Észak-Magyarország, 2002. március (58. évfolyam, 51-75. szám)

2002-03-26 / 71. szám

2002. március 26., kedd AKTUÁLIS / 5 «•* f-i4 au Ha felépül(ne) a vár... Miskolc (ÉM - DK) - Nem olyan könnyű történelmet hamisítani, hi­szen a tervek rengeteg szakmai fóru­mon mennek keresztül - mondja Tamáskovics Sándorné, aki a miskol­ci önkormányzat részéről intézi a diósgyőri vár „ügyeit”.- Számítottunk arra, hogy a kiépítési szándék nem fog mindenkinek tetszeni, de egyrészt az állagmegóvás sokkal több pénzt felemészt, másrészt a tények - és a szakemberek - azt igazolják, hogy a mi ég­hajlatunkon nem működik a romkonzer­válás, ami fölött nincs tető, az pusztul... A Széchenyi-tervből a várra szánt mint­egy 270 millió forint azonban még nem a kiépítésre, hanem állagmegóvásra, felújí­tásra vonatkozik: többek között a délke­leti torony és a délnyugati csonka torony és a környezetének felújítása következik, hogy a balesetveszélyes állapot végképp megszűnjön. S majd a megvalósíthatósá­gi tanulmány olyan szintre jut, esetleg el­kezdődhet a lovagterem és várkápolna kiépítése. A városvezetés mindenesetre azt szeretné, hogy a végeredmény minél szebb, minél jobb legyen. Mi pedig igyek­szünk hírt adni a fejleményekről... A vitatott címer Üvegtakarásban Lépcső - egyelőre a „semmibe" Ez a fal lesz a végső? Fotók: Dobos Klára „Lehetetlen a hiteles kiépítés...” Féld István régész-történész úgy véli: aki vissza akarja építeni, annak nem érték a vár Dobos Klára Miskolc (ÉM) - Ha nem tu­dunk nagyobb értéket hoz­záadni, akkor örüljünk an­nak, ami ránk maradt! - vallja Féld István, a Miskol­ci Egyetem művelődéstörté­neti tanszékének vezetője.- Gyakran viszem a hallgató­kat a diósgyőri várba, hiszen az á látványosan erős Nagy Lajos- féle ország tükörképe: ha az An- jou-kort el akarom magyarázni, akkor ezt meg kell mutatnom. De ha újraépítik, az már nem a XIV. vagy XV. század emléke lesz, hanem mint a Vajdahu- nyadvár, arról szól majd, mit képzelt róla a műemlékvédelem a XXI. században - vallja a tu­dós az „újjáépítési” híreket hall­va, illetve tapasztalva, hogy már fel is épült egy - címerrel dí­szített - falrész, melyről a kö­vetkezőket mondja:- Tény, hogy ott volt a kapu, de a szélességéről, magasságáról semmit nem tudunk A formájá­ra nem mondhatjuk, hogy hami­sítás, mert nem tudjuk, milyen volt. Az viszont biztos, hogy cí­mer ott nem volt. A várat a Má­tyás-korban átépítették, de ez eredendően egy Anjou, XIV. szá­zadi fal, ott a most elhelyezett Mátyás-címermásolat kimeríti a történelemhamisítás fogalmát. Ráadásul, ha az egész más he­lyen kiásott, megkopott eredeti címeren nem is holló, hanem sas van, akkor az már Jagelló­kon. Azt nem tudja a történész, hogy a „falépítés” végig nem gondolt, jószándékú toronyalátá­masztási ügy, vagy már a pol­gármester úr kiépítési szándé­kaihoz kapcsolódik -, amit tel­jesen megalapozatlannak tart.- Jól ismerem a várat, tudom, hogy a kiásott faragott köveket nem dolgozták föl rendesen, te­hát elképzelhető, hogy sokmin­dent össze lehet rakni. De ne mondjuk, hogy visszaállítható akár az Anjou-, akár a Mátyás­kor! Ez tudományos etikai prob­léma. Aki ezt vissza akarja így építeni, annak ez nem érték! A Ferenczy Károly-féle helyreállí­tás egy adott korszakhoz kötődő kristálytiszta logikával végigvitt munka, amelynek számos ele­Feld István Fotó: Vajda János mérői lehet vitatkozni, de az tiszteletreméltó, hogy semmi részletet nem épített újjá. Egy tiszta jelzésrendszert alkalma­zott a nem ismert részeknél: az ominózus kapu helyét például két műkő elem jelezte! Ennek a várnak a hiteles kiépítése lehe­tetlen. Szekér György kollégám éppen azt a feladatot kapta a vá­rostól, hogy vizsgálja meg a kiépítés lehetőségeit. Nem tu­dom, milyen eredménnyel dol­gozik majd, de annak a veszélye fennáll, hogy az anyagot a meg­rendelő célzatosan használja föl, pedig a tudományos kutatásnak önmagáért a történettudomá­nyért kell lenni! A történész szerint jó, hogy a város kezelésbe vette a várat, mert korábban igazából nem volt kihasználva. De ha már valamibe belekezdtek, olyan apróságokra is odafigyelhetné­nek, mint hogy ne a vártól ide­gen követ - mádi tufát - hasz­náljanak az építésnél. S úgy vé­li, a nagy gond az, hogy ha el­kezdődik a kiépítés, nem lesz megállás.- Nem lehet csak a lovagter­met megépíteni, mert utána hogy fog kinézni az egész?! A vége meg kiszámíthatatlan! Nem gondolom, hogy a várat nem szabad használni, szó sincs róla, hogy merev rom legyen. Kell konzerválni, apróbb-na- gyobb javításokat végezni, de a további kiépítéseket meg kell akadályozni! Tények és hipotézisek tükrében Szekér György szerint kötelező a szakmai, s elvárható a társadalmi fórum Miskolc (ÉM - DK) - Sze­kér György művészettörté­nész-építészmérnök olyan anyagot készít a város meg­bízásából, amely az egykori diósgyőri vár megismerhető­ségét szolgálja.- A kiépítési lehetőség a kö­vetkező lépcső, de az már nem az én asztalom - mondja a ku­tató, aki integrálja és kiegészí­ti a várral kapcsolatos eddigi kutatási anyagot. - Czeglédy Ilona, a várat 63 és 73 között fel­táró régész és az akkori rom- konzerválást végző Ferenczy Károly nagyon jó munkát vé­geztek, hatalmas anyagukból jó­val több kiderül, mint ami pub­likációikban megjelent. Feren­czy rengeteg olyan dolgot rögzí­tett, amit ő nem használt fel munkája során. Szekér György most olyan - képi, rajzi, szöveges - dokumen­tációt készít, amelyben pontról pontra megjelenik, mi az, ami megvan, mi az, ami megismer­hető, mi feltételezhető, s mi az ami csak elképzelés, a fantázia világában él. Például felállít majd egy hipotézist arról, ho­gyan működhetett funkcionáli­san a vár, de hangsúlyozza: ez el lesz különítve a tényéktől.- Bizonyos dolgokat újra fel tudunk vázolni, hisz vannak kő­töredékek, több emeleti térnél ismert az alapméret, megismer­hető - így megrajzolható - a lo­vagterem térstruktúrája. De nem tudjuk például, milyenek voltak az ablakok, hiszen a vár átépítései során ezek közül töb­bet megnagyobbítottak, ablak­fülkéket alakították át, így ne­héz következtetni az eredetire. Az ténynek mondható, hogy Nagy Lajos-kori fényében nem lehet hitelesen kiépíteni a vá­rat. A helyreállítás az más, az tudományos megalapozottsággal történik! Az „újjáépített” kapu Szekér György szerint sem tökéletes:- Ehhez nincs sok támpon­tunk - mondja. - Később eset­leg előkerülhetnek olyan kőtö­redékek, amelyek közelebb visz­nek az egykori valósághoz... A szakértő úgy véli, nyitott kapukat döngetnek a vár sor­sáért aggódók, de azt tudniuk kell, hogy a szakemberek is szí­vükön viselik a sorsát - többek között Szekér Györgynek is ré­gi kedves vára a diósgyőri.- Ha a mi munkánkkal any- nyit elérünk, hogy kicsit többet tudunk akár a vár építéstörté­netről, már eredmény. Az eset­leges továbblépésnek azonban mindenképpen széles szakmai - és társadalmi - konszenzuson kell alapulnia. A korábbi sziluett ugyan megváltozott... ...de az építész Cséfalvi Gyula szerint alaptalan a vár(os)szerető lokálpatrióták félelme Dobos Klára Miskolc (ÉM) - Nem kell attól tartani, hogy akár az én elhatározásomból, akár a máséból nekiállhatunk és építhetünk egy lovagvárat - állítja Cséfalvai Gyula épí­tész, a korábbi helyreállítást végző Ferenczy Károly szak­mai jogutódja. A helyreállítás helyreállításá­ról van szó: korábban - 1968-ban- Ferenczy Károly végezte el a munkát, melynek eredményét igyekszem most a „folytatásnál” W ..........................- Eddig csak ál­lagmegóvási mun­kákat végeztünk, még ha néhol úgy tűnik is, hogy túl­mentünk rajta. CSÉFALVAI GYULA ÉPÍTÉSZ ............................................ is tiszteletben tartani. Amennyi­ben a mostani munka más lehet, mint a korábbi igen didaktikus, szigorú műemlék-helyreállítás volt, az azon múlhat, hogy eltelt 30-40 év, mások lettek a műemlék- védelmi elvek, óhatatlanul egy másik generáció csinálja már ezt. A helyreállítási munkát an­nak idején a Kincstári Vagyoni Igazgatóságtól nyerte el Cséfal­vai Gyula, úgy „örökölte meg” az önkormányzat.- A pályázatnál a referenciák, árak számítottak - mondja. - Én amióta diplomáztam, műemlék helyreállítással foglalkozom, több díjam is van ezen a területen. Az építész számára nagy segít­séget jelentett, hogy nem kellett az egész várat újra felmérni, mert egyrészt kikérték az ezzel kapcsolatos anyagot a tervtárból, másrészt néhány évvel ezelőtt a műegyetem hallgatói is készítet­tek építészeti tanulmányokat.- Eddig csak szigorúan állag­megóvási munkákat végeztünk, még ha néhol úgy tűnik is, hogy túlmentünk rajta. Ha elké­szül Szekér György tanulmá­nya, az majd valamilyen építé­szeti koncepcióval együtt beke­rül a tervtanácsra, ahol elvitat­kozgatnak rajta, úgyhogy nem kell a vár(os)szerető lokálpat­riótának attól tartani, hogy va­laki csak úgy „nekiugrik” és tönkretesz valamit. Ha utólag kiderül, hogy egyes részletek mégsem jók, lehet majd változ­tatni. Hogy utaljak Féld István kollégám felvetéseire: a mádi kő jól faragható, emlékeztet az itt található homokkövekre, így felhasználását nem tartom fel­tétlenül rossznak, s idővel „be fog érni”... A címer ideiglene­sen van feltéve, bármikor leakasztható a kampóról... S a fal: lehet, hogy magasabb lett, mint kellene, de visszabontha­tó. Felépítése műszaki szükség- szerűség volt: több lehetőséget végiggondoltunk a torony egy laza, omladékos csonkjának alá­támasztására, ez volt a negye­dik verzió. Bármikor „lejöhe­tett” volna az a faldarab a ma­gasból, ha nem emeljük ezt a lépcsőzetes falat. Nyilván a ré­gi sziluetthez képest ez válto­zás, de az építési naplóban sze­repel, nem úgy épült, hogy va­laki a hasára ütött. A diósgyőri vár ÚJ sziluettje... Fotó: Dobos Klára

Next

/
Oldalképek
Tartalom