Észak-Magyarország, 2002. február (58. évfolyam, 27-50. szám)

2002-02-08 / 33. szám

2002. február 8., péntek KULTÚRA / HIRDETÉS / 5 • ií hMí# HÍRCSOKOR 0 Lármafás farsang. A Lármafa együt­tes farsangi műsorát hallgathatják meg az érdeklődők ma délelőtt 10 órától a II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtárban. 0 Régiónk értékei. Régiónk kulturális és turisztikai értékei címmel nyílik kiállítás február 14-én délelőtt háromnegyed 10- kor Miskolcon, a Megyháza Galériájában. MOZI A Gyűrűk ura MohAcsi Alida Úgy tűnik, manap­ság mindenből mánia születik, melynek duz­zasztásában óriási sze­repet játszik a reklám és marketing. Az utób­bi idők két nagyágyú­ja a Harry Potter és a Gyűrűk ura hatalmas sikereket ért el és „mánia” szempontjából is fej fej mellett ha­lad mindkét alkotás. A Gyűrű szövetségét az első négy nap alatt 160 ezren látták a hazai mozikban. A film az egész világot el­kápráztatta, Amerikában az első négy hét­ben a népszerűségi listák csúcsán állt és mintegy 228 millió dollárért váltottak rá je­gyet. Díjak terén sem panaszkodhat, hiszen nemrégiben a Beverly Hillsben megrende­zett Amerikai Filmintézet 2002. évi több­szörös díjazottja lett, digitális effektusok és látványterv kategóriában. A pszichológusok szerint az ilyen jellegű produkciók népszerűsége azért ölthet ekko­ra méreteket, mert a gyerekek imádják az olyan történeteket, melyekben a valóság és a varázslat keveredik. De a kicsik mellett a felnőttek is nagy izgalommal várták a pre­miert. A sci-fi atyjának, Tolkiennek a regé­nye alapján vászonra vitt film egyszerre va­rázslatos és monumentális. Az apró hobbi­tok, a szépséges tündék, a lovagok, törpök és varázslók világában szinte eltűnik az idő, és a nemes szívű Zsákos Frodó veszélyek­kel övezett útja teljesen magával ragad min­ket, nézőket. Amikor az utolsó filmkocka is lepereg, már alig várjuk a jövő évi foly­tatást. A türelmetlenebbek pedig addig is, az eredeti regény olvasásával csillapíthat­ják kíváncsiságukat. Harry Potter Dobos Klára Könyv, könyv, könyv! Ritkán történik meg ugyanis, hogy egy jó könyvből jobb film sikeredne, s ezt az „alaptételt” a Harry Potter és a bölcsek köve című mozi sem vál­toztatta meg. Egyes vélemények szerint „A gyűrűk ura” könyvbarátainak szívéhez sike­rült közel kerülni a filmvásznon történtek­nek, s tény, hogy a Harry Potter is korrek­ten „megcsinált” alkotás, de semmi több. A könyvnek gyakorlatilag csak gyenge cselek­ményvázlata. A látvány meg hiába próbál könyvhű lenni, alulmarad az olvasó szaba­don szárnyaló fantáziájával szemben. Mégsem mondom, hogy ez rossz film. Egyes jelenetei nagyon ügyesen megcsinál­tak (lásd kviddics vagy bagolyposta stb.), s ráadásul hatalmas eredmény, hogy nem lett belőle vad horror (lehetett volna!), Chris Columbus rendező alázattal közeledett az eredeti műhöz. A szereplők jók, a gyerekek szépen teljesítik a tőlük elvártakat, de (hogy ifjúságom idézzem) egyik sem „egy” Kovács Krisztián, aki gyermeki bájával formált fel­nőtteknek is példát adóan szerepeket. Akárhogy keressük, nem találjuk meg a filmben azt a pluszt, amiért érdemes volt megcsinálni -, bár nézhető, s unalmasnak sem mondható. De mégis jobb lenne, ha itt abba is maradna a (film)sorozat. A könyvet - és egye fene, ezt az egy! filmet - továbbra is jó szívvel ajánlom mindenkinek. (A mar­ketingkörítésnek persze nem kell bedőlni!) „Telt ház” a Kossuthban Fotó: Dobos Klára A filmeket folyamatosan vetítik a Multiplexek, a Kossuth moziban áprilisban kerülnek űjra műsorra. Bővebb információ a filmekről a www.mozlnet.hu Interneteimen. Magánhő, avagy egy életmű jelen pillanata Méhes László Miskolc (ÉM) - A tévedés kockázata nélkül feLugossy László három évtizedes élet­művét lehetetlen néhány mondatban összefoglalni. Kiállításokra, filmekre, ze­nékre lehet ugyan utalni, de mindez csupán egyetlen képet villant fel a képzőművészről. Hasonlóképpen ahhoz a Ma­gánhó címet viselő kiállítás­hoz, ami jelenleg is látható a Miskolci Galériában.- A Magánhő című az első ön­álló kiállítása a Miskolci Galé­riában, mióta ezen a vidéken, ■konkrétan Sárospatakon él. Ha­tással volt/van gondolataira a hely szelleme?- Sárospatakon elég korán rá­találtam egy társaságra, amely befogadott. Mert igaz ugyan, hogy az alkotómunkában a ma­gánynak megvan a szerepe, de az ember szereti megosztani a gondolatait másokkal. Hiszen a művészettel az alkotó a környe­zetére, a társadalomra valami­lyen módon „válaszolni” akar.- A tái'latot megnyitó Várnagy Tibor képzőművész egy korosz­tály mestereként emlegette. Olyan emberként, akinek személyisége meghatározó volt a mai magyar művészeti életre...- A Vajda Lajos Stúdióhoz kö­tődően az 1980-as években sok mindent nagyon koncentráltan csináltunk, ami nem egy kortár­sunknak ösztönzést adott. Kép­zőművészeti és zenei kifejezé­sünkkel fölszabadítottuk az ak­kori művészeti életet, a hozzáál­lást. Annak örülök, hogy van egy korszak, ma már akár divat­nak is felfogható, ami nem halt el tiszavirág módjára. Lényegibb dolgokat érintettünk, ezért fenn­maradhatott. A tárlatnyitón- Akad egyébként a művészet­ben, akit mesterének tart?- Autodidakta művész vagyok, de sok „mesterem” volt a képző­művészet nagyjai közül, Tóth Menyhérttől kezdve Vajda Lajosig, Csontvárytól Marcel Duchamp-ig. Egyéniségek, akik valamilyen fon­tos és lényegi érzetet adtak, ami­ből én is ihletet meríthettem.- Életművét a sokoldalúság jel­lemzi, hiszen a képzőművészet mellett számos társmüvészeti ág­gal is foglalkozik. Hangsúlyosabb ezek közül valamelyik?- A képzőművészetre ma már sokkal nagyobb súlyt fektetek, mint a zenére. Bár igénylem, hogy barátaimmal zenét készít­sek, de azt már nem, hogy zene­kar tagja legyek és koncerten lépjek föl. A szövegírás is a hát­térbe szorult, noha érdekel az írás és a filmezés is. Mivel ez utóbbi pénz- és technikaigénye- sebb, csak akkor foglalkozom ve­le, ha lehetőségem adódik rá.- Amikor megrendeznek egy kiállítást, a befogadó számára úgy tűnhet, mintha ez a tény be­fejezettnek nyilvánítana egy alko­tói folyamatot. A Magánhővel le­zárult egy feLugossy-korszak?- Az a fajta monokronitás, amit a Magánhő című kiállítás képein a földszínek és a réz je­lent, újabb képalkotási techni­kákat nyitott meg. A tárlaton ennek jelei már megmutatkoz­tak az átlátszó képekkel, ame­lyek a televízióval voltak össze­kötve, vagy a test nélküli zon­gorákkal és az üvegre írt sza­vakkal. Ezeket a fényáteresztő, plasztikusabb jellegű munkákat próbálom most megformálni táblakép formájában és instal­lációban. Most kezdenek kiala­kulni bennem az ezekhez járu­ló színek, ilyen például az ezüst.- A fémszínek folyamatát, a réz után az ezüstöt említve lehet­séges, hogy eljön egyszer az „Aranykor” is?- Ha az arany az élet minősé­gére és tartalmára vonatkozik -, nem tudom. Amíg fiatal az em­ber, addig jobban érzi a világot, de ahogy múlik az idő, ezek az érzetek egyre kínosabbak lesz­nek. Megnyugvás, némi bölcses­ség váltja fel a markáns vágyat, amivel beláthatja, mi az élet lé­nyege, és jobban szembe mer nézni azzal, hogy van, létezik. NÉVJEGY feLugossy László- 1947-ben született Kecskeméten, 1995-től Sárospatakon él- a kortárs magyar művészeti életben 1968 óta vesz részt, tagja a szentendrei Vajda Lajos Stúdiónak, a Képzőművészek Országos Egyesületének és a Magyar Alkotóművészek Egye­sületének- a képzőművészet mellett irodalommal (könyve: Ataviszti- kus levelek 1993.), filmezéssel (filmjei: Önuralom 1988.; Neoszarvasbika 1992.; Ádám, Éva & Joe 1993.; Tabula Rasa 2001.), zenével (1986-ig tagja az A. E. Bizottság zenekar­nak) és performance-szal is foglalkozik- 1990-ben Munkácsy-dijat kapott „Testvéri harmónia” a hangversenyen Bócz Sándor Miskolc (ÉM) - A szokat­lan műsor-összeállítást a Sze­zonbérlet 5. hangversenyén közreműködő művészek in­dokolták. A Jávorkai testvé­rek a Bécsi Akadémián töké­letesítik művészetüket, Sán­dor hegedűművész, Ádám gordonkaművész. Csajkovsz­kij és Paganini műveit, majd Brahms Kettősversenyét szó­laltatták meg a Miskolci Szimfonikus Zenekar közre­működésével a hét elején. Csajkovszkij életművében a gordonkaversenyt a Rokoko va­riáció pótolja. Gyakran hallható ez a mű, ami köszönhető a va­riációk sokszínűségének, hol szentimentális, hol virtuóz vál­tozatainak. Jávorkai Ádám hangszei’tudása, műismerete fö­lényes és biztonságos. Állítható ez akkor is, ha az apró hibák kö­zött az intonációs zavarok is fel­lelhetők. A lassú változatok pu­ha melegséggel, eleganciával szó­laltak meg, a VII. variáció (Allagro vivő) lehengerlő volt. A kamaraméretű zenekar nagysze­rűen segítette a szólistát, érzéke­nyen, pontosan kísérték. Az egyes variációk színei, karakte­rei és tempói kifejezték ennek a műnek az érzelmi gazdagságát. Majd színre lépett Jávorkai Sándor, aki Paganini: h-moll he­gedűversenyét adta elő. Pagani­ni műveinek megszólaltatása máig gondot okoz az előadómű­vészeknek. Technikai újdonsá­gait felsorolni is nehéz, van ben­ne „ugratott vonó”, trilla, egyide­jű vonósjáték és balkéz-pizzica­to, kettősfogású üveghangok stb. A fiatal művész mindezeket bra­vúros könnyedséggel oldja meg. Technikailag győzi a feladatot, ugyanakkor gazdag színvilágot varázsol elő hangszeréből. Mégis a hangminősége néha azt sugall­ja a hallgatónak, hogy győzi, de nem győzi le Paganinit. Sokszor hallhatóvá válnak a hangok „háttérzajai”. Érdekes a szerző „zenekar kezelése” is. Miközben létszámuk megnövekedett a Csaj- kovszkij-műhöz képest, jelentő­ségük szinte az „óriási gitár” szerepére korlátozódott. Ezt a feladatot viszont nagyszerűen látták el, egy pillanatra nem „fedve”, nem „takarva” el a szó­listát. A népszerű La campanel- la-tétel kivitelezése nemcsak könnyed és csilingelő volt, ha­nem már-már látványosan vir­tuóz is. Egyszerre csodáltuk Jávorkai Sándor játékát és ámul­tunk azon a titokzatos, zseni Pa­ganinin, aki előzmények nélkül megteremtette a romantika kez­detén a hegedúvirtuozitást. Pedig az igazi csoda a II. rész­ben történt. Ez a két fiatalember Brahms: Kettősversenyének szó­listájaként igazán emlékezeteset produkált. A virtuozitás magas­latairól Brahms zenéjének mély­ségeibe ereszkedtek. Produkció­juk együtt a Miskolci Szimfoni­kus Zenekarral érett és kidolgo­zott volt. Ami azért ritkaság, mert ez a mű találkozási alka­lom két előadóművész számára, itt viszont két testvér muzsikált együtt, akik ismerik egymást, egyformán értelmezik és érzik ennek a műnek férfias szenvedé­lyét, szólamainak bonyolult szö­vevényét, azonos a tónusuk, egy­formán gondolkodnak Brahms zenéjéről. Kovács László kitű­nően irányította az együttest és úgy tartotta együtt a zenekart a szólistákkal, hogy Brahms zenei zsenialitása érvényre juthatott. A ráadásmű is meglepetést tar­togatott. Handel: Passacaglia átiratát játszották a Jávorkai fiúk. Ha létezik harmónia, tech­nikai, érzelmi, hangszerkezelési értelemben, akkor részesei vol­tunk a testvéri harmóniának. EGYHÁZI HÍREK 0 Jótékonysági bál. A Ke­resztény Szellemű Nevelé­sért Alapítvány a Szent Mik­lós Óvoda javára (tornater­mének felszereléséhez) jóté­konysági bált rendez február 9-én, szombaton este 7 órá­tól Miskolcon a Rónai Műve­lődési Központ ebédlőjében. 0 Unitárius istentisztelet. Unitárius istentiszteletet tartanak február 10-én dél­előtt fél 12-től a diósgyőri evangélikus templomban. 0 Díszdoktor püspök. A Miskolci Bölcsész Egyesület Nagy Lajos Király magáne­gyetemének elnöksége feb­ruár 13-án délután 2 órakor díszdoktorrá avatja Dr. He­gedűs Lóránt református püspököt a Miskolc, Vasgyá­ri út 18. Oktatási Épületben. 0 János jelenései. János apostol mennyei jelenések­ről szóló könyve címmel tart előadást Szántai Lajos feb­ruár 14-én délután 5 órá­tól Miskolcon a Jőkai-lakó- telepi Malomban. Hétfőn: Mesterbérlet Miskolc (ÉM) - A Miskolci Szimfonikus Zenekar soron kö­vetkező Mesterbérlet hangver­senyét február 11-én este fél 8- tól tartja a Miskolci Nemzeti Színházban. A koncerten We­ben Oberon-nyitánya és Saint- Saens: a-moll csellóversenye mellett Schumann: II. C-dúr szimfóniája csendül fel. Az est dirigense Kovács László, a csel­lóversenyt Fenyő László tolmá­csolásában hallgathatja meg a közönség. A koncertre - melyről a Ma­gyar Televízió és a Magyar Rá­dió felvételt készít - korlátozott számban még kaphatók jegyek a Filharmónia irodájában (Mis­kolc, Kossuth u. 4.). A felvétel miatt kérik a közönséget, hogy érkezzenek pontosan, mert elő­adás közben nincs lehetőség a helyek elfoglalására. Hirdetés '--------------------------------------------------------------------------------------------------------------­Áprilisi árverésünk katalógusára ^ 1 címlapképet keresünk neves magvar festőtél! c Az árverésre felveszünk festményeket magyar és külföldi festéktől: pl. Aba Novák Vilmos, Csók István, Glatz Oszkár, Ferenczy Károly, Fényes Adolf, Kádár Béla, Koszta József, Ligeti Antal, Mednyánszky László, Rippl Rónai József, Telepy Károly, Vaszarv János, valamint a nagybányai és a modern festészet kiemelkedő alkotásait, szép ezüsttárgyakat, szobrokat és különleges dísztárgyakat. Felvétel: február 25*ig. « Villás Galéria, Debrecen, Bem tér 2. Tel.: 52/456-600 s \Q \QsQ\Q\Q \Q 'd 'ö''

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom