Észak-Magyarország, 2002. február (58. évfolyam, 27-50. szám)

2002-02-23 / 46. szám

2002. február 23., szombat ÍSIAK-MAeYRRORSZáB^ KULTÚRA / HIRDETÉS / 6 HÍRCSOKOR 0 Lúdas Matyi Barcikán. A Kassai Thália Színház előadásában a Lúdas Ma­tyit láthatják az alsós bérletesek febru­ár 25-én és 26-án délelőtt 10 és dél­után 2 órától a kazincbarcikai Egressy Béni Művelődési Központban. 0 Modellek és makettek. Modellek és makettek címmel nyílik kiállítás március 1-jén, pénteken délután 4 órakor a sze­rencsi Kisgalériában. 0 Grafikák tárlata. Faggyas István gra­fikusművész alkotásaiból nyílt kiállítás a hét elején Miskolcon a Hermán Ottó Mú­zeumban. A művésznek állandó tárlata is van az Ózdi Városi Múzeumban. Népművelő a Dispután Miskolc (ÉM - KÉ) - Hogyan lesz vala­kiből népművelő és mi is a célja? Többek között ezekre a kérdésekre adott választ Ládi Katalin, az Ady Endre Művelődési Ház igazgatónője a legutóbbi Disputa esten. Soha nem készültem nép­művelőnek - hallottuk az igazgatónőtől, aki ezer szállal kötődik Diósgyőrhöz. Ott született, ráadásul olyan családban, ahol nagyon ha­mar megtanították az egyik legfontosabb do­logra: nem a diploma teszi az embert... Itt járt később iskolába, a Kilián György Gim­náziumba, majd a sikertelen felvételi után (latin-történelem) könyvesboltban kezdett dolgozni. Közben elvégezte a népművelés­könyvtár szakot, gyakorlaton pedig az Ady Endre Művelődési Házban volt, melynek né­hány év múlva már ő lett az igazgatója. Hogy mi változott a több mint 20 év alatt? - Visszatekintve ezek az évek szépnek tűn­nek. Rendeztünk például olvasótáborokat, ahol megtanítottuk a gyerekeket, hogy ne csak elfogadják a dolgokat, hanem feltegyék a miérteket is - hallottuk. - Akkoriban még kevesebb olyan szervezőiroda volt, mely a pénzt hozó nagyobb eseményekkel foglalko­zott volna, ma már ezeket egyre többen akarják. Ilyenek például az idegen nyelvi táborok, melyekből már nagyon sok van a városban. Nekünk meg maradnak - persze néhány nagyrendezvény mellett - a kiscso­portok, például a nyugdíjaskub, ami nagyon fontos ugyan, de nem igazán hoz pénzt. Ha már Diósgyőr, akkor ugye a vár, amelynek programjait az Ady fogja össze 1998 óta. Ar­ra törekszenek, hogy a várat minél többen látogassák és hogy legyenek ingyenes kiál­lítások is. A sokszínű programok közül kiemelte az igazgatónő a már tíz éve létező Várszínházi Esték sorozatot. Hogy mi a cél és mire törekednek a népművelők?- Csodákat nem tudunk tenni, ám kicsi, apró dolgokkal ha nem is az egész világot, de néhány embert sikerült boldoggá tenni. És mi'lehet ettől nagyobb cél? A XXI.: a változások grafikai biennáléja A beérkezett művek nagy száma jelzi az érdeklődést a Miskolci Galéria pályázata iránt Kedves Gyerekek! Hazánk történelmének egyik meghatározó időszaká­ról, a török fennhatóságról kérdeztünk titeket többek kö­zött a múltkor. Tudtátok is, hogy 1541-1686-ig, azaz 145 évig tartott a török fennható­ság. Zrínyi Miklós költő, had­vezér és politikus volt, az 1566- os szigetvári hős, aki a Szige­ti veszedelem című művéről is ismert. A kurucok Habsburg- ellenes felkelők, a labancok pe­dig Habsburg-pártiak voltak és a kurucok ellenségei. A Magyar Könyvklub gon­dozásában megjelent Megúju­lások kora című könyvet ifj. -Drotár János (Prügy) szer­kesztőségünk titkárságán ve­heti át. (Miskolc, Zsolcai ka­pu 3. III. emelet). De van még egy köny­vünk! Aki helyesen válaszol kérdéseinkre - a beküldők közül a legszerencsésebb - jutalmul kapja a bemutatott kötetet. Beküldési határidő: 2002. február 28. Címünk: Észak-Magyarország szer­kesztősége, Miskolc, Pf.: 351. 3501. A borí­tékra vagy levelezőlap­ra írjátok rá: Kuckó A Magyar Könyvklub gondozásá­ban megje­lent kötetet az érdeklő­dők megta­lálják a Ma­gyar Könyvklub miskolci bolt­jában (Bajcsy-Zsilinszky u. 16.). Feladatok: 1. Soroljatok fel néhá­nyat legkedvesebb meséitek közül, és az egyiket röviden meséljétek is el nekünk. 2. Rajzoljátok le kedvenc mesefigurátokat! Méhes László Miskolc (ÉM) - A XXI. Miskolci Grafikai Biennálé több szempontból is nyitot­tabb lesz, mint a korábbiak: a hazai képzőművészek mel­lett ugyanis hat nemzet gra­fikusai is bemutatkoznak júniusban a Miskolci Galé­riában. Az idén lesz az első olyan alkalom, hogy a műbírálat során külön keze­lik az egyre inkább önálló művészeti ággá váló elekt- rografikát és másként a kí­sérleti grafikát.- A miskolci grafikai bienná­lé négy évtizede beírta magát a hazai képzőművészeti köztudat­ba. Az ideire a szabad beadá- sos pályázat a hét elején zárult. Milyen érdeklődést tapasztaltak? - kérdeztük Dobrik Istvánt, a Miskolci Galéria Művészeti Mú­zeum igazgatóját.- Pontos számot nem tudni még, de azt már látni, hogy az előző évek átlagánál százzal több alkotó pályázik, ami azt mutatja, hogy megnőtt az érdek­lődés a miskolci rendezvény iránt. Minthogy ma már nem csak grafikusok jelentkeznek - példa erre, hogy két évvel ezelőtt egy festőként ismert mű­vész is díjat nyert -, e területen is oldódni látszik az alkotók képzőművészeti eszközökben való válogatásának merevsége.- Három kategóriában lehetett pályázni: a klasszikus grafikai eljárások mellett külön kezelték az elektrografika és a kísérleti grafika körét. Miért érezték szükségét a technikák ennyire éles elhatárolásának?- Már a biennálé kiírásában megpróbáltuk azt a problémát kezelni, ami a grafika műfaji- A minőségbeli megítélés to­vábbra is szubjektív, ellenben a tárgyilagos feltételek kialakítá­sa már megtörtént. Fölkértük az elektrografikusok társaságát, fogalmazzák meg az alapvetése­ket, amelyek kritériumai a beadható műveknek. Az állás- foglalás meg is érkezett, ez alap­ján fogja a válogatózsűri eldön­teni, mely alkotások feleltek meg a pályázati feltételeknek.- A 2002-es, XXI. biennálét a nemzetközi nyitás biennáléjának is lehetne nevezni, hiszen az idei seregszemlére hat ország képző­művészei kaptak meghívást. Mennyire ismert a miskolci ren­dezvény a határon túli művész­világban?- A nemzetközi nyitás - ami most az egyik legfontosabb vál­tozás a Miskolci Grafikai Bien- nálék történetében - egyetérté­sen alapul. Eszerint a rendez­vény továbbra is megmarad nemzetinek, a magyar grafiku­sok seregszemléjének, ugyanak­kor meghívunk rá alkotókat a közép-kelet-európai országok­ból, hogy legyen része a bien- nálénak egy olyan kiállítás is, ami megmutatja, mi történik a grafika nemzetközi ,,mezőnyé­ben”. Ez lehetőséget ad az összevetésre.- Hogyan találtak rá a meg­hívottakra?- Fölkértünk a külföldi or­szágokból egy-egy kurátort, akik jobban ismerik az orszá­gukban dolgozó művészeket, hogy válasszák ki azokat, akik képviselhetik hazájukat a mis­kolci biennálén. Meghívást ka­pott Lengyelország, Románia, Szlovénia, Szlovákia, Horvátor­szág, Jugoszlávia, és ezek az or­szágok delegáltak is művészt. Anyagaik nagyrészt már megérkeztek. Hirdetés történetében az utóbbi pár év­ben bekövetkezett, vagyis azt, hogy ebben a művészeti ágban is új technikák kértek létjogo­sultságot. A xerox-szal már a ’70-es években megjelent az elektrografika, napjainkban pe­dig a számítógépes grafika vilá­gát éljük, ez pedig nyelvezeté­ben, a hagyományos grafikához való viszonyában másféle színt hozott. Ugyanakkor állandó vi­tát is, ami a hagyományos tech­nikákat tisztelő, illetve az új formanyelvet képviselő bírálók között időről időre kialakult, amikor egy-egy teljesítményt összemértek egymással. A két évvel ezelőtti, jubileumi bienná­lén kikristályosodott, hogy ér­demes lenne a hagyományos és az új technikákat a bírálat so­rán külön kezelni. Az ítélet alapja azonban továbbra is a minőség, a szellemi töltet, ami egy képet műalkotássá, művé­szeti produktummá tesz.- Ez azt jelenti, hogy a számító- gépes grafikának a művészeti, mű­vészettörténeti megítélése letisztult? A válogatózsűri március 1-jén ül összeFotó: Bujdos Tibor , MAGYAR , ÁLLAMPAPÍR • A - L EG BIZTO S A B B ■ H Á l' 11. R « .. - r •», .......■ ■■..t : ■ KAMATOZÓ ■ KI NCSTÁRJ EGY" FOLYAMATOSAN JEGYEZHETŐ A fix kamatozású, egyéves futamidejű Kamatozó Kincstárjegy 2002. január 2-ától folyamatosan, kéthetenként ú| sorozat indításával jegyezhető így a Kamatozó Kincstárjegy önnek még kényelmesebb befektetési formát kínál, hiszen bármikor elérhető a Magyai Állam kincstár, a/ OTP Bank, a K«rc<skadulmí és Hnolbank és a OB Bank fiókjaiban, valamim a kijelölt TakflfókszŐvitkezoUiknéf- m Hm m * ■ www állampapír hu magyar állampapír: MOZI Kémjátszma Mohácsi Alida Nem titok, hogy a Kémjátszma című leg­újabb amerikai film számos jelenetét egy évvel ezelőtt Budapesten forgatták. Az vi­szont már kevésbé tölt el büszkeséggel, hogy Budapest a filmben Kelet-Berlin, és 1976-ot írunk... No de félre a rossz szájízzel, hiszen mégiscsak itt volt a nagy Róbert Redford és vele a filmes körökben utódjaként emlegetett Brad Pitt. Azonban tévedés azt hinni, hogy a sármőrök két mosoly és egy küldetés között bomba nőket hajkurásznak. A kémjátszma ettől kicsit komolyabb mű­fajt képvisel, teszi ezt egy érdekes történetbe ágyazva. Tóm Bishop-ot (Brad Pitt) a „cserkészt” egy szigorúan titkos küldetése során elfogják Kínában, börtönbe vetik és 24 órán belül kivégzés vár rá. A CLA a kis- ujját sem akarja mozdítani kiszabadításáért, mert fél az esetleges konfliktushelyzettől. Ekkor kerül a képbe a nyugdíjazása előtt álló Náthán Muir, aki - elaltatva a szervezet éberségét - próbál értékes információkat szerezni volt tanítványáról, hogy kisza­badíthassa őt a halál torkából. Muir kihall­gatása közben fokozatosan kibontakozik előt­tünk a múlt: kettejük baráti- és munkakap­csolata, illetve ahogyan ez egy nő miatt mindez megromlik. A film néhol monoton­nak tűnhet, mégis ügyesen fenntartja a fes­zültséget. A Kémjátszma azok tetszését nyer­heti el, akik egy filmtől nem csupán csini­babákat és akciójeleneteket várnak.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom