Észak-Magyarország, 2002. március (58. évfolyam, 51-75. szám)

2002-03-23 / 69. szám

2002. március 23., szombat Eszak-mabyarorszAb t PÁHOLY / 8 SZEREPOSZTÁS Donizetti Szerelmi bájital Vígopera két felvonásban Adina: Eperjesi Erika Nemorino: Derzsi György Dulcamara: Tóth János Gianetta: Jancsó Dóra Belcore: Soós Péter Látványterv: Dávid Attila, Kesselyák Gergely Jelmez: Zeke Edit Vezényel: Philippe de Chalendar Társrendező-koreográfus: Kozma Attila Rendező: Kesselyák Gergely Távozó zeneigazgató. .Ködbe veszett” a Szerelmi bájital rendező karmestere, Kesselyák Gergely a premiert követő ban­ketten: neki is meg kellett tapasztalni szín­padi köd „örömeit”. Ám az ötlet jelképesen is értelmezhető: a színház zeneigazgatója rö­videsen maga is „köddé válik”: ősztől az Er­kel Színház művészeti igazgatójaként tevé­kenykedik tovább. Fotó: Dobos Klára PÁHOLY - BÁJITALLAL Sáliéi Zsolt fotóiból nyílik kiállítás Miskolc (ÉM) - Természetesen sze­relmi bájitalt is felszolgálnak majd a ma esti Donizetti-vígopera előadása utáni Páholy partin, úgyhogy az eset­leg reménytelenül szerelmes páholy­tagoknak megcsillan a remény... A parti Hegyi Árpád Jutocsa színigaz­gató köszöntőjével kezdődik, majd Vass Sándor, a partit támogató Grawe Életbiz­tosító Rt. vezérigazgató-helyettese veszi át a szót, többek között játékra hívja a kö­zönséget: a biztosítóval kapcsolatos totót tölthetnek ki a jelenlévők. A vacsorát szo­kás szerint a Fitos és Fitos Idegenforgal­mi, Vendéglátó-ipari, Szervező Tanácsadó Kft. szervezi, az ételek Mátyás Rudolf vi­lágbajnok, Oscar-díjas mesterszakács ve­zetésével készülnek. A szokott helyen kiállítás is nyílik: kol­légánk. Séllei Zsolt fotókiállításának címe: Fények és mozdulatok a Nemzeti Balett életéből. Vacsora után a résztvevők a kék macit követve a Csarnok-bárba mennek, ahol a Los Operos, az előadásban is játszó zene­kar kubai zenével fogadja az érkezőket. A totót eredményhirdetése közben jól öltözött Playboy-nyuszik báj italt kínálnak. A program része szokás szerint a szerep­lők bemutatása, ezt Kutas Enikő hastán­cos műsora követi. Oscar-díjas filmek szerelmes dalaiból Szurdi Miklós rendezett erotikus, látvá­nyos show-műsort a Moulin Rouge-ból, amelyben Détár Enikő, Fésűs Nelli és Xantus Barbara lépnek fel. Az estet - amelynek háziasszonya Al­bert Györgyi - Seres Ildikó rendezte. Molnár Erik nem tanulta ugyan az operaéneklést, de ráérzett a lényegére Mikita Gábor Miskolc (ÉM) - Molnár Erik hatéves kora óta éne­kelt, hegedült, gitározott, de sosem gondolt arra, hogy va­lamikor operát fog énekelni. Ám a miskolci színházban ebben a műfajban is több­ször bizonyíthatta tehetségét: most a Szerelmi bájital nő- csábász katonáját énekli. Bár a zene mindig fontos volt a Miskolci Nemzeti Színház mű­vésze számára, a véletleneknek köszönhető, hogy az éneklés lett a hivatása: húga beszélte rá, hogy jelentkezzen a Fővárosi Operettszínház stúdiójába, ahol olyan művészek segítették, mint Németh Marika, Szinetár Mik­lós. Kezdetben azonban nem fog­ta meg a kulisszák mögötti élet. Megszerezte ugyan a Színészka­marától a színész III minősítést, mégis inkább a civil szakmájá­nál, az autószerelésnél maradt - egészen addig, amíg munkanél­küli nem lett. Jobb híján kez­dett állást keresni a színházi vi­lágban. így jutott Miskolcra, ahol énekkari tagként kezdett, de hamar kiemelkedett a kar­ból. Adottságaink köszönhetően sok-oldalúan foglalkoztatott mű­vésze lett a társulatnak: játszott operettszerepeket (A denevér börtönigazgatóját, a Mágnás Miska Baracs mérnökét), kapott musicalfeladatokat az Egy kis éji zenében, a West Side Storyban. Sikereket könyvelhet el rockoperákban: korábban az Elisabeth császáraként, most a Szupersztárban Heródesként. S jelen van a színház operapro­dukcióiban is.- Nagy kihívás számomra az operaéneklés, hiszen ilyen irá­nyú képzést nem kaptam - vall a színész az operával való kap­csolatáról. - Technikailag mást igényel ez a műfaj, így aztán bo­nyolult feladat volt az első sze­repeket elénekelnem, de szeren­csére ráéreztem. Egyik legkedve­sebb szerepem lett például Schaunard a Bohéméletben. Nagy megtiszteltetés számomra, hogy operai feladatokat is kapok, hiszen ez a zene egyik csúcsa. De nagy öröm számára, hogy élhet adottságaival, s minden műfajban megmutatkozhat:- Szeretek változatosan élni: párommal, Kovács Vandával nem vagyunk bezárva a színház világába. Ugyanígy vagyok a szí­nészi munkával: nagyon jó, hogy változatos feladatokat kapok. S különösen fontosnak tartom, hogy prózai szerepekben is fel­léphetek - tavaly például eljátsz­Molnár Erik mint Belcore hattam A velencei kalmár cím­szerepét. A prózai szerepek segí­tenek abban is, hogy ne „puhul- jak el”. Sok énekes színész Fotó: Dobos Klára ugyan is abba a hibába esik, hogy csak az éneklésre koncent­rál. Én nem akarom ezt megen­gedni magamnak. Változatosan szeret élni - és játszani Az első operafesztivállal együtt érkezett Philippe de Chalendar vendégkarmesterként vezényli Donizetti operáját Miskolcon Miskolc (ÉM - ML) - Doni­zetti Szerelmi bájital című operájának előadásán két karmester is dolgozik a Mis­kolci Nemzeti Színházban. Egyikük Kesselyák Gergely zeneigazgató, egyben a darab rendezője, valamint Philippe de Chalendar, aki a zenakar betanítását végezte. A tavaly feltűnt francia karmesterrel terveiről, Miskolchoz kötődő munkáiról beszélgettünk.- Alig egy éve költözött Ma­gyarországra, de - mint az a la­pokban megjelent írásokból kide­rül - máris felfigyeltek a tevé­kenységére. Ön szerint minek kö­szönhető ez a kitüntetett figyelem?- Ezt talán azzal lehet magya­rázni, hogy új vagyok. Egy új emberről pedig sokan tudni akarják, miféle, honnan jött és mire képes - hallottuk az 1962- ben Vichyben született zenésztől.- Milyen elképzelésekkel telepe­dett le?- Terveim nem voltak, ál­maim igen. Nagyon boldog va­gyok, hogy befogadtak, és hogy otthon érezhetem magam. Sok újat tanulok- és jó érzés, hogy ér­tékelik azt a „mást”, amit én ad­hatok. Vendégkarmesterként dől­% "w & Philippe de Chalendar Fotó: D. k. gozom több magyarországi zene­karral, így a szombathelyi, a pé­csi és a győri szimfonikusokkal és több budapesti együttessel. Nagy örömöm, hogy a Párizsi Operaházban szerzett tapasztala­taimat is kamatoztathatom: Sze­geden a Falstaffot vezényeltem, most pedig itt, Miskolcon a Sze­relmi báj italt. Innen Győrbe me­gyek, azután pedig egy fran­cia-magyar fesztiválon, a Mu- sikén dolgozom a Rádió Zenekar­ral. Hogy a távolabbi jövő mit hoz, még nem tudom, de szeret­nék Magyarországon maradni. Örülnék, ha lehetőségem adódna egy zenekarral mélyebben együtt dolgozni. De ez még nem terv, csak álom!- Vidékünkre hogyan került?- Selmeczi Györgyön keresztül, akivel a párizsi operában találkoz­tam akkor, amikor Prokofjev Há­ború és békéjét próbáltuk. Ő hí­vott, hogy dolgozzunk együtt. Mis­kolcra először a Bartók+Verdi Operafesztivál hozott, mikor is az Attila című opera színpadra állí­tásában működtem közre. Akkor találkoztam Sir Lászlóval, a Mis­kolci Szimfonikus Zenekar igazga­tójával, aki felajánlotta, hogy csi­náljak egy francia programot a ze­nekarral, ami 2001 novemberében létre is jött. A mostani, Donizetti- opera előadásában való közremű­ködésre szóló ajánlat már Hegyi Árpád Jutocsától, a Miskolci Nem­zeti Színház igazgatójától érkezett, aki az Attila előadása után aján­lotta ezt a munkát. A feladat ki­mondottan érdekes volt számom­ra, hiszen a rendező, Kesselyák Gergely maga is karmester, így az opera zenéjének megformálása együtt alakult a színpadképpel.- Gyakori miskolci munkája azt jelenti, hogy gyökeret vert a városban?- Én pillanatnyilag csupán vendégként vagyok itt, másról egyelőre nem tudok beszámol­ni. Mindenesetre van egy pro­jekt, amiben közreműködöm, e szerint pedig még szorosabb lesz a kapcsolatom a miskolci színházzal.- Beavatna?- A következő évadra két pro­dukciós terv körvonalazódik. Selmeczi Györggyel egy újabb közös munkán dolgozunk, im­már az idei Bartók+Puccini fesz­tiválhoz kötődve. Ez ismét kü­lönös vállalkozás lesz, aminek lényege, hogy a rendezvény ide­je alatt hozzuk létre A Nyugat lánya című előadást. A darab színpadra állítása más alkalom­mal két hónapot venne igénybe, mi arra vállalkozunk, hogy há­rom hét alatt visszük színpadra az opera fesztiváli változatát. Ez nyilván sok izgalommal jár majd együtt, de az intenzív mun­ka érdekes kaland lesz. A tavaly egyetlen zongora kíséretével előadott Attilával szemben ugya­nis A Nyugat lányát, ezt a hi­hetetlenül finom és érzékeny ka­raktereket felvonultató darabot szimfonikus zenekar kíséri majd, a zene és a rendezés pe­dig párhuzamosan fut. KÉPTÁR; JELENETEK AZ ELŐADÁSBÓL Leánykérés A boldogság „zöld” madara A bájltallal üzletelő csodadoktorNemorino „románca” Fotók: Dobos Klára

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom