Észak-Magyarország, 2002. január (58. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-10 / 8. szám

2002. január 10., csütörtök AKTUÁLIS / 4 HÍRCSOKOR 0 Segélycsomagok. A Baktakék által megnyert 144 csomag értéke egyenként 3500 forint, s a napokban osztották szét a rászorultak között. A jogosultak a he­lyi iskolába, óvodába járó gyerekek, az ajándékokat pedig Restyánszki László- né iskolaigazgató, valamint Neveló's Gá- borné óvodavezető' adta át. 0 Ünnepségsorozat. A magyar kultúra napja alkalmából nagyszabású rendez­vénysorozat szervezésébe kezdtek Abaúj fővárosában az encsi művelődési központ munkatársai. Január 18-án Macskássy Izolda festőművész kiállításának megnyi­tójára várják az érdeklődőket. 0 Báli szezon. Számtalan farsangi mu­latságot rendeznek Abaúj szerte. Az en­csi fás bál, a Hungária Biztosító bálja, az orvosbál, illetve a rendőrbál emelke­dik ki a sorból Encsen, de nem szabad megfeledkezni a vállalkozók báljáról sem. Fontos színfolt Sárospatak (ÉM - BSZA) - A Beszterczey Alapfokú Magán Művé­szeti Iskola Sárospatak Tagiskolája, valamint a Sárospataki Táncművésze­ti Iskola mintegy háromszáz növen­déke lépett színpadra a napokban Sá­rospatakon a Művelődés Házában. A rendezvényen Csetneki József, a tag­iskola igazgatója, valamint Beszterczey Pé­ter, az iskolahálózat vezetője az intézmé­nyüknél idén lezajlott vizsgálatsorozatra utalva elmondták: most már minden figyel­met a gyerekek oktatásának szentelve nyu­godt munkát szeretnének folytatni. Réthyné Muha Krisztina, a táncművészeti iskola igazgatója rámutatott, intézményük négy esztendeje működik, jelenleg Sárospatakon és környékén összesen 1413 gyerekkel fog­lalkoznak az iskola képzett pedagógusai. Hozzáfűzte: a két művészeti magániskola fontos színfoltja a pataki oktatásnak. Csomagok Szentgyörgynek is Borsodszentgyörgy (ÉM - KM) - Községünk az észak-borsodi régióhoz tartozik, aminek következtében ezen ipari terület leépülése súlyosan érin­tette a borsodszentgyörgyi lakosság életvitelét, megélhetését - jelentette ki Tuza Lajos ifjúságvédelmi felelős. Az egykori Ózdi Kohászati Üzemek, va­lamint a sok működő bánya biztos megél­hetést nyújtott. Jelenleg a lakosság közel fele segélyekből él. Az észak-borsodi tele­pülés önkormányzata közhasznú munka biztosításával igyekszik enyhíteni az anya­gi gondokon. A szülők mindent megtesz­nek, hogy a nehézségek ellenére is a gyer­mekük iskolai felszerelése, öltözködése az elvárásoknak megfeleljen - nyilatkozta la­punknak Tuza Lajos iskolai gyermek- és if­júságvédelmi felelős, akinek nagy szerepe volt abban, hogy a Gyermekétkeztetési Ala­pítvány által kiírt pályázaton hatvan da­rab élelmiszercsomagot nyert-kapott a bor­sodszentgyörgyi óvoda és az iskola. A csomagok Budapestről történő haza- szállításában a Zsudit Kft. péksége nyúj­tott segítséget. A borsodszentgyörgyi óvo­dások, iskolások és szüleik köszönetüket fejezik ki a Gyermekétkeztetési Alapít­ványnak a kapott élelmiszercsomagokért, amellyel segítettek és örömet szereztek az arra rászorulóknak. Nem jelent többletköltséget Sárospatak (ÉM - BSZA) - Még a tavasszal kezdődött el és feltehetőleg ez év nyarának elején fejeződik be Sárospatakon az a beruházás, amely a hegyaljai város kábelhálózatának teljes átépítését jelenti. Kendi Péter, a szolgáltató PR Telecom Rt. kommunikációs igazgatója lapunk tudósítájának elmondta, az optikai gerinc­hálózat lefektetése miatt bontották fel a belváros utcáit az utóbbi hónapokban, s az úgynevezett oszlopos hálózat is átépí­tés alatt áll. Mindezzel együtt rövidesen elkészül az új' fejállomás is. Mint kiderült, a fejlesztés következtében az eddigi 23 csa­torna helyett 35-37 vételét tudja majd a szolgáltató biztosítani az előfizetőknek. A pataki családoknak azonban mindez nem jelent majd többletköltséget. Méltó helyen Szerencs a városok között Minden fejlesztheted fejlesztettek, folyamatosan gyarapszik a munkahelyek száma A vár egy sor rendezvénynek adott otthont Fotó: Liszkay László Szerencs (ÉM - LL) - A kö­zel 11 ezer lelkes „csokivá- ros” megyénk egyik legdina­mikusabban fejlődő települé­se, a munkahelyek száma fo­lyamatosan gyarapszik. Inf­rastruktúrájának színvonala példaértékű, a rendszervál­tás idején még városiasított falu mára tényleg rangjának megfelelő helyét foglalja el a térképen és a köztudatban egyaránt. Magda Gábor, Szerencs 1990- ben megválasztott polgármestere betegsége ellenére megtisztelte la­punkat, s egy rövid beszélgetés erejéig rendelkezésünkre állt. Nem igazán szándékozott a jövő­ről beszélni, mert - mint mondot­ta -, sosem szeretett előre inni a medve bőrére, de azért sejtelme­sen megfogalmazott gondolataiból talán arra lehet következtetni, hogy rövidesen újabb fejlesztési törekvések eredményeit láthatjuk majd. Noha eddig is elévülhetet­len érdemeket szerzett a város, il­Magda Gábor letve a vonzáskörzet fellendülésé­ben, szerénysége mégis ugyanolyan, mint ezelőtt tíz év­vel volt. Vélhetőleg e nemes tu­lajdonság segítette mindhárom helyhatósági választás alkalmá­val a polgármesteri székbe. Nagyarányú beruházások- Mindazon területen, ahol Szerencs városi rangja nem volt alátámasztva - jegyezte meg Magda Gábor - próbáltunk elő­re lépni. Ide sorolnám az ivóvíz, a szennyvízcsatorna-rendszer kiépítését, a telefon- és gázháló­zat kialakítását nem csak váro­sunkban, hanem a tágabb érte­lemben vett térségben. Emellett a működés feltételeinek javítá­sát, gondolok itt az iskolák kor­szerűsítésére, legyen szó akár a Bolyairól, a gimnáziumról, vagy a kollégium és diákszálló építé­séről, az úthálózat korszerűsíté­séről, az új vasúti pályaudvar kialakításáról. Ha az említetteken, illetve a további számtalan, ám szinte fel- sorolhatatlan infrastrukturális fejlesztésen túl egy-két problé­mát még meg tudna oldani a vá­ros - tette hozzá a polgármester -, akkor nagyot léphetnének előre, habár így is szép pályát futot­tak be a két és fél önkormányza­ti ciklus ideje alatt. Szerencs alapvetően kissé ellentmondásos település, mivel egyik része hegyvidéki, a másik pedig aránylag sík területen fekszik. Ezért fölöttébb fontos feladatá­nak tekintette a képviselő testü­let, hogy a szennyvízhálózat mi­hamarabb kiépüljön, hiszen e be­ruházás megvalósításával talán óriási vitaforrást kerülhettek el a különböző fekvésű helyeken élő lakosság tagjai között. Ha igaz, Borsod-Abaúj-Zemplén egyetlen városa Szerencs, ahol száz százalékos a szennyvízcsa­torna hálózat kiépítettsége. Ha csak a város utcáin néz végig az ember, és nem gondol arra, hogy mi munka áll e szép­séges környezet hátterében, úgy érzi, mintha Egerben, Kő­szegen, vagy éppen Székesfe­hérváron volna. Pedig más itt a helyzet, Szerencs ez a javából, utcáival, tereivel, épületeivel, munkahelyeivel, lakosságával, környezetének békéjével együtt. Szerencse, hogy van Borsodnak egy Szerencse, mert e település nélkül végtelenül szegények lennénk... A jelen Ez a beszélgetés Magda Gábor polgármester hosszas kórházi kezelése előtt készült, s mint is­meretes, azóta jelentős mérték­ben javult az állapota, de súlyos betegsége ideje alatt is folyama­tosan tartotta a kapcsolatot Sze­rencs „dolgos” vezetőivel, külö­nösképpen alpolgármesterével, Nyitrai Tiborral, illetve a jegy­zővel, dr. Bíró Lászlóval. Az sem titok, hogy a különböző döntések előtt véleményt nyilvá­nított Magda Gábor, tehát nap­rakész információkkal rendelke­zett a város ügyeit illetően. Ma már - hála a Jóistennek - egy­re könnyebben mozog Szerencs első embere, s 2002 első napjai­ban szerkesztőségünk munka­társai is mihamarabbi teljes gyógyulást, és sikeres új eszten­dőt kívánnak. A harmadik széphalmi leválási kísérlet Sátoraljaújhely (ÉM - BSZA) - Csak részben adta át a széphalmi Kossuth-ker- tet a Református Egyház ál­tal jegyzett Széphalom Ala­pítványnak a sátoraljaújhe­lyi önkormányzat. Mint lapunkban már megír­tuk, a helyi református egyház- község egy konferenciaközpont építését szeretné megvalósítani a városhoz tartozó településen. Eh­hez a Kossuth-kert egészét kérte a program lebonyolítására létre­hozott Széphalom Alapítvány. A terület teljes átadását azonban több helybéli nem tartja jó ötlet­nek. Szószólójuk az önkormány­zat legutóbbi ülésén napirend előtt szót kért és egy 160 aláírás­sal ellátott kérvényt tett le a vá­rosatyák elé, amelyben vélemé­nyüket nyomatékosították. Egy­ben elmondta: Széphalmon har­madik alkalommal is elkezdődött a Sátoraljaújhelyről való leválá­si törekvés. Emiatt kérte, a gré­mium a népszavazás lebonyolítá­sáig halassza el a döntést a kér­désben. Ezt az önkormányzat elutasította. Úgy döntöttek, hogy a kertben álló kastély (amely ma­gába foglalja az óvodát, az orvo­si rendelőt, a művelődési házat és több szolgálati lakást) és köz­vetlen környezete, valamint az út kivételével átadják a Kossuth- kertet az egyháznak. Ennek fel­tétele, hogy 2003. szeptember 30-áig a Széphalom Alapítvány felújítja a kastélyt és addig meg­kezdi a saját beruházását is. A református egyház ezek teljesü­lésével válik a terület tulajdono­sává - tájékoztatta lapunk tudó­sítóját Szabadka Sándor, a rész­önkormányzat elnöke. Nehéz a sorsuk, de igyekeznek szépen élni A taktakenézi család küzdelme már esztendők óta tart, mégsincs biztató jövőkép Taktakenéz (ÉM - LL) - Szadainé Lukács Erika, a há­romgyermekes taktakenézi családanya végső kétségbeesé­sében levelet küldött szer­kesztőségünkbe, s leírta, az 59 ezer forintos jövedelmük­ből kénytelenek megvásárolni hónapról hónapra a téli tüze­lőt, eközben pedig alig marad pénzük élelemre, ruházkodás­ra, a puszta létfenntartásra. A Szadai család bajban van, nagy bajban. A háziasszony és egy­kor nehézgépkezelő félje egyik nap­ról a másikra próbálja meg a le­hetetlent, nevezetesen a három kis­korú gyermek eltartását, a két na­gyobb fiú iskoláztatását. Az ember energiája véges, és akárhogyan is szeretnék javítani saját életkörül­ményeiket, végképp nem sikerül. Szadai Jánosnak nincs munkája, pedig - mint mondja - a Borsodvíz Rt.-nél megbecsült munkaerőnek számított. Vidéki lévén hat évvel ezelőtt „építették le”, s azóta eszik a szegénység keserű kenyerét. Kihez forduljanak? Miután számtalan cikket olvas­tak lapunkban a szegények min­dennapjairól - folytatta a feleség -, ezért fogalmazta meg legfőbb gondjait, s küldte el levélben ne­künk. Látogatásunk alkalmából kifejtette véleményét, miszerint kapaszkodnának ők, csak sajnos nincs mibe. A két nagyobb fiú középisko­lába jár, s miattuk nem akarta a család problémáját feltárni, a gye­rekek ugyanis roppant szégyellik szegénységüket. Mindössze tájé­koztatást várt volna tőlünk az ügyben, hogy kihez fordulhatná­nak segítségért. Bizonyára mindenkinek a saját keresztje tűnik a legnehezebbnek - fejtegette gondolatait Szadainé Lukács Erika -, s éppen ezért ér­zik azt, egyszer összerogy a csa­ládi háztartás, öt éve tart gyötrel­mük, a háziasszony egykor vállal­kozást tartott fönn, de mint álta­lában a sanyarú sorsú falvakban a kereskedelmi próbálkozás Tak- takenézen sem jött be. A tokaji középiskolás nagyfiú 16, a szerencsi fodrásztanuló kö­zépső 15, míg a legkisebb fiú 3 éves. Sajnos a vállalkozói igazol­vány visszaadását követően sem­milyen önkormányzati segítségen túli juttatásban nem részesülnek, ami ha dolgoznának, akkor alanyi jogon járna. Mire elég 59 ezer forint?- Kapom a gyedet, a kiegészí­tő családi pótlékot 12 ezer forint erejéig - kezdte a felsorolást a család asszonya -, 12 ezer 800­at a férjem, én 16 ezer 800 fo­rintot szociális segély címén, va­lamint a családi pótlékot, a 17 ezer 400 forintot. így a havi jö­vedelmünk alig valamivel több 59 ezer forintnál. Nyáron még csak-csak leküzdjük nehézsé­geinket, a tél azonban iszonyat. Főleg most, amikor irdatlanul nagy a hideg, s minden hónap­ban vásároljuk a tüzelőt, anny­it, amennyire futja. A szociál­politikai támogatásból felépítet­tünk egy házat itt a faluban, bár nem tudjuk befejezni, mert nincs rá keret. Legalább a gye­rekek nem indulnak el az élet­be üres tarisznyával. Mint Erika szavaiból kide­rült, még sosem kért segélyt az Sok pénzt elvisz a téli tüzelő önkormányzattól, hiszen az olyan kellemetlen. Szadai János a melegebb időben keményen beleveti magát a munkába, per­sze, ha van mit dolgozni. Szár­nyasokat vásároltak tavaly, s míg másoknak kenyérre nem jut, addig ők szinte csak húst esznek hússal. Ez van, ezt kell szeretni. Élel­miszer-kereskedelmi végzettség­gel nem igazán lehet elhelyez­kedni a faluban, de a polgármes­ter ígérete szerint közhasznú­ként kaphat munkát Taktakené- zen Szadainé Lukács Erika is. Egyelőre itt tartanak, csak az a kérdés, vajon milyen lesz a jövő, amely Szadaiék számára teljes mértékben láthatatlan... Fotó: Liszkay László

Next

/
Oldalképek
Tartalom