Észak-Magyarország, 2002. január (58. évfolyam, 1-26. szám)
2002-01-29 / 24. szám
2002. január 29., kedd BARLANGÁSZBALESETEK 1996. július 6-11. - A franciaországi ver- cors-i - a világ legmélyebbjeként ismert - Berger-barlangban egy hattagú (négy magyar és két brit) barlangász-expedíció útját mintegy ezer méter mélyen elzárta a térségre zúdult esőzés miatti víztömeg. A 10-én megkezdődött mentési munkálatok során csak négyüket sikerült élve kiszabadítani, az egy magyar és egy brit kutató életét vesztette a balesetben. 1996. szeptember 9. - A solymári Ördöglyuk barlangban eltévedt egy 24 éves amatőr-barlangász. Mintegy 5 órányi megfeszített keresés után élve hozták a felszínre a teljesen kimerült fiatalembert. 1996. december 14. - A balatonedericsi Csodabogyó-barlangban egy tizenhét éves barlangásznő megcsúszott, és egy szűk nyíláson át a mélybe zuhant. A lány az eséskor eltörte a lábát, s az elsősegély után csak másnap tudták kiemelni a szűk hasadék fogságából. 1997. február 20. - A solymári Ördög- lyuk-barlangba szorult egy 17 éves fiú. A tűzoltóságnak még aznap sikerült felhozni a szerencsétlenül járt fiatalembert, akit csupán az öltözete tartott meg egy hosszú, függőleges kürtőben. A barlangász mindkét kezén részleges bénulást szenvedett. 1997. július 9-13. - A Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat tagjai Jósvafőn, a Kossuth-barlang feltérképezésén dolgoztak, amikor egyikük - aki búvárfelszereléssel a mélybe ereszkedett - eltűnt. A barlangászt két nap múlva holtan találták meg egy igen nehezen megközelíthető, vízzel telt szifonban 32 méteres mélységben. A holttestet további kilencvenórás megfeszített munka után sikerült csak kiemelni. 1998. március 1. - A Mátyás-hegyi barlangban egy 14 éves lány barlangtúrázás közben lezuhant és eltörte a lábát. Még aznap kimentették. 1999. február 6. - A budai Ördöglyuknál hasadékba esett és súlyos sérüléseket szenvedett egy fiatal lány, akit a barlangi mentők rövid idő után kimentettek. 1999. március 2. - Életét vesztette egy 31 éves búvár a miskolctapolcai termál- és barlangfürdő kútjának tisztítása közben. A szakértők véleménye szerint: a tapasztalt merülő halálát az oxigénpalack kiürülése, illetve a gyors felszínre jövetel miatt fellépő, úgynevezett keszonbetegség is előidézhette. 1999. augusztus 8. - Barlangászás közben a Várpalota melletti Csengő-barlang 12 méter mély hasadékába zuhant egy 18 éves lány, akit pár óra múlva kimentettek. Az esés következtében több végtagcsontja is eltört. 1999. augusztus 16. - Öt magyar barlangász rekedt az osztrák-olasz határon, egy Nassfeld környéki barlangban, ahol meglepte őket a súlyos esőzés következtében beáramló víz. A helyi barlangi mentők másnap kimentették a bajbajutottakat. 1999. augusztus 17. - Az osztrák-olasz határon fekvő Monté Cavallo (Rosskopf) hegy alatti barlang fogságába esett hat magyar kutató a hirtelen támadt heves esőzés miatt. Végül saját erejükből sikerült a felszínre mászniuk. Az osztrák csendőrség elsősegélyben részesítette a magyar geológusokat. 2001. február 24. - Másfél méternyit zuhant egy amatőr barlangász a Mecsekben, az abaligeti Trió barlang egyik aknájában. A férfi bokatörést, agyrázkódást és mellkasi sérüléseket szenvedett. Az odavezető szűk, kanyargós járat miatt csak órák múlva tudták a felszínre hozni a már elsősegélyben részesített geológust. A Magyar Barlangi Mentőszolgálatnak robbantásokkal kellett kitágítania az üregrendszert. 2001. április 22. - Egy húszéves fiatalember túra közben beszorult a Mátyás-hegyi barlang egyik járatába. A 26 fős barlangi mentőszolgálat négyórás küzdelem után szabadította ki. A férfi könnyebb, zúzó- dásos sérüléseket szenvedett. 2001. június 3. - Gyakorlatozás közben a Bükk-fennsíkon, a Jávorkút melletti Szirén-barlangban kőomlás következtében baleset ért egy 20 éves barlangásznőt. A lábszártörést szenvedett sérültet a barlang bejárati nyílásától mintegy 60 méter távolságból többórás munkával sikerült kimenteni. 2002. január 26. - Eltűnt egy 26 éves kutató-búvár az Aggteleki Nemzeti Parkban található bódvarákói Esztramos barlangban az ismeretlen járatok feltérképezése közben. A víz alatti munka közben ugyanis nem tudott visszatérni a lemerülés helyére, sőt a vezetőkötele is elszakadt. Ezután sikerült kikapaszkodnia a vízből, és egy sziklaüregben várja kimentését. ÉSIAK-MAGYARORSZáGi SZIRÉNA / 8 Robbantással és víztisztítással próbálkoznak Tovább folytatódik a küzdelem a búvár életének megmentésért a Rákóczi-barlangban Tegnap estig eredménytelen volt a keresés Fotó: vajda János Miskolc, Esztramos (ÉM - PT) - A több mint két napja a barlang fogságában lévő budapesti búvár életének megmentésére újabb módszereket vetettek be tegnap a kutatásban résztvevők. Az ország közvéleményének érdeklődését felkeltő barlangi mentés újabb fejleményei a Barlangi Mentők Észak-Magyarországi Egyesülete volt titkárának magánakciójával újabb reménnyel kecsegtet. Szabó Tamás titkár és riasztásvezető érdeklődésünkre ugyanis elmondta, hogy a jelenleg a Dunántúlon élő korábbi tagtársuk a hírekből értesült a történtekről. Munkahelyén olyan vegyszerrel és anyagokkal is dolgoznak, amivel a szennyezett vizet meg lehet tisztítani. A lebegő mikroszemcséket magához vonzza a szer, ami leülepedik a fenéken. Ezért a hír hallatán azonnal telefonált, felajánlotta segítségét és 25 kilogramm anyaggal a barlanghoz jött. Tegnap este bekeverték a szert és hordókban a kutatandó területre vitték. Ott terítve az anyagot próbálnak átlátható vizet elérni. Saccolt távolság A másik közeledési irány az a sziklarés lehet, amelyen keresztül hangkontaktusban állnak a bajbajutott fiatalemberrel. Előbb légkalapáccsal kezdték meg egy lyuk fúrását, mert mindenképpen meleg ételt szeretnének valahogy bejuttatni a feltételezett üregbe. A legnagyobb veszélyforrás, a kihűlés ugyanis még nem múlt el. A kürtő fogságában levegő, és víz van, de a hőmérséklet csupán tíz fok körüli. A búvár pedig ötven órája nem lazulhatott el, nem aludt. Megpróbálják folyamatosan ébren tartani. Egészségi állapotát társai jónak mondják, de a fizika törvényeit sem lehet a végsőkig legyőzni. Mozgás nélkül az emberi szervezet nem termel megfelelő hőmennyiséget. A búvárruha szigetelő hatása nagyon jó, de nem tudni, meddig képes a kívánt testhőmérséklet megtartására. Demeter Tamás bányamentő a helyszíni tapasztalatok alapján másképp becsülte meg a sziklatömbön túli üregtávolságot. A bányában a hang akár ötszáz méterről is meghallható - mondta. A jelenlegi esetben azt tudni lehet, hogy az üregben rekedt búvár a mentőcsapat fényét nem látja. Ebből az következik, hogy nem feltétlenül egyenes vonalban kellene haladni a lyukfúrással. A repedés bármelyik irányba haladhat, tehát nem lehet egyértelműen meghatározni a fúrás irányát. A barlangban látottak alapján a barlangi mentőkkel ellentétben a távolságot nem csupán 5-6, hanem legalább tíz méterre, vagy annál messzebbre saccolja. Mikrorobbantások A barlangi mentők azonban nem tettek le a lyukfúrásról. Hétfőn este egy bányarobbantő érkezett a helyszínre, akinek az a feladata, hogy mikrorobbantás- sal próbáljon gyorsítani az üregképzésen. Lyukakat fúrnak a sziklába és az abba helyezett kisebb töltetekkel, gyutaccsal igyekeznek előre haladni a sziklafalban. Nagyobb robbantásra azért nincs lehetőség, mert kiszámíthatatlan következényei lehetnének az üregben lévő személyre, de magára a barlangra nézve is. A rezgések pedig ismét felzavarhatnák a szándékok szerint kitisztuló vizet. KRONOLÓGIA A szombat este óta történt események időrendi sorrendben: Szombat: 17-18: a búvárpáros alámerül a barlangba 18.30: csak az egyik búvár jön a felszínre, társa leoldődott a biztosító kötélről és valamelyik járatban reked 18.30-21: a helyszínen lévő búvártársak megpróbálják megkeresni az eltűnt fiatalembert 21.00: segítséget kérnek a mentőktől, a katasztrófavédelemtől 21.55: értesítik a barlangi mentőszolgálatot Vasárnap 02.18: a debreceni csoport tagjai alámerülnek, és keresik az eltűnt búvárt 02.20: Miskolcra érkeznek a budapesti csoport tagjai 03.15: a budapesti búvárklub emberei a barlanghoz érnek 04.00: elhelyezést kérnek, sátrakat kapnak 05.00: 100 méteres tömlőt kérnek Debrecenből 06.30: 25 kg kenyeret, zsírt, piros aranyat, 2 kg szőlőcukrot küldenek a helyszínre 07.00: reggelit készítenek 12.00: aggregátort kérnek a kutatáshoz, egy-egy műszaki mentő Szendrőből és Miskolcról útnak indul 16.00: elemeket küldenek a helyszínre 17.00: sátrakat, asztalokat, világító eszközöket visznek a barlanghoz 19.00: bekeverik a tisztító vegyszert „Lebányászták” a barlangról a hegyet Hiába próbálták több tonna anyaggal betömedékelni a járatokat Miskolc (ÉM-BGÓ) - A barlangászbaleset helyszíne, az Esztramos hegy Rákóczi- barlangjaira úgy találtak rá, hogy a külszíni fejtés során „lebányászták” róla a hegyet - tudtuk meg az Aggteleki Nemzeti Park Baradla-bar- langjának üzemvezetőjétől. Az Esztramos barlangjainak túlnyomó része ma már magasan a karsztvíz felett helyezkedik el, jelentősebb víz alatti szakaszok csupán a Rákóczi-barlan- gokban ismeretesek, az egyes száméiban (ahol a budapesti búvár megrekedt) 32, a kettes számúban 9 méteres vízmélységet mértek. Mint kiderült - hallhattuk - az élénk zöld színű, csillogó, 11,5 fokos hőmérsékletű barlangi tavak vízszintje a talajvíz és a Bódva állásával összefüggést mutat. A Rákóczi 1. számú barlang hasadékát a 20-as években létesített vágatból kiinduló érckutató táró hajtásakor harántolták. A bányászok kezdetben a mélyben fekvő üreget a munkálatok során kitermelt meddővel el akarták tömedékelni - elevenített fel a barlang megismerésének történetét az üzemvezető de mivel ez a több tonna anyag beöntése után is sikertelen maradt, ezzel a tervvel felhagytak. Nő a hidegérzet A barlang bejárásakor csak az egyes számú tó környékét ismerték meg a bányászok, erről a szakaszról készült az első térkép is 1958-ban. A további járatok felkutatását, valamint a két tó kiterjedésének felderítését a vámőrség barlangkutató csoportja 1964-ben végezte el. Mint Ferenczy Gergelytől, a Bükki Nemzeti Park igazgatóságának barlangtani felügyelőjétől megtudtuk, a barlangban, mivel ez nem túl magasan, körülbelül 180 méter tengerszint feletti magasságban található, hozzávetőleg 11-12 Celsius fok a hőmérséklet. Ebben a környezetben a relatív páratartalom 100 százalékos, ez a búvár jó minőségű - bár abban a környezetben kiszáradni nem tudó - védőruhája ellenére is növeli a hidegérzetet. A zárt térben - egy szifonszerű barlangformánem sikerült bán - ugyan van bizonyos mértékű légcsere, de a feldúsult széndioxid közérzetromláshoz vezethet, a lelkileg megterhelő várakozás fizikai problémákat is okozhat, a bent rekedt vércu- kor-szintje csökken, hőháztartása ingadozik. Mint megtudtuk, a búvárok - így a barlangászbúvárok általában nem visznek magukkal semmiféle élelmiszert (akár szőlőcukrot sem), hiszen egyrészt a víz alatt nem tudnának enni, arra pedig nem számítanak, hogy levegős helyen, vagy bárhol máshol rekedhetnek, ^hiszen többszörös biztosítással igyekeznek garantálni, hogy visszajussanak a biztonságos felszínre. A vízzavarosodás oka A víz azért zavarosodik fel az ilyen barlangokban - tudtuk meg mert a lemerüléskor ugyan tiszta a víz, ám a sziklafalon rendkívül finom agyaglepe- dék rakódott le és ez a mozgástól felkavarodik. Ilyen esetben a búvárok a kezük fejéig sem látnak, ez nehezíti meg most is a mentést ebben a speciális barlangi környezetben.A Rákóczi-barlang rajza Repró: Végh Csaba Hirdetés TÉLI OLIMPIA 11 NAP MÚLVA AZ ELŐKÉSZÜLETEKRŐL: 1 E ittp:7olimpia.boon.hu |
