját - improvizáció A fellépőket szakmai zsűri értékeli, a legjobbak bemutatkozhatnak az Évzáró Di­ákparádén a Diósgyőri várban. Nevezési határidő: április 19-ig személyesen, tele­fonon vagy faxon: 46/530-516 az Ady End­re Művelődési Házban. TELEVÍZIÓ 2 ember, 1 ember Bujdos Attila Bántóan igénytelen Vámos Miklós új te­levíziós sorozatának címe, a 2 ember, még az egyébként elég lapos ötlethez is mél­tatlan: olyan embereket sorol egy műsor­ba, akikben valami hasonlót vél felfedez­ni. Elsőre nem is kellett nagyon gondol­kodnia a közös vonásokon, hiszen két költőről készített páros portrét, akik ha kevésbé volnának ismertek, mint Faludy György és Varró Dániel, akkor sem len­nének darabra mérhetők. Talán azért koc­káztatja meg a címbeli tiszteletlenséget (hogy tehát nem az írott alakkal jelöli az emberek számosságát), mert így egyedi, jobban megjegyezhető, és mert valahol maga a műsor is elég gyerekes. Mindenek előtt a riporter személye által. Vámos Miklós nem jó újságíró, bizo­nyos szempontból kifejezetten ellentévés személyiség, még ha munkássága jelen­tős részének a hivatalos televízió is a te­repe. Nem tud jól kérdezni, nem egyfor­mán elfogult a szereplőivel, szenvtelen, csapongó, jelentéktelen részleteknél el­időző. De megkockáztatható: ha szigorú lenne és összeszedett (mert biztosan tud­na ilyen is lenni), ha felépített és át­tekinthető műsort akarna készíteni (ne le­gyen kétségünk: tudna), meglehet, csaló­dást okozna a bölcsességeivel. Végül is: jól tette, hogy a lét nagy kér­dései helyett az apróságoknál időzött. A fésületlen kíváncsiság, a naiv (?) ke- resetlenség révén többet tudhattunk meg a költőkről, a költészetről, felkaphattuk a fejünket furcsaságainkra: hogy miért mondjuk fontosnak a lírát, ha nem va­gyunk képesek saját érzéseinkre alkal­mazni. Hogy bár végső soron nem tud­juk, mi a költészet haszna, és nem is iga­zán beszélünk róla, de most, hogy mond­ják: tényleg mennyire üres lenne e nél­kül az életünk. A magasztosságot tehát felülírta az egyszerű beszéd, az elemelkedettséget a popularitás. Nemcsak azért, mert így könnyebben megérthető, s ez által szóra­koztatóbb, amiről Vámos Miklós beszél­ni szeretne, hanem mert Faludy ráncos bőre és reszketeg keze, Varró kamaszos viháncoláson túli tanácstalan mosolya, visszakérdező tekintete ugyanúgy rá­ébreszthet a(z átlagosságban rejlő) költé­szet megkerülhetetlenségére, mint bár­mely kiforrott, rímekbe rendezett gondo­lat. Mondjuk, ez Vámos Miklós költésze­te: egyszerű, hatásos. A profi amatőriz­musa kell hozzá, hogy a műsor valóban a hétköznapi megközelítés jogosságáról szóljon: emberről és emberségről. gggJIK további tv-jegyzetek a következő honlapon A klasszikus mesék méltóságával A miskolci Csodamalom Bábszínház legújabb bemutatójában Szaltán cárról mesél Jelenet az előadásból Fotó: Dobos Klára Mikita Gábor Miskolc (ÉM) - Hagyomá­nyaihoz illő előadással ün­nepli hivatásos működésének tízéves jubileumát a miskolci Csodamalom Bábszínház. A társulat tevékenységére kezdetektől fogva a hagyo­mányőrzés volt a jellemző - akár a repertoár összeállítását, akár a produkciók jellegét te­kintjük. Puskin Mese Szaltán cárról című meséjét most két olyan bábművész vitte színre - a miskolci bábpedagógus Tóth László és a sárospataki Szentir­mai László -, akik eddig nem dolgoztak a Csodamalomban. Be­mutatkozásukat a miskolci szín­ház közönsége előtt azonban nem az alkotói magamutogatás jellemezte, hanem a mű és az együttes játékstílusának tiszte­letben tartása. Puskin meséjét szívesen tűzik műsorukra a bábszínhá­zak - ebben a szezonban a pé­csi Bóbita Bábszínház is bemu­tatta a klasszikus mesét. Ez azért meglepő, mert a történet meglehetősen epikus és komoly hangvételű: jól ismert nemzet­közi mesei motívummal indul a verses mese: amíg az uralkodó messzi földön csatázik, addig a hatalomra vágyók elüldözik fe­leségét és gyermekét. Ám a ha­jósok addig-addig mesélnek Gvi­Legközelebb... A Mese Szaltán cárról című előadást ebben a hó­napban április 24-én, szerdán délelőtt 10 és délután 2 órá­tól, április 25-én, csütörtökön délelőtt 10-től, április 28-án, vasárnap délelőtt fél 11-től láthatják az érdeklődők. dón gazdag, aranytornyokkal te­li szigetéről, a szépségével a Na­pot elhomályosító cárleányól, amíg Szaltán cár hajóhadával maga is útnak indul a szigetre, ahol nemcsak csodákra talál, de megleli holtnak hitt feleségét s daliás fiát is... Az orosz mesevilág kevésbé is­mert színei és a darabbéli cso­dák - Gvidon herceg semmiből kinövő városa, a szépséges haty- tyú varázslatai és átváltozása - epikus jellege ellenére vonzóvá teszik a művet. Tóth László rendezése híven követi az eredeti mesét, s az egész produkciót jellemzi a Pus­kin szövegéhez illő komoly, mél­tóságteljes költői alaphang, amelynek megteremtésében nagy szerepe van a Rimszkij-Korsza- kov-művekből válogatott zenei aláfestésnek. S hatásosak a cso­dák: Tenger apó vitézeinek fel­bukkanása, a tenger alatti világ megjelenítése. Gyors színválto­zást biztosítanak Szentirmai László díszletei, a képeskönyv- szerűen kinyíló-záródó paloták. A tervező mind a díszleteken, mind a bábokon gazdagon alkalmazza az orosz díszítőművészet motívu­mait. Kár, hogy a kivitelezés nem mindig tudja visszaadni azt a ra­gyogást, amiről a szöveg szól. Összeszokott csapatmunkát nyújt az együttes, akik közül ez­úttal Láng Bernadett alakítását kell kiemelni: az ármánykodó Babahira alakjában erőteljes és sokszínű. Szép és hatásos képek váltják egymást az előadásban, ám nem árt megszívlelni a ren­dező figyelmeztetését: a mű a leg­kisebbek figyelmét nehezen tud­ja lekötni, a produkció az 5-12 év közötti korosztálynak készült. A Mese Szaltán cárról meséje Aranypalotában élt a hős Szaltán cár. A távoli vidékeket megjárt hajósok csodás törté­neteket meséltek neki. Említet­ték Gvidon herceg szigetét, amelyen a semmiből város nőtt, ahol a várfalak mögött aranytornyok ragyognak... Máskor csudafenyőt láttak, mely alatt kristálykalitkában mókus ül, foga közt színarany héjú mogyoróval. Mellette strá­zsák vigyáznak, s az aranyból pénzt vernek... Hírét vitték a cárleánynak, aki szépségével elhomályosítja a Napot, kivilá­gosítja az éjszakát, fejdíszén a Nap s a Hold ragyog... Addig- addig meséltek,-míg Szaltán cár hajóhadával maga is útnak indult a szigetre, ahol nem csak csodákra talált, de meg­lelte holtnak hitt feleségét s da­liás fiát is... II. Borsodi Művészeti Fesztivál Az Anlma Vonósnégyes Kazincbarcika (ÉM) - A tavalyi nagy siker után idén júniusban is megrende­zik a Borsodi Művészeti Fesztivált. A rendezvény (egyik) beha­rangozó koncertjét csütörtökön este tartották Kazincbarcikán: a Városi Kiállítóteremben az Anima Vonósnégyes játszott. Jö­vő kedden pedig Budapesten, a várban ismertetik meg az ér­deklődőkkel a programsoroza­tot, amelyet az elmúlt évben in­dított útjára a kazincbarcikai Egressy Béni Művelődési Köz­pont és Könyvtár. Tizenegy te­lepülés összefogásának eredmé­nyeképpen valóban minőségi programot tekinthetett meg ta­valy a nagyszámú érdeklődő olyan helyszíneken, mint az edelényi Coburg-kastély, a bán­horváti Platthy-kastély udvara, a szilvásváradi Pallavicini-kas- tély rózsakertje, a dédestapol- csányi, szendrői, sajószentpéte- ri templomok, Sajógalgóc han­Fotő: Klementné Bfrő Anikó gulatos tere vagy az aggteleki cseppkőbarlang. Á szervezők a program összeállításánál egyetlen célt tűz­tek maguk elé: a minőséget. Va­lódi sztárparádé várta a közön­séget a Győri Balettől Benkó- ékig. Idén is szeretnék megnyer­ni a fesztiválnak a professzioná­lis művészetek legjobbjait, ide­csalogatni a térségbe a művé­szetkedvelő turistákat, és újra megmutatni Észak-Borsod eddig fel nem fedezett szépségeit. A rendezvénysorozat június 20-án kezdődik: a barcikai műve­lődési központban az Ezeregyév című történelmi táncshow-t lát­hatja a közönség. A továbbiak­ban többek között hallhatják az érdeklődők Lehotka Gábor orgo­nakoncertjét, zenél a Liszt Fe­renc Kamarazenekar, a Kassai Szalonzenekar, a Mendelssohn Kamarazenekar, a Szlovák Har­monikazenekar, bemutatkozik a Savaria Táncegyüttes és kiállítás nyílik Vágvári Zsófi díszlet- és jelmeztervező munkáiból. A lairaioi IVIISKOlCIg. Alexander Jirousek fotóművész alkotásaiból nyílt kiállítás Miskolcon a Hermán Ottó Múzeum papszeri épületében „A Tátrától Miskolcig” címmel. Róbert Pollák, a Kelet-szlovákiai Múzeum igazgatójának köszöntője után a tárlatot Veres László, a Hermán Ottó Múzeum igazga­tója ajánlotta az érdeklődők figyelmébe. Fotó: Ádám János KUCKÓ Kedves Gyerekek! Az előző heti kérdéseinkre azok válaszoltak helyesen, akik leírták, hogy a függő­kertek Babilonban, a világító- torony Pharosz-szigetén, a Ko­losszus pedig Rhodoszon talál­ható. A Magyar Könyvklub gondozásában megjelent A vi­lág 7 csodája című könyvet Drótos Bianka és Diána (Sa- jópetri) szerkesztőségünk tit­kárságán veheti át. (Miskolc, Zsolcai kapu 3. III. emelet). De van még egy könyvünk! Aki helyesen válaszol kérdéseink­re - a beküldők közül a leg­szerencsésebb - jutalmul kap­ja a bemutatott kötetet. Bekül­dési határidő: 2002. április 12. Címünk: Észak-Magyarország szerkesztősége, Miskolc, Pf.: 351. 3501. A borítékra vagy lev­elezőlapra írjátok rá: Kuckó. A Magyar Könyvklub köteteit az érdeklődők a kiadó miskolci boltjában (Bajcsy-Zsilinszky u. 16.) találhatják meg. KÁNYÁD! SÁNDOR A bánatos királylány kútja Kérdések: 1. Hol él Kányádi Sándor? 2. Melyik együttes zenésí- tette már meg a költő több versét? 3. Egészítsétek ki a hiány­zó szóval a Kányádi vers­részletet: „Somvirág, somvi­rág, ......... a világ”!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom