Észak-Magyarország, 2002. április (58. évfolyam, 76-100. szám)
2002-04-18 / 90. szám
2002. április 18., csütörtök 'SvlMíráBM ÉiS IMI Mái iát KULTÚRA / 6 HÍRCSOKOR 0 A MissionArt Californiában. A miskolci MissionArt Galéria a bécsi Col- legium Hungaricumban mától mutatja be Járitz Józsa, 1986-ban elhunyt festőművész korai műveit, majd április 20- tól az egyik neves Los Angeles-i galériában Mattis Teutsch János és a magyar avantgarde címen rendez tárlatot. 0 Kép-ldő-Kép. Vékás Péter operatőr és fotóművész Kép-ldő-Kép című fotókiállításának megnyitóját tartják ma, csütörtökön délután 5 órától Sárospatakon A Művelődés Háza galériájában. A tárlatot Kántor István televíziós rendező ajánlja az érdeklődők figyelmébe. 0 Tanári hangverseny. Az 50 éves miskolci Egressy Béni Zeneiskola egyik kiemelt jubileumi rendezvénye az április 19-én, pénteken délután 5 órakor Miskolcon a Bartók Teremben kezdődő tanári hangverseny. Rímfaragók versenye Kazincbarcika (ÉM) - A kazincbarcikai székhelyű Szabadon Szárnyaló írók, Rímfaragók Társasága (SZÍRT) április 13- án rendezte meg III. országos versmondó versenyét a költészet napja tiszteletére az Irinyi János Középiskola kollégiumában. A megmérettetésen összesen 34 szavaló vett részt. A versenyzőknek az első fordulóban egy szabadon választott József At- tila-verset, a másodikban pedig egy szabadon választott költő alkotását kellett előadniuk. A zsűrik, amelyeknek főelnöke Okányi Kiss Ferenc Állami Díjas népművelő, költő, író volt Budapestről, a következő döntést hozták: a 8-14 éves korcsoportjában 1. Pálkövi Flóra, 2. Salló Mónika, 3. Tóth Lilla; a 15-20 évesek korcsoportjában 1. Puskás Krisztina, 2. Acél Dorina, 3. Berki Szilvia; a 21-40 évesek korcsoportjában 1. Jakab Éva, 2. Lénárt Zsuzsanna, 2. Sánta Melinda; a 41 évtől kezdődőek korcsoportjában 1. Papp András, 2. Makiári Bódi István, 3. Sebők János. A legidősebb versmondó a több mint 70 éves kazincbarcikai Tóth József volt. Fotók Sziumátrától Celebeszlg. Kaposi Viktor Szumátrától Celebeszig című útifotó-kiállítása látható május 7-ig Miskolcon az Ifjúsági és Szabadidő Ház Fotógalériájában. Repró: Dobos Klára Játékos zene Miskolc (ÉM) - Játékos komoly- és köny- nyűzenei koncertre és hangszerbemutatóra várják a kisiskolásokat ma, csütörtökön délelőtt 11-től és délután 2 órától a miskolci Vasas Művelődési Központba, a Nestlé Fülharmóniák sorozat keretében. A rendezvénysorozat tavaly indult általános iskolák alsó tagozatosai részére azzal a céllal, hogy játékos formában megszerettesse a kicsikkel a zenét. A Budapest Juventutis Szimfonikus Zenekar ismert komolyzenei művekből játszik részleteket, s ezt utána - a műsorvezető, Hűvösvölgyi Ildikó irányításával - meg is beszélik a gyerekekkel. Minden rendezvénynek van egy szólista vendége: Miskolcra Rácz Zoltán, az Amadinda Ütőegyüttes tagja érkezik, aki először egyedül játszik, majd együtt a zenekarral. Amint a könnyűzenét játszó Bon-Bon együttes is együtt muzsikál az előadás végén a szimfonikusokkal, jelezvén, hogy a komoly- és a könnyűzene azért jól megfér egymás mellett. „Szerintem a dzsessz egy születési hiba” Pege Aladár tegnap este Miskolcon, a Bartók Teremben adott koncertet Pege Aladár ÉM-archiv Bánhegyi Gábor Miskolc (ÉM) - Pege Aladár nem szereti, ha a nagybőgő Paganinijeként emlegetik. Pege Aladár a dzsesszt születési hibának tartja. Pege Aladár tegnap este Miskolcon, a Bartók Teremben koncertezett, amelyen Vivalditól napjainkig játszott darabokat.- Tegnapelőtt a fővárosban dzsesszkoncerten játszott, tegnap azonban klasszikus művekkel kezdte a hangversenyét. Át lehet állni a két műfaj között ennyi idő alatt?- Egy negyedóra alatt át lehet állni. Annak, aki tudja. Aki nem tudja, az soha az életben nem tud átállni. 1963 óta koncertezem úgy, hogy az első rész klasszikus művekből áll, a második pedig tiszta dzsessz. Nem ismerek olyan kollégát, aki mindkettőt tudja. Ha Kovács Dénes tudna dzsesszt játszani, a világ legjobb dzsesszhegedűse lenne.- A titok?- Nincs titok. Egy szonátát vagy bármilyen darabot meg lehet tanulni, és mindenki a tehetségéhez mérten fogja előadni. Szerintem a dzsessz egy születési hiba. Akivel nem született együtt az improvizációs készség, az soha nem is fogja megtanulni. Ez még akkor is igaz, ha gyakran szokták emlegetni, hogy az improvizáció is tanulható. Vannak, léteznek technikák, klisék, amelyeket meg lehet tanulni, de az igazi improvizációt tanulni nem, csak fejleszteni lehet a hangszertudással együtt. Bach, Mozart, Beethoven, Liszt és sokan mások például csodálatosan tudtak improvizálni. Vannak olyan zeneszerzők, akik nem rendelkeztek improvizációs készséggel, ettől azonban ugyanolyan nagyszerű komponisták.- Önre visszatérve, akkor ezek szerint semmilyen problémát nem okoz, ha egy hangversenyen belül két egymástól meglehetősen különböző zenei műfajt kell megjelenítenie?- Sosem okozott problémát. A mai napig nem gyakorolok dzsesszt, csak klasszikus zenét. És ugyanezzel a technikával játszom dzsesszt is. A különbség az, hogy ha a dzsesszben elrontok valamit, akkor azt rajtam kívül senki sem tudja, míg a klasszikus művek esetében egy-két hamisan fogott hang az bizony meghallatszik.- Könnyű dolog a nagybőgőt szólóhangszerként elfogadtatni?- A nagybőgő az zenekari hangszer. Ezt ha tetszik, ha nem, tudomásul kell venni. Mindig voltak azonban olyan zenészek, akik a hangszertudásukat olyan szintre tudták fejleszteni, amitől a nagybőgő szólóhangszerré válik. Ehhez megszállottság kell, sok gyakorlás, fegyelem, szorgalom. Persze nem árt, ha valakinek jó hangszere van.- Ön megtalálta már az ideális hangszert?- Nem. De már nem is keresem. Manapság rettenetesen drágák a hangszerek. Pege Aladár Nagybőgőművész, tanár, zeneszerző. Született: Budapest, 1939. 10. 08. Tanulmányok: Konzervatórium 1958-61, Zeneművészeti Főiskola 1964-69, Reinhold Zeperec (Zapperitz) mester- kurzusai, Ny-Berlin 1975-78. Életút: 1963 - koncertezik a klasszikus zene és a dzsessz műfajában, az OSZK Stúdió tanára volt. 1978 - a Zeneművészeti Főiskola docense. 1982 - New Yorkban, a Carnegie Hallban vendégszólista Herbie Hancock együttesében. A prágai dzsesszfesztivál virtuóza (1964). A montreux-i dzsesszfesztivál legjobb európai szólistája (1970). Liszt Ferenc-díj (1977). Érdemes művész (1986) Kossuth-díj (2002). A kultúraszervezés képzőművész lelke Miskolc (ÉM - PJ) - Papp László képzőművész, tanár életét, munkásságát ismerhettük meg a Miskolci Galéria Dőry-pincéjében nemrégiben megtartott Disputa esten. „Miskolc Papp Lacijának” kalandos életét és érdeklődési körét az Ady, Móricz, Bartók, Kodály hatására kibontakozó népiesség mellett olyan események is alakították, mint például a háború miatt elszenvedett viszonylag szerencsés hadifogság, ahol barátaival elkezdhette a későbbiekben is rá oly jellemző kulturális szervezkedést, így születhetett az eselheidi hadi- fogolytáborban magyar művésztelep. Hazatérte után Miskolc kulturális életének jeles alakjává vált, 1946-47-ben 8 kollégium szervezésében vett részt, így válhatott a megyeszékhely az ország második kollégiumvárosává. Ezekből a kollégiumokból került ki többek között az első miskolci meteorológiai jelzőszolgálat vagy a későbbi Állami Bábszínház kezdőmagját képező társulat is. A fiatalok rajzoktatásának reformja Miskolcon - miszerint szakemberek oktassák a rajzot - az ő nevéhez fűződik, ahol általános és középiskolákban tanított, valamint 1952 óta a Vasas Képzőművész Kört is vezeti. A most 80 esztendős Papp Lászlónak a Miskolci Galéria Városi Művészeti Múzeumban május 12-ig megtekinthető kiállításán óriási életművének sajnos csak töredékét ismerheti meg a közönség, de Papp László (Jobbra) a Dispután Miskolc életében a mai napig is ott él szemmel nem látható életműve, egy magasabb kulturális élet utáni vágy és tett. Fotó: Bujdos Tibor KONCERT WmWn A Nemzeti Filharmonikus Zenekar sikeres estje Bócz Sándor JVLiskol- con vendégszerepeit a Nemzeti Filharmonikus Zenekar Kocsis Zoltán vezényletével. Haydn-, Brahms- szimfóniák mellett Prokofjev II. zongoraversenyét hallottuk, melynek szólistája Kun Woo Paik zongoraművész volt. Halaydn: D-dúr szimfóniája (No.93.) egyike a London számára írt 12 szimfóniájának. Életművének megkoronázását jelentő sorozat a közönség körében kezdettől kedvező visszhangra talált. Köszönhető ez a müvek formai tökéletességének, Haydn derűjének, elementáris humorának, sokszor meghökkentő leleményeinek. A D-dúr szimfónia lassú bevezetője után hangzik el az I. tétel témaanyaga. Kocsis Zoltán és a „Haydn-méretű ” zenekar tökéletesen értették és érezték egymást. Elkápráztattak kifinomult vonósszínekkel, pontos fúvósbelépésekkel és dallamformálással. Kocsis természetes formaépítkezéssel, színezéssel mutatja meg számunkra a részleteket és a nagy egységek összefüggéseit. Gyönyörű volt a lassú tétel románca, önfeledt, színgazdag játékuk közepette váratlan poénként hatott a fagott groteszk hangja. (Része Haydn fricskáinak.) A menüett-tétel újabb bizonyítéka Haydn plebejust énjének. Népi humora, játékossága után fergeteges finálét produkált az együttes. Ritkán hallható élményben volt részünk, megidézték stilárisan, hangulatilag, formailag a bécsi klasszikus mestert. Prokofjev: II. zongoraversenye következett Kun Woo Paik, Párizsban élő koreai zongoraművész közreműködésével. Hihetetlen nehézségű müvet ismerhettünk meg, tökéletes kivitelezésben. Gránitkeménységű akkordok között virtuóz futamok tagolták az I. tételt. Lenyűgöző szellemi tevékenységnek éreztük a mű I. tételét. Aligha van zongoraverseny, amely hasonló feladat elé állítaná előadóját. Nincsenek dallami ,fogódzók”, hiányzik belőle a megnyugtató emóció, és mégis lenyűgözött a mű ereje, drámai sodrása. A II. tétel igazi prokofjevi csillogása, a III. tétel erőteljes ritmusvilága megnyugtató volt. Miközben csodáltuk a szólista lebilincselő hangszeres tudását, intellektuális biztonságát, adóznunk kellett a karmester hatalmas anyagtudásának, egyensúlyteremtő készségének. Fergeteges volt a mű zárótétele. Állítható, hogy élményünk egyszeri és jó ideig (e művel kapcsolatban) megismételhetetlen marad. Br rrahms II. szimfóniája a hangverseny koronáját jelentette. A szimfónia a természet po- ézise, szenvedélye, őszi színei, helyenként borongás tónusa elvarázsolt. Megismerhettük a nemzeti zenekarunk gazdag színkészletét, expresszív játékuk erejét. Pontosságuk, hangzás kiegyenlítettségük, dallamformáló képességük méltóak az ország első zenekarához. A zenekar minden dinamikai árnyalatban azt fejezi ki, amit a mű tartalmi összefüggései elvárnak tőle. Szólista posztokon hibátlanok, megbízhatóak. Kocsis Zoltán a partitúra tökéletes ismeretében pontos, tudja, mit akar, és azt együtt megvalósítják. „Ami itt elénk tárul, mosolygó élet, boldog, hömpölygő áradás és virágzás" - írta egyik kortársa. Úgy kapcsolódnak egymásba a szólamok, mintha végtelen dallamot hallanánk. Az első tétel melléktémájának megformálása (brácsa-cselló) érzékeny volt, a második tétel kürtszólója költőien szép. A bűbájos scherzo a szerző teljes felszaba- dultságának bizonyítéka. A jókedvet, életszeretetet árasztó zárótételben megcsodálhattuk a zenekar teljes ragyogását. Ahogy Brahms sem tud betelni a természet szépségével, ujjongását a zenekar közvetítette, mi pedig ovációval köszöntöttük a kitűnő zenekart és karmesterét: Kocsis Zoltánt.
