Észak-Magyarország, 2001. október (57. évfolyam, 229-254. szám)

2001-10-19 / 245. szám

2001. október 19., péntek MISKOLC ÉS KÖRNYÉKE / 7 Miskolc és környéke ITT ELÜNK Hazafelé-szerelem Bujdos Attila e-mail: bujdos@inform.hu N4aguk vannak, csak egymás számára létezó'n: a férfinak a nő az ölében, és a nő a férfinak. Megszűnik minden más va­lóság a nyüzsgöló'dő délutánban: nem számít a rossz szagú busz, a föléjük ma­gasodó utasokkal, a megannyi odatévedt pillantás, amivel az emberek felbecsülik ezt a viszonyt, a körömcipőt bokazokni­val viselő nő és a kopottkék nadrágos fér­fi románcát. Hazafelé-szerelem, irányt mutat a Csa­bai kapui fasor. A nő kacag, a férfi nyakát öleli, fürt­jeit simítja. Amaz susogva táplálja az ér­zést, s tekintete el nem engedné a nőét. Mélységek nyílnak, mikbe csak ketten lát­nak, vagy talán még ők se. hAás ez, mint a munkába igyekvők szerelme, a megszokás átszállás előtti kapkodó csókjai: nem terheli a köteles­ség. Több mint az epedés, nem zsigeri vágy: őszinte figyelem. Ötvenesek másod­virágzása, kamaszos szemérmetlenség. Ajándékba kapott történet az élettől, foly­tatásos regény egy megállótól megállóig szövődő szerelemről. Ottfelejtett csillag Miskolc (ÉM - Hl) - Ötágú csillaggal díszített dombormű van a polgármesteri hi­vatal Petőfi utca 1-3. számú épületének fa­lán - vetette fel olvasónk. Arról érdeklő­dött, az önkényuralmi jelképpel ellátott munkásmozgalmi falidísz vajon tudatosan maradt-e ott. A kérdést feltettük dr. Szádeczki Zoltánnak, Miskolc jegyzőjének, aki elmondta: a csillagos dombormű min­den bizonnyal véletlenül maradt a helyén akkor, amikor évekkel ezelőtt a többi ha­sonlót eltávolították. Erről vélhetően azért feledkeztek meg, mert a zászlón elhelye­zett ötágú csillag alig látszik. A jegyző ar­ról is szólt, hogy a dombormű eltávolításá­hoz a város közgyűlésének döntése szüksé­ges, ezért a következő ülésen felhívja a tes­tület figyelmét, döntsenek a leszereléséről. Alig látható Fotó: Ádám János Mi jut eszébe, ha azt hallja, Miskolc? A koncepció által azt kellene kijelölni, milyen várossá akar fejlődni a megyeszékhely Fotó: Bujdos Tibor Balogh Attila e-mail: wmitty@inform.hu Miskolc, Budapest (ÉM) - Városépítési koncepciót alko­tott a miskolci önkormányzat. A megyeszékhely arculatá­nak, településszerkezetének jövőbeni változásait meghatá­rozni hivatott tervezetről Sári Istvánnal, a több évtizedet a helyi városépítészetben dolgo­zó szakemberrel, Sopron és Esztergom közelmúltbeli fő­építészével beszélgettünk. Első megjegyzése a koncepciót illetően Sári Istvánnak ez volt: megdöbbentő, hogy több év múl­tán még mindig csak koncepció van. A miskolci várostervezés el­múlt évtizedekben történetében tevékeny szerepet játszó szakem­ber - aki a kilencvenes évek ele­ji szakmabeli váltás nyomán hét esztendőn át Sopron, majd Eszter­gom főépítészeként dolgozott, ma a fővárosi illetőségű Archidea Kft.-t vezeti - annak idején a kon­cepciókészítésre pályázó egyik cég munkatársaként is érdekelt volt a témában, de, mint mellé­kelt elemzésében kifejti, amúgy is élénken foglalkoztatja Miskolc építészeti jövője.- Minden településnek kell ilyen koncepciót készítenie, to­vábbá településszerkezeti tervet, szabályozási tervet és helyi építé­si szabályzatot. Ezt törvény írja elő, a határidő 2003. január 1. Mis­kolc erős késésben van.- A napokban a közgyűlés elfo­gadta a koncepciót. Milyen kérdé­sekre kell, vagy kellene ennek vá­laszt adnia?- Ez tulajdonképpen egy tele­pülésfejlesztési tervezet; nem is szeretem a koncepció szót. Az elő­ző évtized elején születtek e tárgy­ban utoljára komoly anyagok. Az ilyen elemzésnek kétféle metsze­tet kell adnia a városról: arról, mi van ma, és arról, hogyan értünk el idáig. Ebből összerakható egy helyzetkép. Utána jöhet a terv: mit kéne csinálni, milyen pályá­ra lehetne állítani a fejlődést. Alapvető feladatnak látom: né­hány mondatban megfogalmazni azt a célt, miáltal a múltbeli fej­lődés olyan irányba fordítható, ami optimális jövőt kínál: a haj­dani „dicső múlt” milyen formá­ban tud újjászületni. Ez a fő kér­dés: hogyan tudja Miskolc újra „megfogalmazni” önmagát. Mi le­gyen, üdülőváros, iskolaváros, iparváros, vagy mi? Mi fog eszé­be jutni az embereknek tíz év múlva, ha azt hallják, Miskolc, ahogy Egerről a bor?- Ez mennyiben építészeti kér­dés, és mennyiben politikai, gaz­dasági?- Nem pusztán építészeti. Mind az öt magyarországi nagyváros egy évszázada óta kínlódik a sze­repével, minthogy - nem politi­zálni akarok, ne értsen félre - az ország területének trianoni átren­deződésével a régióközpontok el­kerültek tőlünk, s a határhoz kö­Hogyan lehet belvárosiassá tenni? zeli városoknak kellett a szerepü­ket átvenni. Miskolc például, úgy­mond, Kassa helyett fejlődött, majdhogynem önpusztítóan erős dinamikával.- A várostervező milyen prob­lémákat lát?- A belterület meglehetősen le­lakott, leromlott. Nem egységes a várostest; sosem volt az egyéb­ként. Diósgyőr egykor egyházi-ha­talmi központként működött, Mis­kolc jobbágyfalu, kereskedőváros volt. Közéjük települt a nagyipar, plusz hozzájuk kapcsolódott szá­mos falu. Ez adja az óriási dilem­mát: majdnem minden település- rész önálló karakterrel bír. Buda­pesten van még így, a többi me­gyeszékhelyen kevésbé. Nézzük meg, Pereces mennyire más, mint, mondjuk, Tapolca! Meg kell találni, az összvárosi célon belül mi a fejlesztési válasz az egyes egységek kérdéseire. A legfőbb gond a belvárosé: ez örök téma. A Búza tér borzasztó nagy. Sőt, az egész belváros szerkezete terü­letpazarló. Kérdés, hogyan lehet igazából városiassá - belvárosias­sá - tenni. Elég a Zsolcai kapura gondolni: a belváros része, mégis 99 .................. Nem egységes a miskolci várostest, sohasem volt az egyébként. Sári István tervező ...................................99 országút, piac, iparterület - nem kimondott „city-atmoszféra”. De nem az jellemzi már Kazinczy- Szemere utcákat sem. Itt kanya­rodunk vissza az alaptételhez: mi­lyen legyen a város? Nagyon ap­rólékos munka eldönteni, a poli­tikusoké és az építészeké közösen. A szakemberek ismerik a módsze­reket. Budapesten, a világ más A BOON-on olvasható A miskolci közgyűlés által tárgyalt városépítészeti kon­cepció a Borsod Online-on teljes terjedelmében olvasha­tó (www.boon.hu). nagyvárosaiban rengeteg a jó pél­da. A politikusok feladata a kitű­zött célt a várospolitikai rangjá­ra emelni.- Bontani kell és újat építeni?- Némi bontással járhat a mun­ka, de nem ez a lényeg; a fő mód­szer a funkciócsere, az átépítés, a rendezés. A szerkezetet, lecsupa­szítani, kap az épület egy új ru­hát, új funkciót, új környezetet. Ez a panelra is igaz. A fantázia végtelen, a technológia kibírja. Nem az egyetlen megoldás, hogy a lapostetőt magastetőre cserélik.- Mindehhez pénz is kell.- Ez a kérdés másik oldala: ho­gyan tudják vonzóvá tenni a vá­rost a befektetők számára. Az eu­rópai uniós tagsággal várhatóan sok pénz érkezik majd; az, ami az elmúlt években például Sopronba eljutott, néhány év múlva majd a keleti határ közelében, ebben a megyében jelentkezik. Erre fel kell készülni. Kilószám kellenek az anyagok, amik a fejlesztési te­rületeket mutatják be. Kínálatot kell felmutatni. A jó koncepció azt is megmondja, holnap mit te­gyünk, és azt is, hogy 15 év múl­va mit. Amúgy is, ha egy ilyen koncepciót illetően mindenki egy­séges volna, és pénz is lenne, ak­kor is évekig, évtizedekig eltart, mire valóra válik. „Nesze neked, nyílt várospolitika!” A „Miskolc városépítészeti koncepciója” című, az önkor­mányzat által megszavazott tervezetet áttanulmányozva írta Sári István lapunk szá­mára az alábbiakat. Mivel Miskolc szülővárosom, elfogultsággal olvastam a száz­oldalas anyagot. Kíváncsi vol­tam, milyen város lesz a jövő­ben Miskolc a szerzők megíté­lése szerint. Az anyag nagyon helyesen exponálja a városfejlesztés cél­jának rövid, tömör megfogal­mazását, miszerint „Miskolc város harmonikusan fejlődő polgárvárossá alakulása”. Úgy vélem azonban, hogy a város és környéke jelenlegi állapotát te­kintve ez kissé túl merész cél­kitűzésnek tűnik. Kérdés, hogy Miskolc képes lesz-e az eddigi, kétségtelenül diszharmonikus városfejlődést belátható időn belül visszájára fordítani. Mit kezd a város az­zal a ténnyel, hogy „az ország második legnagyobb városa”, az „acélgyártás fellegvára” mí­toszok a feledés homályába me­rültek, és a központilag irányí­tott, szinte „önpusztító” dina­mizmus helyét átvették a spon­tán és parttalan fejlesztések? Lehet-e cél ezek után a fejlődés harmóniájának újrateremtése? Úgy gondolom, lehet, de nagyon nehéz lesz. Manapság a város a fejlesz­tésben érdekelt szakemberek, a városatyák és a városlakók „bá­beli nyelvzavarától” hangos. Nincs közös nyelv, nincs közös nevező. Vajon alkalmas-e a most jó­váhagyott anyag arra, hogy megteremtse az együtt cselek­vés vezérfonalát, azaz a város- fejlesztés „bibliája” legyen? Idézet a szövegből: „...célsze­rű lenne a településszerkezeti terv még publikussá válása előtt önkormányzati elővásárlá­si jog érvényesítése”. Nesze ne­ked, nyílt várospolitika! Kíván­csi lennék, hogy a befektetők­kel vagy a városban lakó vál­lalkozókkal szemben kívánja-e üzleti előnyeit érvényesíteni az önkormányzat. Legalább ennyire problemati­kus a „kedvező városimázs és a városi kötődés fejlesztése” című fejezet 5.4.6. pontja, „a négyes morfológiai tagozódásnak meg­felelő karakterarculat-fejlődés biztosítása”. Én értem! De a városlakók, akik a Miskolc Plaza üveg­falában visszatükröződő Régi­posta utcai romos, lakatlan há­zakat látják nap mint nap, bi­zonyára kevésbé. Nehezen indokolható az a fel­fogás, hogy az „önkormányzati feladatok” meghatározásánál a konkrét cselekvést tartalmazó javaslatok helyett minden prob­lémát további vizsgálatok, elemzések körébe utal az anyag. Legalább ötven (!) kü­lönböző további terv és tanul­mány készítésének igényét ve­tik fel a szerzők. Mikor lesz er­re idő és pénz? Olvasva a szerzők névsorát, megállapíthatjuk, felkészült, profi szakemberek népes tábo­ra bábáskodott a koncepció megszületésénél. De hol van a „gyerek”? HÍRCSOKOR j j j ySj'sTTj Jwtx ö ti t M \ >: ......... m 0 Fogadóóra. Fogadóórát tart Veczán Pál önkormányzati képviselő (Fidesz-frakció) ma délután 5 órától Miskolcon az Ady Endre Művelődési Házban. 0 Emléktáblát avatnak. Az 1956. októ­ber 24-i Dimávag-munkásmegmozdulás tiszteletére emléktáblát avatnak az 56- os Szövetség és a Történelmi Igazság- tétel Bizottság helyi szervezetei október 24-én, délelőtt 10 órakor a Diósgyőri Ipa­ri Park Kft. irodaépületének bejáratánál az esemény 45. évfordulója alkalmából. A Miskolc és környéke összeállítást írja és szerkeszti az Eszak-Magyarország társadalomrovata Telefon: 46/ 502-900/3230, 3235, 3237 e-mail: bujdos@inform.hu, szaloczi@inform.hu, halmos@inform.hu Megemlékezések a forradalom évfordulóján Miskolc, Felsőzsolca (ÉM) - Az 1956-os forradalom és szabadságharcra emlékeznek több megyénkbeli településen. Miskolcon elsőként ma, pén­teken délelőtt 10 órától tartanak megemlékezést a Szabó Lőrinc- emléktáblánál (Kossuth u. 11.). Kedden, október 23-án reggel 9 órakor a Szentpéteri kapui Romek-emlékoszlopnál, fél 10-kor Misley Emese emléktáblájánál (Széchenyi u. 90.), 10 órakor a Zsolcai kapui emléktáblánál emlékeznek. Délután fél 5-től a Miskolci Nemzeti Színházban a Miskolci Szimfonikus zenekar ad hangversenyt, majd dr. Renn Oszkár, a volt egyetemi diákpar­lament tagja mond beszédet. A Minorita templomban este 6 órakor ökumenikus istentisztelet kezdődik, majd - háromnegyed 7- kor - gyertyát gyújtanak a Hősök temetőjében az ’56-os forradalom és szabadságharc tiszteletére. Október 24-én délelőtt 10 órakor a Digép falán emléktáblát avat­nak. Felsőzsolcán október 23-án, kedden délelőtt 10 órakor kezdődik az ünnepi megem­lékezés a kegyeleti parkban. Beszédet mond Fehér Attila pol­gármester. A műsorban közreműködik Dinnyés József daltulajdonos, Kriston Ákos versmondó és a helyi nyugdíjas férfi népdalkor. Szintén kedden tartják a hagyományos turul­futást is a településen, amelyet Arnót, Onga és Szikszó önkor­mányzatával közösen szerveznek. A futni vágyókat délelőtt 11 és negyed 12 között várják a felső- zsolcai Művelődési Ház udvarára, regisztrációra. Az arnóti domb aljáig busszal szállítják a résztvevőket, akik vállalják, hogy felfutnak a turul-emlékműhöz. Forgalomelterelés Eltereli az MVK Rt. a forgal­mat október 23-án a Zsolcai kapu­ban lévő emléktáblánál rendezen­dő ünnepség idejére, vagyis dél­előtt fél 10 és 11 óra között. Az elterelés az 1-es, 101-es, lA-s, 3- as, 4-es, 7-es, 32-es buszokra ér­vényes. Az 1-es, 101-es, lA-s autó­buszok nem érintik a József At­tila utca és a Búza tér megálló­helyeket. A József Attila utca he­lyett a Selyemrét megállóhelyen lehet a buszokat igénybe venni. A 3-as, 4-es, 7-es buszok a Bajcsy- Zsilinszky utcai megállót nem érintik. A Búza tér végállomáson valamennyi járat a 2-es busz indítóhelyéről indul. A 32-es nem áll meg a Malom megállóban. Ezt a buszt a Búza téren a 24-es já­rat megállóhelyén lehet igénybe venni. Koszorúk a Misley-emléktáblánál

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom