Észak-Magyarország, 2001. október (57. évfolyam, 229-254. szám)
2001-10-31 / 254. szám
2001. október 31., szerda tau-tmmmHüt KULTÚRA /HITÉLET / 8 HITELET Országos lehet a rádió Eger (MTI) - A Magyar Püspöki Kar reményei szerint egy éven belül országos hálózattá bővül a jelenleg csak Észak-Ma- gyarországon sugárzó „Magyar Katolikus Rádió - Eger” - mondta az adó alapításának első évfordulója alkalmából Veres András, a püspöki kar titkára, egyben a médiáért felelős tagja. Az adó közszolgáltató rádióként 2000. október 20-án kezdte meg a napi 24 órás sugárzást, egyelőre Egerben és környékén a 91,8 megahertzes, Miskolc körzetében pedig a 95,1 megahertzes URH-frekvenciákon. A püspök kiemelte: a rádió segítségével sok olyan emberhez is eljut az evangélium tanítása, akik nem ápolnak szoros kapcsolatot a katolikus egyházzal, és ezt a törekvésüket üdvözölte II/ János Pál pápa is. Éppen ezért a püspöki kar arra törekszik, hogy mielőbb országos médiává fejlessze az adót; terveik szerint több egyházmegyében helyi stúdiókat alakítanak ki, ám megmarad az egri központ. Juhász Ferenc a közműsor szolgáltató rádió igazgató-főszerkesztője közölte: a rádió adása mintegy másfél millió emberhez, ezen belül 600 ezer hallgatóhoz jut el Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nóg- rád megyében. A szentmisék közvetítése, az egyházi eseményekkel foglalkozó riportok, mellett dokumentum-, illetve ismeretterjesztő műsorok színesítik az adást, naponta kétszer szlovák és cigány nyelven is hallható az evangélium, sőt hetente egy-egy fél órára helyet kap a református és az evangélikus egyház is. A reformációs emléknap Budapest (ÉM) - A reformáció emléknapja, október 31-e tiszteletére Országos Reformációi Emlékünnepélyt tartanak ma Budapesten, a Deák téri evangélikus templomban. Az emléknap alkalmából - az országos protestáns napok zárásaként - számos más helyszínen is ünnepi istentiszteletet, illetve megemlékezést rendeznek a fővárosban és vidéken, így megyénkben is. Miskolcon délután 5 órától a belvárosi evangélikus templomban városi reformációi ünnepség és hálaadó istentisztelet lesz, melyen dr. Mészáros István püspök hirdet igét, dr. Szebik Imre, püspök pedig előadást tart. A rendezvényeket lezáró szerdai ünnepségeken arra emlékeznek, hogy a német Ágoston-rendi szerzetes, Luther Márton, a réformáció megindítója 1517. október 31-én függesztette ki 95 tételét a wittenbergi vártemplomra. Tételeivel az úgynevezett búcsú- cédula-árusítások körüli visszaélések ellen tiltakozott, és kétségbe vonta, hogy a pápának joga vagy hatalma volna a bűnök megbocsátására. Október 31-e mára világegyházi jelentőségűvé vált, tavaly ugyanis ezen a napon írták alá a katolikus és a lutheránus (evangélikus) egyház közös nyilatkozatát, amely visszavonja a két egyház közötti, a megigazulás teológiai tanával kapcsolatos kölcsönös kiátkozásokat. EGYHÁZI HÍREK fc Jílmli 0 A magyarság lelki megújulásáért, a szebb jövőért és az erkölcsi felemelkedésért imádkozik minden hónap első szombatján délután 5 órától a miskolci Szent Anna-templomban a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének (KÉSZ) Miskolci Csoportja, mely így kapcsolódik az imádkozó KÉSZ-mozgalomhoz. A legközelebbi imán, november 3-án Rőzsafüzért imádkoznak. 0 Csendesnapot rendez november 3-án, szombaton délelőtt 10-től délután 4-ig a Református Egyházközség Székházában (Miskolc, Kossuth u. 17.) a Biblia Szövetség. A téma: A megszentelődés. KALENDÁRIUM November 1., Mindenszentek ünnepe Marianna November 2., Halottak napja Szt. Achilles November 3. Porres Szt. Márton, Szt. Szilvia, Győző November 4., Évközi 31. vasárnap Borromeo Szt. Károly, Karola November 5. Szt. Imre, Tétény, Szt. Zakariás November 6. Szt. Krisztina, Lénárd November 7. Szt. Ernő, Szt. Florentin, Rezső Harmadik felvonás: a rézkarcoló nemzedék A Miskolci Galéria sokszorosítottgrafikai-kiállítássorozatának újabb állomása A rézkarcolók „világszerte megalapozták a magyar képzőművészet megbecsülését” Fotó: Vajda János Méhes László Miskolc (ÉM) - A magyar rézkarcművészet 20. századi történetében két virágkorról mindenképpen említést tesz a művészettörténet. Ezek közül az első, nagyobb hatású időszakot, az 1920-as éveket mutatja be a Miskolci Galéria szombaton nyíló kiállítása, amely egy 1997-ben kezdődött sorozat része. A magyar sokszorosított grafika száz éve címet viselő kiállítássorozat 1997-ben indult az 1895-1925 között készült szecesz- sziós könyvillusztrációk bemutatásával. Rá egy évre a modem magyar litográfia kialakulásának kezdeteihez, az 1890-től 1930-ig terjedő időszakba kalauzoltak el. Most az 1920-as években reneszánszát élő rézkarcművészet termésén - és alkotóin - keresztül avat be a két világháború között virágzó műfaj titkaiba a Miskolci Galéria november 3-án nyíló kiállítása. A közönség elé tárt időszak - az 1920-1929 közötti évek - a Magyar Nemzeti Galéria grafikai osztályának gyűjteményén alapul.- Az első világháborút követő évtizedet - Európa más országaihoz hasonlóan - Magyarországon is a képzőművészetben használt sokszorosító technikák, a rézkarc és a rézmetszet látványos megújulásaként, ezzel a grafika felvirágzásának időszakaként emlegetik - fogalmaz a korabeli kritikákra is hivatkozva Zsákovics Ferenc, a Magyar Nemzeti Galéria munkatársa. - Ha a fellendülés alapvető okait kutatjuk - folytatja a miskolci tárlat rendezője -, akkor mindenek előtt a háborús éveket követő gazdasági válságra kell gondolni: beszűkült a vásárlóerő, kevesen engedhették meg maguknak, hogy olajfestményeket vásároljanak. A művészetkedvelők így a kisebb befektetéssel járó alkotások felé fordultak. A legújabb kori magyar grafika kialakulásában alapvető szerepet játszott a Képzőművészeti Főiskolán 1906 óta működő, 01- gyai Viktor nevével fémjelzett grafikai osztály, amit az első világégést követően, 1921-ben nyitottak meg újra. A műfaj népszerűségét jelzi, hogy abban az évben alakult meg a Magyar Rézkarcoló Művészek Egyesülete, amelynek tagjai az 1920-as évek közepére a kiállító művészek derékhadát alkották. Hogy csak né- hányukat említsük: Aba-Novák Vilmos, Varga Nándor Lajos, Patkó Károly, Komjáti Wanyerka Gyula, Tarjáni Simkovics Jenő.- Az Olgyai-növendékek egyrészt a 16-17. század műfajteremtő mesterei által használt technikák tanulmányozásából, másrészt a reneszánsz alkotók munkáiból vették az alapokat. Mesterük leginkább Rembrandt alkotásait állította eléjük mintául, de nem hagyható figyelmen kívül a korai avantgárd hatása a fiatal művészekre - villantja föl a múlt egy részletét Zsákovics Ferenc. - Az új grafikusnemzedék pedig nem csupán hazánkban, de reprezentatív külföldi kiállításokon és szaktárlatokon kapott elismeréseikkel és díjaikkal világszerte megalapozták a magyar képzőművészet megbecsülését. A „fekete-fehér művészetet” - ahogy a kiállítás rendezője a rézkarcot nevezi - sikeressége ellenére mégis némi idegenkedés kísérte. A vonalak összetettsége, a színek hiánya, a kis méretek ugyanis nehezebben befogadhatóvá teszik a nyomatokat egy-egy olajfestménynél. Testvéri hangok Aschaffenburg városából Fellépésük jó alkalom volt a testvérvárosi kapcsolatok erősítésére Bőcz Sándor Miskolc (ÉM) - Nagyszerű művek hangzottak el a Népszerű zenei esték sorozat hétfői hangversenyén, amikor Aschaffenburg város kórusa volt a koncert vendége. A Vesperae solennes de con- fessore salzburgi eredetű alkotás. Mozart 26 éves korában komponálta a sok szép, ihletett zenei pillanattal, másutt erőteljes tartalmi mondanivalóval bíró művet. A vendégkórus, amelyet a Miskolci Bartók Kórus (karigazgató Sándor Zoltán) erősített - feltehetően akusztikai okok miatt -, eleinte eléggé bizonytalan volt. A férfiszólamokat alig hallottuk, sok ritmikai pontatlanság is zavarta ennek a műnek az igényesebb előadását. A négy szólista hangminősége, zenei temperamentuma is igen eltért. Vera Mamleew (szoprán) szóló feladatát szépen oldotta meg, különösen a Laudate Dominum rész nyújtott élményt. A Miskolci Szimfonikus Zenekar bár pontosan és a szokott igényességgel játszott, a gáláns, hajlékonyabb Mozart-stílus ebben a műben el- várható lett volna. Jobb benyomást keltett a hangverseny második számaként elhangzó „Exultate, jubilate”, Mozart gyakran hallható motettájának előadása. Vera Mamleew énekesnő személyében jeles kolora- turszoprán vendégünk kifejezően, biztonságosan, technikailag éretten oldotta meg feladatát. A zenekar nagyon jól segítette, hogy a mű teljes szépsége kitáruljon. Joachim Schiller karmester értelmezésnek köszönhetően ez a produkció az egész hangverseny legjobban sikerült része lett. Haydn miséje, a „Paukenmes- se” (C-dúr) érzelmi megértéséhez közelebb visz az alcím: Missa in tempore belli (Mise háború idején). A mű keletkezése idején (1796) Napóleon csapatai Bécset fenyegették. Ez ad magyarázatot az Agnus Dei tételben, a béke áhítását (Dona nobis pacem...) megzavaró, a háborútól való félelmet kifejező üstdobütések elhangzására. Valójában más Haydn miséktől eltérően itt az egész műre - kevés kivételtől eltekintve - zaklatottság nyomja rá bélyegét. A mű előadása sok részletszépség és érték mellett adós maradt azzal a vokális teljesítménnyel, amely erőteljes férfiszólam nélkül hiányérzetet keltett. A nagy létszámú férfiszólam sem harmóniában, sem a dinamikai erőben nem tudott partnere lenni a női szólamoknak. Ők viszont derekasan helytálltak. Különösen szépen oldották meg az Agnus Dei adagio részét. A szólisták közül a már ismerős Vera Mamleew mellett Barbara Osterloh (alt) Matthias Heil (tenor), Kim Jae-Seop (basszus) produkcióit dicsérni lehet. A koreai születésű basszista olyan romantikus pátosszal énekelt, mintha nem is Haydnt, hanem Verdit adna elő. Előadásában a Qui tollis... ária csellószóló kíséretével (Iván Klára) igen szép volt. Latin, spanyol, francia filmhetek Miskolcon Miskolc (ÉM - MAL) - November a filmhetek hónapja a miskolci Kossuth moziban. Több mint egy hónapon keresztül - november 1-től december 11-ig - mindenki a saját szemével mérheti fel a latin, a lengyel valamint a francia filmipar legutóbbi éveinek termését. A Hevesy Iván Filmklubban évek óta rendeznek filmnapokat, nincs ez másképp az idén sem. A különbség csak annyi, hogy ezúttal egy hónap alatt három nemzet filmiparának remekeit ismerheti meg a miskolci közönség. A sort a november 6. és december 12. között zajló latin filmnapok nyitják (de ehhez a sorozathoz tartozó filmet már l-jétől vetítenek), ezt követi november 12-16. között a lengyel, majd 19-25. között francia filmhetek. A most műsorra tűzött filmeket külön-külön már mind vetítették a Kossuth moziban. Ám a szervezők úgy vélik, sokkal átfogóbb kép alakulhat ki a nézőben a spanyol, kubai, francia és lengyel filmekről, ha egy hónapba sűrítve három nemzet zászlaja alatt összefűzve vetítik őket. Ezért is, mondta el Bíró Tibor, a filmszínházafrüzemeltető Cine- Mis Kft. igazgatója, a latin filmhetek nyitónapján, november 6-án este bemutatkozik a spanyol, kubai dallamokat megszólaltató La Giralda együttes, akik a díszelőadás - Az északi sarkkör szerelmesei című spanyol produkció - előtt és után szórakoztatják majd a közönséget. Az est még egy különlegességgel szolgál az ínyenceknek, a romantikus mozi után a nézők kubai koktélkóstolóval hűthetik le magukat és forrósíthatják fel kedélyüket. Annak érdekében, hogy a filmhetek előadásain minél többen részt vehessenek, a szervezők kedvezményes, 350 forintos jegyárakat biztosítanak. LATIN FILMNAPOK A HEVESYBEN november ±3. és 15-Í9 1-5., este 7-tol: Pád a parkban (színes, feliratos, spanyol, rendezte: Vila) Miss Igazi keresése spanyol módra, november 6., este 7-től: Díszelőadás a Kossuth Filmszínházban, fellép a La Giralda együttes este 7-től. Az Északi sarkkör szerelmesei (színes, spanyol, feliratos filmdráma, r.: J. Medem) november 8-12., este 7-től: Az Északi sarkkör szerelmesei Egy életre szóló, ám tragikus véget ért diákszerelem. este 7-től: Buena Vista Social Klub (színes kubai, zenés, rendezte: Wim Wenders). november 26-27., este 7-tőí, , 28-án du. 5-től: Az élet egy füttyszó (színes, kubai) november 29-december 5., este 7-től: Meztelen Maya (színes, spanyol) december 6-12., este 7-től: A lábad között (színes erotikus, spanyol, csak 18 éven felülieknek
