Észak-Magyarország, 2002. január (58. évfolyam, 1-26. szám)
2002-01-17 / 14. szám
2002. január 17., csütörtök AKTUÁLIS / 4 HÍRCSOKOR 0 Leálltak. A nagy hideg miatt felfüggesztették a Halmaj és környékén zajló, tíz települést érintő szennyvízcsatornaberuházás kivitelezését. Március elején indítják újra a munkát, ám nem állnak rosszul, mert maga a csatornarendszer, illetve a szennyvíztisztítómű készültségi foka meghaladja a hatvan százalékot. 0 Elkészült. A gönci városavatót követően megkezdődött az okmányiroda kialakítása a polgármesteri hivatal szomszédságában. A napokban befejezik a munkát a kivitelezők, hozzák a bútorokat, s még ebben a hónapban megtörténik az ünnepélyes átadás. Ezzel az irodával közel húsz észak-abaúji település lakosságának ügyintézési gondjai szűnnek meg. 0 Könyvtár. A gönciek régi és jogos igényét elégíti ki a város önkormányzata, hiszen a hivatallal szemben fekvő épületben városi könyvtárat alakítanak ki, s még a közeljövőben visszanyeri eredeti funkcióját a művelődési központ. Ez az épület éveken át szórakozóhelynek adott otthont, tavasztól kezdve viszont ismét a gönciek kulturális igényeit elégíti ki. A Tourinform-iroda tervei Encs (ÉM) - Encs város képviselő-tes- tülete a soron következő ülését január 21-én, hétfőn délután két órakor tartja a városháza nagytermében. Az ülés tervezett napirendje először jelentés hangzik a két testületi ülés közötti fontosabb eseményekről, megbeszélésekről dr. Menyhért Béla polgármester előterjesztésében. Ezt követően a Tourinform- iroda tevékenységéről és a jövőbeni elképzeléseiről Major Éva irodavezető ad tájékoztatást. Utána indítványokra, bejelentésekre kerül sor. Együttműködés Putnok (ÉM - ÓKI) - Országosan is újszerű ötlettel állt elő 1992-ben Tamás Barnabás: meg kell alakítani az Országos Gyermek- és Ifjúsági Önkormányzatot. Az akkori putnoki alpolgármester aztán tevékenyen részt vett a gömöri szervezet létrehozásában is, amelynek tájékoztatóját a közelmúltban hallgathatta meg a város önkormányzata. A helyi gyermekönkormányzat 1994-es létrejötte óta arra törekszik, hogy a város fiataljait bevonja a közéleti tevékenységbe. A hatékonyabb működés érdekében folyamatos ismeret- szerzésre törekszenek, helyi és országos, valamint külföldi tapasztalatcseréken vesznek részt. Közben igénylik a felnőttek és az önkormányzat aktív támogatását is. A franciaországi Fécamp gyermekönkormányzatával 1995-ben kötöttek együttműködési megállapodást, azóta minden évben szerveznek valamilyen közös programot. Megismerkednek egymás hagyományaival, kultúrájával, de jut idő kollektív szórakozásra is. Rajtuk keresztül több civil szervezetnek is sikerült a kapcsolatépítés, mint a kórusnak, bányászoknak stb. A szlovákiai Tiszolccal 2000-ben alakított ki Putnok testvérvárosi kapcsolatot, a felvidékiek pedig kíváncsiak voltak a gömöriek gyermekönkormányzatának munkájára. A szerzett tapasztalatok után ők is megalakították saját szervezetüket. A szakmai segítséget számukra a putnokiak nyújtották. Megszervezték a hármas találkozót is 2001. elején, ahol a fécampi, tiszolci és putnoki ifjúság képviselői tíz napos közös programon vettek részt. A tavaszi Gömör Expón már saját standdal mutatkozott be a „fiókönkormányzat”. Az elmúlt nyáron csereprogram keretében Fécampba látogatott egy csoport, ahol a városok szabadidős programjait népszerűsítették és megtekintették a már említett három városról készült videofilmeket. Az együttműködés kezdeményezői a putnokiak Fotó: ÓKI A sólymok között éli az életét Az arab emírek kedvenc európai állatorvosa nem lehet más, csakis magyar Arab naplemente a sólyom szemével Perény (ÉM - LL) - A szlovák Abaúj határmenti településén, Perényben töltötte gyermekkorát, majd az állatorvosi egyetem befejezését követően nem sokkal az Egyesült Arab Emírségekben vállalt gyógyító munkát dr. Molnár László, állatkór- ház-igazgató főorvos, a vadászmadarak szakértője, a sólyomspecialista. Az elmúlt hat esztendőt Du- bai-ban töltötte, tavaly decemberben pedig megvalósult nagy álma, az abu-dabi sólyomkórház irányítását bízták rá. Mint ismert, a vadászsőlymok tenyésztése, betanítása, alkalmazása évezredes hagyományokra tekint vissza világszerte, a madárfajta rendkívüli képességei már a honalapítás után megigézték a magyar királyokat. Nem különben a most 29 esztendős dr. Molnár Lászlót is, hiszen - szavai szerint - kisfiú kora óta rajong a nagy madarakért. A szlovák állatorvosi egyetemen tovább fokozódott érdeklődése a vadász állatok iránt, s talán az sem véletlen, hogy mindig sólymok közt érezte jól magát. Elegancia, intelligencia, agresszivitás, hűség, ugyanakkor fantasztikus vadászösztön, állhatatosság jellemzi a fajt, igazán kiváló tulajdonságok. A doktori cím megszerzését követően a fiatal szakember pályázat útján lehetőséghez jutott, s Dubai-ban vállalt munkát. Az évek során rengeteget tanult a távoli ország adta körülmények között, ma már csakis az egzotikus állatok gyógyítása, tulajdonságaik megismerése jelenti számára az állatorvos-tudomány lényegét. Elmondta, az emirátusban szeretettel fogadták, és megadtak mindenféle anyagi támogatást a dubai sólyomkórház fejlesztéséhez. Részt vehetett az előkelőségek vadászatain, láthatta, a sólyom miként cserkészi be áldozatát, hogyan csap le rá, sőt dr. Molnár László maga is tanít be madarakat. Szabad idejét is munkával töltötte, az összegyűjtött ismeretanyagot azonban folyton-folyvást bővíti, mert még mindig akadnak megválaszolandó kérdések. A tapasztalat semmivel sem helyettesíthető - hívta fel a figyelmet -, s minthogy egyre inkább elismert szakember, így az újabb lehetőségek kiaknázása a cél. A kelet-európai rendszerváltások után az emberek életfelfogása jelentősen megváltozott - folytatta a solymász-orvos -, tehát egyre nagyobb teret hódít Magyarországon és Szlovákiában az egzotikus állatok tartása. Dr. Molnár László úgy véli, most ugyan az abu-dabi sólyomkórházat igazgatja, de talán néhány év múlva ismét visszatér szülőföldjére, miután itt ugyancsak szükség van a képzett szak- • emberekre. Az arab világban szerzett ismereteket Európában szeretné hasznosítani, különösképpen a sólyomtenyésztés területén. Ez a madár megérdemli a tiszteletet... Változások az egészségügyi főosztályon Miskolc (ÉM - LL) - Tavaly november 1-jei hatállyal dr. Tiba Sándort, a megyei önkormányzat egészségügyi főosztályának vezetőjét kinevezték a szikszói II. Rákóczi Ferenc Kórház és Rendelőintézet igazgató főorvosának, utódja pedig dr. Rőth Julianna lett december 1-jétől. A vezetőváltás szerkezeti átalakulással is járt az egészség- ügyi főosztályon, új osztály- vezetőt neveztek ki. Jelentős szerkezeti módosítások történtek az elmúlt hetekben - tájékoztatta lapunkat a főosztály új vezetője -, hiszen a törvényi szabályozások változásával új feladatok végrehajtására kell koncentrálni az egészségügyi és szociális területen egyaránt. Ezért jött létre az egészségügyi osztály a főosztályon belül, bár szociális osztály eddig is működött. Az egészségügyet korábban a főosztály vezetője koordinálta az önkormányzaton belül, de éppen a törvényi változások hozták azt, hogy célszerű, ha a főosztály vezetője az egészségügyi ellátás két nagy szféráját fogja össze. Dr. Rőth Julianna szavai szerint a szociálisan rászorult felnőttek és gyerekek helyzetének javítása mindenképpen prioritást élvez, miközben az új kórháztörvény szintén nagyon komoly feladatok megoldása elé állítja a megyei önkormányzatot. Természetesen mindkét ágazat irányítása rendkívüli odafigyelést igényel, ezért hoztak létre új osztályt. A kórházak működése terén a vállalkozói szférának nagyobb mozgásteret szeretne biztosítani a főosztály, éppen a gyógyító munka hatékonyságának fokozása érdekében. Az egészségügyi osztály vezetése immár megoldott, dr. Füzesi István látja el ezt a feladatot, s a főosztályvezető asszony véleménye szerint ezzel a változtatással a megye egészségügye nyilván csak nyerhet. Dr. Rőth Julianna elődje kétségtelenül eredményesen irányított, ugyanakkor pontosan az idei feladatok sokrétűsége miatt volt szükség egy kis átszervezésre. Dr. Rőth Julianna Fotó. l. l. Hetes, ahogy egy kiváló francia szociológus látja ■ ■ + Ózd, Hétes (ÉM - JZ) - „Azért kezdtem 1999-ben az ózdi szociológiai kutatásba, mert Ózdon egyszerre van jelen a munkaszociológiai terep és a roma antropológiai terep.” „Jelenleg az École des Hautes Études en Sciences Sociales (Társadalomtudományok Intézete) doktorandusa vagyok” - nyilatkozta az Észak-Magyarország- nak Klauber Vera szociológus, akivel férje, Larry Brookner ózdi látogatása alkalmával beszélgettünk.- Közismert az ózdi, immár tíz éve tartó munkanélküliség, az is, hogy az ózdi és főként a hétesi romákat különösen nehéz helyzetbe hozta a kohászat felszámolása. Kutatásom célja annak az „egyszerű” szociológiai kérdésnek a megválaszolása, hogy milyen módon dolgoztak a romák a gyárban és ma milyen módon alkalmazkodnak azokhoz az új társadalmi és gazdasági körülményekhez, amelyek közt élnek. Arra keresem a választ, hogy a romákkal szembeni felerősödött ellenérzés összefügg-e társadalmi és gazdasági ellehetetlenülésükkel. A hétesi romák körében végzett interjúkbql egyértelműen kiderül, hogy amíg volt munka, volt becsület is - hangsúlyozta Klauber Vera.- Mire számít, milyen megoldást fog találni kutatása befejeztével?- Ha megoldást nem is találok, abban reménykedem, hogy bizonyítani fogom: munkaalkalom-teremtés és az úgynevezett „fehérekkel” egyenrangú, közös iskolában zajló azonos szintű oktatás nélkül a romák az Európa felé haladó Magyarországon csak mint egyfajta társadalmi ballaszt szerepelhetnek. A felnőtt roma munkanélküliek képzését és átképzését különösen fontos teendőnek tekintem, de itt már átlépem a szociológus feladatát. Az idősebb hétesi romák tanúsága szerint a továbbképzésre lehetőséget adott az ózdi gyár, úgy gondolom, ma is lehetne úgynevezett „gyorstalpaló” tanfolyamokon praktikus szaktudással ellátni mindazokat, akik szociális körülményeikből adódóan túl korán kerültek ki az iskolából.- Mint francia állampolgártól megkérdezném, kapcsolatba került-e a Strasbourgba kivándorolt romákkal?- Természetesen. A zámolyi romák ügyét márcsak azért is magaménak éreztem, mivel úgy gondolom, az az iszonyatos szakadék, amely Magyarország roma és nem roma állampolgárai között nyílt, csak egy „sokkterápia” hatása alatt kezdhet csökkenni. Ilyennek tartom azt a francia döntést, amelynek alapján 39 magyar roma menedékjogot kapott, mivel erre logikus politikai lépésként a hazai romák itthontartása érdekében a döntéshozóknak mindent meg kell tenniük, hogy a romák élet- körülményei javuljanak.
