Észak-Magyarország, 2001. december (57. évfolyam, 280-303. szám)

2001-12-04 / 282. szám

2001. december 4., kedd KULTÚRA / 6 HÍRCSOKOR 0 Zenés Mikulás-köszöntő. „Télapóra várva" cfmmel zenés műsort ad a Csiri­biri együttes december 6-án, csütörtö­kön délután 5 órától a sátoraljaújhelyi Kossuth Lajos Művelődési Központban. 0 Zempléni alkotások. A Zempléni Al­kotókor tagjainak munkáiból a sátoral­jaújhelyi Zemplén Galériában nyílik kiál­lítás december 7-én, pénteken délután 4 órakor - az alkotók részvételével. 0 Ünnepi hangverseny. A MÁV Koncert Fúvószenekar Kerek Gábor karnagy ve­zényletével ünnepi koncertet ad ma, ked­den délután fél 6-től Miskolcon, a Ze­nepalotában. SzLh_. alkotásaiból nyílik kiállítás a miskolci if­júsági és Szabadidő Ház Fotógalériájában december 7-én, pénteken délután 5 órakor. Az 1924-ben, Szolnokon született fotómű­vész sokáig Hollywoodban élt, 1997-ben te­lepedett haza. Amerika kedvencei Mohácsi Alida A Hollywoodi filmipar az utóbbi időben sorra termeli ki magából a vígjátékokat, de ezek többsége igen gyengécske. Az Amerika kedvenceit is csak az menti fel, hogy legalább az alaptörténet nem szok­ványos témát dolgoz fel. Persze a már jól megszokott vígjátéki elemek és bejáratott klisék: a megfelelő kezdés, bonyodalom, tetőpont és a „minden jó, ha a vége jó” megoldás ezúttal sem marad el. Az Ame­rikai kedvenceiben azonban mi nézők, már az elején egy szépen kidolgozott bo­nyodalommal állunk szembe. Amerika álom(színész)párja, Gwen (Catherin Zeta- Jones) és Eddie (John Cusack) szakítani akar, teszik ezt olyan botrányosan, hogy az ügynökségük a csőd szélén áll. A tá- nyérdobálás közepette lerombolják az ügy­nökségük által kialakított imázsukat. Amerika tombol (úgy tűnik, ez a legége­tőbb problémája minden tisztes adófizető polgárnak), éppen csak nem vonulnak ki transzparensekkel az utcára. Csak a jó marketingstratégia mentheti meg Gwen és Eddie megtépázott hírnevét, ha belemen­nek még egy közös szereplésbe, ahol legutolsó filmjüket népszerűsítik. Ekkor lép színpadra Gwen testvére, Kiki és et­től fogva járunk mi, nézők mindig egy lé­péssel a jelenetek előtt. Hiszen azonnal tudjuk, hogy itt most mindjárt kibonta­kozik a szerelem. De hogy végül (Ki)ki- vel ki jön össze, az kiderül a filmből. A heplend elmarad „Csipet Manóék” a GYEK-ben Mikulás-napi ren­dezvényt tartottak tegnap a B.-A.-Z. Megyei Kórház Gyermek-egészségügyi Központjában. A gon­dozott gyermekek számára - feledtetve egy kis időre a beteg­séget, a kórházi létet - a Csipet Manó Báb­színház tartott előadást: Korzsényi Tibor, Lévai Joli és Urbán Ferenc adták elő Bánd Anna: Erdei Mikulás című darab­ját. Fotó: Vajda János Szőrös Kő: a „napi irodalom” lapja Miskolc (ÉM - BA) - Ha nincs, hát nem vár, míg az előtte járók átadják neki: megteremti saját fórumát a fiatal irodalom - erre szol­gáltak példával a miskolci irodalombarátoknak a Szőrös Kő című periodika szerzői. A pozsonyi irodalmi és művé­szeti lap munkatársai a napok­ban jártak itt Máger Ágnes fes­tőművész irodalmi szalonja és az Új Holnap vendégeként. Meghí­vójuk, Zemlényi Attila költő tü­relmes beszélgetőtársnak bizo­nyult az első estén a Miskolci Galéria Dőry-pincéjében, s ha emiatt csapongóra sikerült is a bemutatkozás, azért érdekes in­formációkat és benyomásokat szerezhettünk a szlovákiai fia­tal irodalom mibenlétéről. „Napi irodalom” Bár a lapot fiatalok indították, mára már nem tekintik nemze­déki vállalkozásnak: az idősebb korosztályok alkotói is küldenek A kor nem kedvez az egyéniségeknek Ránki Dezső zongoraművész a sztárcsinálásról és a komolyzenei üzletről egyéniségek feltűnhessenek, akiket a közönség is befogad és megszeret. A komolyzenében ma üzletorientált sztárcsinálás folyik, legyen szó hangszeres ze­nészekről, karmesterekről vagy énekesekről. A menedzserek a kiválasztottról beharangoznak mindenfélét, futtatják egy ideig, majd ejtik, ha nem vált be. Job­ban mondva: ha nem hozta be azt a nyereséget, amit elképzel­tek vele kapcsolatban. Most eb­be az irányba megy a világ. Úgy gondolom azonban, hogy a kö­zönséget sokáig nem lehet be­csapni.- Nem csökkenti az a muzsi­kusok értékét, ha végső soron bármelyikükből lehet ideig-óráig sikerzenész?- Többféle érték létezik. Az egyik az, hogy mit fizetnek ér­te, a másik pedig az, hogy er­kölcsileg vagy művészileg mit ér. A kettő általában a legki­sebb kapcsolatban sem áll egy­mással. Ma azon múlik minden, hogy valaki mennyire tudja me­nedzselni magát. Nekünk, akik harminc évvel ezelőtt kezdtük, könnyű dolgunk volt, mert az akkori rendszernek fontos volt, hogy a külföld felé mutassa, mi­lyen remek zenei élet is van a szocializmusban. Ezért segítet­ték a zenészek pódiumra kerü­lését. Noha az utóbbi időben is­mét erőfeszítések történnek va­lami hasonlóra, ami becsülen­dő, az üzlet a zenei életben sem így működik. Magyarország eb­ből a szempontból is kicsi ország, kevés az érvényesülési lehetőség. Ránki Dezső Fotó: Ádám János Miskolc (ÉM - ML) - Ránki Dezső zongoraművész ahhoz a zenésznemzedékhez tartozik, amelyet a rendszer- váltás előtt „kirakatba tett” a magyar kultúrpolitika. A „sztárcsinálásnak” azonban az utóbbi tíz évben másféle módszerei jelentek meg a komolyzenei életben is. Töb­bek között erről beszélget­tünk a művésszel legutóbbi miskolci fellépése előtt.- Zenei pályafutása, szólista­karrierének kezdete szorosan kö­tődik az Országos Filharmóniá­hoz. Noha az elmúlt tíz évben a komolyzenei téren egykor egyed­uralkodó hangversenyszervező mellett számos újabb társaság alakult, ön mégis kitartott a filmharmónia mellett...- Egy évben ötven-hatvan koncertet vállalok, ebből tizen­öt magyarországi, amit annak a filharmóniának a szervezésében adok, amivel 1970-től állok kap­csolatban. Igaz, együttműködé­sünkben volt néhány év szünet a rendszerváltás után, de máig talán ez az egyetlen olyan kon­certszervező társaság, amelyik­nek egyedülállóan kiépített há­lózata és működő gárdája van az országban.- A koncertfelkérésekből meg lehet állapítani azt, hogy milyen a mai zenei közízlés?- A felkérések legnagyobb ré­sze zenekari koncertre szól, ami azt jelenti, hogy zongoraversenyt játszik az ember, ilyenkor pedig nem a közízlés jelenik meg, ha­nem az, hogy a szervezők mit akarnak, milyen elgondolás sze­rint dolgoznak. Ha viszont szóló­koncertet kérnek, ritkán adódik, hogy konkrétan megjelölik, me­lyik darabot kérik.- A napjainkban az ötvenes éveiben járó zongoraművész ge­nerációt - vagyis az önét - olyan nevek fémjelzik, mint Kocsis Zol­tán, Jandó Jenő vagy Schiff András. Tevékenységük máig hatással van a magyar zenei életre, újabb nevek azonban nemigen bukkannak föl. Nincs ma igény a hangszeres szólisták­ra, netalán a fiatal korosztály­nak kevés lehetőség jut?- Az sajnos tény, hogy kevés az új név, de azért akad. A legutóbbi években tűnt föl pél­dául Bogányi Gergely, aki igen tehetséges zongorista. A világ azonban most nemigen kedvez annak, hogy olyan jelentős nekik kéziratot. Talán éppen azért, ami a Szőrös Kő születé­sét is indokolta: a másik két fel­vidéki irodalmi lap - a Kalligram és az Irodalmi Szem­le - elsősorban határozott szer­kesztési elvei miatt mostanra alig foglalkozik „napi irodalom­mal”. A jelzős szerkezet Juhász Katalintól, a Szőrös Kő egykori szerkesztőjétől való, akit két pá­lyatársa, Szeles Annamária és Mizser Attila kísért el a miskol­ci felolvasásra. Verseikre is ez a kettősség jellemző: saját koruk­ra reagálnak bár, de elmélyülten g - ez leginkább Mizser Attila szó- nettjeire igaz, ahogy teljesen hét- ,| köznapi témákat és érzéseket zár < klasszikus formába. S £ Kölcsönzött cím Talán a szellemesség, vagy még inkább a pimaszság lenne a jellemzőbb kifejezés e világlá­tásra, de ez már alighanem a nemzedéki alapon nyugvó világ­látásbeli különbségek határát sú­rolná. így legfeljebb bátor tett­nek nevezhetjük, hogy a műkö­dő irodalmi lapok árnyékában megindították sajátjukat, jóllehet tehetségükön, a szándékukon, s a Bettes István négysorosából (a szerző hozzájárulása nélkül) köl­csönzött Szőrös Kő címen kívül semmijük sem volt. Az alapítók pedig szerencséjüknek tudhat­ják, hogy hivatalos kiadóra lel­tek: együttműködésük eredmé­nye, hogy a negyedévente meg­jelenő lap már a hatodik évfolya­mában jár.

Next

/
Oldalképek
Tartalom