Észak-Magyarország, 2002. január (58. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-31 / 26. szám

2002. január 31., csütörtök tsm­KULTÚRA / HITÉLET / 6 HÍRCSOKOR 0 Új Holnap a „teraszon”. A Terasz.hu webmagazin Irodalmi Szekciójának (http://www.terasz.hu) e heti naplóírói a Miskolci Galéria gondozásában megjele­nő' Új Holnap művészeti, irodalmi, társa­dalmi folyóirat szerzői: Kupcsik Lidi, Gánóczy György és Fecske Csaba. 0 Régi slágerek - élőben. A Banquet együttes lép fel február 2-án, szomba­ton este 7 órától a miskolci Vörösmarty Művelődési Házban. A vendégeket a 60- as, 70-es évek zenéi mellett sok meg­lepetés is várja. 0 BAMM-alkotások. A „Beszterczey” Alapfokú Művészeti Magániskola ózdi tagiskolája tanárainak és diákjainak al­kotásaiból nyílt - február 15-ig megte­kinthető - kiállítás tegnap az ózdi Álta­lános Művelődési Központ galériájában. TÉKA A könyvtárak városa Fehér József E most megjelent ízléses kiállítású, te­kintélyes, 312 oldal terjedelmű, gazdag tar­talmú kötetnek van egy jövőbe mutató mű­velődéstörténeti értéke. Talán furcsa vagy szokatlan ilyet mondani. Értékeket a múlt­ban szokás keresni. Mégis: ahogy ez a Té­ka - vigyázat, nem túlzók! - kincstartógyűj- temény-számba veszi Sárospatak összes könyvtárát a legértékesebb kollégiumi gyűj­teménytől a múzeumi és felekezeti könyv­tárakon át a legkisebb iskolai könyvtárig, áttekinti a segédgyűjteményeket: adattára­kat, kézirattárakat, nyomdákat, térképtára­kat stb., s mindezt történetiségükben teszi, leírván mai állapotukat, felszereltségüket, lehetőségeiket - az kordokumentum a je­lenben, s még inkább az lesz a jövőben. Kü­lönösen fontos ez, amikor a műveltségszer­zés évszázados (évezredes) szokásai megvál­toznak, amikor az emberi civilizáció „lé­pést vált”, azaz a hagyományos kultúrahor­dozó eszközök - úgy tűnik - gyökeresen átalakulnak, a globalizációval megtörténik az információrobbanás, a számítógép elural­ja az embert. Üzenet lesz ez a könyv a jö­vőbe, mely hirdetni fogja, milyen volt em­beri arcunk a harmadik ezredfordulón a sá­rospataki könyvkultúrán keresztül. A kötet sok - a szó szoros értelmében vett - izgalmas történetet is őriz. Könyvsorsokat nyomoz, hányattatásokat, tragikus és felemelő történelmi időszakokat tükröz egé­szen a kezdetektől a sorsfordulókon át, pél­dául a könyvek orosz fogságba kerüléséig. Hatalmas segédanyag ez a könyv minden­kinek: diákoknak, kutatóknak, tudomány- történészeknek, egyetemi hallgatóknak, egy­szerű tárgykeresőknek. Rengeteg időt, fá­radságot, céltalan keresgélést, haszontalan tájékozódást takaríthat meg vele a legkülön­bözőbb célokkal búvárkodó kutató. (Pataki Téka Sárospatak, a könyvtárak városa. A Zrínyi Ilona Városi Könyvtár kiadványai 2. Sorozatszerkesztő: Halász Magdolna. Felelős szerkesztő: Kiss Endre József Sárospatak, 2001.) EGYHÁZI HÍREK * ­0 Imádkozó KÉSZ. A Keresztény Értel­miségiek Szövetsége Rőzsafüzér imaórá­ra várja a híveket február 2-án, szomba­ton délután 5 órára a miskolci Szent An- na-templomba. A rózsafüzér elimádkozá- sa előtt Alakszainé dr. Oláh Annamária, Miskolc alpolgármestere tart elmélkedést. 0 Református találkozók. A Református Presbiteri Szövetség holnap tartja országos elnökségi ülését Budapesten. Berekfürdőn pedig február 3-4-én a Kárpát-medence re­formátus egyházi vezetői találkoznak. 0 Lelki nap. A Hajdúdorogi Egyházme­gye és a Miskolci Exarchátus hitoktatói bizottsága lelki napra hívja a régió hit­oktatóit és családtagjaikat február 2-án a miskolci avasdéli templomba. A prog­ram délelőtt 10 órakor liturgiával, gyer­tyaszenteléssel kezdődik. 