Észak-Magyarország, 2001. szeptember (57. évfolyam, 204-228. szám)

2001-09-10 / 211. szám

2001. szeptember 10., hétfő Aktuális 5 Magas, szőke szingaléz Kiss József /Az emberek általában jók, de én konkrétan csak olyanokat ismerek, akik bőven el vannak látva úgynevezett emberi hibákkal, mi több gyengeségekkel. így a lelkesítő irodalmi példák­kal ellentétben a jó - mint olyan - kevés vonz­erővel bír, míg imádjuk a tilos, csúnya, gonosz dolgokat, mint például az erőszak. Elítéljük, de borzongva nézzük, főleg, ha az erőszakkal egy csinos tévésorozat keretein belül szembesü­lünk. Ez részben azért is van Így, mer' a főhős olyan klassz manus, és igenis van jó erőszak, mer' ha ő lever egy hatalmasat az alamuszi mellékszereplőnek, annak oka van, és külön­ben is, jó nézni. De én megértem a tévéseket is. Teljesen lehetetlen lenne eladni egy tévéso­rozatot „Jó tett helyébe jót várj" borzongató címmel, melyben aztán a köpcös, szemüveges főhős hol öreg néniket segítene át az úttesten, hol meg kóbor macskáknak vásárolna hambur­gert. Ezt még a közszolgálati tévé se vetítené le, még akkor sem, ha csak a film dobozáért kellene fizetnie. Mivel ilyenek vagyunk, az újságok is ilyenek. Ismerősöm, aki mellesleg olvasó is, a sze­memre hányta, hogy mi is örökösen a miskol­ci Bonnie-ról, meg a zálogházi rablókról cik­kezünk, ahelyett, hogy megírnánk, mennyire nekifogott prosperálni a város, meg minden. Próbáltam védeni kenyéradó médiámat, de ő csak mondta a magáét. Megjegyeztem, hogy a kifogásolt Írásokat gyakorlatilag szóról szó­ra tudja idézni, míg az egyházi hírekre csak homályosan emlékszik. tizen jó ideig vitatkoztunk, aztán megnéz­tünk egy isteni szingaléz akció-videót, amelyet a kisfia hozott haza a bölcsődéből. Ez aztán a film: a főhős (magas, szőke szingaléz) olyat le­durrant egy alacsony, sötét szingaléznak, hogy a feje menetet vág a nyakára! Ajánlom mindenkinek - kivéve, ha megveti az efféle dolgokat... Tragikus hétvége Miskolc (ÉM) - Három ember veszítette életét tegnap délutánig megyénk útjain. Megrázó élményben volt része még a közúti balesetekhez szokott rendőröknek is szombaton éjjel Miskolc felsőzsolcai be­járatánál (képünkön). A körforgalom irá­nyából feltehetően nagy sebességgel érke­ző motorkerékpáros az első zebránál - egyelőre nehezen megmagyarázható kö­rülmények között - a gyalogosátkelőn ha­ladó női párost oly módon gázolta el, hogy az áldozatok mintegy ötven métert repülve a közeli buszmegállóban csapód­tak az aszfalthoz. Mindketten azonnal szörnyethaltak. A motor továbbrobogott, és száz méterrel odébb az ellenkező olda­lon lévő árokban landolt. A motorkerék­pár vezetőjét és utasát is súlyos sérülé­sekkel szállították a kórházba a miskolci mentőszolgálat emberei. Vasárnap délelőtt a Sajószőged és Nagycsécs közötti útszakaszon haladt át egy 73 éves asszony, akit az arra közleke­dő Mazda gépkocsi vezetője elütött. A nő ugyancsak szörnyethalt. A balesetet a gépkocsi vezetője jelentette be. Ennek az esetnek a körülményeit is szakértő bevo­násával vizsgálják. Még egy érdekes baleset történt Nagy- kinizsen tegnap délelőtt, amikor a község belterületén egy Iveco típusú kisteherau­tó eddig ismeretlen okból a menetirány szerinti bal oldalon található árokba haj­tott, majd egy telefonoszlopnak csapódott. Az első bejelentések egy sérültről szóltak, később azonban kiderült: a további 4 sé­rültet a közeli házban ápolgatták már. Zászlók, szobrok, emlékezetes programok Görömbölyi László, a Millenniumi Kormánybiztosi Hivatal képviselője az ünnepi évről A millenniumi évet záró miskolci augusztus 20-i ünnepség Miskolc (ÉM - BGO) - Me­gyénk 99 települése pályázott támogatásért a Millenniumi Kormánybiztosi Hivatalnál, hogy az így kapott anyagi se­gítséggel is igyekezzen emlé­kezetesebbé tenni az ünnepi évet. A szobrok, emlékmű­vek, találkozók és programok sikeréről, a millenniumi évről Görömbölyi Lászlót, a hivatal észak-magyarországi regioná­lis képviselőjét kérdeztük. □ Mi valósult meg a megyében a tervezett programok közül? • Nehéz erre pontosan válaszol­ni, hiszen 2001 végéig kell lezár­ni az elszámolásokat. Az azon­ban már most is látszik, hogy a tervek döntő többsége megvaló­sult, csak néhány esetben for­dult elő, hogy a korábban vállalt saját erőt az érintettek nem tud­ták előteremteni, és így termé­szetesen a támogatáshoz sem juthattak hozzá. □ Mennyivel támogattak egy-egy kezdeményezést? • Tudni kell, hogy a döntések szakértők bevonásával, de egye­di elbírálás szerint születtek: el­térően a hagyományos pályázta­tási szisztémáktól, itt nem volt például előre meghatározott sa­ját erő. Volt néhány országosan kiemelt program, amit 100 szá­zalékos mértékben finanszíro­zott a kormánybiztosi hivatal, de ezek a megyét nem érintet­ték. Itt 20 és 80 százalék között mozgott a támogatások mértéke, a jellemző arány 40-50 százalék­ra tehető. □ Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád és Heves megyei regionális képvi­selőként hogyan látja, mennyire volt aktív megyénk a millenniumi események szervezésében? • Nagyjából hasonló volt az arány más megyékben is, és ez nemcsak a régióra, de az egész országra is elmondható. Hozzá kell tenni ehhez egyrészt azt, hogy a korábban említett 99 te­lepülés jelentős részéről több pá­lyázat is érkezett, sőt, alkalman­................... Eltérően a hagyomá­nyos pá­lyáztatási szisztémák­tól itt nem volt például előre meg­határozott saját erő. .................................................... ként egy-egy pályázó több kezde­ményezést is megfogalmazott. Másrészt nem szabad megfeled­kezni arról, hogy a kormánybiz­tosi hivatal a millenniumi támo­gatásoknak csak az egyik forrá­sa volt - számos pályázatot írt ki például a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, de je­lentős összeget fordítottak erre a célra a megyei és a települési önkormányzatok is. A kormány- biztosi hivatal keretéből 135 mil­lió forint érkezett a megyébe, összesen 105 program támogatá­sára. Ennek révén egyebek kö­zött elkészülhetett 25 helytörté­neti kiadvány, létesülhetett 34 millenniumi emlékpark, ame­lyek többségében emlékművet, szobrot is állítottak, de számos múzeumi kiállításhoz, színházi és zenei eseményhez, települési millenniumi rendezvényhez je­lentett kisebb-nagyobb segítsé­get a hivátal támogatása. □ Többen állítják: túl sok pénzt fordítottunk az ünneplésre. • Megmosolyogtatónak tartom ezeket a vélekedéseket. Olyan ez, mintha valakit azzal vádolnának, hogy túl sok pénzt fordított a gyereke nevelésére, taníttatására. Vannak ügyek ugyanis, amelyek­nél értelmetlen ez a fajta megkö­zelítés, és azt hiszem, a magyar államiság ezeréves léte ezek közé sorolható. Az persze más kérdés, hogy egy-egy esetben helyes dön­tés született-e, elvárható módon, hasznosult-e a támogatás, a ráfor­dítás. Valóban voltak ilyen ese­tek, de ezek aránya nem lépi túl az ekkora léptékű programoknál szinte szükségszerű, elviselhető hibaszázalékot. □ Nem aratott osztatlan sikert a millenniumi zászlóátadások so­rozata sem. • Nemeskürty István kormány- biztos szándéka az volt, hogy minden magyar településen le­gyen egy nap, egy alkalom arra, hogy a helybeliek közös ünnepen idézhessék fel a nemzet, az or­szág, nem utolsósorban pedig a helyi közösség történetét. Na­gyon sok zászlóátadáson voltam jelen, és állíthatom, az esetek döntő többségében ezek valóban emlékezetes, gyakran megható ünnepségek voltak. Szeretném hangsúlyozni: a millenniumi nap megrendezéséről, a zászló átvéte­léről minden önkormányzat saját belátása szerint döntött. Az a tény, hogy az ország nem egészen 3200 települése közül 3114-en megrendezték ezt az ünnepséget, mégiscsak azt látszik bizonyítani, hogy ami az országot illeti, nem volt túl nagy ellenérzés... □ Említette, hogy volt olyan tele­pülés, ahol az önkormányzat nem tudta a támogatás mellé ten­ni a saját önrészét és ezért nem valósult meg a program. Mi tör­tént ilyenkor? • Természetesen nem kapták meg a támogatást, az így felsza­baduló összeget a hivatal átcso­portosította. A megyében is volt erre példa: az eredetileg Abaúj- szántóra tervezett szobrot au­gusztus 20-án Edelényben avat­ták fel. Hozzá kell tenni: döntő részben nem felelőtlenség vagy hanyagság okozott problémát, hanem egyszerűen időközben megváltoztak a körülmények, objektív okok miatt kellett le­mondania a pályázónak az ere­deti elképzelés megvalósításáról. Ha kezdődik az iskola, végződik a strandszezon Miskolc (ÉM - PTA) - A strandszezon kezdetét jel­lemző rossz időnek egyetlen miskolci fürdő sem örült. A forgalomkiesést a későbbi hónapok sem kompenzálták. A látogatottság egyedül a barlangfürdőben nőtt. A miskolctapolcai strandon az idei szezon kezdete az elmúlt 5 évre visszatekintve a leg­rosszabb volt - nyilatkozta né­hány hónappal ezelőtt lapunk­nak Marosi László ügyvezető igazgató, akkor bízva benne, hogy a mostani nyár mégis jól sikerülhet. Minden az időjárá­son múlott, hiszen a hideg vizes medencékkel rendelkező strand­ra elsősorban a nyári meleg csá­bítja ki a nagyközönséget. Az időjárás azonban kedvezőtlenül alakult, így júniusig szinte egyáltalán nem volt forgalom. Az augusztus ugyan hozott bevé­telt, de még így is „mínuszban” áll a vállalkozás. Az igazgató mérlege most: az idei év a bevé­telt tekintve az eddig tapasztal­tak közül a legrosszabb volt. Az év elejére eső munkálatok és a rossz idő miatt a barlangfür­dő vezetése sem volt túl bizakodó a nyári szezon első hónapjában. A vártnál azonban mégis jobban alakult a nyár, sőt, a forgalom a tavalyin is túltett. Vojtilla László, a Miskolci Vízmű Rt. elnök-ve­zérigazgatója lapunknak elmond­ta: az elmúlt 3-4 évben folyama­tos növekedés tapasztalható a barlangfürdő látogatottságában. Már az 1999-es, mintegy 10 száza­lékos forgalomnövekedés is szép eredmény volt, ám az azt követő esztendőben még látványosabban mutatják a számok a fürdő nép­szerűségét - ekkor 60 százalékkal lett nagyobb a forgalom. Idén csupán néhány százalékos a nö­vekedés, de ez is szép eredmény, tekintve, hogy az átalakítások miatt gyakran lezárták a termál egyes részeit, a megszorítások okán pedig gyakorta kellett ké­nyelmetlenségekkel szembesül­niük a látogatóknak. Mivel a bar­langfürdő fejlesztése megkívánja, további korlátozások is várhatók. Szeptemberben részleges lezárás­sal tart nyitva a termálfürdő, ok­tóberben pedig teljes lezárás vár­ható - így a látogatás is szünetel majd. Novemberben újra kinyit néhány szekció, decemberben pe­dig fokozatosan visszaáll minden szolgáltatás. Czirákyné Nyircsák Nóra, a Selyemréti strandfürdő üzem­vezetője már a szezon elején látta, hogy behozhatatlan bevé­teli veszteséget jelent számukra az az egy hónapos rossz idő, amely a négy hónapos főszezon kezdetét jellemezte. Utólag érté­kelve a nyarat a fürdővezető el­mondta: a látogatottság 15-20 százalékkal esett, aminek oka egyrészt az időjárásban kere­sendő, másrészt egyre csökken a külföldről érkező strandolok száma. Utószezon gyakorlatilag már évek óta nincs. Még ha al­kalmas is az idő a strandolás­hoz, napozáshoz, a beiskolázás, iskolakezdés után már apad a forgalom. Kolping-születésnap. A Kolping-zászlót - s Adolf Kolping szellemét - követték az elmúlt szombaton a miskolci Szent Anna-templomban megtartott születésnapra igyekvő „családtagok”: tíz éve alakult a miskolci Szent Anna Kolping- család. Az ünnepi szentmisén elhangzott, hogy ez a csoporto­sulás valóban családként működik, együtt és egymásért. S ahogy az lenni szokott, „szaporodtak” is: dr. Láng György, az Országos Kolping Szövetség elnöke jelenlétében több új tag ve­hette át a jelvényt, amelynek viselői a szűk családjukra is nagy szeretettel odafigyelő jó szakemberek és jó keresztények szeretnének lenni. Fotó: Dobos Klára Új helyén avatták a „Csupros Mária” szobrot Az egy évszázada az egyházi léte­sítmény mellett álló alkotást felújították, egyszersmind né­hány méterrel odébb is helyez­ték. Most már nem a templom előtti járdán, hanem az útkeresz­teződés közepén lévő szigeten - a történészi vélemény szerint tulaj­donképpeni eredeti helyén - he­lyezkedik el. Az eredeti tervek szerint az avatás időpontja au­gusztus 15. lett volna, ám az átadás késett - most szombatig. A hétmilliós forintos restau­rálást a katolikus egyház szor­galmazta, annak ellenére, hogy annak idején éppen azért tették el a „Csupros Mária” néven is­mert szobrot az útról, mert for­galmi akadályt jelentett. Ez ma nem okozott gondot az illetéke­seknek: az elképzelést az önkor­mányzat is felkarolta. A szom­bati avatáson Seregély István egri érsek mellett Kobold Tamás polgármester is jelen volt. Miskolc (ÉM - BAL) - Átadták a mindszenti templom előtti, felújí­tott és áthelyezett Mária-szobrot. A szoboravatón dr. Dobrossy István levéltárigazgató is be­szédet mondott Fotó: Vajda János

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom