Észak-Magyarország, 2002. április (58. évfolyam, 76-100. szám)

2002-04-20 / 92. szám

2002. április 20., szombat GAZDASÁG / 7 KAMARAI HÍREK Pályázati lehetőségek 2002-ben A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Keres­kedelmi és Iparkamara (BÖKIK) a B.-A.-Z. Megyei Fejlesztési Ügynökséggel közösen előadás-sorozatot szervez a megyei terü­letfejlesztési tanács idei vállalkozás fejlesz­tési pályázatairól. Az előadások ideje és helye: Április 22.: 10.30 Tiszaújváros, Városi Könyvtár és 13.30 Mezőkövesd, polgármes­teri hivatal Április 24.: 10.30 Szerencs, Népház és 13.30 Sátoraljaújhely, Vállalkozók Háza Április 25.: 10.30 Encs, Vállalkozók Háza Április 26.: 10.30 Miskolc, BOKIK- székház Április 29.: 10.30 Kazincbarcika, Litoplan irodaház és 13.30 Ózd, Inkubátorház. Az előadásokat a megyei fejlesztési ügy­nökség munkatársai tartják, a részvétel ingyenes. További információt a BÖKIK ügyfélszolgálati irodáin adnak. Tb-s jogszabályváltozások A BÖKIK ingyenes tájékoztató előadást szervez a 2002. január 1-jétől hatályos tár­sadalombiztosítási jogszabályváltozások­ról. A rendezvényen ismertetik a biztosí­tási jogviszony megállapítására, az adat­szolgáltatási és jelentési kötelezettségre, az igényérvényesítés szabályaira vonatko­zó változásokat. Április 23-án 10 órától En- csen, a Vállalkozók Házában, míg április 26-án 1j órától Ózdon, az Inkubátor Ház­ban tartanak előadást. Kevesebb a jogsértés a minimálbér kifizetésénéi Budapest (MTI) - Csökkent a köte­lező minimálbérre vonatkozó jogsza­bályt megsértő munkaadók száma, az ellenőrzésbe bevontak köréből a múlt évi 15,1 százalékról 8,4 százalékra - közölte Békés András, az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Fő­felügyelőség elnöke. A felügyelők a január és április közöt­ti bérkifizetési időszakra vonatkozóan 2834 munkaadót ellenőriztek, ahol 48 358 mun­kavállaló dolgozott. A munkaügyi szabály­talanságokat elkövető munkaadók száma 811 volt, a szabálysértések 15 099 dolgo­zót érintettek. Tapasztalatok A minimálbérre vonatkozó szabályo­kat 239 munkáltató nem tartotta be, így 1691 főnek nem fizették ki az előírások szerinti minimálbért. Tavaly a felügye­lők még többször találkoztak a kötelező 40 ezer forintos minimálbér kifizetését közvetlenül elutasító munkáltatókkal. Idén - az 50 ezer forintos minimálbér mellett - kisebb számban találtak ilyen munkaadókat, a jogszabályt megsértők többsége inkább valamilyen burkolt for­mát választott. A felügyelők 52 olyan esettel találkoz­tak, ahol írásos munkaszerződés nélkül foglalkoztatták a dolgozót, tehát nem volt garancia a minimálbér kifizetésére. A ma­gasabb minimálbér másik megkerülési formája, hogy színlelt megbízási vagy vál­lalkozási szerződés megkötésére kénysze­rítik a dolgozót. Ezzel 76 esetben találkoz­tak a felügyelők. Előfordult a színlelt rész- munkaidős foglalkoztatás is, amikor papí­ron részmunkaidőre szólt a szerződés, a minimálbérnél alacsonyabb díjazással, a valóságban viszont teljes munkaidőt telje­sített a dolgozó. Ilyen szabálysértést 62 esetben találtak. Bírságok A felügyelők nemcsak azt ellenőrizték, hogy papíron szerepel-e legalább a köte­lező minimálbér mértéke, hanem annak kifizetését is számon kérték.- Hangsúlyt kapott, hogy a szerződés­ben szereplő feltételek mennyiben felelnek meg a tényleges foglalkoztatásnak - mu­tatott rá Békés András. Elmondta: az ellenőrzések során a felügyelők 203 esetben hoztak határozatot munkaügyi bírságról, ebből 110 a mini­málbérrel kapcsolatos esetekre vonatko­zó vonatkozott. A kivetett munkaügyi bír­ságok összege meghaladta az 50 millió fo­rintot. A munkaügyi bírság maximális összege 3 millió forint. A felügyelők ezen kívül kiszabtak még több mint egymillió forint értékben helyszíni bírságot, illetve több mint 500 ezer forint értékben szabály­sértési bírságot. Virágszezon A faiskolákban még tart az örökzöldek - tujafélék, álcipru­sok, valódi cédrusok - iránti ke- I resiet, viszik a fenyőkülönleges­ségeket, az évelő virágzó dísznö­vényeket, de ahogy melegszik az idő, egyre inkább átveszik he­lyüket az egy- és kétnyári virá­gok. - Igazából még ezek men­nek, de most indul a muskátlik, az árvácskák, az egy- és kétnyá­ri virágok szezonja, s már kere­sik a vízparti növényeket, a ta­virózsákat - sorolja Kiss Antal, kinek nyékládházi faiskolájába folyamatosan érkeznek az újabb és újabb vevők egész Észak-Ma- gyarországról. Mint kiderült, vannak visszatérők, másokat a szomszédtól hallott jó hírek vagy az újságunkban megjelent hirdetés csábított ide. A kínálat nagy, de a fóliasátor alatt dolgo­zó asszonyok már újabb virágok szaporítását, nevelését készítik elő. Fotó: Vajda János Vállalkozói hitelkártya a „kicsiknek” Előreláthatólag június végén indul a Széchenyi kártyaként is ismert konstrukció Miskolc (ÉM) - Diszkrimi­natív a VOSZ és a kamara vállalkozói hitelkártyája, fel­tételrendszere pedig éppen azok dolgát nehezíti, akik­nek szüksége lenne rá - hangzott el nemrégiben egy megyei sajtótájékoztatón. A vállalkozói hitelkártya nem klasszikus támogatási forma, ha­nem egy bankok által „finanszíro­zott” hitelrendszer. Azaz nem a kormány bocsájt rendelkezésre egy bizonyos összeget, amelyet bárki igényelhet, hanem a bankok pénzéről van szó, amelyet megha­tározott feltételek és kamat mel­lett nyújtanak a kis- és középvál­lalkozásoknak. Éppen ezért nem tehető normatívvá, mint ahogy az az ellenzők szerint indokolt lenne.- A kormány mindössze 10 hó­napig segíti ennek a felfutását - tudtuk meg Berta Jánostól, a VOSZ megyei elnökétől. - Ponto­sabban egyszeri támogatásként 340 millió forintot ad országosan 25-25 iroda kiépítésére és részben működtetésére. (25-25 irodát állít fel a kamara és a VOSZ - a szerk.) A Széchenyi kártya egyébként a kisvállalkozások részére kiala­kított kedvezményes kamatozású (9,4 százalékos) hitelkonstrukció, melynek célja, hogy a legalább egy éve működő kisvállalkozások, egyéni vállalkozók egyszerűsített eljárással forgóeszközhiteihez jus­sanak. A hitelkeret mértéke 500 ezer vagy 1 millió forint - bár mint Berta Jánostól megtudtuk, jó úton haladnak az az irányit tár­gyalásaik, hogy a megyében 1,5-2 millió forint legyen ez a keret.- Hogyan működik majd a gyakorlatban? - kérdeztük Berta Jánostól.- A vállalkozók dönthetik el, hogy a konstrukcióban résztve­vő bankok közül melyikkel szer­ződnek. Nyitnak egy folyószám­lát, amelyet a vállalkozás rendes folyószámlájaként is lehet hasz­nálni, azaz arról átutalásokat le­het kezdeményezni, illetve a be­folyó összegeket is jóváírják.- Milyen biztosítékot kell adni a banknak?- A Hitelgarancia Rt. a vállal­kozás részére megnyitott hitel­keret 75 százalékának megfelelő összeg visszafizetésére készfize­tő kezességet vállal. Ennek fel­tétele, hogy az igénylő egy nyi­latkozatot kitöltsön és a bank megítélje a hitel összeget. Tár­sas vállalkozások esetén a köz­vetett vagy közvetlen tulajdono­sok készfizető kezeségvállalása is szükséges.- Ez a konstrukció kvázi rulí- rozóhitel-szerűen működik, mikor kell törleszteni és kamatot fizetni?- A felvett hitel egy részét (20- 50 százalékát) negyedévente kell törleszteni, melyet a törlesztést követő napon a vállalkozó ismét igénybe vehet. A kamatot szin­tén negyedévente kell fizetni.- Mi történik, ha a vállalkozó elmulasztja az esedékes törlesztést?- A hitelkeret lejárttá válik, s az igénybe vett összeg visszafi­zetése azonnal esedékes lesz. Et­től kezdve további hitelt nem le­het igénybe venni és a fennálló hitelösszeg után késedelmi ka­matot kell fizetni.- Úgy tudom, ezzel párhuzamo­san a VOSZ tagjai számára in­dít egy hasonló konstrukciót...- A Volksbank Optimum hite­le csak a tagságunk számára elér­hető. Beruházásra és fejlesztésre igényelhető május 2-tól. Jellem­zői: gyorsan, egyszerűen és mini­mális adminisztrációval megsze­rezhető középtávú forrás, melyet rugalmasan lehet felhasználni. A szerződésből kizáró feltételek A Széchenyi hitelkártyát nem vehetik igénybe azok a vállalkozások, amelyek- több mint 250 főt foglalkoz­tatnak teljes munkaidőben- 30 napon lejárt köztarto­zásuk van- csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás folyik, illetve végrehajtás van folya­matban ellenük- nem rendelkeznek a tevé­kenységük folytatásához előírt hatósági engedélyekkel- akik/amelyek tulajdonosai ellen büntetőeljárás folyik- amelyeket a cégnyilvántar­tásba nem jegyeztek be - 'fel­téve, hogy a megalakuláshoz a bejegyzés szükséges- amelyeknek lejárt, hitel- szerződésből vagy bankgaran­cia-szerződésből eredő tartozá­suk van- amelyek az alábbi tevé­kenységek valamelyikét foly­tatják: fegyver- és lőszergyár­tás; szerencsejáték és fogadás; pénzügyi tevékenység- amelyek ellen a VOSZ vagy valamelyik területi kama­ra etikai eljárást folytat, illet­ve a korábbi elmarasztoló ha­tározattal érintett tevékenysé­güket nem korrigálták- amelyek a megelőző 3 év­ben pályázati vagy egyéb költ­ségvetési támogatásban része­sültek és a támogatási szerző­dést megszegték- amelyek hitelkérelmét a Széchenyi Kártya Konstruk­ción belül valamely bank már elutasította „Nekünk minőségi tejet kell temetnünk” Ernődön a jó minőség a legfontosabb Fotó: Vajda János Ernőd (ÉM - FL) - Az Emő- di Tej Mezőgazdasági Rt. fő profilja a szarvasmarha-te­nyésztés, a növénytermesztés az állomány takarmánnyal va­ló ellátását szolgálja. Az üzem történetéről, helyzetéről, kilá­tásairól Németh Ferenc ügy­vezetővel beszélgettünk.- Ebben a gazdaságban 1974. január 1-je óta dolgozom. Igaz, hogy három nevet éltünk meg azóta - átalakulásokkal. Az Emő- di Tej Mezőgazdasági Rt. máso­dik éve működik, első jogelő­dünk a Szabadságharcos Mező- gazdasági Termelőszövetkezet volt, ami ’92 végén Holstein- Fríz Tejszövetkezetté alakult át. A Szabadságharcos szövetkezet­be főállattenyésztőként kerültem, amikor itt alakult és befejeződött a 432 férőhelyes szakosított tehe­nészeti telep építése. Azt köve­tően felfutott az állomány, közel 1000 darab szarvasmarhát tartot­tunk. A kisborjú, a hízómarha és a tejelő tehén összességében volt ennyi - emlékszi vissza Németh Ferenc.- S mi a helyzet ma? Mennyi jószágot gondoznak?- Jelenleg 800 darab az összes szarvasmarha állományunk, ezen belül 310-340 fejőstehénnel rendelkezünk. A termelés ami­kor idekerültem 2231 liter tej volt tehenenként évente, azaz át­lagosan 305 fejési napot számol­va. Jelenleg 7000 liter körül van. Ez manapság nem az alacsony termelési színvonalat jelenti, de ettől már jóval magasabb is van az olyan gazdaságokban, ahol a tehenek folyamatos, kiegyensú­lyozott. legjobb minőségű takar­mánnyal való ellátása biztosított. Nálunk ezen a téren csak köze­pes színvonalról tudok beszámol­ni. A minőségről azonban évek­re visszamenőleg elmondhatom, hogy szinte folyamatosan extra minőségű tejet termelünk.- Mennyire díjazzák a felvá­sárló, feldolgozócégek a kiváló minőséget?- Nem is tudnánk megmarad­ni, ha nem ügyelnénk arra, hogy minőségi tejet állítsunk elő. A minőségi tej literenkénti 5-8 fo­rintos támogatásának elvesztése, valamint az alapár csökkenése elérné a 10 forintot literenként. Veszteségünk 170-180 ezer liter tej esetében súrolná a 2 millió forin­tot - havonta, Ezt a mi gazdasá­giink nem bírná el. Tehát egyér­telmű, hogy minőségi tejet kell termelnünk, lehetőleg a jelenlegi színvonalon kell dolgoznunk.- S van ennek valamilyen aka­dálya?- Nagyon sok a gátló tényező. Egyrészt a mezőgazdasági üzemek nem megfelelő közgazdasági hely­zete. A jövőt illetően reméljük, hogy az eddiginél nagyobb segít­séget kapunk. Reményeink van­nak, de azt is nagy szerencsének tartjuk, hogy megmaradtunk. S a jövőben is meg akarunk maradni, mert olyan élelmiszert termelünk, ami ennek az országnak szüksé­ges, ráadásul egyedüli nagyobb munkaadók vagyunk a városban. Olyan jó helyen fekszik ez az emő- di tejtermelő gazdaság - Miskolc és nagyobb városok körzetében -, ahol bűn volna ilyen középnagy, speciális, jó minőségű tejet terme­lőüzemet nem támogatni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom