Észak-Magyarország, 2001. szeptember (57. évfolyam, 204-228. szám)

2001-09-17 / 217. szám

2001. szeptember 17., hétfő Kultúra 8 • Sebő Ferenc koncertje. Zene az iroda­lomban - irodalom a zenében című előadássorozat rendezvényeként szep­tember 19-én, szerdán délután 4 órától koncertet ad Sebő Ferenc és együttese a miskolci József Attila könyvtárban. • Megnyílik a művészklub. A Miskolci Ga­léria Művészklubja szeptember 17-től, má­tól ismét nyitva tart hétfőtől péntekig dél­után 4 és este 11 óra között. Kutya, ló, képírás Miskolc (ÉM) - A hivatalosan ma megnyí­ló, ám filmeket már tegnap is bemutató Is­meretterjesztő Filmek Miskolci Szemléjén, a Miskolc Városi Televízióban olyan ma­gyar munkákat láthat a közönség, amelyet egyébként csak keveset - vagy ritkán. Ám nézni azért is érdemes, mert a szervezők közönségszavazatokat is várnak. Ma este 6 órától ismét tíz filmet látha­tunk, először Zoltán János Péter Képírás Peru és Bolívia színeiből I-II. című, 52 per­ces filmje vezet végig a Titicaca tó, a siva­tagi metszetek, a spanyol lányok világá­ban. A Kutyahatárok (7 perc) Dévényi László munkája, és inkább allegória, mint ismeretterjesztés, Dénes Gábor Gyógyító lovak (30 perc) című munkája viszont ar­ról szól, amiről a címe. Kis Klára Hobo faber - Fehér mesterség (15 perc) címmel a kézi papírmerítés titkaiba avat be, míg az erdélyi erődtemplomokat bemutató sorozat első szériája, a „Magok oltalmára. Zabola” (10 perc) Dékány István révén a háromszé­ki templomerősségekhez kalauzol el. Növények, állatok, tüskések, gyapja­sok, selymesek, borzasak és majdnem ko­paszok, mi mindannyian hasonszőrűek vagyunk - fogalmazza meg Szőrmentén (34 perc) Kormos Ildikó. A Patakok és barlangok völgyében címmel pedig Jósva- főt és környékét mutatja be helytörténész és geológus segítségével, 21 percben Miló Mihály. Cséke Zsolt egyszemélyes, háti­zsákos-bakancsos utazást tett a hűli nép­csoport által benépesített Tari-medencé- be. Életüket két részben, 60 percben Az emberevők földjén címmel tárja elénk. Belphégor Miskolc (ÉM - MAL) - Arthur Bernéde Belphégor című regénye a mai napig nagy népszerűségnek örvend Franciaországban. A franciákról még az is igaz, hogy készí­tettek már jó néhány maradandó filmet, még az utóbbi időben is. Valamint az is tény, hogy mostanság a filmiparban nagy divat előásni a klasszikusokat. Alain Sarde, a legismertebb francia producer, a Belphégor rendezője valószínűleg ettől várta a sikert, no meg az előzőleg gondo­san válogatott színészektől, a Taxiból is­mert Fréderic Diefenthal-tól és a Házibuli sztárjától, Sophie Marceau-tól. Ám mind­hiába, a produkcióról sokmindent lehet ál­lítani, csak azt nem, hogy jól sikerült. Már a film első felében kiderül, hogy a színészek játéka tökéletesen jellegtelen és lényegtelen, a poénok Taxis stílusban száll­dogálnak, de egyszer sem csattannak. A ze­nei betétek külön fejezetet érdemelnek, mert miközben a fantom gyilkol, a néző a francia rapből kap egy pár perces ízelítőt. És álmainkban sem gondoltuk volna, hogy a franciák is felteszik „a szegény rendőr vagyok, akit nem léptettek elő című le­mezt”. A-hab a tortán mégis az, amikor ki­derül, egy 3502 éves szellemet át lehet vág­ni műamuletekkel, és hogy a szépséges fő­hősnő különösebb indoklás nélkül mégsem aszalódik múmiává - pedig a legenda sze­rint, akinek a testét elhagyja Belphégor szelleme, azzal ez történik -, hanem moso­lyogva, tökéletes sminkben távozik szerel­mével, mintha mi se történt volna. Lehet, hogy ez egy paródia? Lengyel-magyar kiállítás ott - és most itt Viseleteket, szobabelsőt, különleges papírkivágásokat, szent szobrokat is láthatunk Fotó: Ádám János Miskolc (ÉM - MAL) - A mú­zeumok nemzetközi kapcsola­tainak fontosságát senki sem vitatja, hiszen a felek együtt­működése a szakmabelieken kívül a közönség számára is előnyős. Ékes bizonyítéka en­nek a miskolci Hermán Ottó Múzeumban látható lengyel népművészeti kiállítás.