Észak-Magyarország, 2001. október (57. évfolyam, 229-254. szám)

2001-10-12 / 239. szám

2001. október 12., péntek KULTÚRA / HIRDETÉS / 8 HÍRCSOKOR 0 Mester és tanítványa. A fiatal alko­tó pedagógusok kiállítását tavaly rendez­te meg először a miskolci Mini Galéria, most az október 15-én, hétfőn délután 4 órakor nyíló tárlaton a mesterek mel­lett már tanítványaik is bemutatkoznak. 0 Torzók az Oscar-versenyben. A 74. Oscar-dö versenybe Sopsits Árpád: Torzók című alkotását nevezi Magyarország a leg­jobb idegen nyelvű film kategóriába. Utonjarok Debrecen (ÉM) - Útonjárók címmel Blaskó Sándor, Győri László, a miskolci Jószay Zsolt és Makoldi Sándor Gyula mun­káit rendezte egységbe a tokaji-debreceni al­kotó, Makoldi Sándor a Debreceni Egyetem díszudvarán. A művészek különböző korosz­tályokat és karaktereket képviselnek, de műveik a magyar hagyományokból táplál­koznak és azok megújítására törekednek.- Ahogy belépünk, Jószay Zsolt műveit látjuk meg először, mert ő fogalmazza meg számunkra azt a lélektani érzületet, amely most leginkább jellemző a magyarságra: a Trianon után élő magyar nép csonkaságát s ahogyan elindul a teljesség felé - magya­rázza a kiállítás rendezője. - Más időt kép­visel Győri a maga szigorúbb formáival, vagy Blaskó, akit az apokrif imákon keresz­tül érthetünk meg. Ebben az időzuhatag- ban Makoldi Sándor Gyula, a legifjabb még mindegyik irányban mutat kötődést. TÉKA Tíz év ötven oldalon Miskolc (ÉM - CsM) - Zemplén bizony Bacchus birodalma! - akad meg a szem véletlenük?) egyetlen soron, egy véletle­nül kinyíló oldalon, mikor az ismerkedés kezdetén végigpergetjük a Zempléni Mű­vészeti Napok múltját áttekintő, a 10 éves jubileum alkalmából megjelent kiadványt. Ezért is került kérdőjel a „véletlen” után, mert igen, Zemplén Bacchus birodalma, és a bor kissé szabados istenétől elválaszt­hatatlan a muzsika - Zempléntől pedig már a zenére alapozott művészeti napok. Nézegetjük a kiadványt, és keressük a szándékot. Adódik, persze, rögtön indokul a tíz év, hiszen az már, ahogy Rolla János írta bevezetőjében, elég a számvetéshez. De hát kilenc azon évek száma, amelyek helyet kaptak a füzetben, és ez kissé elbizonytala- nít. Viszont a Zempléni Művészeti Napok helyszínei között a 2001-es újoncokat, más listában az idei szereplőket is felsorolják, adatok szempontjából tehát teljes a kép. Nézegetjük hát a kiadványt, és tudato­san nem ragadunk le a képeknél: bele-be- le olvasunk az egészet átfogó tényszerű be­számolókba, a (szépen elkülönített) szub­jektív-szakmai, de mindenképp az egésznek csak részét felvillantó publikáció-részletek­be, amelyekben igen gyakori a felsőfok - azokra vonatkozón, akik a képeken szere­pelnek. Muszáj engedni a csábításnak... Rolla János mint régi ismerős köszönt ránk a fotókról, de láthatjuk, Darvas Iván is a vendége volt - az első évben - a ZMN- nek, azután játszott itt Kistétényi Melinda is! Bogányi Gergely már 1998-ban... és így tovább. A koncertképek között kedves pil­lanatok, például „régi ismerősünk” szmo­king nélkül a színpadon: kezében felmosó - eső után takarít a házigazda... Nézegetjük a kiadványt, és egyre in­kább úgy érezzük, nem kell számon kér­ni rajta a kérhetőket. Olyan számvetés ez, ami nemcsak a ZMN szakmai igényessé­gét mutatja be, de a sorok és a képek kö­zött olvashatunk arról is, hogy a szerve­zők élvezik, amit csinálnak, szeretik ezt a rendezvényt, szeretik Zemplént. (Zempléni Művészeti Napok 1992-2001) Gabi rántotta le az arcukról a leplet Miskolc (ÉM - CsM) - Mit nézzünk rajta, hát csontok! - fogalmazzák meg sokan kéte­lyüket, hogy a Rudabányán most két hétig látható 10 mil­lió éves koponyaleletekkel si­kerülhet a párbeszéd. Pedig ha nem jön létre a „társal­gás”, akkor a nézelődőben le­het a hiba. A kutatók ugyanis már tolmácsul szegődtek, szót lehet érteni az ősi embersza­bású majomkoponyákkal. Az emberré válás hosszú év­millióinak három fontos, ma­gyarországi tanúját ismerjük: a rudabányai, 10 millió évvel ezelőtt élt Rudapithecus hungar- icust, a 300 ezer éves vértessző- lősi előembert és a 60-70 ezer éves subalyuki ősembert. Egyszer, az 1980-as évek végén már kiállítot­ták őket együtt. Most először, és jó darabig biztosan utoljára, a ru­dabányai koponyákat mutatják be egy helyen, eredetiben - a nagyfogú rudabányai hím és a vi­lág egyéb kortárs leletei rekonst­rukcióinak társaságában. Tolmács nélkül Az 1985-ben megtalált kopo­nyalelet egy idősebb nőstény Rudapithecusé volt, érdekes összehasonlítani a mellette lévő, 1999-ben kiásott, szintén nőstény Gabi csontjaival: jól látszik a méretkülönbségből és a fogak ál­lapotából, hogy Gabi jóval fiata­labb volt társánál. Arra is vá­laszt ad a látvány, hogy miért olyan kevés a koponyalelet: na­gyon vékony, mindössze 1-1,5 milliméteres a csont, és az arc kis darabjai még sérülékenyeb­bek. Ahogy dr. Kordos László professzor, a rudabányai ásatá­sok vezetője, a Földtani Intézet igazgatója fogalmazott: mintha egy felfújt lufit ásnánk el, és ke­resnénk évmilliók után újra. Az „öreg hölgyet” például több mint száz darabból rakták össze, de megérte a munka, mert rend­kívüli dolgot árult el. Agytérfo­gata mintegy 300 köbcenti (ez nagyjából egy mai csimpánzénak felel meg, az ember agytérfoga­ta átlagosan 1400 köbcenti) - és ennyi volt még 1,5 millió évvel Az idősebb és a fitalabb nőstény koponyája, illetve hogyan változtatta meg Gabi egyetlen csontja a fejformáról alkottot elképzelést Fotó: V. Cs. ezellőtt is. A rudabányai lelet árulta el ezzel a kutatóknak, hogy 7-8 millió évig nem válto­zott az emberszabású majmok agytérfogata, majomaggyal készí­tették 3-4 millió évvel ezelőtt az első eszközöket, ami viszont cá­folja azt a nézetet, hogy az esz­közhasználatnak, a munkának nagy szerepe volt az emberré vá­lásban. Fantázia a kutatásban A koponya belső részét, azon a féltekék barázdáinak lenyoma­tát, vagy a fogak ételkoptatta ba­rázdáit és krátereit mi nem lát­hatjuk, az utóbbiak viszont bizo­nyítják: növényekkel, puha gyü­mölcsökkel táplálkoztak a „Rudik”, de szívesen rágtak ke­ményebb magterméseket is. Minekünk is feltűnhet azon­ban, mennyivel teljesebb Gabi koponyája, hogy jelentőségét megértsük, ahhoz már a tudósok tolmácsolása kell. Neki ugyanis megmaradt a szemüreget szegé­lyező, rendkívül vékony csontja is, ami annyit jelentett: tudják rekonstruálni az arcot - annyi találgatás után. A tárlat bemutat különböző fantáziarajzokat, ame­lyek többségének semmi köze nincs a valósághoz, de olykor még a leletekhez sem. Az egyik elképzelésen például erős a hom­lokeresz, holott ez a leletek sze­rint nem igaz, van földön ülő, egymáshoz közel eső szemű maj­mot ábrázoló kép - holott távol ültek a szemei, és a fákon élt a Rudapithecus. A londoni British Múzeum színes képe a legtalá­lóbb - még ha nem is ez lenne a szívünknek a legkedvesebb. „Rudi” a kórházban Azt, hogy négy lábon élt, a cson­tos belsőfül computertomográfos (CT) vizsgálatával állapították meg, hiszen az egyensúly-szabályo­zás miatt annak formája nagyon jellemző a mozgás típusára. Ám akkoriban CT-t csak a Heim Pál Gyermekkórházban találtak, me­sélte Kordos László. A gép bekap­csolásakor be kellett írni a vizs­gált egyén adatait, talán máig őr­zi a kórház, hogy volt Rudapi- techus Hungaricus nevű, nőnemű betege, akinek kora 10 millió év... Van azonban, ami egyelőre a kutatókon is kifog: az Anapithe- cus nevet kapott, szintén rudabá­nyai leletről még nem tudni, mi­féle majom volt. A neki tulajdo­nított (és most kiállított) comb­csontok, pedig akár Gabié is le­hettek, egy méterre feküdt tőle. Az viszont biztos: nagyon sok egyéb lelet (növény- és termésle­nyomatok, gerincesek maradvá­nyai, masztodonfogak) is előkerült a lelőhelyeken, és láthatók is az Érc- és Ásványbányászati Mú­zeumban, közel Gabiékhoz. Álta­luk ismerjük a „Rudik” környe­zetét is. Mindennek, de leginkább a koponyáknak köszönhetően, a tárlókban szembenézve 10 millió évvel, arra gondolhatunk: erről a helyről tudjuk a legtöbbet mon­dani az emberré válásról. A „Rudi” A hitelesnek tekinthető kép A 10-15 millió évvel ezelőtt élt Rudapithecus hungaricus (a „ruda” a lelőhelyre, Rudabányára utal, a phitecus majmot, a hungaricus pedig ma­gyarországit jelent) az utolsó közös pont az em­berszabású ősmajmok fej­lődésében, az emberré vá­lás kezdete előtt. Utána vált ketté az emberelődök és az afrikai emberszabá­sú majmok (csimpánz, gorilla) fejlődése. Gregorián és Garbarek a templomokban Budapest (ÉM) - Jan Garbarek és a The Hillard Enseble lép fel október 17-én, szerdán este 8 órá­tól a budapesti Szent István-bazi­likában, másnap, október 18-án, szintén este 8-tól pedig a debrece­ni református nagytemplomban adják elő a két korszakosnak te­kinthető koncertrepertoárt: Offici- um és-Mnemosyne címmel. Jan Garbarek korszakos re­mekművek sorával gazdagította a zenekultúrát, melyek közül is kiemelkedő helyet foglal el a ha­zánkban a Szt. István-bazilikában bemutatott Ofíicium. Három szel­lemi alkotóerő szuggerálta egy­mást: a brit Hilliard Ensemble, a gregoriánéneklés és a kórtárs ze­ne egyedülállóan legjobb kamara­kórusa, a norvég Jan Garbarek, minden idők legünnepeltebb euró­pai jazzmuzsikusa, és a nagysze­rű német ECM-producer, Manfred Eicher, aki Izland megkövült lá­vatengerében a holocénkori em­ber után kutatva egyszer csak meghallott valamit a csendből... Az eredmény ismert: az Officium a világ zenei életének egyik legnagyobb szenzációja lett. Az elmúlt évek alatt Jan Garbarek és a Hilliard Ensemble a földkerekség legjelentősebb templomaiban adott koncerteket úgy, hogy közben művük önálló életre kelt. Az évek alatt letisztult egy újabb repertoár, ez lett a Mnemosyne, mely immár 2200 év művészetét öleli át, címében Zeuss lányának, a múzsák anyjának, az emlékező tudat istennőjének állít­va emléket. A gregorián-kincsek mellett olyan különlegességek sze­repelnek a műsoron, mint Athe- neaus ógörög diadaléneke, az észt kortárs szerző, Veljo Tormis; pe­rui, baszk, . irokéz népdalok, Duffay, Brumel, Hildegard von Bingen művei, továbbá ismeretlen skót, orosz, angol és francia szer­zők elveszettnek hitt kompozíciói. Versenygyőztes orgonaestje Miskolc (ÉM) - Marc Chiron francia orgonista koncertezik a miskolci deszkatemlomban októ­ber 16-án, kedden este 6 órától. A fiatal művész, aki a chartres-i nemzetközi orgo­nahangverseny győztese, dí­jat szerzett Angers-ban, és aki a neves Conservatoire de Nantes-on végezte tanulmá­nyait orgonaszakos osztály­ban aranyéremmel, a miskol­ci Alliance Frangaise meghí­vására érkezik a városba. Végigturnézta Francia- és Spanyolországot. Miskolci hangversenyén többek közt Bach, Buxtenhude és Vival­di műveit tolmácsolja - és te­szi különlegessé művészi improvizációival. Hirdetés . • • •• LEKÖTÖTT FORINTBETÉT MAGANSZEMELYEKNEK f>;Ft ! Vonzó kamatok! ® I hónapos lekötés éves kamatlába (EBKM): 0,5-5 millió Ft között: 9,25% ___ 5 millió Ft felett: t 9,50% Az akciós 6 és 12 hónapos lekötések után most kamatprémium* jár. Bankfiók: Miskolc, Szinvapark Tiszaújváros, Bethlen Gábor út 17. Raiffeisen *További feltételek: vvww.raiffeisen.hu S06-40-48-48-48 VELÜNK KÖNNYEBB X BANK

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom