Észak-Magyarország, 2002. január (58. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-28 / 23. szám

2002. január 28., hétfő KULTÚRA / 4 HÍRCSOKOR 0 Diaképes világjárás. Csorba Csaba tart előadást Ecuadorról a Világjárók Társasága szervezésében január 31-én, csütörtökön este 6 órától a miskolci Ifjúsági és Szabad­idő Házban. A vulkánokat, az Amazonas menti őserdőket és a kolonális városokat diaképekről ismerhetik meg az érdeklődők. 0 Rádiós a Dispután. Beély Katalin, az Európa Rádió programigazgatója lesz a Disputa-estek következő vendége ja­nuár 31-én, csütörtökön este 6 órától a Miskolci Galéria Dőry-pincéjében. 0 Angol zene. A Komolyzenei Klubban január 31-én délután 5 órától angol ze­neszerzők - köztük Purcell, Elgar - mű­veit hallgathatják meg az érdeklődők. TÉKA Új versek Fecske Csaba A középnemzedék antológiájának címe kissé csalóka Ady 1906-ban megjelent kor­szakos jelentőségű kötete után, talán szeren­csésebb lett volna más címet választani, no­ha valóban új versekről, egy új, feltörekvő generáció új verseiről van szó. Csalóka, mert igen tágan értelmezhető az alcímben olvasható középnemzedék megha­tározás is. Középnemzedék. A harmincasok, negyvenesek nemzedéke volna ez? Vagy nem is életkori meghatározás, hanem a mai magyar lírában betöltött szerepüket volna hivatva jelölni? De kár ezen lovagolni, örül­jünk annak, hogy kalmár szemléletű ko­runkban itt van egy színvonalas, izgalmas költészeti antológia. A kötetben szereplő 22 lírikus Benjáminja az 1976-os születésű Győrffy Ákos még bízvást mondható fiatal­nak életkorát és életművét tekintve is, jól­lehet már kötet és díj is áll mögötte. (A hetvenes, nyolcvanas években nem volt rit­ka a harmincas, negyvenes fiatal költő. Ügy látszik ma korábban érnek az emberek úgy biológiailag, mint költőileg.) A legidősebb poéta Kemény István, az ő korosztályát vél­né az ember leginkább középnemzedéknek, s akkor az egy évvel idősebb Háy János miért ne szerepelhetett volna ebben a kö­tetben. Túlkorosnak ítéltetett? Őszintén szól­va túl fiatalnak vélem ezt a középnemzedé­ket, bár a rimbaud-i korból már kinőttek. De ami nincs benne a kötetben, arról nem érdemes beszélni. Aligha létezik olyan an­tológia, amelynek összeállításával mindenki egyetértene. Egy antológia mindig a szer­kesztőik) ízlését tükrözi. Tudjuk, ízlések és | pofonok, tehát antológiák különböznek. De azért csak szomorú vagyok, hogy a másik miskolci, szintén kvalitásos költő Zemlényi Attila kimaradt belőle. A hiányzók névsorát - nem miskolciakét - folytathatnám, de tév­útra jutnék. Lényegesebb, hogy érdemtele­nül senki sem kapott helyet, kevéssé is­mertek igen (Gál Ferenc, Szauer Ágoston) nekik ez a szereplés afféle bizonyítási lehe­tőség. Az antológiában szereplő lírikusok méltóképpen reprezentálják nem csupán nemzedékük líráját, de a jelenkori magyar költészetet is. Erős és szép versek olvasha­tók a kötetben. Számomra a legemlékezete­sebbek Tóth Krisztina versei, másoknak ta­lán más költemények mondanak többet. Mi­den olvasó más költőben látja a jövő klasszi­kusát, mert abban szinte biztos vagyok, hogy az itt szereplő költők között lesznek olyanok, akiket még az unokáink is olvasni fognak -, ha egyáltalán még fognak olvasni... A színművész ikonjai. Agárdi Gábor színművész ikonkiállítását a miskolci Szí­nészmúzeumban a korábban közölt január végi időpont helyett február 16-ig tekint­heti meg az közönség. Fotó: D.K. Kassai Caligula A határ nem választja el a kassai művészeket sem a hazai közönségtől, sem itteni művésztár­saiktól: a Thália Színház gyakran vendégszerepei produkcióival megyénk­ben, de sokan autóznak át - például Encsről - a határhoz közel eső város magyar nyelvű színházá­ba. Ezekben a hetekben Camus Caligula című drámáját tekinthetik meg Fabó Tiborral a címszerepben. A január 17-i bemutató a ma­gyarországi rendező - a miskolci színház egykori legendás művészeti veztője Csiszár Imre irányításával jött létre. Képünkön Fabó Tibor Kövesdi Szabó Máriával. Fotó: Mikita Gábor Képes kalandozások az álomvilágban Ádám János fotókiállítása február végéig látható a miskolci Petőfi szakkollégiumban Miskolc (ÉM - DK) - Azo­kat a zenéket szereti, melye­ket becsukott szemmel érde­mes hallgatni: és jönnek az álomszerű képek a fejében... és jönnek dián, fotópapí­ron... Ádám János kollégánk alkotásait február végéig a miskolci Petőfi szakkollé­giumban tekinthetik meg az érdeklődők.- Azt remélem, jó hatással lesz a fiatalokra, hogy nap mint nap találkoznak itt a képekkel. Va­lahogy úgy lehet ez, mint a rek­lámokkal: akár csak tudat alatt, de beléjük ivódhat - mondja Ádám János kollégiumi tárlatá­ról. A kiállított anyag egy részét Főbb kiállítások A különböző fotópályáza­toknak 1983 óta rendszeres résztvevője. Első önálló kiál­lítását a kazincbarcikai Kis- galériában rendezték, majd bemutatta munkáit az Ifjúsá­gi Ház Fotógalériájában, s különleges tárlata volt a mis­kolci Mini Galériában: Jó- szay Zsolt, Szent István-szob- ra elkészítésének fázisait örö­kítette meg. a diaporáma műsorokból kiemelt darabok, többnyire festett diák alkotják. De a „másik végletet” jelezve vannak fekete-fehér - szinte dokumentarista - felvéte­lek a bukovinai ortodox kolos­torokról, s megmutat néhány „köztes” lehetőséget is. S hogy színesítse a tárlatnyi­tót, diaporáma-műsoraiból is tar­tott bemutatót, ezt a műfajt is sze­rette volna megismertetni a kol­légium lakóival és az érdeklődők­kel. Megmutatni egy olyan vilá­got, melyben azonos hangsúlyt kap a kép és a zene, ezek együt­tesen továbbítják a szerző gon­dolatait vagy csak „vezetik rá” a nézőt egy számára ismeretlen, de talán álmából ismerős útra.- Nem konkrétumokat tárok az emberek elé, inkább csak han­gulatokat, s ezt a részletek kira­gadásával érem el. Olyan meg­világításba helyezem a témát, hogy nem biztos, hogy az elsőre felismerhető. Határozott célom az elvonatkoztatás, szeretném a né­zőt továbbgondolkodásra késztet­ni - mondta az alkotó. S ebben nincs különbség az általa festett illetve a fénnyel „rajzolt” képek között: hasonló világ láttatására törekszik ezzel is, azzal is. Vagyis mostanában kissé „ha­nyagolja” a festett diákat, legutóbb - a Makám együttes ze­Ádám János Fotó: Farkas Maya néjére - készült diaporáma mű­sorában is fotók adják a látványt.- Úgy érzem, kifestettem ma­gam, egyelőre „elfogyott” a tech­nika - magyarázza. így most a fo­tóé a főszerep, s ennek talán az is oka lehet, hogy fotóriporternek „állt” lapunkhoz, ami egészen más jellegű feladat. De lassan kezd „összemosódni” a kettő:- A „rendes” fotók készítése­kor is sorozatban, „diaporámás aggyal” gondolkodom. így van ez még a riportfotóknál is, melye­ket megpróbálok a lehetőségek szerint művészi szándékkal elké­szíteni. „Visszafelé” pedig úgy hat a riportfotó, hogy egyre több dokumentarista jellegű fotósoro­zatot készítek, melyekből lehet­nek még diaporámák, tervem van bőven... A vármegyék „mesélő” címerei Goda László faragásai a diósgyőri vár Déryné-házában Miskolc (ÉM - MAL) - Goda László fából faragott címereit a millennium tisz­teletére készítette: a diós­győri vár Déryné-házában az elmúlt hét végén nyílt Magyar Királyság várme­gyéinek címerei 1867-1918 című tárlaton hetvenegy al­kotás látható. A vármegyerendszer Szent Ist­ván kora óta fennmaradt, s a magyar közigazgatás alapjaként szolgál a mai napig.- Ez a hetvenegy címer - amely hét év munkája - nemcsak egy- egy vármegye történetéről me­sél, hanem elődeink törekvései­ről is, egyszóval bennük van az egész magyar nép története. Fontos, hogy ezen értékeinket megismerjük, megőrizzük és to­vábbadjuk utódainknak - hang­súlyozta a tárlatot megnyitó Ko­hold Tamás, Miskolc város pol­gármestere. A megnyitót köve­tően az alkotó, Goda László átad­A tárlatnyitón Fotó: Vajda János ta Miskolc város fából faragott címerét, melyet kizárólag erre az ünnepi alkalomra készített a város számára. Az ünnepséget az Egressy Béni Zeneiskola mű­sora zárta. Családi irodalom Miskolc (ÉM - PJ) - Nagy­szülők és unokák részére ren­dez irodalmi vetélkedőt feb­ruár 2-án délután 2-től a Regio­nális Civil Információs Köz­pontban a Társadalmi Egyesü­lések Szövetsége (TESZ). A verseny résztvevői olyan négy­fős csapatok lehetnek, melyek­ben két idősebb személy és két 10-14 éves gyerek játszhat együtt, de a rokoni kapcsolat nem feltétel. A XIX. század leg­jelesebb magyar alkotói közül elsősorban Kölcsey valamint Petőfi, Arany, Vörösmarty életművéhez és Miskolc váro­sának erre a korra tehető ese­ményeihez kapcsolódnak majd a játékos feladatok. A tudás- próbák közt szavalás, szellemi totó, idézetek és képek felisme­rése egyaránt lesz. Minden csapat feladatként kapja a Himnusz elszavalását. Á csa­patok jelentkezését a verseny napjáig várja a TESZ a megye területéről, érdeklődni a 46/354-609-es telefonszámon le­het ma és holnap délelőtt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom