Észak-Magyarország, 2002. március (58. évfolyam, 51-75. szám)

2002-03-02 / 52. szám

2002. március 2., szombat Miül jm'mmzán* KULTÚRA / HIRDETÉS / 7 HÍRCSOKOR 0 Mesterbérlet Jandóval. A Mesterbér­let sorozatban a Miskolci Szimfonikus Zenekar hangversenyét hallgathatják meg az érdeklődők március 4-én, hétfőn este fél 8-tól a Miskolci Nemzeti Szín­házban. A műsoban Mozart-, Schubert-, Liszt- és Schumann-művek csendülnek fel Kovács László vezényletével, Jandó Jenő zongoraművész közreműködésével. 0 Fotók a könyvtárban. A Miskolci Egyetem Kulturális és Vizuális Antropo­lógia Tanszéke és a II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár a Mezzoforte című kiál­lítására invitálja az érdeklődőket, melyet a tanszék hallgatóinak fotográfiáiból ren­deznek és március 4-én, hétfőn délután 3 órakor a megyei könyvtár előcsarno­kában nyílik. 0 Bűvárfotók. Zombor Gyula Búvárfo­tók című kiállítása nyílik holnap, vasár­nap délután 4 órakor Miskolcon a Szinvapark galériájában. A tárlatot Máger Ágnes festőművész ajánlja az érdeklő­dők figyelmébe. Kedves Gyerekek! Múlt héten arra kértünk benneteket, ír­játok meg nekünk a számotokra legkedve­sebb mesék címét és rajzoljátok le ked­venc mesefigurátokat. Sokan írtátok a 101 kiskutya, Micimackó, Piroska és farkas cí­mű meséket és többen rajzoltátok le a Micimackóból ismert Tigrist ' s Malackát. A Magyar Könyvklub gondozásában meg­jelent Új gyógyító mesék című könyvet Kaczvinszki Blanka (Nyékládháza) szer­kesztőségünk titkárságán veheti át. (Mis­kolc, Zsolcai kapu 3. III. emelet). De van még egy könyvünk! Aki helye­sen válaszol kérdéseinkre - a beküldők kö­zül a legszerencsésebb - jutalmul kapja a bemutatott kötetet. Beküldési határidő: 2002. március 7. Címünk: Észak-Magyaror- szág szerkesztősége, Miskolc, Pf.: 351. 3501. A borítékra vagy levelezőlapra írjátok rá: Kuckó. A Magyar Könyvklub gon­dozásában megje­lent köteteket azok között sor­soljuk ki, akik helyesen vála­szolnak kérdé­seinkre. Az ér­deklődők pedig megtalálják a Magyar Könyvklub miskol­ci boltjában (Bajcsy-Zsilinszky u. 16.). Kérdések: 1. Soroljatok fel legalább 3 költözőma­darat! 2. Milyen lófajtákat ismertek? 3. Mekkora a súlya egy kifejlett elefántnak? Alkalmatlan látogatás Miskolc (ÉM - BA) - Budapesten foly­tatódik a kortárs európai drámaszemle: Copi Alkalmatlan látogatás című darabját a Fészek Klubban olvassák fel a Miskolci Nemzeti Színház művészei, Novák Eszter rendezésében. Ugyanezzel az előadással március 24-én találkozhat a miskolci kö­zönség a Csarnokban. Az argentin származású, 48 éves korá­ban elhunyt szerző, Raúl Damonte, akit inkább csak művésznevén, Copi-ként is­mernek 1962-ben érkezett Párizsba. Nem­csak írta a darabjait, de olykor saját ma­ga játszotta is ezekben a főszerepet. Utol­só darabja bemutatóját azonban már nem érte meg a homoszexualitását, betegségét nyíltan vállaló, mindezt színpadi témává tevő Copi: az Alkalmatlan látogatás víg­játék a halálról, az elmúlásról, az AIDS- ről - mutatta be a művet és a szerzőt Hársing Hilda dramaturg, a miskolci felolvasószínházi sorozat szerkesztője. Smmmw Copi francia nyelvű méltatása az interneten: www.lme- &^£^OT,carchives.com/fonds/flcheauteurl.asp?num=54 Európa filmklub Miskolc (ÉM) - A miskolci Kossuth mo­ziban Kis magyar filmtörténet címmel kez­dődik sorozat. Az első alkalommal - már­cius 6-án - Szőts István: Emberek a hava­son című alkotását vetítik, a zárófilm pe­dig - május 29-én - Enyedi Ildikó: Az én XX. századom című filmje lesz. A vetítések szer­dánként este 7 órakor kezdődnek, jegyek 200 forintos áron a Kossuth moziban válthatók. A díszbemutatót március 10-én, délelőtt fél 11-től tartjákFotó: Dobos Klára Cári kincsek mesés bábvarázsa Miskolc (ÉM-DK) - Kicsit talán konzervatív, de bízom abban, hogy nem poros - ál­lítja A Szaltán cár című báb­előadásról rendezője, Tóth László. Puskin kevésbé ismert klasszi­kus darabjára azért esett a Csodamalom Bábszínház válasz­tása, hogy valamennyire ellen­pontja legyen a mai gyerekeket a televízió vagy a számítógép előtt érő negatív hatásoknak. A nemes irodalmi alapanyagot nemes ze­nei aláfestés színesíti: elsősorban Rimszkij-Korszakov Mese Szaltán cárról című szvitjét használják, de ahol kellett, a zeneszerző más darabjaiból is válogattak részle­teket. A „hagyományos” műhöz hagyományos technikát, pálcás bábokat választott a rendező, me­lyeket - a díszlettel együtt - Szentirmai László tervezett, aki sokat kutatott a cári kincsek után, hogy minél hitelesebb, au- tentikusabb lehessen a látvány.- Elsősorban az 5-12 éves ko­rosztálynak, illetve a felnőttek­nek ajánlom a darabot - hallot­tuk Tóth Lászlótól. - Kicsit tar­tok a fogadtatástól, hiszen ez a szép, epikus mű nehezen verse­nyezhet a pergő akciófilmekkel. A vontatottságán persze enyhítet­tünk, ahol kellett, húztam a szö­vegből. De nem törekedtünk min­denáron való modernkedésre, mert a darab nem ezt sugallja. Mesebalett a családnak Mikita Gábor Miskolc (ÉM) - A premier előtt nem tűnt túl eredeti darabválasztásnak a Hamu­pipőke műsorra tűzése, de a miskolci Kamaraszínház be­mutatója meggyőzi a nézőt: szép, eredeti hangvételű (me- se)balettet láthat a közönség. Á magyar gyerekszínház legin­kább „operettközönséget” nevel: ugyanaz a negédes marcipánstüus jellemzi a produkciókat több év­tizede, s a gyerekek egyre kisebb korban nevezik „dedósnak” a gü­gyögő mesejátékokat. A miskolci színház legújabb meseelőadásáról elmondható, hogy olyan családi színház született, amely minden korosztályt meg tud szólítani. A produkció alapjául szolgáló Prokofjev-zene nagyon szép mu­zsika, de nem a habkönnyű, an­dalító dallamvilágból való. Majo­ros István rendező-koreográfus­nak volt bátorsága a zenéhez iga­zodva szakítani a hazai játszási szokásokkal. Már a játéktér is szo­katlan: csupán az előtér két eleme idézi üvegcsillárral, rokokó díszí­téssel a mese eredeti világát, a színfalak komor, füstette felhőkar­colókat idéznek - Juhász Katalin díszlete a pár évvel ezelőtti Kapj el színpadképére emlékeztet -, mintha lelki tájat látnánk, amely az árvaságot, az idegenség érze­tet jelképezi. (Idővel viszont vár­nánk, hogy a két különböző stí­lust képviselő térrel is „történik” valami...) S Federits Zsófia XX. századi jelmezei is csupán a báli jelentben „színesednek” igazán ki. A játék első felében sötétebb tónusokkal él a rendező: néhány gesztussal ábrázolt, de jól követ­hető, s egyszerűségében is meg­rendítő az édesanya halálának, Hamupipőke magára maradásá­nak megjelenítése. A címszerep­lő Józsa Gabriella arcára szomor­kás báj ül ki, szentimentalizmus nélkül érezteti a lány árvaságát. Édesapja szerepében - az előadás legösszetettebb alakítását nyújt­va - Homonai István izgalmasan érezteti, hogy felesége elveszté­sével hogyan roppan össze a fér­fi, s válik zavarodottá, tétovává és kiszolgáltatottá. Alakítása csú­csa - felnőttszemmel nézve a já­ték legizgalmasabb pillanata - az apa báli tánca a tündérrel, aki itt eredeti és nagyon szép megoldás­sal nem keresztanyja, de a szel­lemvilágból visszatérő szülőany­ja Hamupipőkének. Sokszínű ala­kítást nyújt a szerepben Székely Viktória: van benne kedvesség, aggódás és anyai szigor, s legin­kább erő. A rendezés és a táncos­nő hatásosan érezteti: a varázslat itt nem csak egyszerű ruhacse­re, de a világ menetébe való beavatkozás is, amely megváltoz­tatja az eseményeket s a jelleme­ket egyaránt. így a Hamupipőké­vel való találkozás, a szerelem hatására a lendületes Aurél Muresan hercege is kilép uralko­dói unottságából. Ez a produkció komolyan szól a gyermeknézőhöz, de nem hu- mortalanul. Végig sok apró tré­fa teszi játékossá az előadást, s hangosan nevet a közönség pél­dául a cipőpróbán. Poénokban gazdag Újhelyi István tánctaná­ra. Erőteljes Tóth Eszter mosto­hája valamint Kürti Zita és Fe­kete Viktória testvérpárja, s jól érvényesül a három kölyök sze­repében Fűzi Attila, Gál Lóránt és Lukács Ádám vidámsága. Majoros István és alkotótársai nem gügyögve hajolnak le a ki­sebbekhez, hanem magasra eme­lik őket. Megmutatják az élet sokszínűségét, kiszámíthatatlan­ságát - és a klasszikus balett szépségét. A gyerekek pedig a harsányan hamis hangoktól mentes, tiszta művészetre is fo­gékonyak: aki időnként szétné­zett a premier közönségén, játék­ba feledkezett, átszellemült arco­kat csodálhatott... Jelenet az előadásból Fotó: Dobos Klára Turay Balázs tárlata a Fotógalériában Miskolc (ÉM) - Turay Ba- után 5 órakor a miskolci Ifjú- lázs fotóiból nyílik kiállítás sági és Szabadidő Ház fotóga- március 8-án, pénteken dél- lériájában. Hirdetés-------------------------------------------------------------------­PQ BERES Az egészséges emberért Segíts magadon... Szembe kell néznünk a tényekkel, még ha félünk is tőlük, mert nincs más választásunk. Nehéz elhinni, még nehe­zebb elfogadni, hogy a baktériumokkal vívott küzdelemben az emberiségnek ma azzal kell szembesülnie, hogy komoly és bíztató sikerek után a természet csak ideig-óráig adta meg magát. Pedig Fleming már 1928-ban figyelmeztetett arra, hogy az antibiotikumok nem megfelelő módon való al­kalmazása a baktériumok mutációját eredményezi. Az anti- biotikus szerek kifejlesztése óriási előrelépést jelentett a gyógyításban, azonban sokszor meggondolatlan, rutinszerű alkalmazásukkal odáig jutottunk, hogy a kialakult reziszten­cia miatt egyre újabb és újabb, egyre nagyobb és nagyobb dózisé szerekre van szükségünk. De meddig lesz újabb...? Mindig is fontos volt, jövőnkben pedig még sokkal fonto­sabb lesz, hogy a szervezetünk milyen erős, mennyire ellen­álló, mennyire képes önmaga védelmére. Ha megfelelően táplálkozunk, ha biztosítjuk azokat az életfontosságú anya­gokat, melyek nélkül a biokémiai folyamatok nem zajlanak le, akkor a természettől kapott védelmi apparátussal, az immunrendszerrel, jó eséllyel képesek vagyunk legyőzni a kórokozó baktériumokat, ellenállni a vírusoknak, gátat vetni a kóros gombák elszaporodásának, vagyis megőrizzük egészségünket. Erre az egyszerű, ám annál nagyszerűbb elméletre épülve született meg éppen harminc évvel ezelőtt a Béres Csepp, mely nélkülözhetetlen a megelőzésben, növeli a betegsé­gekkel szembeni ellenálló képességet, erősíti a szervezetet, és baj esetén segíti a gyógyulást. Amennyiben az antibioti- kus terápia elkerülhetetlen, akkor a Béres Csepp alkalma­zását a kiegészítő kezelésben, utókezelésben javasoljuk. Ez azért is fontos - bár sokak számára talán kevésbé ismeretes -, mert az antibiotikumok egyik kedvezőtlen mel­lékhatása éppen az, hogy létfontosságú nyomelemeket ürí­tenek ki a szervezetből. A készítmény a roboráló hatása mellett ezek pótlásáról is gondoskodik. Béres József azt szokta mondani: „Ha tetszik, ha nem, szükségünk van rá.” Úgy tűnik, egyre inkább... BK Szeretettel fogadjuk kérdéseiket, észrevételeiket az 1300 Budapest, Pf. 270. címen. A Béres Csepp® vény nélkül kapható roboráló gyógyszer. A KOCKÁZATOKRÓL ÉS A MELLÉKHATÁSOKRÓL OLVASSA EL A BETEGTÁJÉKOZTATÓT, VAGY KÉRDEZZE MEG KEZELŐORVOSÁT, GYÓGYSZERÉSZÉT!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom