Észak-Magyarország, 2002. március (58. évfolyam, 51-75. szám)
2002-03-29 / 74. szám
2002. március 29., péntek ÉM-EXTRA: HÚSVÉT / II ÉM-PÁLYÁZAT! Szabad locsolni! Vajon megyénkben milyen versikékkel köszöntik húsvét alkalmából a lányokat? - tettük fel a kérdést néhány hete, s egyben arra kértük az Észak-Magyarország olvasóit, hogy írjanak húsvéti locsolóverset. A lányokat arra buzdítottuk: küldjenek olyan mintákat, amelyekkel a húsvéti tojásokat díszítenék. Számos locsolóvers érkezett szerkesztőségünkbe - jobbára régtől ismertek, de azért akadt számunkra néhány új is. De hát valahogy úgy van ez, mint a viccel: az újszülöttnek minden locsolóvers új. Csak né- hányan büszkélkedtek azzal: a versike saját termésük. Közülük választottuk ki a két elsőt: a liternyi kölnivízen az alsódobszai idős Szabó Gyula (86) és a miskolci Perényi István osztoztak. A hímestervek is változatosak voltak: akadt közöttük vicces és hagyományos egyaránt. A legszebbnek a tisza- lúci Borosné Juhász Kornélia - „és édesszájú lányai” - egyik rajzát találtuk. Ők kapták a kiló csokitojást. Eredeti terevünk- től eltérően egy különdijat is osztottunk: Gaál Anett (Szerencs) nem kölniért, nem csokiért szállt versenybe, hanem egy „hőn áhított” Észak-pólóért. Nos, az Észak nyuszija teljesítette e kívánságát, húsvétkor akár ebben fogadhatja a locsolókat. Nem népi, ámde élő műfaj Miskolc (ÉM - SzK) - A locslóversek nem tartoznak a népi műfajhoz, a folklór-kézikönyvekben sem szerepel folklór-műfajként - szögezte le elöljáróban Viga Gyula etnográfus, a Hermán Ottó Múzeum igazgatóhelyettese. Az antik tavaszi ünnepkör, az egyes tájakon szokásban lévő zöldághordás idővel összekapcsolódott a meghaló és feltámadó Krisztus liturgikus megünneplésével. Ennek megfelelően a legrégebbi „locsolóversek” talán debreceni, sárospataki írástudóktól, teoló- Viga Gyula gusoktól, tanult verse- lőktől maradtak ránk. Általában kötött szerkezetűek, a megfeszített Krisztusról szólnak, majd a feltámadást örökítik meg, míg a záróformula a hálaadásé, az adománykérésé. A locsolásban és ajándékkérésben megjelenik a városi polgári irány, bár kétségtelen: egyes helyeken korábban falvakban is elterjedt volt egymás megön- tözése. A manapság divatos rövid, tréfás locsolóversek, melyekben a nyúl és a tojás a főszereplő - a karácsonyfa-állításhoz hasonlatosan német hatásra visszavezet- hetőn - kifejezetten városi irányt mutatnak. - Még akkor is, ha a tojás nagyon régi szimbólum (az avar kori sírokban is fellelhető), mely folyamatosan kapcsolódott össze a húsvéti ünnepkörrel, s vált annak szimbólumává. A mai más A ma közszájon forgó locsolóversek egyike-másika meglehetősen bugyutácska, nem egy közülük kifejezetten obszcén tartalmú. Sok minden hatással van rájuk, a tévétől a rádióig, időnként még egyes népszerű tévésorozatok szereplői is megjelennek bennük. A locsolóversirás messze nem befejezett műfaj, alkalmi költészetként is működik, mely általában korábbról ismert, hallott locsolóversekre épül. Arról, hogy milyen a jó locsolóvers, az etnográfus óvatosan fogalmaz:- Az, amelyik helyhez és alkalomhoz illő. Elképzelhető, hogy vannak baráti kapcsolatok, melyek megengedik, hogy a nem egészen józan férfi locsolóversében felajánlja, hogy a hölgy intimebb testrészeit is meglocsolja, de véleményem szerint ez meglehetősen eltér a kifejezetten vallásos ünnep, a húsvét eredeti funkciójától. Viga Gyulát arról is megkérdeztük: van-e kedvenc locsolóverse, kitől tanulta és mikor?- Kedvencem nincs, de a kérdés kapcsán az első locsolóvers, ami eszembe jutott, a következő volt: Én kis török, hömpörödök, minden házba be-betérek, ha betérek, tojást kérek. Ha nem adtok, mind meghaltok, árván marad a házatok. Nyilván számos változata ismert, én ezt apámtól, nagyapámtól tanulhattam, a mátészalkai szülői házban. Húsvét tojás, virág, tojásvilág Olvasóink írták, gyűjtötték, rajzolták, hímezték, festették - és végül mind elküldték Szeretnélek meglocsolni húsvét fényes ünnepén, csukjuk gyorsan be az ajtót, ne zavarjon más legény. Perényi István Tiszteletteljesen léptem be e házba,/engedelmet kérek a locsolko- dásra./ Húsvét, feltámadás, ez aztán a nagyhét,/ lányok-legények öröme a húsvét. / Amint a jó kertész a virágot szokta, / kútvíztől lesz lucskos alsó-felső szoknya/. Remélem, hogy vizet bőven készítettek,/ ilyen jól, okosan, régen cselekedtek! Nem kell megijedni, hoztam kölnivizet,/ tudom, az ünnepelt szeretettel fizet. / Merthogy ápolni kell az asszonyi népet, csak így választhatunk kedveset és szépet. /Legyetek hát szépek, asszonyok és lányok, /kellemes és boldog ünnepet kívánok! (id. Szabó Gyula Nyulak hada kergetett, az út hozzád vezetett. Tojást kérek cserébe szép húsvét ünnepére. Gaál Anett Aranyeső, tulipán, ez a tavasz de vidám! Kisvirágom, felelj te, megöntözhetnélek-e? G. Varga Edit E húsvét ünnepnek mosolygós reggelén, / szíves kérésemmel hozzátok jöttem én. / Családi fátokon van egy nyíló rózsa, / de nem kívánom, hogy leszakajtsá- tok róla. / De hogy még illatosabb legyen, / azt megönteni engedjétek nekem. / Anyám e kis vizet nem a kútból merte, / harmatos fűszálat raboltam meg érte. / Haragszik a fűszál, de én nyugodt vagyok, / mert a harmatocska a rózsa szirmán ragyog. / Életetek felett is ragyogjon béke, / Istennek áldása szálljon e ház népére. Szloboda Imre Itt a húsvét, húsvéthétfő, locsol- kodni megyek, előtte a jó boromból bátorítást nyerek. Gomblyukamban piros rózsa, kedvem merész, bátor, így nem ijedek majd meg a leg- szebbik lánytól. Piros rózsám elhervadott, elszállt a bormámor, szappanvizem otthon hagytam, istenem, de bánom! Bánatomban hazamentem, öreg macskám megöntöztem. Gorzó Györgyné Piros tojást kezembe, Vagy kölni megy a szemedbe! Nem csíp ez a kölni, Nem kell hát bömbölni. Hegyes leveles fenyvesben tekeregtem, kerengtem, Szememmel egy rejtett, termesztett szerzetre leltem, Mely nem nefelejcs, de levelek keretezte feje mennyet Vezetett eszembe, melyen jerke fellegek legelnek. Mellette nevetett egy kedves, nemezes egyed, Termetes szervekkel, mellyel neszeket vesz fel. Reggel zsebembe lett helyezve egy szelence, Melybe rettenetesen kellemes levet eresztettem. Elvesztve rengeteg Az encs-glbárti tagóvoda küldeménye Fotó: Bujdos Tibor nedvet, teste megereszkedne, S mert ez nem lenne kellemes eset kegyednek, Menten tegyen kezembe egy festett petesejtet! Lehet permeteznem? Borosné Juhász Kornélia Mély gyászba borult a természet, / midőn Krisztus urunk a keresztfán szenvedett. / Jámbor tanítványai siratták, / mint hú gyermek a jó édesanyát. / De harmadnap múlva megnyílt a sír szája, / kilépett belőle az Egeknek királya. / Egeknek királya, nyelvünknek szólása, / feltámadott Jézus húsvét hajnalára. / Fel is ment a Mennybe, atyjának jobbjára, / hogy helyet készítsen lelkűnknek javára. / Ezzel megmutatta, hogy lesz feltámadás, / hogy lesz a síron túl örök jutalmazás. / Kellemes húsvéti ünnepeket kívánok! Mivel a víz nagyon drága, kölnivel pótoljuk máma. Ha a víz majd olcsóbbodik, locsolásunk megváltozik. Újra jön a csöbör-vödör, sikongatás és friss öröm. Addig viszont nem várhatunk, kölnivel kell locsolkodnunk! Szabad-e locsolni? Tóth Ferenc Rózsa, rózsa, szép virágszál, szálló szélben hajladozzál, napsütésben nyiladozzál, meglocsollak, illatozzál! Mirkóczky Imre Húsvétnak reggelén frissen útra kelek, / illatozó kölnit a zsebembe teszek. / Izgulok előre, szívdobogva várom, / hogy a küldetésem szerencsével járjon. / Hogy megöntözzelek, mosolyogva hagyjad, / piros tojás mellé még puszit is kapjak. Szegő András Húsvét napján korán keltem Ünneplőbe felöltöztem. Rózsavízzel elindultam, E kis házba bekopogtam. Üdvözlöm a ház lakóit, Keresek egy kislányt itt. Rózsavízzel locsolkodom, Piros tojást elfogadom. Kikeleti hajnal ébresztett fel engem, / rózsavizet szedni tündérkertbe mentem. / Harmatba' is jártam, kisbárányt is láttam, / ezt neked hoztam, azt neked szántam. / Mondókámnak vége, adsz-e tojást érte? Papp Gábor Én kis török, gömbörödök, hol betérek, tojást kérek. Ha nem adnak tojásokat, nem öntöm meg a lányokat. Lippai Barnabásné Én verset nem tudok, azt mondjanak a kicsik. Én csak azért jöttem, hogy igyák egy kicsit! Kovács Tibor Van e háznak rózsabokra? Nyúljék élte sok napokra. Hogy viruljon, mint rózsaszál, Megöntözném, ennyiből áll E kis kertész fáradsága Piros tojás a váltsága! Nagy Lászlóné Én vagyok egy török, locsolkodni jövök. Ha nem kapok piros tojást, mindent összetörök. Miklós Lászlóné Nyuszi, csibe, hímes tojás, húsvét napján ez a szokás. Én magam is azért jöttem, A lányokat sorba' öntsem. A kölnimtől nagyra nőnek, felfrissülnek, megszépülnek. Himes tojást, tudom, kapok, boldog húsvétot kívánok. Pechnyik Miklós Húsvét hétfőn korán kelek, mert locsolkodni sietek. Meglocsolom Sárikát, Sárikának kis húgát, édesanyját, nagymamát. Piros tojást, nyuszit kapok, és még hozzá jól is lakok. Mihalcsik Szilvia Gyönyörű a tavasz, mosolyog az élet, / Áldásokat mutat az aranyos kikelet. / Feltámadott a Jézuska, mondják az írások, / vízözön hétfőre, bugyognak források. / Én is idejöttem ifjú létemre, hogy / harmatot öntsek e szép növendékre. / Mert ha meg nem öntöm e szép növendéket, / nem virágzik néktek jövőre sem szépet. Veres Sándor Ajtó mögött állok, piros tojást várok. Ha nem adnak párjával, elszököm a lányával! Kerekerdőt jártam, ibolyát találtam. Szépen kérem az anyját, adja elő a lányát. Hadd locsolom a haját! Hadd nőjön nagyra, mint a csikó farka: még annál is nagyobbra! Szabad-e locsolni? Csörsz Józsefné Itt a hús vét, eljött végre, a szép lányok örömére. Mert a lányok szép virágok, illatos víz illik rájuk. Kit húsvétkor nem locsolnak, hervadt virág lesz majd holnap. Ne fuss el hát szép kisleány, rózsavíztől szebb leszel ám. Szívemből kívánom, a hímest elvárom! Sípos Erika E húsvét ünnepnek második reggelén / tudják azt már maguk, mért jöttem ide én. / Hamar hát előmbe, százszorszép lányok, / piros rózsavizem hadd öntözzem rátok! Aztán nyugodt szívvel innen távozhatok, / emlékül néhány szép piros tojást kapok. Sszendrőládi általános ISKOLÁSOK Lehet választani: Pechnlk Mlklósné munkál