0 Gyertyaszentelés és Balázs-áldás. Urunk bemutatásának ünnepe, Gyertya­szentelő Boldogasszony lesz február 2- án, szombaton, míg vasárnap Szent Ba­lázs püspök emléknapja, minden szent­mise után Balázs-áldással. A perselye- zés e vasárnap a katolikus iskolák ja­vára történik. Apagyilkos, anyagyilkos, gyilkos Költés Roberto Zucco című drámájának felolvasásával folytatódott a drámaszemle Bujdos Attila Miskolc (ÉM) - Az élet kis- szerűségének és a kilátásta- lanságnak a drámája Ber- nard-Marie Költés Roberto Zucco című darabja: ha el is jut az ember a fontos kérdé­sek megfogalmazásáig, vagy nem találja hozzájuk a vála­szokat, vagy tévutakra jut. Roberto Zucco bűnöző. Apagyil­kos, anyagyilkos, rendőrgyilkos, gyerekgyilkos, gyilkos - ez az ön­meghatározása, és a sorrendnek is biztosan jelentősége lehet: vé­gül is nincsenek fokozatok - az ölés: az ölés, a legősibb tilalom megszegése. Az ilyen kijelentés­nek persze csak az olyan világban van értelme, ahol lehet mihez vi­szonyítani. Költés szerint a világ nem viszonyítási alap. Torz: lakói készek ugyan töprengeni a bűn természetén - hogy a gondolat, vagy a tett van-e előbb, s hogy mi különbözteti meg a bűnözőket a többiektől, milyen alakban ragad­ható meg a bűn -, de ha úgy adó­dik, inkább a gyilkoshoz húznak. Másrészt a bűn is esetleges: kifür­készhetetlen, hogy kivel történik meg. Költés ebbe a közhelyes vi­lágba helyezi hősét, akinek nem csak gyilkos volta miatt nem ad­ja meg az odatartozás lehetőségét: értelmetlenné teszi számára a ha­A címszerepben: Lukács Gábor gyományos értelmezési tartomá­nyokat. Például a gyilkos-áldozat viszonyt: „én nem gonoszságból ölöm meg a másik állatot, csak azért taposom el, mert nem ve­szem észre - veti el az álszentnek, kilátástalannak tetsző világgal va­ló leszámolás lehetőségét. Az aka­ratnak másként sem tulajdonit je­lentőséget: hiába szeretne észre­vétlen maradni Zucco, mindig út­ban van. És hiába ébred rá, hogy a börtönből nem a falakon át ve­Fotő: Éder Vera zet a kiút (mert a falak mögött újabb falak sorakoznak), hanem fölfelé. A Nap felé sincs menekvés ebben a szép szürrealista képben - lezuhan. Kicsoda Roberto Zucco? Gyil­kos, titkosügynök, diák - aminek éppen mondja magát? Szabályke­rülő, a lehetséges sorsok elől me­nekülő embernek lássuk? És micsoda a Roberto Zucco? A pusztítás személyes drámája, vagy a szembehelyezkedés, az ön­törvényű élet kilátástalanságának parabolája? Talán mindegyik. Talán az előadásnak kellene hoz­zásegítenie a válaszhoz. De a mis­kolci felolvasás rendezője, Fehér György nem akar erre válaszolni. Akár ha némafilmet játszó mo­ziban ülnénk - a rendező ezzel is a felolvasószínházi műfaj kezdet­legességeire utal. Selmeczi György végigzongorázza az előadást: a fu­tamok hol kiegészítik, hol színe­zik, magyarázzák a cselekményt, miközben a nézők számára látha­tatlan feliratokat felolvassák a szí­nészek. Csak árnyékokat látunk: tág teret hagy a rendezés a kép­zeletnek. Egymáshoz koccannak a mondatok, él a szöveg, ami fölé villanásnyi időre kiváló kamara­alakítások ágaskodnak. Csapó Já­nos metróban ülő öregembere, amint retteg az eltűnéstől, hogy esetleg semmilyennek sem látja majd a világ, s a semmi részeként lesz kénytelen keresni az eltűnt időt. Máhr Ági színészhangból épített - inkább tragikus, mint ko­mikus - karaktere, Ophelia, aki az őrület pillanatában képes ugyan felismerni és kimondani az igazságot: a világ mocskos, de csak tudata határain belül tudja ezt megokolni: a hímek mocska miatt. Tari Teri pillantása: a fél­recsúszott életben is büszke lény néz így, vállalva a rámért sorsot. És a címszereplő, Lukács Gábor zuhanása: a bukás megértése. Miskolcon is láthatunk majd filmszemlés filmeket Budapest, Miskolc (ÉM - DK)- A 33. Magyar Filmszemle ma ve­szi kezdetét Budapesten. A nyitó ünnepségen adják át az Életmű-dí­jakat, majd Jankovics Marcell: Ének a csodaszarvasról című ani­mációs alkotását vetítik a Corvin Budapest Filmpalotában. A feb­ruár 5-én díjkiosztással záruló szemlén 30 játékfilm, 16 kisjáték- film és 35 dokumentumfilm koc­kái peregnek. Többek között lát­hatják az érdeklődők feLugossy László és Szirtes János Tabula rasa című alkotását, amelynek el­ső közönség előtti vetítését néhány nappal ezelőtt, feLugossy László miskolci tárlatnyitóján tartották. Február 4-én, délután 2 órától a Corvinban pedig az Apáink pere című filmet vetítik, melynek egy jelenetét október 23-án a Miskolci Egyetemen forgatták. A miskolciak - már ha nem utaznak fel a fővárosba - a film­szemlét követően a Kossuth mozi­ban tekinthetnek majd meg né­hányat az alkotások közül. Láthat­ják például Jankovics Marcell új rajzfilmjét február 20-án este fél 7- től, ahol jelen lesz a rendező és a film számos alkotója. A február 22-vel kezdődő hétvégén pedig hat nagyjátékfilm, két kétórás doku- mentumfilm-összeállítás és egy kisfilm-összeállítás kerül majd be­mutatásra, s a vetítések végén itt is lesz majd közönségtalálkozó. Eszik A filmszemléről további információk a www.boon.hu/internet címen Készül az „Apáink pere” Fotó: Ádám János Magyarság és ortodoxia Hirdetés Miskolc (ÉM - PJ) - Ma­gyarság és ortodoxia - ezer esztendő címmel a magyar történetkutatás egyik adós­ságát pótló reprezentatív kiadvány jelent meg a mil­lennium alkalmából. Az or­szágos bemutató első vidéki állomásaként tegnap a mis­kolci közönség találkozha­tott a művel. Miskolc város a könyv kiadá­sát jelentősen támogatta éppú­gy mint a Miskolci Ortodox Imrényi Tibor Fotó: Farkas Maya Múzeumért Alapítvány, így mondhatni a bemutatóval „ha­zatért” a kötet, amelynek tar­talmában és képanyagában ter­mészetesen a város e témájú ér­tékei is szerepelnek. Görög katolikus illetve görögkeleti vallású írók és fordítók, időseb­bek és fiatalok, papok és vilá­gi hívők egyaránt alkotják a könyv szerzői közösségét. Közü­lük Imrényi Tibor szerkesztő mutatta be a kiadványt Dr. Utry Attila kiadóval közösen. A magyar ortodoxia történelmi útjáról, Krisztust követő szent­jeiről, szent helyeiről szól a könyv, melynek első fele az apostolok, vértanúk és szentek életét, legendáit mutatja be, míg a második részében tanul­mányok, esszék, prédikációk és millenniumi megemlékezés ta­lálható. A műben szereplők so­rába főképp olyan szentek ke­rültek be, akiknek eddig nem igazán jelent meg teljes életraj­za. Nem történelemkönyvet vesz az olvasó a kezébe, hanem a magyar történelem eleddig kevésbé ismert szentjeinek, vértanúinak életrajzát, legen­dáinak részleteit. Már .honfoglaló eleink is ta­lálkoztak az ortodoxiával és a keleti, illetve bizánci liturgiá­val, így a hazánk történelmének szerves részét képező ortodox kultúráról ad teljesebb képet a könyv. Boldog váraljaiak- Örömmel vettem tudomásul, hogy a jelenlegi kormány felis­merte: nemcsak beszélni kell ar­ról, hogy segíteni kell a pálya­kezdő fiatalok lakáshoz jutását, hanem tenni is szükséges érte - mondta Kóczián Gyula, Boldog­kőváralja polgármestere abból az apropóból, hogy az ősi település a Széchenyi-terv segítségével la­kásépítési támogatáshoz jutott.- Nem kis összegről van szó, hiszen harmincegy millió forintot kapott a község, az építkezés összköltsége pedig harminckilenc millió forint - szögezte le Kóczián Gyula. - Ebből négy-lakás ké­szült el, március 18-án adjuk át azokat. Jelenleg a kerítésépítés és az udvarok tereprendezése fo­lyik, mert azt szeretnénk',’ ha tel­jesen készen vehetnék át azok, akiknek az önkormányzat szán­ta. Akik ide beköltözhetnek, már kijelöltük. A lakásokat azoknak szántuk, akik Boldogkőváralján a közért dolgoznak, vagyis azért, hogy az itt élők komfortosabban élhessenek. Komfortosak a laká­sok is, bevezettük a gázt, padló- fűtésesek, kétszobásak. Az ön- kormányzat biztosította telkek egyenként ötszázezer forintba kerültek. Az, hogy Boldogkőváral­ja a pályázaton nyert összeg se­gítségével az eddig meglévő szolgálati lakások mellé újakat építhetett nagy dolog, jelentős mérföldkő a település életében. Hiszen a lakhatási lehetőség megteremtésével szívesebben költözik ide olyan, akinek szaktu­dására szüksége van a község lakóinak a boldog kőváraljai élet­hez és a szebb jövőhöz. A polgármester elmondta, hogy az új lakásokat húsz évig nem lehet elidegeníteni. Hang­súlyozta azt is, örül annak, hogy az általa vezetett település Szik­szóval együtt az első volt a me­gyében, amely pályázott a Szé­chenyi-terv lakásépítési prog­ramjára, felismerve annak jelen­tőségét, lehetőségeit. Kóczián Gyula A számok Önökért beszélnek www.gm.hu

Next

/
Oldalképek
Tartalom