Észak-Magyarország, 2002. január (58. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-17 / 14. szám

2002. január 17., csütörtök AKTUÁLIS / 4 HÍRCSOKOR 0 Leálltak. A nagy hideg miatt felfüg­gesztették a Halmaj és környékén zajló, tíz települést érintő szennyvízcsatorna­beruházás kivitelezését. Március elején indítják újra a munkát, ám nem állnak rosszul, mert maga a csatornarendszer, illetve a szennyvíztisztítómű készültségi foka meghaladja a hatvan százalékot. 0 Elkészült. A gönci városavatót köve­tően megkezdődött az okmányiroda kiala­kítása a polgármesteri hivatal szomszéd­ságában. A napokban befejezik a munkát a kivitelezők, hozzák a bútorokat, s még ebben a hónapban megtörténik az ünne­pélyes átadás. Ezzel az irodával közel húsz észak-abaúji település lakosságá­nak ügyintézési gondjai szűnnek meg. 0 Könyvtár. A gönciek régi és jogos igé­nyét elégíti ki a város önkormányzata, hi­szen a hivatallal szemben fekvő épület­ben városi könyvtárat alakítanak ki, s még a közeljövőben visszanyeri eredeti funkcióját a művelődési központ. Ez az épület éveken át szórakozóhelynek adott otthont, tavasztól kezdve viszont ismét a gönciek kulturális igényeit elégíti ki. A Tourinform-iroda tervei Encs (ÉM) - Encs város képviselő-tes- tülete a soron következő ülését január 21-én, hétfőn délután két órakor tartja a városháza nagytermében. Az ülés tervezett napirendje először je­lentés hangzik a két testületi ülés közöt­ti fontosabb eseményekről, megbeszélések­ről dr. Menyhért Béla polgármester elő­terjesztésében. Ezt követően a Tourinform- iroda tevékenységéről és a jövőbeni elkép­zeléseiről Major Éva irodavezető ad tájé­koztatást. Utána indítványokra, bejelenté­sekre kerül sor. Együttműködés Putnok (ÉM - ÓKI) - Országosan is újszerű ötlettel állt elő 1992-ben Ta­más Barnabás: meg kell alakítani az Országos Gyermek- és Ifjúsági Önkor­mányzatot. Az akkori putnoki alpolgármester aztán tevékenyen részt vett a gömöri szervezet létrehozásában is, amelynek tájékoztató­ját a közelmúltban hallgathatta meg a vá­ros önkormányzata. A helyi gyermekön­kormányzat 1994-es létrejötte óta arra tö­rekszik, hogy a város fiataljait bevonja a közéleti tevékenységbe. A hatékonyabb működés érdekében folyamatos ismeret- szerzésre törekszenek, helyi és országos, valamint külföldi tapasztalatcseréken vesznek részt. Közben igénylik a felnőttek és az önkormányzat aktív támogatását is. A franciaországi Fécamp gyermekönkor­mányzatával 1995-ben kötöttek együttmű­ködési megállapodást, azóta minden évben szerveznek valamilyen közös programot. Megismerkednek egymás hagyományaival, kultúrájával, de jut idő kollektív szórako­zásra is. Rajtuk keresztül több civil szer­vezetnek is sikerült a kapcsolatépítés, mint a kórusnak, bányászoknak stb. A szlová­kiai Tiszolccal 2000-ben alakított ki Put­nok testvérvárosi kapcsolatot, a felvidéki­ek pedig kíváncsiak voltak a gömöriek gyermekönkormányzatának munkájára. A szerzett tapasztalatok után ők is megala­kították saját szervezetüket. A szakmai se­gítséget számukra a putnokiak nyújtották. Megszervezték a hármas találkozót is 2001. elején, ahol a fécampi, tiszolci és putnoki ifjúság képviselői tíz napos közös progra­mon vettek részt. A tavaszi Gömör Expón már saját standdal mutatkozott be a „fi­ókönkormányzat”. Az elmúlt nyáron cse­reprogram keretében Fécampba látogatott egy csoport, ahol a városok szabadidős programjait népszerűsítették és megtekin­tették a már említett három városról ké­szült videofilmeket. Az együttműködés kezdeményezői a put­nokiak Fotó: ÓKI A sólymok között éli az életét Az arab emírek kedvenc európai állatorvosa nem lehet más, csakis magyar Arab naplemente a sólyom szemével Perény (ÉM - LL) - A szlo­vák Abaúj határmenti tele­pülésén, Perényben töltötte gyermekkorát, majd az állat­orvosi egyetem befejezését követően nem sokkal az Egyesült Arab Emírségekben vállalt gyógyító munkát dr. Molnár László, állatkór- ház-igazgató főorvos, a va­dászmadarak szakértője, a sólyomspecialista. Az elmúlt hat esztendőt Du- bai-ban töltötte, tavaly decem­berben pedig megvalósult nagy álma, az abu-dabi sólyomkórház irányítását bízták rá. Mint is­mert, a vadászsőlymok tenyész­tése, betanítása, alkalmazása év­ezredes hagyományokra tekint vissza világszerte, a madárfajta rendkívüli képességei már a honalapítás után megigézték a magyar királyokat. Nem külön­ben a most 29 esztendős dr. Molnár Lászlót is, hiszen - sza­vai szerint - kisfiú kora óta ra­jong a nagy madarakért. A szlovák állatorvosi egyete­men tovább fokozódott érdeklő­dése a vadász állatok iránt, s ta­lán az sem véletlen, hogy mindig sólymok közt érezte jól magát. Elegancia, intelligencia, agresszi­vitás, hűség, ugyanakkor fantasz­tikus vadászösztön, állhatatosság jellemzi a fajt, igazán kiváló tu­lajdonságok. A doktori cím meg­szerzését követően a fiatal szak­ember pályázat útján lehetőség­hez jutott, s Dubai-ban vállalt munkát. Az évek során rengete­get tanult a távoli ország adta kö­rülmények között, ma már csak­is az egzotikus állatok gyógyítá­sa, tulajdonságaik megismerése jelenti számára az állatorvos-tu­domány lényegét. Elmondta, az emirátusban szeretettel fogadták, és megadtak mindenféle anyagi támogatást a dubai sólyomkór­ház fejlesztéséhez. Részt vehetett az előkelőségek vadászatain, lát­hatta, a sólyom miként cserkészi be áldozatát, hogyan csap le rá, sőt dr. Molnár László maga is ta­nít be madarakat. Szabad idejét is munkával töltötte, az össze­gyűjtött ismeretanyagot azonban folyton-folyvást bővíti, mert még mindig akadnak megválaszolan­dó kérdések. A tapasztalat sem­mivel sem helyettesíthető - hív­ta fel a figyelmet -, s minthogy egyre inkább elismert szakem­ber, így az újabb lehetőségek ki­aknázása a cél. A kelet-európai rendszervál­tások után az emberek életfel­fogása jelentősen megváltozott - folytatta a solymász-orvos -, te­hát egyre nagyobb teret hódít Magyarországon és Szlovákiá­ban az egzotikus állatok tartá­sa. Dr. Molnár László úgy véli, most ugyan az abu-dabi sólyom­kórházat igazgatja, de talán né­hány év múlva ismét visszatér szülőföldjére, miután itt ugyan­csak szükség van a képzett szak- • emberekre. Az arab világban szerzett ismereteket Európában szeretné hasznosítani, különös­képpen a sólyomtenyésztés terü­letén. Ez a madár megérdemli a tiszteletet... Változások az egészségügyi főosztályon Miskolc (ÉM - LL) - Ta­valy november 1-jei hatállyal dr. Tiba Sándort, a megyei önkormányzat egészségügyi főosztályának vezetőjét kine­vezték a szikszói II. Rákóczi Ferenc Kórház és Rendelőin­tézet igazgató főorvosának, utódja pedig dr. Rőth Julian­na lett december 1-jétől. A vezetőváltás szerkezeti átala­kulással is járt az egészség- ügyi főosztályon, új osztály- vezetőt neveztek ki. Jelentős szerkezeti módosítá­sok történtek az elmúlt hetekben - tájékoztatta lapunkat a főosz­tály új vezetője -, hiszen a tör­vényi szabályozások változásával új feladatok végrehajtására kell koncentrálni az egészségügyi és szociális területen egyaránt. Ezért jött létre az egészségügyi osztály a főosztályon belül, bár szociális osztály eddig is műkö­dött. Az egészségügyet korábban a főosztály vezetője koordinálta az önkormányzaton belül, de ép­pen a törvényi változások hozták azt, hogy célszerű, ha a főosztály vezetője az egészségügyi ellátás két nagy szféráját fogja össze. Dr. Rőth Julianna szavai sze­rint a szociálisan rászorult fel­nőttek és gyerekek helyzetének javítása mindenképpen priori­tást élvez, miközben az új kór­háztörvény szintén nagyon ko­moly feladatok megoldása elé ál­lítja a megyei önkormányzatot. Természetesen mindkét ágazat irányítása rendkívüli odafigye­lést igényel, ezért hoztak létre új osztályt. A kórházak működése terén a vállalkozói szférának nagyobb mozgásteret szeretne biztosítani a főosztály, éppen a gyógyító munka hatékonyságának fokozá­sa érdekében. Az egészségügyi osztály vezetése immár megol­dott, dr. Füzesi István látja el ezt a feladatot, s a főosztályve­zető asszony véleménye szerint ezzel a változtatással a megye egészségügye nyilván csak nyer­het. Dr. Rőth Julianna elődje kétségtelenül eredményesen irá­nyított, ugyanakkor pontosan az idei feladatok sokrétűsége mi­att volt szükség egy kis átszer­vezésre. Dr. Rőth Julianna Fotó. l. l. Hetes, ahogy egy kiváló francia szociológus látja ■ ■ + Ózd, Hétes (ÉM - JZ) - „Azért kezdtem 1999-ben az ózdi szociológiai kutatásba, mert Ózdon egyszerre van je­len a munkaszociológiai te­rep és a roma antropológiai terep.” „Jelenleg az École des Hautes Études en Sciences Sociales (Társadalomtudományok Intéze­te) doktorandusa vagyok” - nyi­latkozta az Észak-Magyarország- nak Klauber Vera szociológus, akivel férje, Larry Brookner óz­di látogatása alkalmával beszél­gettünk.- Közismert az ózdi, immár tíz éve tartó munkanélküliség, az is, hogy az ózdi és főként a hétesi romákat különösen nehéz hely­zetbe hozta a kohászat felszámo­lása. Kutatásom célja annak az „egyszerű” szociológiai kérdés­nek a megválaszolása, hogy mi­lyen módon dolgoztak a romák a gyárban és ma milyen módon alkalmazkodnak azokhoz az új társadalmi és gazdasági körül­ményekhez, amelyek közt élnek. Arra keresem a választ, hogy a romákkal szembeni felerősödött ellenérzés összefügg-e társadalmi és gazdasági ellehetetlenülésük­kel. A hétesi romák körében vég­zett interjúkbql egyértelműen ki­derül, hogy amíg volt munka, volt becsület is - hangsúlyozta Klauber Vera.- Mire számít, milyen megol­dást fog találni kutatása befejez­tével?- Ha megoldást nem is találok, abban reménykedem, hogy bizo­nyítani fogom: munkaalkalom-te­remtés és az úgynevezett „fehé­rekkel” egyenrangú, közös isko­lában zajló azonos szintű oktatás nélkül a romák az Európa felé haladó Magyarországon csak mint egyfajta társadalmi ballaszt szerepelhetnek. A felnőtt roma munkanélküliek képzését és át­képzését különösen fontos teendőnek tekintem, de itt már átlépem a szociológus feladatát. Az idősebb hétesi romák tanúsá­ga szerint a továbbképzésre le­hetőséget adott az ózdi gyár, úgy gondolom, ma is lehetne úgyne­vezett „gyorstalpaló” tanfolya­mokon praktikus szaktudással ellátni mindazokat, akik szociá­lis körülményeikből adódóan túl korán kerültek ki az iskolából.- Mint francia állampolgártól megkérdezném, kapcsolatba ke­rült-e a Strasbourgba kivándo­rolt romákkal?- Természetesen. A zámolyi romák ügyét márcsak azért is magaménak éreztem, mivel úgy gondolom, az az iszonyatos sza­kadék, amely Magyarország ro­ma és nem roma állampolgárai között nyílt, csak egy „sokkte­rápia” hatása alatt kezdhet csök­kenni. Ilyennek tartom azt a francia döntést, amelynek alap­ján 39 magyar roma menedékjo­got kapott, mivel erre logikus politikai lépésként a hazai ro­mák itthontartása érdekében a döntéshozóknak mindent meg kell tenniük, hogy a romák élet- körülményei javuljanak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom