Észak-Magyarország, 2002. január (58. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-22 / 18. szám

2002. január 22., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI AKTUÁLIS / 3 HÍRCSOKOR 13 Fogadóóra. Fogadóórát tart Juga György, Miskolc alpolgármestere január 23-án, szerdán délután 2-től 5 óráig a városházán (Miskolc, Városház tér 8.). Sorszámot húsz érdeklődő részére dél­után 1 órától osztanak a városháza portáján. 0 Építész tisztújítás. Bodonyi Csabát választotta elnökké a B.-A.-Z. Megyei Épí­tész Kamara a közelmúltban tartott tiszt­újító taggyűlésén. A kamara alelnöke Olajos Csaba, tagjai Horváth Zoltán, Ros­tás László és Krisztik Pál lettek. 0 Testületi ülés. Nyilvános képviselő- testületi ülést tart a tiszaújvárosi ön- kormányzat pénteken reggel 9 órától. JEGYZET Van egy bélásod? Kiss László Kiss.laszlo@inform.hu K4egke rgették a gyereket délután öt­kor a jégpályánál - mondja e^y ismerő­söm. Nagy dolog - mondom en hiszen saját gyerekem pénztárcáját is kiforgatta minap egy jótét csavargó az utcánk aljá­nál. Különben is, ez a város mióta esze­met tudom, ilyen - persze lehet, hogy a többi is, de én csak Miskolcot ismerem. Kamaszként a Béke mozinál minden­nap „lelejmoltak", elszedtek tőlem egy­két „bélást", azaz kétforintost, mert any- nyiért már járt egy jegy az első sorba. No igen - így az ismerősöm -, de ma nem egy bélás a tét, hanem rádiótelefon, márkás sapka, Walkman. Persze ma má­sok a perspektívák, suhanc és suhanc kö­zött nem egy farmernyi, vagy „bélásnyi" a különbség, hanem annál sokkal több, és sokkalta keményebb a kirekesztősdi is: ha nincs pénzed, senkibb vagy a senkinél. Van aki ezt a törvényt tanulja meg, más meg azt, hogy célpont, áldozat is lehet belőle a holmijai miatt. Annak idején a Gyökér, akire a leg­nagyobb zakó is kicsi volt, kellő nyoma­tékkai rám mutatva közölte a Béke mozi­nál lebzselőkkel, hogy „az öcsi a bará­tom", s attól kezdve nagy ívben kikerül­tek. Ez persze aligha alkalmazható töme­ges méretekben. Gyökér nem kriminalisz­tikai tényező, és nem is él már régen. Rendőrre nem merek gondolni, de annyi kopasz fekete ruhás őr nyüzsög minden­felé mostanság - egy talán elnézhetne a jégpálya felé is, úgy esténként... Vendégeket várunk Miskolc (ÉM) - Ebben az évben is fogad az újságírás és lapunk iránt ér­deklődő csoportokat az Észak-Magyaror- szág. Szerkesztőségünk célja ugyanis, hogy a megye valamennyi diákja - isko­laévei alatt - legalább egyszer megfor­duljon az Északnál. A jelentkezők idő­pontot a 20/9589-921-es telefonszámon, vagy a bujdos@inform.hu e-mail címen egyeztethetnek. Villámvoks « Mai kérdésünk: Érintheti-e megyénket az árvíz? Tegnapi kérdésünk: Helyesli-e, hogy újabb egyház venne iskolát Miskolcon? A leadott voksok aránya: Szavazatát leadhatja: A HÉT TÉMÁJA: JANUÁR 22., A MAGYAR KULTÚRA NAPJA A kultúra ára, avagy mire költünk Könyvmustra (illusztráció) Fotó: Ádám János Miskolc (ÉM - UM) - Hogy mi tartozik a kultúra köré­be, meglehetősen szubjektív, így azt is nehéz lenne általá­nosítani, hogy mennyit ál­doznak a magyar családok az egyes vállfajaira. Ha a felméréseket tekintjük (s bizony nagyon nehéz dolgunk van, amikor adatokat keresünk), mindössze színházakról, múzeu­mokról, könyvtárakról és mozik­ról tájékozódhatunk. Illetve ar­ról, szabadidejüket hogyan töltik a fiatalok. Egy 14-24 évesek körében vég­zett felmérésből kiderül, megle­hetősen népszerű a zenehallga­tás (rádió, magnó, CD), viszony­lagosan népszerű az újság- és fo­lyóirat-olvasás, valamint a könyv- olvasás. Kevésbé népszerű a mo­ziba járás, s szinte elhanyagol­ható azoknak a száma, akik könnyűzenei vagy komolyzenei koncertekre járnak, színházi vagy opera előadást tekintenek meg, illetve kiállításokat vagy múzeumokat keresnek fel. Hogy ennek a drága jegy- és kiadványárak az okai - bár min­den csak viszonyítás kérdése -, vagy a változó életszokások, ér- .dekes tanulmány lehetne. Az vi­szont biztos, hogy a közvéle­mény-kutatások szerint legin­kább azok a programok kedvel­tek - mint például a rádiózás, té­vézés, videózás, együtt lenni a családdal otthon, együtt lenni a barátokkal - amelyek nem kerül­nek túl sok pénzbe. Mindennél jobban tanúskod­nak azonban az alábbi 2000. évi megyei adatok. Az 530 színházi előadást 154 ezren tekintették meg, a 27 mozitermet 4822-en ke­resték fel, a 232 önkormányzati könyvtárból 2 645 000 könyvet kölcsönöztek ki (ugyanez az adat a 2 munkahelyi, szakszervezeti könyvtár esetében 16 ezer), s a 63 múzeum 253 kiállítását 546 ezer látogató csodálta meg. „Akkor is félnek, ha annak nincs valós alapja” A szülőnek közölnie kell, mit vár el gyermekétől, miben kell változást elérni nála Miskolc (ÉM - KHE) - A gyermeknek lelkiismeret-fur- dalása lesz a gyenge iskolai teljesítmény miatt. Ez szoron­gássá változik, majd úgy dönt, hogy inkább nem megy haza - mesélhetnénk el rövi­den a bizonyítványosztás előtt elkóborló diákokban lejátszó­dó folyamatot. Félévzárásra készülnek Fotó: b t. Nem ritka eset, hogy a félévi és évvégi bizonyítványosztás előtt a gyengén teljesítő diákok inkább a kóborlást választják a várható otthoni konfliktusok helyett, mint ahogy az történt a múlt héten egy megyénkbeli kisfiú esetében. Ezen rossz megoldás magyaráza­táról és megoldásáról kérdeztük Pálnokné Pozsonyi Mártát, a ti­szaújvárosi ÁMIPSZ - Mérei Fe­renc Szakszolgálatának vezetőjét, gyermekpszichológust. Szembesülnek Szülőknek és gyerekeknek egyaránt fontos a bizonyítvány­osztás, hiszen szembesülniük kell egy tanulmányi időszak teljesít­ményével - kezdte a magyaráza­tot a szakember. - A szülőknek, az értesítő gyengébb jegyeit látva, két érzésük támad. Az egyik az aggódás: mi lesz a gyerekből, ha nem tanul jól. A másik az attól való félelem, hogy rokonai, mun­katársai szemében nem felel meg a jó szülő szerepének. Szégyellik, ha rosszul tanul a gyerek. Sok­szor igyekeznek a kudarc miatti okokat áthárítani az iskolára vagy a gyerekre. Félnek A gyenge jegyek miatt a gye­rekek lelkiismeret-furdalást érez­nek - mutatott rá a pszichológus. - Ahogy hazafelé mennek, egy­mástól hallják, kit hogyan kér­nek számon majd. Ez lehet szó­beli fenyegetés, vagy akár valós pofontól való félelem is. A gyer­mek úton hazafelé fantáziái, azt képzeli, hogy őt nagyon elma­rasztalják a gyenge teljesítmény miatt. Fél, hogy elveszti a szülő szeretetét. Egyre inkább a szo­rongás érzése uralkodik el rajta, végül úgy dönt, hogy inkább nem megy haza.- A gyerekekben akkor is ta­lálható félelem, ha annak való­jában alig van valós alapja - hangsúlyozta a szakember. - Azonban meg kell tanulniuk, hogy a nehéz helyzetekkel szem­besülni kell, hiszen minden prob­lémát meg lehet oldani. Ha a szü­lő a bizonyítványt látva úgy ta­pasztalja, hogy gyermeke isko­lai teljesítménye nem tükrözi a valós képességeket, erről beszél­getni kell. A gyerekkel közöljük, elégedettek vagyunk-e vele, vagy, hogy mikor vagyunk büszkék rá, s miben kell változnia, mit vá­runk konkrétan el tőle. A válto­záshoz lehet, hogy elegendő a fo­kozottabb ellenőrzés, a kikérde­zés a szülők részéről. Ha ez ke­vés, szakember segítségét kell kérni. Kisebb lemaradás esetén a pedagógus, nagyobb esetén fej­lesztő pedagógus, gyógypedagó­gus adhat tanácsot. Ha a gyer­mek környezetében történt olyan családi trauma, ami a teljesít­mény romlását előidézte, pszi­chológushoz kell fordulni. Semmi sem elképzelhetetlen, és annak ellenkezője sem Hogy tavasszal lesz-e árvíz, a meteorológia most még nem tudja megjósolni Miskolc (ÉM - PTA) - Úgy tartják, a Tisza ukrajnai víz­gyűjtőjénél lehullott, az átla­gosnál nagyobb hőmennyiség tavasszal minden eddiginél nagyobb árhullámot indít el, amely megyénkben is kataszt­rófahelyzetet idéz elő. A meteorológia 8-10 napra ké­pes előrejelezni az időjárást. így az, hogy tavasszal árvízi szem­pontból mit eredményezhet az időjárás, azt tényleg csak jósolni lehet - fejtette ki lapunknak Ko­vács Attila, az Országos Meteo­rológiai Főállomás meteorológu­sa. Még a tavaszig várható ten­dencia is csupán 50-60 százalékos bizonyossággal prognosztizálható. Az árhullám keletkezéséhez többféle tényezőnek kell egyidejű­leg hatnia. Rendszerint a nagy hő­mennyiség és a hirtelen bekövet­kezett meleg és az eső okoz nagy árvizet. Tavaly márciusban a rendkívüli helyzetet a hatalmas mennyiségű eső idézte elő.- Az tény, hogy a Kárpátokban sok hó esett , gondot mindez ak­kor okoz, ha hirtelen, és esővel érkezik az enyhe időszak. Hogy ez idén bekövetkezik-e, még nem tudható - mondta Kovács Attila. Minden eshetőségre Semmi sem elképzelhetetlen, és annak az ellenkezője sem - rea­gált a vészt jósló vészjóslatra Felbermann Tamás, az Észak-ma­gyarországi Vízügyi Igazgatóság műszaki igazgatóhelyettese. Majd kifejtette, ahhoz, hogy hatalmas árhullám alakulhasson ki, egy­szerre kellene jelentkeznie a hir­telen felmelegedésnek, a csapadé­kos időjárásnak és a jégtorlaszok kialakulásának.- Ennek valószínűsége elég ki­csi. Feladatunknak megfelelően azonban igyekszünk felkészülni minden eshetőségre - foglalta össze Felbermann Tamás. Ha a Tisza Tiszadob-országha- tár közötti szakaszán kialakult mintegy 200 kilométer hosszú jég­mező zajlása elkezdődik, jégtörő­hajókkal, szükség esetén jégrob­bantással biztosítják a jég zavar­talan levonulását. Ennek érdeké­ben Tiszalökön és Tokajban jég­törő hajók állnak készenlétben. Ha mindez nem elegendő, jégrob­bantásra szakosodott egységek mozgósíthatók. Az elmúlt két évben a védvo­nalat megerősítették a Tisza és a Bodrog legkritikusabb szakasza­in, így a gátak ellenállóképessé­ge nagyobb, mint az elmúlt évek­ben volt. Elkészült a gátrendszer a Bodrog jobb parti településeinél is. A Bodrog-közi Tisza védvona­lán két olyan gyenge pont van, ahol a töltéserősítésre még ebben az évben sor kerül: Tiszabercel- nél és Vencsellőnél. Ezen helyek­re, valamint Tokaj és Taktaköz te­rületére fokozottan figyelnek. To­vábbi garancia: a folyók határon túli felső szakaszán szükség ese­tén az árhullám csökkentésére ki­jelölt szükségtározók nyithatók. Szó sincs róla... Szemben a sajtóban megje­lentekkel, katasztrófáról, óriási árhullámról szó sincs - mondta lapunknak Dávid Mihály agrármérnök, aki éves időjárási prognózisaival szerzett ismertséget, elis­mertséget hazánkban. A Nyíregyházán élő agrármér­nök egy több, mint 30 évvel ezelőtti megfigyelésből kiin­dulva, a bolygók, illetve a naprendszer változásaira építve készíti el minden esz­tendőben prognózisát. Rámu­tatott, ebből kiderül, a tél hosszú lesz, március 10-20 kö­zött viszont felmelegedés vár­ható. És bár jelenleg nincs hatalmas mennyiségű hó a Kárpátokban, addig valószí­nűleg esik még annyi, hogy kialakulhasson egy nagyobb árhullám térségünkben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom