Észak-Magyarország, 2002. február (58. évfolyam, 27-50. szám)
2002-02-15 / 39. szám
2002. február 15., péntek ÉmK-m&muRSzáG á EM-EXTRA / TEXTILVARÁZS / 15 Textilvarázs Miskolc (ÉM - DK) - Ki ne szeretné lakását minél kedvesebb, szebb textilekkel díszíteni? Az ügyes kezű asszonyok próbálkoznak is, hogy egy-egy játékos függönnyel, szőnyeggel, falvédővel felvidítsák a gyerekszobát, hangulatosabbá tegyék konyhájukat, lakályosabbá az összes helyiséget... De vannak olyan emberek, akik mindezt művészi szinten űzik, s kiállításokon mutatják be szebbnél szebb alkotásaikat: nemezeiket, gyapjúképeiket, „foltvarrott” tárgyaikat. Jelenleg Miskolcon több ilyen kiállítás is van, melyeket megnézve akár ötleteket is meríthetünk lakásunk további díszítéséhez. Mert milyen egyszerűnek tűnik is egy „foltos” kispárna elkészítése, „csak” rá kell még varrni néhány lepkét vagy más kedves figurát. Aki pedig próbálkozik, s rájön, hogy ez mégsem ilyen egyszerű, az akár meg is tanulhatja, hiszen tanfolyamok is indulnak e témakörben. Az oldal összeállításának két fő célja van: gyönyörködtetni és ötleteket adni. Illetve felhívni a figyelmet a tárlatokra: tekintsék meg őket, érdemes. A tárlatnyitón Fotó: Bujdos Tibor Kócszimfóniák Miskolc (ÉM - PJ) - Kiss Gabriella térszobrász többek között fűzfavesszőből, kenderkócból, bogáncsból készíti munkáit, melyekből nemrégiben a miskolci Városi Könyvtár József Attila Fiókkönyvtárában nyílt kiállítás. Az alkotó az egri Eszterházy Károly Főiskola rajz-vizuális szakán végzett, de a szövés technikájával már korábban, miskolci középiskolás évei alatt is ismerkedett. Művei létrehozásának technikája hasonló például a népi szakajtókészítéshez, de motívumaiban nem a népművészeti sablonok jellemzik, hanem sokkal modernebb és elvontabb témákat választ. A Dimenziókapu, a Sejt illetve a Totem és a Lélektartó doboz című művek is ezt a nem kézzel fogható, sejtelmes világot mutatják be. A témák modernségével szemben a színvilág és az alapformák egyszerűsége a jellemző. Szűrt világú, egységes, izgalmas látásmódra utalnak a szobrok. Nem harsány színekkel dolgozik, hanem az alapanyagok természetes színvilágánál marad. Ezek az anyagok többek között a fűzfavessző, a kenderkóc, a bogáncs és elsősorban a cukorspárga. Felhasználásukkal szolid, szinte szemérmesen egyszerű, de mégis érdekes, rendhagyó formák születnek Kiss Gabriella kezei alatt. Korábban már több miskolci Téli Tárlaton is láthatóak voltak a művész munkái, idén pedig a salgótarjáni Tavaszi Tárlaton is megismerheti alkotásait a közönség. A József Attila Fiókkönyvtárban rendezett kiállítást az érdeklődők február 28-ig tekinthetik meg minden hétköznap délelőtt 11 és este 7 óra között. Tüskék helyett fésűk. Jártunkbankeltünkben sok kedves, szellemes tárgyra csodálkozhatunk rá, s akár ötletet is meríthetünk belőlük. Ezt a fésűtartó sünit a miskolci Szent Miklós Óvodában fényképeztük le. Fotó: Dobos Klára „Szarvasnyomon, griffek útján” a nemezzel Kaszás Ákos tárlata február 28-ig tekinthető meg Miskolc (ÉM) - A nemez, ez az ősi textilféleség visszavisz bennünket a természethez - vallja Kaszás Ákos nemezkészítő népi iparművész, akinek alkotásaiból a miskolci Mini Galériában látható kiállítás.- Modern világunkban egyre kevesebb lehetősége van az embernek a természettel, a természetes anyagokkal való találkozásra. Ezért fontosnak tartom, hogy az általam készített tárgyak használhatóak legyenek a mindennapi életben is. Főképp süvegeket, tarsolyt, tarisznyákat, falvédőt, szőnyeget, papucsot készítek nemezből, s ezek mindegyike elsősorban használati tárgyként funkcionál - mondja Kaszás Ákos, aki szerint már az anyag tisztasága, melegsége rádöbbenti viselőjét, használóját arra, hogy az ember is része a természetnek, a teremtett világnak.- A nemez teremtő munka eredménye, alapanyagához, a gyapjúhoz az állat megölése nélkül juthatunk hozzá, okosan kihasználva a természet adta lehetőségeket - hangsúlyozza az alkotó. - Aki tudja a nemez történetét, az ázsiai népeknél (mongol, török stb.) betöltött szerepét, az ismeri a természeti népek bölcs egyszei'űségét is. Mai fogyasztói társadalmunktól távol áll az a gyakorlat, amit ezen ázsiai népeknél tapasztalunk, s minden bizonnyal a honfoglaló eleinknél is jellemző volt: a régi, viseltes, foszlott takarót, jurtalapot szétfejtés után újra feldolgozták egy új, készülő használati tárgyhoz. Hitük szerint ezáltal az új anyagba költözött a régi tárgy ereje, lelke. Mert hiszen a nemez lelkes anyag. Ebből a gyakorlatból láthatjuk, hogy becsülete volt az alkotó munkának, a megalkotott tárgynak, kötődtek hozzá az emberek, a múltat, múltjukat többek között így idézték fel időről időre. Fotó: Vajda János S természetesen a mintavilágnak, az ornamentikának is fontos szerepe volt a hagyományokhoz való kötődésben. Az lenne jó, ha ezt a szemléletmódot tudná elsajátítani mindenki, aki kapcsolatba kerül a nemezzel, akár készítőjeként, akár használójaként. Jurkó László iparművész textilt és álmokat sző Fotó: Végh Csaba Miskolc (ÉM - MAL) - Széphalmi Jurkó László már gyermekkorában megtanulta édesanyjától a szövés, fonás fortélyait. De a textil mellett álmokat is szőtt: azt, hogy egyszer iparművész lesz. A közeljövőben lehet, hogy képeit egy híres holland múzeumban állítják ki. Széphalmi Jurkó László iparművész gyapjúval dolgozik, keze alatt a képek fákká, dombokká, vízeséssé, egyszóval tájképpé formálódnak. Életében központi szerep jut a természetnek, a harmóniának, a hűnek és a szeretetnek.- Képeimmel szeretném elérni, hogy a finomság, kedvesség, a szeretet, ami a családomtól felém árad, az tőlem is áramoljon tovább, mert a szere te tre nagy szükség van - fűzi hozzá Jurkó László. Jurkó László és alkotása Számos textilkiállítása volt már határon innen, köztük Miskolcon, és azon túl: Milánóban, Tokióban és Amerikában. A 2001-es év is sikert és elismerést hozott számára, hiszen a művész textilképeivel egyetlen emberként képviselte Borsod megyét, a franciaországi MAGYarart programsorozat keretében tartott sokszínű, a magyar kultúráról átfogó képet adó rendezvényen. A franciaországi kiállítás után jött a lehetőség, hogy Hollandiában állítson ki. A művész vallását a diósgyőri katolikus egyházban gyakorolja, amely testvér- kapcsolatban van a hollandiai Tilburg Egyházközséggel.- Az ottaniak fantáziát láttak a munkáimban és úgy vélték, mind technikájában, mind stílusában illeszkedne a tilburgi textilgyárban helyet kapott múzeumba. Ez nagy megtiszteltetés nekem, hiszen ebben a gyárban készülnek azok a különleges szövetek, melyek a holland királyi család rezidenciáját díszítik. A kiállítás szervezési része még folyamatban van, de ha sikerül, akkor azokról a híres falakról hamarosan az én gyapjúképeim köszönnek majd vissza - mondta végezetül a művész. KÉPTÁR: FOLTVARRÓK Az Ingeken Is szép a „rátét" A patchwork (foltvarrás) a világ egyik legrégebbi kézimunkája, „gyökere” a szükség, az apró, maradék textildarabok felhasználási kényszere, ezt fejlesztették ügyes kezű emberék egyfajta művészetté. A folt- mozaik-varrás valószínűleg Kínából, a selyem hazájából ered. Amerikában máig ez a legelterjedtebb és legnépszerűbb kézimunka, rengeteg klub és egyesület alakult ott, könyvkiadóik, folyóirataik, múzeumaik vannak. Magyarországon 1989- ben alakult meg a Magyar Foltvarró Céh, azzal a céllal, hogy visszahozza azt a szellemet, amely korunkban kihalóban van: a kézimunka becsületét, megbecsülését, tapasztalatátadását, a minőségre és igényességre való törekvést. Nekik is köszönhető, hogy nálunk is egyre több kiállításon mutatkozhatnak meg a foltvarrást hobbiszerűen űzők - legutóbb például a mezőkövesdiek a miskolci ifjúsági házban (remélhetőleg sok kedves ötletet adó képeink itt készültek). Az ifjúsági házban egyébként minden hónap első hétfőjén délután 5-től 7-ig találkoznak a Szinva-parti öltögetők, akik szintén foglalkoznak foltvarrással is, március 11- től pedig 30 órás tanfolyamon ismerkedhetnek itt a patchwork titka iránt érdeklődők. Fotók: Dobos Klára„Gyerekbarátok" Lepke szállt a párnára Delfinek a falon Karácsonyi díszítés
