Észak-Magyarország, 2002. április (58. évfolyam, 76-100. szám)

2002-04-11 / 84. szám

2002. április 11., csütörtök ZÖLD OLDAL / 5 Sü-LsJJ- jJ-ti Lj Jjjjj lij íj lÉ HÍRCSOKOR 0 „Kilenclyukú” tervek. A Hortobágy több évig tartó ökoturizmus-fejlesztési program­ja összesen 1,5 milliárd forintba kerül. Lá­togatóközpont építését kezdik meg idén Hortobágy községben: bemutatótermek, foglalkoztató szobák várják a vendégeket. Tervezik tanösvények kialakítását és a ha­lastói kisvasút helyreállítását. 0 Tiszta területet! Kampányba kezd a Miskolci Állatsegítő Alapítvány. A kampány az állati eredetű fertőző veszélyes hulla­dék - magyarul az állati ürülék - helyes kezelésére irányul. A szervezet közterüle­tek közös takarítását tervezi, ahova táb­lák kerülnének: „Tiszta terület!”. 0 Külön-külön. Jó példával kíván elöljárni az Észak-magyarországi Környezetvédelmi Felügyelőség, amikor saját irodaépületé­ben szelektív hulladékgyűjtési gyakorla­tot vezet be - egyelőre csak a papír- és a veszélyes hulladékok tekintetében. VENDÉGSAROK Barcelona, 2002. március 16. Gyulai Iván Az egyik sikátorból kéttucatnyi húsz év alatti fiatal bukkan elő, vállukon vörös zászló. Jelszavakat skandálnak, vonulnak töretlenül. A város felett egész nap helikopter köröz, szemmel tartja a csopor­tosulásokat. Este a Juama metróállomásnál botiok bele a tüntetőkbe. Végeláthatatlan sorokban jönnek az emberek. Vegyes hangulatú, szivárványtömeg. Antiglobalizációs tüntetés, mondják a hírközlő szervek, a szervezők szerint félmillióan, a hivatalos vélemények szerint csak háromszázezren vannak. A tüntetők „mindep" ellen tüntetnek, ki Palesztina, ki Tibet, ki Baszkföld önál­lóságáért, van, aki a szociális kirekesztettség, a hátrányos megkülön­böztetés ellen, akad, aki munkahelyekért száll síkra. Most látható csak, hogy a világ dolgai és problémái mennyire össze­függenek, hogy minden jó és minden rossz megtermeli az ellentettjét. A sokféle bajt és nézetet reprezentáló embereket tömeggé szervezte a globalizáció. Európa fejei ezalatt, nyolc és fél ezer rendőr őrizetében tanácskoznak. Az Európai Unió a világ legdinamikusabb, tudás alapú gazdaságává akar válni, amely képes a fenntartható gazdasági növekedésre. Az utóbbi stratégiájáról most mintha megfeledkeztek volna. De mindegy, senki sem gondolhatja komolyan, hogy a globalizáció iránti elkötelezettség összeilleszthető a fenntarthatósági törekvésekkel. A tüntetők közül néhányan megelégelik a békés menetelést, törnek, zúznak. A rendőrök is beszállnak. Egy üres borosüveg landol a közelemben. A békésebb nép rohan a metróbejárat védelmébe. Hiába, semmi sem változik, a „géprongálás" nap­jait éljük. Vajon mit értenek mindebből Európa fejei? Nekem egy kicsit gyanús ez a sok elégedetlen ember, itt, a jóléti Európa szeb­bik szegélyén. A tanácskozók azért megüzenik, hogy 2010-re húszmillió új munkahelyet létesítenek. A szerző az Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány igazgatója HÁLQZÖLDÍTŐK www.zoldmagazin.hu Az oldal címében minden szó a helyén van: Zöld (minthogy állat- és természet- védelemmel foglalkozik) Magazin (tudniil­lik képesújságszerűen dolgozza fel sok szí­nes témát). Kicsit furcsa ugyanakkor - bár nem rossz - a sitedesignnak választott japán manga-képregény stílus. Figyelemfelkeltő az egyik nyitóanyag: „halállista” az álla­tokon tesztelt termékekről, illetve lista a „hazánkban is kapható, állatokon nem tesztelt, csak növényi alapanyagokból ké­szült kozmetikumokról”. Aztán riportfor- májú hírek, állattörténetek. Liget bizottság az egyetemi parkért „Nyomozás” az oktatási intézmény zöldterületén álló tölgyfák eredete után Miskolc (ÉM - DK) - Áz utóbbi időben egyes egyetemi karok úgy ünnepük jeles eseményeiket, hogy fát ültet­nek - a jogászok például paragrafusjelet raktak ki tiszafából a Miskolci Egyetemen.- Az a szomorú, hogy néhány nappal az esemény után már kevesebb volt három tiszafával - ad hangot felháborodásának Hevesi Attila, a két éve az egyete­mi park fejlesztéséért létrehozott Liget bizottság elnöke. Akkor kertésze sem volt az egyetemnek, eléggé véletlenszerűen történtek a parkrendezési munkák, fatele­pítések, -kivágások. Pedig az egye­temi park televan ritka, külön­leges növényekkel. Hikoridió Amerikából- Talán nem mondok nagyot, ha azt állítom, az egész tapolcai intézménynek a park a legszebb része. Nem lehetetlen, hogy azok a kertészmérnökök tervezték, akik a szarvasi arborétumban dolgoztak. A „nyomozás” elkez­dődött ezügyben, konkrét ered­mények azonban még nincse­nek, egyelőre csak idős ker­tészek emléknyom-szálai vezet­nek hozzájuk. Valószínűsíthetik a feltevést például az egyetemen Liliomfa az egyetemen lévő kúptölgyek, amelyekből a szarvasi arborétumban több is van, egyébként pedig nagyon kevés helyen található - hal­lottuk a Liget bizottság elnök­étől, aki a ritkább fajok közül Fotó: Dobos Klára megemlíti még a sok mocsár­ciprust, az Észak-Amerikából származó hikoridiót, s a kevés­bé ritka, de azért nagyon ér­tékes szivarfákat, páfrányfe­nyőket, liliomfákat.- Idén ültettünk kis liget for­májában 13 fekete nyárt - mond­ja a bizottság vezetője -, ami ugyan őshonos nálunk, de na­gyon visszaszorult az állománya. Az ártéri ligeterdeinkben már a jövevényfajok uralkodnak, így akár ez a kis állomány is egyfaj­ta génbank lehet, alapot adhat a majdani visszatelepítésekhez. Céljaik között szerepel, hogy mint általában az arborétumok­ban, a ritka fajokhoz táblát he­lyezzenek ki, de erre egyelőre nincs pénz. Pedig nagyon jó lenne - teszi hozzá -, ha a diákok egy kicsit megismernék ezt a világot is. A Liget bizottságot alapító ter- mészetfóldrajz-környezettani tan­szék hallgatói természetesen öko­lógiát és biogeográfiát is tanulnak, így az ő oktatásukban ennek különösen nagy szerepe lenne. Az egyik hallgató most éppen a park­ból írja a szakdolgozatát, felméri a növényállományt, kiemeli a rit­ka fajokat, illetve hogy azok jó vagy rossz helyen vannak-e, s felvázolja, véleménye szerint hogyan érdemes továbbfejleszteni a parkot. Úgy tűnik, az intézmény vezetése elfogadta, hogy a fej­lesztés bizonyos mértékig a bi­zottság iránymutatásával történ­jen. Ehhez pedig úgy válogatják a fajokat, hogy néhány éven belül a helyi jellegű védettségi kérelmet be lehessen adni. Miskolciak, zöldek, civilek - és akcióznak Miskolc (ÉM - KJ) - A Zöld Akció Egyesületet 1990 nya­rán 11 fő alapította. Olyan közösséget akartak létrehoz­ni, amely néhány magasan kvaüfikált, elkötelezett szak­emberből áll és hatékonyan tudja képviselni a természet (és benne az ember) érdekeit a szennyezőkkel szemben. Ma két főállású munkatárssal, száz feletti regisztrált taggal és több futó programmal működnek. Az egyesület elnökének, Demeter Zoltánnak tettük fel az obiigát „hogyan tovább?” kérdést.- Az elmúlt évtizedben lezajlott társadalmi változás során csök­kent az érdeklődés és az aktivitás az önkéntes természetvédelmi te­vékenység iránt. Az embereket le­foglalják a megélhetési gondok, a diákoknak pedig, szerencsére, már az oktatási intézmények is egyre több színvonalas, fakultatív programot biztosítanak. Környe­zetünk állapota azonban nem lett jobb az eltelt idő alatt, sőt újabb kérdőjelek merültek fel, így aztán úgy véljük, szükség van arra, amit teszünk.- E hét végén lesz az egyesület éves közgyűlése. Kérhetnénk egy rövid „előzetest” a beszámolóból?- Tavaly a szlovákokkal együtt­működve részt vettünk a Bodrog­köz környezeti veszélyforrásainak felmérésében, sikerrel rendeztük meg hagyományos természetvé­delmi táborainkat, folytattuk a helyi természeti értékek felméré­sét, aminek egyik célja további te­rületek ajánlása a védetté nyil­vánításra. Sajnos, például a felha­gyott tapolcai kőbánya esetében a városi közgyűlés nemet mon­dott a javaslatra: az ide tervezett gyógyszálló ügyében nem látunk tisztán. Az idén folytatjuk a Kis- győr melletti, bükkaljai agrár-kör­nyezetvédelmi programot: nö­vényfajta-gyűjtemény, tanösvény és kiadvány készül. Tájsebészeti kampányt indítunk a kisebb ille­gális szemétlerakók felszámolásá­ra, létrehozzuk a város környezet­védelmi szakköreinek bemutatko­zását és információ-ellátását szol­gáló honlapot, bemutató videofil­mét forgatunk a Lázbérc melletti Damasa-hasadékról. Brit önkén­11 .......................... Környezetünk állapota nem lett jobb. Úgy véljük: szükség van arra, amit teszünk. Demeter Zoltán EGYESÜLETI ELNÖK ......................................................11 tesekkel együtt élőhely-rekonst­rukciós táborokat szervezünk, többek között a tokaji Nagy-ko­pasz hegyen. A Vásárhely-Galya- tetővel folytatjuk a helyi termé­szeti értékek állapotfelmérését, és kezdeményezzük védetté nyilvá­nítását. Két pedagógus tagunk se­gítségével iskoláikban környezeti nevelési programot indítunk. Ter­mészetesen folytatjuk állandó te­vékenységeinket, ellátjuk a hazai zöld szervezetek képviseletét a Magyar Rádió Közalapítvány ku­ratóriumában.- Miből él egy ilyen szervezet?- Mint a legtöbben: munkából. Élünk a pályázati lehetőségek­kel, és legjobb tudásunk szerint teljesítjük a vállaltakat. Sokan azt gondolják, a pályázati pén­zeket „adják”. Valójában a pályá­zatok révén egy-egy szakterüle­tünkbe illő munkát vállalunk és végzünk el. Számunkra emléke­zetes, szakmailag is kihívást je­lentő nagy feladat volt részvétel a Sajó-völgy szennyezettségi ál­lapotának felmérésében. Ha „túlestünk” a szükséges anya­giak megteremtésén, részt ve­szünk a Miskolci Civil Fórum környezet- és természetvédelmi műhelyének munkájában is. GYEREKEK ÍRÁSAI A KÖRNYEZETRŐL „Képzeljünk el egy gyönyörű zöld vidéket...” Miskolc (ÉM) - Környezet­és természetvédelem - sokat beszélünk róluk. Mit látnak, hallanak ebből a kisiskolá­sok? Az Észak-Magyarország felhívásának, többek között, a martintelepi Arany János Általános Iskola 4. a osztá­lyos tanulói tettek eleget: az ő írásaikból válogattunk. A mi világunkon sok szép természeti kincs található, de ezeket a modern idők gyárai, autói elpusztítják. A városi fák kipusztulnak, elszáradnak. Az emberek kivágják tűzifá­nak, papírnak, nem törődnek vele, hogy oxigénforrást, álla­tok lakóhelyét pusztítják el. Az olaj, a benzin és még sok mérgező anyag beleszivárog a földbe. A talajon keresztül ku- takba, folyókba kerül. így a természet ellenünk lázad árvi­zekkel, földrengésekkel. Ezért védjük a természetet, hogy bé­ke legyen köztünk. Mi, embe­rek úgy tehetünk ez ellen, hogy nem szennyezzük a kör­nyezetet, nem öntünk vegysze­reket a tavakba, folyókba, nem dobálunk el papírt, cigaretta- csikket a földre. Hiszen a ter­mészet a barátunk! Suba Gergő Ne töprengjünk, hanem cse­lekedjünk! Ne mondjuk azt, hogy majd más megcsinálja helyettünk, hanem hogy ha lá­tunk egy embert, aki szeme­telt, ahhoz menjünk oda és magyarázzuk el neki, hogy ne szemeteljen, hanem dobja a kukába! Szeressük a természetet, mert ő is szeret minket! Mi lenne, ha nem volna Föld? Ak­kor mi sem léteznénk és ak­kor nem lenne modern techni­ka és sok minden nem lenne, egyszóval semmi se lenne. Ezért mondom, hogy szeressük a Földet! Posta János Képzeljünk el egy kopár vi­déket betonépítményekkel, óriási gyárakkal, hatalmas füs­tölgő kéményekkel, amelyek fekete és sárga mérgükkel be­lepik a vidéket. A savas eső­től szenvedő növényeket, a megfulladt fákat, a kiszáradt bokrokat. A hömpölygő sze­méttől éhesen kószáló rovaro­kat. A vizekbe engedett vegyi anyagoktól elpusztult halakat. És képzeljük el egy olajszál­lító hajó katasztrófáját a ten­gere, ahol halak és vízimada­rak tömkelegéi küszködnek az életükért. Majd képzeljük el az em­bert, aki ebben a környezet­ben sápadtan és fuldokolva élelmet, és reményt keresve botorkál. Reménykedve! S képzeljünk el egy gyönyö­rű zöld vidéket, pici házakkal, szikrázó napsütéssel. Madárfüttytől hangos, zöld lombú fákat, gyümölcsöktől ros­kadozó bokrokat, az élelemben bőségesen dúskáló rovarokat, a vizekben vígan fickándozó hala­kat, fiókáikat költő madarakat. Majd képzeljék el az em­bert, aki e napsütötte tájon gyermekeivel sétálgat a jó le­vegőn, pillangók és virágok között. Csak rajtunk áll, mi­lyen környezetben élünk. Csak egy Földünk van, s csak egy életünk. Matusz Szabolcs Ha most elrontjuk a környe­zetünket, akkor mire felnőttek leszünk, Miskolc csak egy sze­méttároló lesz. És az ózonré­tegből sem marad semmi. Egyes emberek az autójukat a folyókban, patakokban mos­sák. Gyerekek a csemetefákat kitépik a földből és elhajítják. Nem tudják, hogy ettől a saját jövőjük függ. A papírt nem elégetni kell, hanem papírgyűjtéskor az is­kolába vinni. A nagy gyárak­kal mi semmit sem tudunk kezdeni, de ők, ha füstszűrőt tesznek a kéményre, sokat se­gítenek. Kérek minden szülőt, gyere­ket, éljen egészségesen, mert a mi jövőnk megy csődbe! Lenártek Fanni

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom