Észak-Magyarország, 2002. március (58. évfolyam, 51-75. szám)
2002-03-13 / 61. szám
2002. március 13., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZÁG $ ÉM-EXTRA / II Bálint gazda a tokaji országimázsáról Budapest (ÉM - FL) - Bálint gazda, azaz Bálint György figyelmes szemmel vizsgálta a Tokaj-Hegyalját bemutató kiállítást. Arról kérdeztük: mi a véleménye a rendezvényről?- Nagyon örülök annak, hogy az első számú hungarikum a fővárosban is helyet kapott. Itt volt már ennek az ideje, és dicséret érte dr. Csorna Zsigmond főrendezőnek. Biztos vagyok benne, hogy az embereket a kiállítás érdekli majd. Ha van valami, ami alakítja a magyar ország- imázst, akkor ez a tokaji aszú, amely a világon egyedülálló.- Mit kellene tenni még nagyobb ismertsége, elismertsége érdekében?- Sokkal jobb propagandára és kereskedelmi tevékenységre volna szükség. Erőteljesebb munkára ahhoz, hogy ezt a bőrtípust az embereknek jobban a figyelmébe ajánljuk. Nagyobb reklámra, hogy a tokaji aszút az elegáns, ünnepi alkalmakhoz illő itallá tegyük hazánkban és külföldön is - összegezte Bálint György. Bálint gazda Fotó: archív Hegyalja aranya Fotó: Dékány Tibor TokafHegyalja fotós nagykövete Budapest (ÉM - FL) - Az ember megkapta a földgolyót, rengeteg kárt csinált, de némi hasznot is hozott. Amit hozzá tudott adni a teremtés szépségéhez, az a szőlőhegyi táj - állítja Dékány Tamás fotóművész, akinek képeiből a rendezvénnyel egyidőben nyílt kiállítása a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban.- A tokaji bort nagyon szeretem, és örülök annak, hogy Hegyalja szőlőtermesztésének a rendszerváltással sikerült megújulnia. Olyan szintre emelni, hogy ismét a világelsők között legyen. Kirándulóként jártam először a vidéken, tudatosan pedig akkor, amikor Lapos József barátommal elkezdtük a Pincejelek című könyvet készíteni, amelyben egy fejezet Tokaj- Hegyaljáról szól.- Ezáltal Tokaj-Hegyalja szószólója, fényképein keresztül „nagykövete” lett?- Szeretnék azzá válni. Ennek része az is, hogy Tokaj világörökségi felterjesztéséhez a fotóanyagokat én készítettem. Részem van a Tokaj, a szabadság oldala című album összeállításában, s ahol lehetséges, közreműködök, hogy ez a gyönyörű táj megjelenjen. Aki megkóstolja Tokaj hegylevét, ennek a tájnak a világraszóló termékét, még jobban élvezze azáltal, hogy látja, milyen csodálatos tájról származik. Évtizedes titkokat rejtő palackokok... Aszúkészítés Bár a 16. század első harmada óta állandóan fejlődött, a lényegét tekintve mégis állandósult a tokaji aszúborok készítése. A leghíresebb tokaji bor az aszúbogyók föltárásával, a különleges íz és zamatanyag kinyerésével, átmentésével készül. Ehhez az aszúszemeket külön gyűjtik. Az aszúszemek szedésére és gyűjtésére többféle lehetőség kínálkozik. Az egyik szerint az aszúso- dott bogyókat a szőlőfürtökről folyamatosan szedik. Az aszúszemek gyűjtésének ez a módja a szüret napjáig tart. A másik módszer szerint a teljes szüret napján két edénybe szedik a termést, az egyikbe az aszúszemeket, a másikba a fürtöket. A harmadik lehetőség a termés egybeszüretelése és az aszúszemek kiszedése válogatóasztalon. Ez a régi tokaj-hegyaljal módszer, amit az uradalmakban előszeretettel alkalmaztak. Aszúválogató asztalt már az 1864-ben megjelent híres Tokaj-hegyaljai Album is ábrázolt metszeten. A három módszer közül az aszúsodás mértékétől és az adottságoktól függően lehet választa ni vagy azokat kombinálni. Fotó: b t. „A királyok bora, a borok királya” A tokaji olyan borkülönlegesség, amit a világon szinte mindenki ismer, s kedvel Budapest (ÉM - FL) - Puskás Öcsi, a libamáj, a magyar paprika és a szalámi mellett a tokaji az emberiség kultúrkincsének része. A legelső hungarikum - hangzott el a Kelet-Európa gyöngye, a magyar tokaji aszú konferencián. A tokaji történetét dr. Kállay Miklós egyetemi tanár, a Magyar Bor Akadémia elnöke idézte fel. Elmondta, hogy a tokaji Magyarország zászlósbora, olyan borkülönlegesség, amit a világon szinte mindenki ismer. íze, zamata egyedülálló Világhíre a XVI. század első felében terjedt el, amikor a korábbi híres borvidék, Szerémség szerepét a török előrenyomulás miatt átvette. A XVI. századtól Európa-szerte dicsérik a tokaji aszút. Az azóta is szállóigévé vált: „királyok bora, borok királya” megtisztelő címet XIV. Lajos francia király udvarában kapta. Az orosz cári udvar a XVIII. században közel 70 éven át borvásárló bizottságot tartott fenn a tokaji aszú rendszeres beszerzésére. De nem tétlenkedett a lengyel uralkodóház és a lengyel kereskedők sem! Lengyelországba már a XVI. század végén évente több ezer hektoliter bort szállítottak. Tokaj a minőség fogalmának testvére lett. A tokajihoz hasonlítottak szerte a világon minden bort. Tokaj aszúbora a XVIII. századtól elérendő cél lett. Szinte mindenhol, ahol lehetett próbálkoztak aszúborok előállításával.- A tokaji íze, zamata, aromája azonban a világon egyedülálló, sehol máshol elő nem állítható, s egyetlen más borban fel nem lelhető. Ez köszönhető Tokaj-Hegyalja tájjellegű mikroklímájának, s benne van az ott élő emberek verejtéke - mondta a Magyar Bor Akadémia elnöke. Aszús évjáratok Dr. Csorna Zsigmond, a Magyar Mezőgazdasági Múzeum munkatársa, a kiállítás és konferencia főszervezője a nagy történeti aszús évjáratokról beszélt. Megállapítása szerint átlagosan 5-6 évenként ismétlődnek az aszús évjáratok, de előfordultak egyenetlenségek is.- Napjainkban mintha egyre ritkább aszús évjáratok köszöntenének be Tokaj-Hegyalján. Okai között a fajtaváltást és a művelésmód megváltozását emlegetik leginkább. Az utóbbi alatt a kordonos termesztés elterjedését értik. A korábbi gyakorlat szerint ugyanis az alacsony művelés eredményeként a szőlő közelebb volt a talajhoz, átvette annak melegét, s ez is kedvezett az aszúsodásnak. Ugyancsak a kedvezőtlen változtatások között kell megemlíteni, hogy a szőlőterületek a szoknyaterületekről áttelepültek a lankásokra - sorolta dr. Csorna Zsigmond. A legemlékezetesebb aszús évjáratok közül kiemelte az 1912-es tolcsvait és az 1811-est, amikor egy üstökös száguldott át felettünk, és ennek időjárási következményeként különlegesen varázslatos termés termett.- A különlegességek egy-egy palackjáért akár 500 dollárt is megadnak. Ismernünk és becsülnünk kell ezeket az évjáratokat, hogy beépüljenek a magyar köztudatba - hangsúlyozta az előadó. Borkóstolás kiflivel, pogácsával Budapest (ÉM - FL) - A rendezvény végén termékbemutatóra és aszúkostolásra invitálták az érdeklődőket. Huszonnégy tokaj-hegyaljai cég a királyi nedűk mellé hagyományos tájjellegű kiflit és pogácsát is szervírozott. A Bodnár Pincészet Borház alapítója, tulajdonosa dr. Bodnár Sándor 32 éven keresztül vezette a hegyaljai borágazatot, 1992- ben önállósodott és lett megyénkben a 11. családi vállalkozó.- Hat hektáron gazdálkodunk, ültetvényeink a legjobb fekvésű területeken vannak, csak saját termésünket dolgozzuk fel. Alapelvünk az, hogy a kevesebb minden esetben több. Tehát alacsony terheléssel, késői szüreteléssel és szigorúan válogatva készítjük elő kiváló minőségű borainkat, melyeket a belföldi borszaküzletekben, a legrangosabb éttermekben, svéd, lengyel, finn és Új-Zéland-i piacokon értékesítjük. Ezt csak szívvel, lélekkel, szenvedéllyel lehet csinálni. Különben jobb, ha az ember abbahagyja - nyilatkozta dr. Bodnár Sándor. A tolcsvai Babits család 20 hektáron gazdálkodik. Szőlőterületeik égtáji fekvése kitűnő, a tengerszint feletti magasság optimális, a késő tavaszi és a kora őszi fagy nem károsítja ültetvényüket.- Évek óta indulunk borainkkal az országos versenyeken. Tavaly aszúnkkal elnyertük a legmagasabb, a Champion-díjat. Ez nemcsak családunknak, hanem Tokai-Heevaliának is hihetetlen nagy eredmény. Nagyon örülünk, hogy Tokaj-Hegyaljáról egyre többet beszélnek. Egy gyöngyszeme ez Magyarországnak, s ilyen hírverésre van szüksége, mint a mostani rendezvény - mondta Babits László. A sátoraljaújhelyi székhelyű Tokaj Kereskedőház Rt. a térség szőlőtermelőinek mintegy 60 százalékát fogja össze, közel 4000 családi gazdasággal állnak évről évre kapcsolatban.- Nagyon fontos imázsnövelő rendezvény a budapesti. Közös célunk: a tokaj-hegyaljai borok nemzetközi elismertségének, hírnevének növelése. Mi ennek érdekében termelő és feldolgozó kapacitásunk folyamatos növelésével, korszerűsítésével, piacépítéssel mindent megtettünk. Az érdeklődést jobban felkeltő palackozással kínáljuk a világszerte legismertebb hungarikumot - jelentette ki Hegedűs Zoltán, a Tokaj Kereskedőház Rt. vezérigazgatója. A borkóstolás tárgya Fnté- Paoo Tibor A világhír megőrzése a cél Budapest (ÉM - FL) - A konferencián legnagyabb vitát és érdeklődést a Tokaj- Hegyalján honos, hagyományos szőlőfajták újakkal való bővítése és a világhírnevet kivívott tokaji nevének megőrzése váltotta ki. Dr. Lőrincz András, a Szent István Egyetem professzora elmondta, hogy Tokaj-Hegyalja alapvető feladata - az ősi hagyományok megőrzésével - biztosítani az aszú megszokott összetételét. Ez konkrétan a furmint, a hárslevelű és a sárga muskotály termesztését jelenti. Ezeket termelik itt évszázadok óta, a szőlők területének 95 százalékát teszik ki. Az újabb fajtaszabályozás további négy fajtát engedélyezett: a Zéta, a Kövérszőlő, a Gohér és a Tárcái 10-et, amelyek a hagyományosoktól korábbi éré- süek, így a gyenge évjáratokban is biztosítják az aszút. Dr. Gerendás Károly, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium főosztályvezetője arról beszélt, hogy bár nem minden évjáratban jön össze nagy aszús mennyiség, de kiváló minőségét állandóan garantálni kell. Szabó Ágnes, a Magyar Szabványügyi Hivatal munkatársa a hagyományos tokaji szőlőfajták kizárólagos telepítéséért szállt síkra. A konferencián elhangzott, más országok szőlőtermelői is igényt tartanak a tokaji név használatára. Az olaszok azért, mert hajdanán a tőlük Tokaj- Hegy alj ára települtek révén honosodott meg nálunk a szőlő, tehát ők voltak az elsők. A szlovákok igényüket azzal indokolják, náluk is terem, ha csak néhány hektáron is az országhatár közelében a tájhoz tartozóan szőlő.- A világon ma még 7-8 tokaji nevű bor van. A jelenlegi helyzet szerint ezt a nevet 2007- ig más országok is használhatják, azt követően csak Magyarországé lesz - hangzott el a konferencián.
