Észak-Magyarország, 2001. december (57. évfolyam, 280-303. szám)

2001-12-17 / 293. szám

2001. december 17., hétfő ,h W) AKTUÁLIS / 4 iÖJJl HÍRCSOKOR Ahol ismét újjáéledt a társas élet Szemere ugyan kis észak-abaúji település, de ott ismerős szó az emberség 0 Beemelés. December 19-én, szerdán délelőtt 10 órakor dr. Fónagy János köz­lekedési és vízügyi miniszter is részt vesz az M3-as autópálya nyomvonalán épülő oszlári Tisza-híd második meder- hídi acélszerkezetének beemelésén. 0 Könyvbemutató. December 20-án dél­után fél háromkor dr. Fónagy János köz­lekedési és vízügyi miniszter is méltat­ja Vass Tibor: Az ózdi iparvasút törté­nete című helytörténeti művét, amelynek könyvbemutatója lesz csütörtökön az Óz­di Városi Könyvtár dísztermében. A kórháztörvény a gyakorlatban Sajószentpéter (ÉM) - Egészségügy - Önkormányzatok címmel előadás és fórum lesz Sajószentpéteren decem­ber 19-én. A fórum aktualitását az adja, hogy a kór­háztörvény parlamenti elfogadását köve­tően a szaktárca első embere, dr. Mikola Ist­ván egészségügyi miniszter elsőként itt tá­jékoztatja a közvéleményt a törvényben fog­laltakról. Az eseményre Sajószentpéteren a Petőfi Művelődési és Sportközpontban ke­rül sor december 19-én, szerdán este hat órai kezdettel - közölte lapunkkal dr. Csi­ba Gábor főigazgató főorvos, a Borsod- Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés tagja. Az Arlókó páratlan természeti környezetben Arló (ÉM - ÓKI) - Előzetes számí­tások szerint mintegy 45-50 millió fo­rintra lenne szükség a páratlan ter­mészeti környezetben fekvő Arlói-tó rendbetételére. A korábbi sikertelen próbálkozások után most a vízügyi tárca első embere úgy dön­tött, felvállalja az ügyet. Akárcsak az erdé­lyi Gyilkos-tó, az Arlói-tó is suvadás útján képződött. Három alkalommal - 1863, 1910 és 1929 években - süllyedt meg a Csahó- hegy, állítólag az alatta lévő bányajáratok beszakadása miatt. Hatméteres meredek fal mutatja a suvadás mélységét. A hatalmas földtömeg aztán elzárta a völgy kijáratát és az ott fakadó forrás útját is. A vízzel fel­töltődött terület és annak természeti érté­kekben gazdag környezete ma turistacsa­logató látványt nyújt. Illetve csak nyújta­na, ha a tanácsi rendszer megengedő ma­gatartása miatt nem épült volna ki közvet­lenül a tóparton egy bádogvárosra hason­lító dzsumbuj. Sok ötlettelen, olcsó viskó, amelyek igencsak illúzióromboló hatásúak. Zsigray Árpád polgármester régóta próbál­kozik a természeti környezet visszaállításá­val, ám rendre falakba ütközik. Az Arlói-tóFotó: ÓKI Szent Jáno&napi borszentelés Tarcalon Tárcái (ÉM) - A tokaj-hegyaljai zárt történelmi borvidéken első alka­lommal szerveznek december 27-én délelőtt fél 11 órakor a tarcali katoli­kus műemlék templomban Szent Já- nos-napi borszentelést. E rendezvénnyel újabb alkalmat szeret­nénk teremteni a tokaji bor minél szélesebb körben történő megismertetéséhez, rangjá­nak megfelelő elismeréséhez az egyházi ha­gyományok felelevenítésével és tradíciók ápolásával - jelentette ki Darvas László es­peres. Reményeink szerint a borvidék egé­szére kiterjedő borszentelésünk sok terme­lőt mozgósítani tud, de szükség van a szé­lesebb körben való érdeklődés felkeltésére is. December 17-én, hétfő délután két óra­kor a Királyudvarban sajtótájékoztatót tar­tanak - közölte lapunkkal Pataky Sándor Ákos, Tárcái község polgármestere. Szemere (ÉM - LL) - Azt mondják, az apró, Isten háta mögötti falvakat a kihalás veszélye fenyegeti. Ez termé­szetesen igaz, de csak akkor, ha a kisközségek lakossága beletörődött sorsába. Ha nincs ember, ki képes volna kézbe venni az ügyek irányítását, ha nincs összetar­tás, ha nem szerepel a helyi szótárban ilyen fogalom: lokál­patriotizmus. Szemere valaha ezerlelkes település volt, ma csak alig több, mint négyszáz, a falubeliek azonban bizako­dóak a jövőt illetően. Alapvetően 1998 óta változott meg Szemere státusza, mert az új önkormányzat megalakulá­sát követően egy nagyon tuda­tos és markáns szemléletváltás következett be. A frissen megválasztott pol­gármester Tolnai-Tóth László, valamint helyettese Farkas Fe­renc, de nem kevésbé a testü­let tagjai leültek, s nagyon ko­molyan átrágták, konkretizál­ták a helyi fejlődés lehetősé­geit. Az eredmény nem is vára­tott sokáig magára, a polgár- mesteri hivatal alkalmazottjai megszokták az eddig ismeret­len munkastílust, megszerez­ték a majdhogynem jövőbe lá­tás képességét. A faluvezetés immár egysé­ges gondolkodása hatalmas fej­lődést eredményezett, Szeme­re igazi régióközpont lett. Óv­ják a természeti értékeket, fi­gyelik az emberek igényeit, az Szemerei pedagógusok összejövetele oktatás színvonalát - az adott­ságokhoz képest - óriási ma­gasságokba emelték. Mindenhol központ Jól működik a Szénási Attiláné vezette idősek napközi otthona, a Kissné Szoták Szilvia nevével fém­jelzett óvoda, az Ivancsóné Gyulai Éva igazgatásával működő általá­nos iskola, s nagyon fontos meg­jegyezni, az iskolakonyha, ame­lyet az önkormányzati képviselő farkas Béla irányít. Miknyóczki Istvánná, a szemerei kocsma tu­lajdonosa szerint bármerre megy az ember, az ivó az mindenhol központ. Szemerén érdekesség, hogy a kocsma kulturális központ­ként is funkcionál, miután ott do­hányozni nem szabad, de a visel­kedéskultúra szabályait szintén meghatározó szempontként keze­lik. Bejárnak oda a messze földről érkező vadászvendégek, államtit­károk, politikusok, neves színmű­vészek és élsportolók, viszont a helybeliek immár nem rúgnak ki a hámból (csak ritkán), s ha egy kicsit netán többet öntenek az or­ruk alá, akkor sincs probléma, a többiek - a tulajdonossal közösen - rendet tartanak. Kiruccannak A közösségi élet sem olyan, mint korábban volt, most rend­szeresen összejönnek a falube­liek, ünnepük a nemzet nagy­dicsőségű évfordulóit, megtekin­tik az óvoda, iskola műsorait, fa­lugyűlésre járnak, s ha nem is Fotó: Liszkay László túl gyakran, de kiruccannak szó­rakozni színházba, továbbá együtt töltik gyakran a hétvégi estéket Encsen, a Kurek panzió­ban, vagy helyben, a szépen felújított kultúrházban. Ha indul­ni kell - mondja Szabó Béla fa­lugondnok -, akkor nincs mese, előáll a KIA mikrobusz, és irány az úti cél, s jó falugondnokhoz híven szívesen megy. Feléledt Szemere, s ennek mindannyian örülnek, a hivatal dolgozói pedig hihetetlen precízséggel látják el feladataikat. Az Állami Számve­vőszék a közelmúltban fejezte be vizsgálatát, s apró hiányosságok­tól eltekintve mindent rendben talált. A falu lakosságának egy vágya volna, ha lehet, nevezete­sen, hogy Szemere megőrizhesse teljes önállóságát. Javaslatot tesznek az alapító okirat módosítására Miskolc (ÉM - LL) - A me­gyei közgyűlés decemberi ülését a hónap utolsó heté­nek csütörtöké helyett ezút­tal december 20-ra, csütör­tökre hívták össze az ünne­pek miatt. A tizenegy napirendi pont megtárgyalását ismét tartalmas írásos anyag előzi meg, de külö­nösen kiemelendő a Borsod- Abaúj-Zemplén Megye Közokta­tásáért Közalapítvány Alapító Okiratának módosítására tett ja­vaslat. Hideg Imre, az előterjesz­tő főosztály vezetője a módosí­tási javaslatot több indokkal is alátámasztotta. Egyrészt az írá­sos anyag tartalma szerint az adókötelezettség betartása, a könyvviteli nyilvántartás vezeté­se teszi szükségessé a közalapít­vány tevékenységének részlete­zését, az alapfeladatok pontosítá­sát, miután a nem nevesített alap-, vagy közhasznú tevékeny­ség vállalkozásból származó be­vételnek számít. Átadott pénzeszközök Másrészt az alaptevékenység kibővült az átadott pénzeszközök felhasználásával, a szakképzési támogatás felosztásával, amely­nek fedezetét az Oktatási Minisz­térium támogatási szerződés alapján biztosítja. A közalapít­vány működésének kezdete óta finanszírozza a Közoktatási In­formációs Rendszer kiépítési, fenntartási költségeit, ugyanak­kor az alapító okirat nem sza­bályozza a tevékenység feltéte­leit, az alapító és a közalapít­vány feladatmegosztását pedig nem rögzíti más dokumentum sem. Tehát az alapító okiratban, netán külön megállapodásban kell szabályozni ezt a szakterü­letet. A törvényes, s nem kevésbé annyira hatékony vagyongazdál­kodásért célszerű pontosítani a vagyoni forrásokat, a közalapít­vány bevételeit, természetesen megnevezve a felhasználási lehe­tőségeket. Egyebek mellett per­sze az alapító okirat jó, ha tar­talmazza a közhasznú szervezet működésének, az általa nyújtott szolgáltatások, támogatások igénybevételi módjának, beszá­molása közlésének, nyilvánossá­gának előírásait. A szervezet be­számolási kötelezettségének azonnal eleget tesz, amint az éves mérleget, eredménykimuta­tását nyilvánosságra hozza, de idetartozik a kuratórium jogkö­rébe utalt beszámoló, illetve a közhasznúsági jelentés elfogadá­sa is. Áttekinthetőség Az alapító okiratot már több­ször módosították, most viszont a rendszer áttekinthetőségének minőségét kell javítani. Az ere­deti dokumentum egyes elemeit új szerkezeti tagolásban jeleníti meg az írásban előterjesztett ja­vaslat, miközben a betűjelzése­ket számokkal helyettesítik, ép­pen a jobb áttekinthetőség érde­kében. // 255 millió forinttal köszönt be az új befektető A tőkeszegény társaságnak sokan mindössze ÓZD (ÉM - ÓKI) - Csődközeli helyzetben érke­zett új befektető Magyaror­csak pár hónapos túlélést jósoltak szág első Munkás Kft.-jéhez. A londoni bejegyzésű cég olyan mértékben emelt tő­két, hogy ezáltal 75 százalék irányító többséget szerzett. Sokadik válságát élte át alig több mint egy évtizedes fennál­lása óta az ózdi Finomhengermű Munkás Kft. A hengermű elsők között szerepelt a sorban a le­bontásra ítélt kohászati gyáregy­ségek között. A dolgozók azon­ban megtalálták a lehetőséget a továbbélésre, munkahelyük meg­tartására. Megalakították a kft.-t 2,1 millió forintos alaptőkével, ami a későbbiekben rendkívül kevés pénznek bizonyult.- A tőkeszegény társaságnak sokan csak pár hónapos túlélést jósoltak, de a kényszervállalko­zás tagjai erre alaposan rácáfol­tak. Akkor közel hétszáz ember egzisztenciáját sikerült megőriz­ni, akik így nem kerültek utcá­ra - utal vissza a kezdetekre Marczis Gáborné dr. ügyvezető igazgató. Az ózdi acélgyártás megszűnésével megszűnt a köze­li alapanyagbázis, így a henger­léshez használt 80x80-as acél­bugákat külföldről kellett besze­rezni. Piacvédelmi hiányosságok Mindvégig sújtotta a társasá­got az elégtelen piacvédelem, mert a dömpingáras termékek­kel szemben nem lehettünk ver­senyképesek. Állami támogatás­ra szorultunk, és kaptunk 290 millió forintot a Foglalkoztatási Alap Intervenciós keretéből. Igaz, ennek áfa, tb, szja stb. for­májában több mint tízszeresét fi­zettük vissza az állami kasszába. Az ÁPV Rt. 1996-ban 75 millió fo­rint törzstőkét emelt és forgóesz­köz finanszírozásra 200 milliós állami hitelgaranciát kaptunk. Folyamatos termékbővítés Piacon maradásunkat a folya­matos termékbővítés alapozta Marczis Gáborné dr. Fotó: ÓKI meg, évente 5-20 különleges ter­méket fejlesztettünk ki, export- eladásunkat pedig 30%-ra tudtuk emelni. A rendkívül tőkeszegény kft.-t 2000-től nagy horderejű kül­ső csapások érték. A 100%-ban külföldről vásárolt bugát csak USD-ért tudtuk beszerezni, az ex­portért pedig euróbán vagy DM­ben fizettek. Ez 70 milliós árfo­lyamveszteséget okozott. Újabb csapásként éltük meg az orosz és ukrán piacvédelmi kvóta megszű­nését és a gázárak 45 százalékos emelését. A minimálbér emelése pedig dolgozóink 60 százalékát érintette. Megérkezett a tőkeemelés Tartalékok hiányában megol­dást kerestünk a csődhelyzet elke­rülésére, melyet egy szakmai be­fektetőn keresztül találtunk meg. Ötéves korrekt üzleti kapcsola­tunk után bízom a két fél közötti hosszú távú együttműködésben. A 75 százalékban irányító többséghez jutott befektető hitel- garancia igényét dr. Fónagy Já­nos miniszter úr közbejárásával sikerült teljesítenünk, ami az utolsó akadály volt a tárgyalá­sok során. Azóta már megérke­zett a számlánkra a szerződésben rögzített összeg és ez megalapoz­hatja a Finomhengermű (Mun­kás Kft.) közel 500 dolgozójának további sorsát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom