Észak-Magyarország, 2001. október (57. évfolyam, 229-254. szám)

2001-10-30 / 253. szám

2001. október 30., kedd KULTÚRA / 8 HÍRCSOKOR 0 Kiállítás Erdőhorvátiról. A sáttpraljaújhe- lyi Zemplén Galériában Sóvári Éva Az én falum, Erdó'horváti című kiállítása nyílik no­vember 8-án, csütörtökön délután 4-tól. A kiállítás december 3-ig tekinthető meg. 0 Ünnepek a táncban. Karácsonytól Szent István napjáig címmel mutatja be az évkört, az ünnepeket a szekszárdi Bartina Néptánc Együttes, a Bihari Já­nos Táncegyüttes, a Debreceni Hajdú Táncegyüttes, az Erkel Ferenc Nép­táncegyüttes és a Fáklya Horvát Tánc- együttes közös műsora, melyet novem­ber 11-én délelőtt 11 órától a Pesti Ma­gyar Színházban adnak elő. A csipke csodája ■ Neszádeliné Kállai Maria népi iparművész azon kevesek közé tartozik, aki kutatja és műveli is a csip­keverést. A gömöri csipke címmel a napok­ban jelent meg tanulmánya a Gömöri Mú­zeum és Baráti Köre Múzeumi Könyvtár so­rozatában, és ehhez kapcsolódóan a múzeum kiállításon is bemutatja az általa tervezett és kivitelezett vert csipkéket. Fotó: Farkas Maya TELEVÍZIÓ Duett Bujdos Attila A látszatok műsora a Duett. Elsőre úgy tűnik, hogy már a címadás is hamis: a két­szereplős mű előadásához nagyjából azo­nos képességű emberek szükségeltetnek, márpedig Baló Júlia felkészültségében ne­héz hinnünk. Elcsacsogott kérdései ku­szák. Lesütött pillái mögül mintha magá­ba meredne, de látszik: nem a következő mondatra gondol, hogy kimondhatja-e. Ez a pillantás bocsánatkérővé teszi az arcát, akár ha tudatlanságáért kérne elnézést. A nő, amilyennek képzeljük. Ősi ösztö­nöket ébresztő a helyzet: a lovagiasságot hívja életre. Az ilyen gyengécske-butácska lények istápolásra szorulnak, támaszra, magyarázatra, nehogy elvesszenek ebben a csúnyán zavaros világban. És máris kész a produkció. Legutóbb Vári Gyula dőlt be a látszatnak. Merő figyelem volt, mind lelkesültebben be­szélt hivatásáról. Egy idő után már nem is az volt az érdekes, van-e értelme annak, amit mond, hanem a férfias igyekezet-egész lénye azon dolgozott, hogy fellebbentse a fátylat élete nagy titkáról, melyre oly annyi­ra kíváncsi itt valaki vele szemben. Riporteri teljesítmény ezt kihozni egy em­berből? Kétségeink ébredhetnek: lehet, hogy ez a nő tényleg végtelenül ösztönös, és csak tévedésből került a képernyőre. Aztán mégis arra gondolunk, meglehet: nagyon is tuda­tos. Talán nem ravasz és számító módon az, csak mert őszintén szeretne felülemelkedni a lét sablonjain. Mostani vendégében is megtalálta az esendőt, jóllehet Vári Gyula biztosan nem ezt tartja magában a legérté­kesebbnek. A hadsereg csillaga, világbajnok pilóta, értelmes, nyelveket beszél, a tenye­rén hordja az élet - ez így logikus is. Az­tán arra fordul a szó, hogy legyőzték-e va­lahai Nem, de patthelyzetbe került már, mondja, és megtörik a tekintete. Annak be­látása ez, hogy minden siker a méhében hordozza a bukást. Az erre ráébresztettek- ből hiányzik a hetykeség: felkészületlenek a végzetre, a vele folytatandó magányos küz­delmükre. A ráébredés pillanata nagyon em­beri, de nagyon elkeserítő is. Ebből képte­lenség kimagyarázkodni: vége az adásnak. Összekacsintva elviselhetőbb az élet Rudolf Péter és Kapitány Iván közös filmjükről, a most mozikba került Üvegtigrisről Az Üvegtigris egy büfé, ahová nem a legsikeresebbek járnak... Méhes László Budapest, Miskolc (ÉM) - Vígjáték, de nem 50 évvel ezelőtti sikerfilm remixe. Na­gyon is eredeti történet, ami­nek szerzője miskolci és kol­légánk: Búss Gábor Olivér. Az Üvegtigrisró'l nagyon sok jót lehet már olvasni - de az még kérdés, a hazai közön­ség hajlandó-e kegyeibe fo­gadni egy magyar filmet. A 32. Magyar Filmszemlén a nézettségi sikerlistán második lett az Üvegtigris. Forgalmazói adatok szerint az október 18-i mozipre­mier után Budapesten az 5. a top­listán. Miskolcon 25-étől vetítik, és a 4. helyre futott be. Mindez nemcsak az önmagában értelmez­hető siker szempontjából lehet fontos, de tudnivalóan gazdasági okok miatt is. Ezért ezekről is be­szélgettünk a két rendezővel, Ru­dolf Péterrel, aki az egyik főszere­pet is játssza, illetve Kapitány Ivánnal, aki a film operatőre is.- Akadnak, akik úgy tartják, egy játékfilmhez ma elegendő né­hány közismert arc, népszerű szí­nész, akik felvonultatásával - né­zettség szempontjából legalább is- sikerre lehet vinni bármilyen történetet. Az Üvegtigrisben ez­zel szemben az epizódszereplők között is olyanok bukkannak föl, mint Kállai Ferenc, Bodrogi Gyu­la, Básti Juli vagy Szilágyi Ti­bor. Nem találták elegendőnek a féltucatnyi, egyébként külön-kü- lön is igen karakteres főszereplőt?- kérdeztük Kapitány Ivánt.- Ha csupán néhány szereplőn ff .................. A film főszereplői­nek csak akkor van súlya, ha a körülöt­tük lévő összes többi szereplőnek súlya van. Kapitány Iván RENDEZŐ, OPERATŐR .................................................... múlna egy jó film megszületése, akkor minden pillanatban szü­lethetnének sikeres alkotások, de nyilvánvalóan nem erről van szó. Számomra nagyon fontos, hogy a legkisebb szerepben is jó színész legyen. Gazdasági kény­szerek természetesen vannak, hi­szen a minőség sok tekintetben árat is jelent. Véleményem azon­ban az, hogy a film főszereplői­nek csak akkor van súlya, ha a körülöttük lévő összes többi sze­replőnek súlya van. Miskolc (ÉM - MAL) - Ke­vés kellemesebb dolog van a ro­hanó életben, mint az ember al­kotta szépség. Ezen képek alko­tói különös viszonyban vannak egymással: tanár és tanítványa - hangzott el Barczi Pál és Lenkey-Tóth Péter közös kiállí­Barczi Pál és Lenkey-Tóth Péter- A gazdasági kényszer miatt mennyire kell kompromisszumo­kat kötni azzal, akitől a pénz származik?- Egy szponzor megjelenítése azon múlik, hogy a producerek milyen megállapodásokat köt­nek. Függ emellett az illető cég lelki kultúrájától, attól, mennyi­re gondolja azt, hogy a pénzéért a saját márkájával agyon kell üt­ni a filmet, netalán megelégszik azzal a pénzre istenigazából nem váltható boldog tudattal, hogy a neve ott szerepel a támogatók között. Szponzorok nélkül egyéb­ként a szükséges körülbelül 124 millió forintnak a harmadát vagy a felét sikerült összeszed­nünk, annyiból pedig ezt a fűmet nem lehetett volna kihozni.- Meg kell mondjam, s lehet, ezért megkövez a fümes szakma, kifejezetten megmozgatta az agyamat az a helyzet, hogy le kell ülnöm olyan emberekkel, akik nagyon tisztán és pontosan tudják, mit jelent, ha egy film sikeres, és annak körülbelül mekkora a píár-értéke - vála­szolt immár Rudolf Péter. - Én azzal tudtam érvelni, hogy ha egy olyan filmet tudunk készíte­ni, aminek humora, helyzetko­mikuma a mindennapokba beépül, akkor az általuk fontos­nak tartott, eladandó termékhez pozitív kisugárzás, helyes szlo­gen kötődik. A magam játékot tásának megnyitóján, melynek Mester és tanítványa című so­rozatában a miskolci II. Rákó­czi Ferenc Megyei Könyvtár ad otthont. A sajószentpéteri születésű Barczi Pál 1959-től él Miskol­con. A művész azóta rendszeres Fotó: Ádám János imádó agya kifejezetten élvezte, miként tudom később ezeket a szponzor-ügyeket beleilleszteni a filmtörténetbe.- Befolyásolta-e a film stílusát, hogy első alkalommal készítettek nagyjátékfilmet?- Azt gondolom, nincs értel­me ma úgy filmet csinálni Ma­gyarországon, hogy ne széles né­zőközönséget célozzon meg. Ah­hoz egy film elkészítése túl drá­ga mulatság. És egyébként is: Rudolf Péterrel együtt elmesé­lünk egy történetet, és azt sze­retnénk, ha lenne hallgatósága. Persze nehéz megmondani, mi­ből lesz siker és miből kudarc. Nyilvánvaló azonban, hogy tíz filmből megengedhető, ha egy vagy kettő nem jut el abban az adott pillanatban a széles réte­gekhez, mert kellenek azok a kí­sérletek, amik nem a tutira mennek. De nyolcnak azért meg­közelítőleg el kellene találnia a nézőket.- Úgy vettem észre, máig snassz nagyközönségben gondol­kodni - tette hozzá Rudolf Péter. - Ha te azt mondod, szeretnéd, hogy a filmed sokan megnézzék, ahhoz azt a gondolatot kapcsol­ják, hogy kommersz vagy, felü­letes, és eladod a lelkedet az ör­dögnek. Az alapvetés az, hogy filmet készítek, egy történetet mesélek el ilyen és ilyen stílus­ban, célom pedig az, hogy mi­résztvevője a Miskolci Galériá­ban rendezett Téli Tárlatnak, Grafikai Biennálénak, de mun­kái az ország számos múzeumá­ban is megtalálhatóak. A mos­tani kiállításon a közönség a művésztanár számos új alkotá­sával is találkozhat, melyeken a szépséges borsodi tájak eleve­nednek meg. Nem véletlenül, hiszen Barczi Pál földműves szülőktől származik, a föld és a táj iránti szeretete veleszüle­tett. A festő így magyarázza: Az ember és a táj összekapcsoló­dik, az életünk része, benne élünk. Mint ahogy a kiállítás címe is elárulja, a mester nem egyedül állított ki, hanem tanítványával, Lenkey-Tóth Péterrel közösen. De amíg a mester a klasszikus festészetet képviseli: olajfesték­kel, pasztellal, gvassal dolgozik, tanítványának képei a modern technikát alkalmazzák, elektro- grafikákat állít ki. Témáit tekint­ve sem tanítóját követi, főként hangulatokat, érzéseket visz a vászonra. Ugyanakkor a mester méltán büszke lehet tanítványá­ra, hiszen a más úton sikerrel jár: Lenkey-Tóth Péternek ma délután nyílik önálló kiállítása Budapesten is Duna Galériában. nél több ember megnézze. Az a feladat, hogy olyan eszközöket válasszak, amelyek hatásossá­ff .................. Az a tény, hogy a zárójelenetben tudunk röhögni azon, amik vagyunk, az maga a győzelem. Rudolf Péter RENDEZŐ, FŐSZEREPLŐ .................................ff gukban szervesen illeszkednek a történethez.- A film története végső soron drámai, hiszen bármennyire is komikusán elrajzoltak a jellemek, egyetlen olyan szereplő nem akad, amelyiknek sikerülne félresiklott egzisztenciáját egyenesbe hozni.- Az a tény, hogy a zárójele­netben tudunk röhögni azon, amik vagyunk, az maga a győ­zelem. Ha nincs kivel összeka­csintanod az életben, akkor bár­milyen helyzetben lehetsz, az ré­misztő. Ettől az összekacsintás- tól lehet élni, még akkor is, ha nem azoknak az oldalán állsz, akik megnyerik a díjakat, akik sikereket érnek el, noha látszó­lag ők a működőképesebb embe­rek. Meglehet, veszélyes lehet egy ilyen mondat, de kimondom: nem biztos, hogy a működőké­pesség egyenlő a boldogsággal. Eszenyttáncszínház Miskolc (ÉM) - A nagy sikerű A combok csókja után Eszenyi Enikő új tánc- színházi esttel jelentkezik, amelynek címe: PingSzving. Hogy a PingSzving jelent- e valamit, azt Böhm György rendező nem árulta el, vi­szont ígérete szerint az előadásban értelmet nyer a „ping” szó, a szving pedig adja magát. így az önálló, történetet bemutató tánc­színházban Eszenyi Enikő profi táncos partnereivel a legnagyobb hangsúlyt a szvingre teszi, ám a mulat­ságos történet során más táncokat is bemutatnak egy- egy szám erejéig. Az országos premiert most vasárnap tartották a veszpré­mi Petőfi Színházban, ezt 12 előadás követ az ország kü­lönböző nagyvárosaiban, pél­dául a debreceni Csokonai Színházban november 14-én, az egri Gárdonyi Géza Szín­házban november 19-én, a nyíregyházi Móricz Zsig- mond Színházban november 26-án, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig november 30-án láthatja a közönség. A mester mesterien fest és tanít

Next

/
Oldalképek
Tartalom