- A múzeumoknak két fontos feladatuk van: egyrészt a külön­böző anyagok bemutatása a nagy- közönségnek, másrészt a tudomá­nyos és szakmai munka. Egy kül­földi intézménnyel való kapcso­lattartás mindkét terület működé­sét segítheti - hangsúlyozta Cseh Zsolt, a Hermán Ottó Múzeum néprajzos munkatársa. Hasznos bizalom Egy ilyen kapcsolatban a felek segíthetik egymást a közös tudo­mányos munka területén is, a látványosabb eredmény azonban, természetszerűleg, a másik fél országában rendezett kiállítás. A Hermán Ottó Múzeum évek óta kapcsolatban van a környező országok múzeumaival, sőt volt kapcsolata Németországgal és az Amerikai Egyesült Államokkal is. Egyik gyümölcsöző kapcsola­tuk eredményeképpen jött létre a múzeumban augusztustól lát­ható, Lengyelország művészetét bemutató kiállítás is. Tárlat előtti látogatás Az intézmény lengyel kapcsolata egyébként két éve kezdődött, amikor Pap Pál - akkoriban a Varsói Magyar Kulturális Intézet igazgatója és diplomatája volt - egyik látogatása alkalmával ma­gával hozta Magyarországra a Varsói Állami Néprajzi Múzeum főigazgatóját, Jan Witold Suligát.- A látogatás együttműködési szerződéskötéssel zárult három intézmény, a Varsói Állami Nép­rajzi Múzeum, a Varsói-Magyar Kulturális Intézet és a Miskolci Hermán Ottó Múzeum között. A lengyel kapcsolat számunkra új lehetőségeket nyitott, hiszen egy állami intézmény gyűjtőterülete már nemcsak egy országra ha­nem az egész világra kiterjed - tette hozzá Cseh Zsolt. Kiállítás ott - kiállítás itt Az együttműködés első lépése­ként a Varsói Állami Néprajzi Múzeum meghívásából a mú­zeum tavaly északkelet-magyaror­szági népművészeti kiállítást ren­dezett Lengyelországban, ahol a borsodi régió jellegzetességei kö­zül a matyó népművészetre he­lyezte a hangsúlyt. A 7 hétig tartó kiállítás a lengyelországi magyar hetekkel egy időben zajlott. A kapcsolat folytatásaként idén Lengyelország is elhozta a maga kiállítását, mely a Mazóviai terü­let kultúráját hivatott bemutatni. A tárlat anyaga különböző ünne­pek - nyár végi lakodalom, kis- nemesi karácsony vagy a húsvét - egy-egy mozzanatával ismerteti meg a közönséget. Többek között bemutatja a hagyományos len­gyel kultúra ünnepi és hétközna­pi viseletéit, szobabelsőt, a húsvét ünnepkörének elmaradhatatlan kellékét, a papírkivágásokat, nemzeti ételeket, díszes tojásokat, textíliákat, használati tárgyakat és szent szobrokat. Aktiválok A kiállítás nyitóállomása egy, a lengyel kultúra más területeit is bemutatni kívánó négy hónapon át tartó programsorozatnak, a múzeum a közönséget nemcsak nézővé, hanem aktív résztvevővé is kívánja tenni.- A közönségcsalogató prog­ram közé tartozik a lengyel film­hét a Hevesy Iván Filmklubban, a gasztronómiai hét, népzenei koncert valamint a neves, Os- car-díjas lengyel filmrendező, Andrzej Wajda rendezése köz­ben készített vázlatrajzaiból ren­dezett tárlat, melyek szervezése még folyamatban van. Igaz, ezek a kiegészítő rendezvények nem tartoznak szorosan a múzeumok feladatához, de mint tudjuk, ma­napság a kultúra is árucikk, és nekünk is eladhatóvá kell tenni a kiállításokat, amiben a pluszprogramok csak segítenek - mondta Cseh Zsolt. Filmes Szexmisszió a Hevesyben Múlt- és jövőidézés, vígjáték és sci-fi két mozisorozatban Miskolcon Miskolc (ÉM - KÉ) - Szeptem­ber végétől két új sorozat is indul a miskolci Hevesy Iván filmklubban. Az egyik elő­adássorozat Jót nevettünk címmel 6 filmből álló időuta­zásra invitálja a nézőket a ma­gyar filmvígjátékok világába. A Tudományos és fantasztikus filmek Kelet-Európából címet viselő előadássorozat révén pedig ugyancsak 6 filmmel - és a korábbi tudományos el­képzelésekkel - ismerkedhet meg a közönség. Mindét sorozat hat részből áll, és mindig egymást követő hé­ten, a meghatározott napon lát­hatják az érdeklődők a Hevesy Iván filmklubban, mindössze 200 forintért. Másik közös pont a filmek „kora”: ugyanis több évtizedes alkotásokról van szó, melyeket közül jó néhányat máshol nem, vagy csak ritkán láthatott a közönség.- Ezeket a filmeket a fiatalok­nak érdekességképpen, az idő­sebbeknek pedig nosztalgiaként ajánljuk - mondta Bíró Tibor, a filmszínházat üzemeltető Cine- Mis Kft. igazgatója. Tudományos nosztalgia Fantasztikusnak ígérkezik a szeptember 18-án, kedd este 7 órakor induló kelet-európai tu­dományos és fantasztikus fil­mekből álló sorozat. A magyar, NDK, lengyel és szovjet mozikat felelevenítő sorozat a nosztalgiá­val hiányt igyekszik pótolni, hi­szen mára szinte eltűntek a tu­dományos-fantasztikus filmek, kifejezetten tudományos témá­júak pedig nemigen készülnek. Az 1960-as és 1970-es évek mun­kái mai szemmel nézve talán elavultaknak tűnhetnek, ám mégis érdekes, hogy az akkori­ban készült filmekből (és álmok­ból) mára mi vált valóra... A sorozat sajátos keresztmet­szete az elmúlt évtizedek termésé­nek, hiszen a szinte nem is létező magyar (Az idő ablakai) és NDK (Meteorvadászok) sci-fi, ráadásul az utóbbi Gojkó Mitic főszereplé­sével is képviselteti magát. Lesz klasszikus „két félisten”, Lem és Tarkovszkij találkozásából (Solaris) és a vidámabb megoldá­sokból is (Szexmisszió). Kurió­zumnak számít A halott ember le­velei, amit eddig Magyarországon nemigen láthattunk, viszont a le­gendája él. A Robotokkal a Satur- nus körül pedig Pirx pilóta egyik története, ami annak igazi, ko­moly arcát mutatja meg. Kacagós időutazás Az ugyancsak 6 filmből álló Jót nevettünk című sorozat szep­tember 20-án, csütörtökön este 7-kor kezdődik a Hevesyben. Az érdeklődőket a filmvígjátékok hétről hétre visszafelé repítik az időben. Az 1980-es évektől egé­szen az 1950-as évekig mennek vissza az időben, a történelem­ben - és a filmtörténelemben. Olyan régi magyar filmvígjáté­kokat mutatnak be, amelyek né­melyikét még tévében sem lát­hatták eddig a nézők... Viszont így is magukért beszélnek a cí­mek: Egészséges erotika, Fuss, hogy utolérjenek, Hét tonna dol­lár, Miért rosszak a magyar fil­mek?, Én és a nagyapám, Álla­mi áruház. Ráadásként októbertől újrain­dul az Európai filmklub, októ­ber végén négyhetes spanyol filmhetek kezdődnek - rendezvé­nyekkel kiegészítve, akárcsak a hagyományos novemberi fran­cia filmhetet. Miskolc (ÉM - CsÁ) - Kiállí­tásra nem feltétlenül járnak szívesen a gyerekek. Mert csendben kell maradni, ezért unalmas... A Szerencsi Városi Kulturális Központ és Könyv­tár által az üveglapok alá rejtett tárgyak elérhetetlen­ségükben is vonzóak. Mert babák. Szépek, érdekesek. A december 31-ig látható babák igen különlegesek, tudtuk meg Sélleiné Csopák Katalintól, a Gyermekkönyvtár vezetőjétől.- A Képzőművészeti Főiskola nyugalmazott tanárának, Tóth Józsefné Fábián Etának fantá­ziáját és bizony sok átdolgozott éjszakáját dicsérik a nagyjából 35-40 centis babák - mondta a könyvtárvezető, kiemelve, hogy az iparművész által megálmo­dott babák teljes mértékben, a gött, de 10 babával testközelből is megismerkedhetnek a kíván­csi gyerekek, a „gyerekes” fel­nőttek.- Nem kimondott homogén társaságról van szó. Az 1900-as évek babáitól, divatjától kezdve, a mai kor divatirányzatáig min­den babával megismerkedhet­nek az ide látogatók - hangsú­lyozta Sélleiné Csopák Katalin, hozzáfűzve, nemcsak emberfigu­rákat, királylányokat, öreg néni­ket lehet öltöztetni és fésülgetni, társaságuk igen sokoldalú, hi­szen állatfigurák, mackók is szó­rakoztatják a babalányokat. A kiállítás a Városi Könyvtár nyitva tartásával megegyezően látogatható, így hétfő és vasár- Babák és bábuk - közel százan a könyvtárban Fotó: Serfőző László nap bezárja kapuit, szombaton reggel 8-tól, délután 2-ig, a többi megtervezéstől, a szabásig, az munkái. A kiállítás „lakói” kö- napon, reggel 9-től, délután 5-ig öltöztetéséig egy kéz, Fábin Eta zül 35-40-en vannak üveg mö- várja a babázni vágyókat.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom