Észak-Magyarország, 2001. szeptember (57. évfolyam, 204-228. szám)

2001-09-18 / 218. szám

2001. szeptember 18., kedd iUii j_J_j 1 J / f ^ Aktuális 4 • Ingyenes jogi tanácsadás. A Független Kisgazdapárt Borsod-Abaúj-Zemplén Me­gyei Szervezete miskolci székházában (Baross Gábor u. 18. szám) minden szer­dán délután kettőtől négy óráig ingyenes jogi tanácsadást tart dr. Korcsmáros Atti­la, az FKGP megyei ügyvédje. • Elkészült. Az MÁN Kamion és Busz Keres­kedelmi Kft., mint az MÁN Nutzfahrzeuge AG. magyarországi vezérképviselete a legújabb kereskedelmi és szervizközpontja a Tiszaújvárosi Ipari Parkban elkészült. Az ünnepélyes megnyitó Tiszaújvárosban, az Ipari Parkban (35-ös főút) lesz szeptember 28-án, pénteken déli 12 órakor. Megépül a pataki gát Sárospatak (ÉM - BSZA) - Százharmincmillió forintot biztosit a kormány a sáros­pataki Fazekas sori töltés megépítésére. Erről a hét végén született döntés a ka­binet ülésén - tájékoztatta lapunkat dr. Hörcsik Ri- chárd, a körzet országgyű­lési képviselője (Fidesz). Mint emlékezetes, a vá­ros Bodrog-parti részét több alkalommal öntötte el az árvíz. A lakók egy része elköl­tözött a környékről, ám még mindig 28 la­kást - mintegy 400 millió forintos értéket - veszélyeztethet az alkalmanként elszabadu­ló folyó - tudtuk meg Áros Jánostól, a kör­zet önkormányzati képviselőjétől. Hörcsik Richárd hangsúlyozta: a kormány ezzel a lépéssel önkormányzati feladatot vállalt át, ám a fenntartási munkában már nem nyújt további segítséget a helyhatóságnak a kabinet.- A honatya hozzátette, a beruhá­zás az Észak-magyarországi Vízügyi Igaz­gatóságon keresztül zajlik le, még az idén. A további részleteket csütörtökön sajtótájé­koztató keretében jelentik be. Egy „néma temetés” Abaújszántó (ÉM) - „ Audiatur et altéra pars - hallgattassák meg a má­sik fél is" - ez az ókori római bölcs mondás vezérel mindkét arra, hogy az Észak-Magyarország című megyei napilap 2001. szeptember 12. napján megjelent számában a minket ért „vádakra" válaszoljunk. Sajnos, pótolhatatlan veszteség érte nem csak településünket, hanem a tágabb ré­giónkat, a zenei társadalmat is azzal, hogy Bakonyi Béla bácsi távozott közülünk. Még most is idős korát meghazudtolva tele volt energiával; elképzelésekkel, ötletekkel, amelyeket egy felsőbb rendeltetés miatt már nem állhatott módjában megvalósítani. Önkormányzatunk mindig is elismerte tevékenységét, Abaújszántóért tett erőfeszí­téseit, még életében kitüntetésben részesí­tette. Emlékét mindig meg fogjuk őrizni, mert neve eggyé vált Abaúj szántóval. Mivel életében is köztiszteletben álló sze­mély volt, az önkormányzatunk temetése kapcsán is azon volt, hogy utolsó földi „sze­replése” is méltó és kegyeletteljes legyen. Az egyik legmodernebb, teljesen új, 2001 jú­liusában vásárolt hangosító berendezést biz­tosítottuk a Művelődési Ház technikusa ke­zelésében a hozzászólni kívánóknak, Béla bácsi munkásságát, ténykedését méltatók- nak, de arra már senkit nem kötelezhet­tünk, hogy használja is ezt a berendezést. Ezt mindenkinek szíve-joga eldönteni, nincs olyan előírás mely szerint azt igénybe kell vennie. Ahogyan nem tehettünk arról sem, hogy az időjárás csak félig volt kegyes hoz­zánk: az eső még megvárta a temetési szer­tartás befejezését, de egész nap olyan erős szél fújt, amely zavarta a hangok terjedését, megértését. Aki jelen volt a temetésen, eze­ket saját szemével mind-mind megtapasztal­hatta, nem rajtunk múlott az, hogy „néma temetés” -lett. De a „néma temetés” arra jó volt, hogy mindenki elmerengjen egy kicsit, visszagondoljon Béla bácsival kapcsolatos élményeire, kedves eseményeire és ezzel, ha lehet még bensőségesebbé vált a búcsúzás. Ezek ismeretében fáj a minket ért „tá­madás”, de nem szándékozunk az elénk dobott kesztyűt felvenni, hanem csak azt szerettük volna elérni, hogy mindenki szá­mára világos legyen ez a „néma temetés”, és hogy településünk odafigyelt neves sze­mélyiségére. A temetésen az elhunyt sze­mély iránt kegyeletüket lerovó megjelen­teknek önkormányzatunk nevében köszön­jük a részvételt. Tisztelettel: Soltész Zol­tán, Abaújszántó polgármestere. Izsó Miklósra emlékeztek Izsófalván Izsófalva ( ÉM, KBA) - Egész hetes rendezvénysorozattal emlékezett az izsófalvai ön- kormányzat a település híres szülöttére, Izsó Miklósra. Az kezdő időpont 1992 óta ha­gyományosan szeptember 9., a művész születésnapja - tájékoztatta lapunkat Hadobás Sándor, a művelő­dési ház igazgatója. Az egy hétig tartó, kulturális rendezvénysorozattal tarkított ünnepségsorozat méltó megem­lékezés a község nagy szülötte előtt. Az első program hagyomá­nyosan Budapesten kezdődött, koszorúzással a Kerepesi teme­tőben, ahol részt vett Izsófalva küldöttsége, valamint a megye budapesti Baráti Köre, és a Ma­gyar Nemzeti Galéria képviselő­je. Szeptember 10-én, hétfőn a megyei közgyűlés kulturális és idegenforgalmi bizottságának kihelyezett ünnepi ülésére ke­rült sor a községben. Nagy ér­deklődésre tartott számot a múl- tat-jelent-jövőt, és Izsó Miklóst 1831-2001 Az emlékhét emblémája bemutató megemlékezés ezen a délutánon. Kedden az általános iskolások vetélkedtek egymás­sal, majd agyagszobrászattal, rajzolással adóztak Izsó Miklós emlékének. A következő napon Izsó Miklós és a szülőföld cím­mel ismeretterjesztő előadáso­kat tartottak.- A helybeliek ismeretanyaga viszonylag csekély erről a té­máról - állítja Hadobás Sándor -, ezért is tartom fontosnak ezt a programunkat. A művész minden életrajzában az áll, hogy édesapja vándor kékfestő­mesterként mintegy véletlenül került a községbe. Ezzel szem­ben a családnak a nyomai 1758- tól folyamatosan kimutathatók egészen az 1860-as évekig tele­pülésünkön. Az Izsó Miklós nevét viselő intézmények és szervezetek ta­lálkoztak csütörtökön a Művelő­dési Házban azzal a céllal, hogy mindazok közelebb kerüljenek egymáshoz munkájuk során, akik a nagy művész nevét vá­lasztották. Ott voltak az edelé- nyi gimnázium, a kazincbarci­kai képzőművészeti kör, és a helybeli általános iskola, műve­lődési ház, valamint az Izsó-klub képviselői, akik arról beszéltek, mit jelent ma számukra a mű­vész neve. Megegyeztek abban, hogy a jövőben rendszeresen tartják a kapcsolatot, és folya­matosan tájékoztatják egymást rendezvényeikről. Pénteken este került sor az ünnepi műsorra, majd szomba­ton az „Izsó-kultusz történeté­nek a legfényesebb napján”, Izsó Miklós Egressy Gáborról ké­szült eredetileg márványba fara­gott szobrának a bronz másola­tával gazdagodott a község, ami­kor Győrfi Sándor karcagi szob­rászművész alkotását helyezték el a művész mellszobra mellett. A Nemzeti Kulturális Miniszté­rium, az önkormányzat jelentős támogatása mellett maga a szob­rászművész is hozzájárult oly módon a költségekhez, hogy a munkadíjért nem kért pénzt, csupán az anyagköltséget szá­molta fel. A születési évforduló alkalmából Molnár Oszkár, fide- szes országgyűlési képviselő mondott ünnepi beszédet, majd leleplezte a szobrot. Ezt köve­tően az emlékház felavatására került sor, ahol eredeti Izsó-al- kotásokat tekinthetnek meg az elkövetkezendő időszakban az érdeklődők. Krasznokvajda szép és megújult temploma Krasznokvajda (ÉM - LL) - A búcsú tiszteletére dr. Kato­na István, az egri érsekség püspöke szentelte föl vasár­nap a teljesen felújított krasznokvajdai római katoli­kus templomot. Az ünnepi szent mise alkalmából hálát adott Istennek, hogy ezt a napot is megélhették a hí­vek, s mint mondta, tulaj­donképpen mindannyiunk lelke egy-egy templom, s az örömöt csak fokozza egy ilyen szép templom felújítá­sának sikeres befejezése. Kocsis Sándor plébános, Kisfalusi János viszlói görög katolikus lelkész és még jó né­hány pap jelenlétében az egri püspök a búcsú és a templom­szentelés tiszteletére ezúttal emléklappal és csekély ajándék­kal jutalmazta meg Várallyai Istvánt, a térség 21 települése Isten háza ismét pompázatos egyháztanácsának elnökét. A püspöki szavak szerint ilyen ki­tartó szervezőmunkát ritkán ta­Fotó: Liszkay László pasztaihat földi halandó, külö­nösen, ha figyelembe vesszük, hogy tavasszal még csak egy ro­mos épületet táthatott itt dr. Katona István. A gyors munka csodálatos eredményt hozott, a külső és belső látvány egyaránt lenyűgöző. Várallyai István, az egyház­tanács elnöke köszönetét fejez­te ki mindenkinek a segítségért - kiemelve a megyei közgyűlés elnökének jelentős anyagi tá­mogatását s tájékoztatása szerint az áprilisban megkez­dett építkezés ugyan még nem fejeződött be egészen, hiszen még néhány kép nincs a he­lyén, de a beruházás értéke így is meghaladja a négy és fél mil­lió forintot. A szentmise befeje­zéséül püspök a zsúfolásig meg­telt Isten házában a híveket is emléklappal jutalmazta meg, s kérte őket, miszerint a terror- cselekményektől terhelt világ­ban őrizzék meg lelki békéjü­ket, s higgyenek a szebb világ eljövetelében. Kossuth-ünnep - a születés helyén Monok (ÉM - SFL) - Nehéz lenne megmondani, miért tartják Kossuth Lajos születé­sének évfordulóját szeptem­ber 19-én, hiszen maga Kos­suth sem tudta - napra pon­tosan -, ugyanis egy tűzvész­ben elégett a családi esemé­nyek, évfordulók dátumát tartalmazó kalendárium. Tény, hogy 2000-ben, az Akadé­miai Kiadó által megjelentetett Irodalmi Lexikonban ez az idő­pont van megadva, tehát ezt kell elfogadni. Mint ahogy Monokon, a nagy hazafi szülőfalujában is ez az elfogadott. E jeles apropó tiszte­letére ünnepséget szervezett a he­lyi önkormányzat, amelyen Kupa Mihály független országgyűlési képviselő méltatta Kossuth életpá­lyáját. Kiemelte, hogy javasolta az Országgyűlésnek, a jövő évet fogadják el Kossuth-emlékévként, hiszen az emigrációban elhunyt államférfi születésének kétszáza- dik évfordulóját ünnepeljük, a re­mények szerint, országos szinten. Az ünnepi eseményen Kos­suth Emlékérmet adott át Gavlik József, az Országos Kos­suth Szövetség elnöke, Csordás Ferenc polgármesternek és Szokol István iskolaigazgatónak, évek óta tartó, mítoszt és való­ságot ápoló munkájukért. Az ünnepi eseményen méltató mű­sorral léptek fel az iskola tanu­lói, a helyi Kossuth Népdalkor, majd a lakosság fáklyás felvonu­lás után koszorúzta meg a szülő­házon elhelyezett emléktáblát és Kossuth Lajos szobrátA monoki Kossuth-ünnepségFotó: Serfőző László Értekeztek a szerencsi régió védőnői Tállya (ÉM - SFL) - Minden éven egy Szerencs régiójá­hoz tartozó településen tartják meg a védőnők azt az értekezletet, amelynek elsődleges célja a tapaszta­latszerzés, a körzet újszü­lötteivel és az egyre csök­kenőbb számú csecsemőel­halálozással együtt járó kérdések megvitatása - tá­jékoztatta lapunkat dr. Só­ja Szabolcs ügyeletvezető főorvos, háziorvos.- Természetesen a végzett vé­dőnői munka értékelése is na­A védőnők Encsy György múzeumában Fotó: serfőző László gyón fontos, amelyek nem mel­lőzhetik a védőoltásokkal, a ki­sebbségekhez tartozó gyerme­kek ellátásával kapcsolatos fel­vetések megtárgyalását - mon­dotta dr. Sója Szabolcs. A Tóth Istvánná vezető vé­dőnő által szervezett program egyben alkalom arra, hogy kö­zösen vegyenek búcsút a nyug­díjba vonuló kollegináktól és köszöntsék a már nyugdíjas védőnőket. A program - min­den alkalommal - a helyi neve­zetességek megtekintésével zá­rul, mint történt az Tállyán, az elmúlt hét folyamán.

Next

/
Oldalképek
Tartalom