Észak-Magyarország, 2001. augusztus (57. évfolyam, 178-203. szám)

2001-08-17 / 192. szám

2001. augusztus 17., péntek ÉSZM-MtfKjüLlUG # Aktuális 3 Miskolci Nyári Vásár: közelebb a fogyasztóhoz Miskolc (ÉM) - Ma délután 5 órakor nyí­lik meg a Miskolci Nyári Vásár, a fo­gyasztói javak vására a városi sportcsar­nokban. A „Közelebb a fogyasztóhoz” szlogen jegyében azzal a céllal, hogy a gyártó és fogyasztó, illetve a kereskedő és a vevő közötti közvetlen kapcsolatot kialakítsa, erősítse. Az augusztus 20-ig nyitva tartó vásáron hazai és külföldi vállalatok, vállalkozók mutatják be termékeiket, szolgáltatásai­kat. Az érdeklődőknek - a kiállított termé­kek megtekintésén túl - lesz lehetőségük leülni például a bank képviselőjével, a vá­rosban működő nagyüzem szakemberei­vel, illetve a saját készítésű termékeit áru­sító kisiparossal. A vélemény, a felmerülő igények megbeszélése jelentősen hozzájá­rulhat a termékek és szolgáltatások köré­nek bővítéséhez - állítják a szervezők. A vásár szombaton, vasárnap és hétfőn délelőtt 10-től este 7 óráig tart nyitva. A vásár idején sport- és divatbemutatók is szórakoztatják a látogatókat. A belépés díjtalan! Fotós múlt. Megnyílt tegnap dél­után a Miskolci Fotóklub Egyesület 50 éves jubileumi fotókiállítása a Miskolci Galériában. A kiállítást Tarczai Béla, a klub alapító tagja ajánlotta az érdeklődők figyelmébe. A feket-fehér és színes fotók­ból álló tárlat szeptember 15-ig tekinthető meg. Fotó: Farkas Maya Szupergépek: kihívások már vannak Miskolc (ÉM - BGO) - A világ leggyor­sabb számítógépe, az IBM ASCI White nevű komputere másodpercenként 12,3 billió műveletre képes. Ezzel a gyorsa­sággal atomrobbanások szimulációjára is képes, amellyel a nukleáris fegyverek öregedését képesek vizsgálni. Mint ezzel kapcsolat­ban dr. Vadász Dénes, a Miskolci Egyetem Általános Informati­kai Tanszékének ve­zetője (felvételünkön) elmondta: az ilyen nagy sebességű gépek számos célra alkal­mazhatók, például egyes meteorológiai jelenségek vizsgálatá­ra, de akár arra is, hogy szimulációs mo­dellt készítsenek, milyen lesz a világegye­tem 10 millió év múlva, de ugyanúgy hasz: nálni tudják a biokémikusok is. Kérdésünkre, hogy vajon előbb szület­nek-e meg a nagy feladatok, amelyekhez gépeket készítenek, vagy egy-egy számí­tástechnikai csúcsteljesítmény kereteit töltik-e meg később feladatokkal, a tan­székvezető hangsúlyozta: a kihívások, az algoritmusok általában már megvannak, a gépeket már egy-egy célra alkotják meg. Annak, hogy egy gép milyen gyors, a fizi­ka szabályai szabhatnak határt. A kérdés az, hogy egy processzor milyen frekven­cián működik és hány műveletet tud egyetlen másodperc alatt elvégezni. Eh­hez párhuzamos algoritmusok kellenek, a párhuzamosítással a teljesítmény nő. Bár a számok lenyűgözők, az ember agyához képest még mindig elmarad ezek­nek a szuperszámítógépeknek a teljesít­ménye. Ezek a hatalmas komputerek bi­zonyos egyszerű műveleteket nagyon gyorsan képesek elvégezni, de a problé­mák megoldására még képtelenek - hall­hattuk. Kultúrértékek a globalizáció korában A fiatal nemzedék díjazásával fejeződött be a 29. Tokaji írótábor Az írótábor díjazottja: Oravecz Péter (jobbra) Fotó: Bujdos Tibor Tokaj (ÉM - Hl) - Széchenyi István szobrának megkoszo­rúzásával és a kuratórium dí­jának átadásával ért véget tegnap a 29. Tokaji írótábor. A tanácskozás lezárultával Székelyhídi Ágoston, a Tokaji írótábor Egyesület kuratóriumá­nak elnöke adott összegzést la­punknak.- A Tokaji írótábor magát nem tudományos, hanem vita- műhelyként határozza meg. Olyan gondolatokat tűz napi­rendre, amelyek szükségessé te­szik a vitát. Az idei tanácskozás a Magyarság és Európa címet választotta. A három nap alatt erről, valamint Németh László életművéről beszélgettünk, mondtuk el nézeteinket. Németh László, akinek most ünnepeljük születése centenáriumát, maga is foglalkozott Magyarország és Európa viszonyával. Az írótá­borban 9 ország 27 írója, költője, irodalomtörténésze, kritikusa, esztétája, újságírója mondta el a véleményét. A végkövetkeztetés úgy fogalmazható meg: a globalizáció korszakában azon kell munkálkodni, hogy a kultú­ra értéke megmaradjon. Erre fi­gyelmeztet Németh László élet­műve és itt, a 21. század elején saját korunk is - fogalmazott Székelyhídi Ágoston. A kuratórium elnöke a jövő évi rendezvényről szólva el­mondta: egy év múlva saját sze­repüket teszik mérlegre. A 30., jubileumi Tokaji írótábor 2002- es jelmondata intézmény, szel­lem, távlat lesz. A tábor résztvevői tegnap a zárótanácskozás után megko­szorúzták Széchenyi István szobrát, amely a nevét viselő kollégium előtt áll. Déváid Ist­ván, a Tokaji Ferenc Gimná­zium igazgatója ünnepi beszé­dében kiemelte: a reformkor legnagyobb magyarjának nevét viselő kollégium első lakói, egy évtizede éppen az írótábor résztvevői voltak. Amikor elha­tározták, hogy Széchenyinek szobrot állítanak, ezzel azt is ki kívánták fejezni, hogy a város­ban tanuló ifjúságot az ő szelle­mében nevelik. Miután a társadalmi szerveze­tek és intézmények elhelyezték a szobor talapzatán koszorúikat, Székelyhídi Ágoston átadta a kuratórium díját, a hagyomá­nyokat követve most is egy fia­tal tehetségnek, Oravecz Péter költőnek.- Oravecz Péter felszabadult, derűs, játékos hangon fogalmaz meg üzenet értékű gondolatokat - méltatta a díjazottat, volt diákját Tarján Tamás irodalom- történész. Az iskolai sikerektől a sikeres iskoláig Tegnap nyitotta meg kapuit kilencedik alkalommal a Nyári Pedagógiai Tábor Miskolc (ÉM - KHE) - Nyári pedagógiai tábor kezdődött tegnap Miskolcon. A szom­batig tartó tanácskozás fő témája: Siker az iskolában - sikeres iskola. A szervezők szándéka segíteni abban, hogy az iskola ne kudarcok, hanem sikerek sorozata le­gyen az ifjúság számára. A IX. Nyári Pedagógiai Tábort a regionális szerveződésű Alko­tó Pedagógusok és Nevelőintéz­mények Egyesületének tagszer­vezeteként működő miskolci Széchenyi István Általános Is: kola és a Miskolci Alapfokú Ok­tatási Intézmények Igazgatói Egyesülete szervezte. Ez utóbbi egyesület elnökével, Kascsák Ferenccel beszélgettünk a tá­bornyitás előtt. Kascsák Ferenc elmondta: az eseményre 55 résztvevőt várnak Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bi- har, Szabolcs-Szatmár-Bereg me­gyéből, valamint Erdélyből és Felvidékről. Főleg intézményve­zetők érkeznek, akik elegendő is­Kascsák Ferenc meretet szerezhetnek itt a három nap alatt ahhoz, hogy a jövő hé­ten készülő munkatervek nevelé­si céljaiba beillesszék a hallotta­kat, nagyobb figyelmet szentelje­nek a felvetődő problémáknak. Tudatosan A tanácskozás fő témája: Siker az iskolában - sikeres iskola. Mit jelent a siker az „alkotó pe­dagógusok” megfogalmazásá­ban? - tettük föl a kérdést Kascsák Ferencnek. Válaszából kiderült: a szervezők és a peda­gógiai tábor létrehozásának kö­zös célja, hogy a diákok az isko­lában töltött napjai értelmesen teljenek. Az értelmes idő két elemből adódik össze: egyrészt a közösségben kialakuló emberi kapcsolatokból, másrészt a meg­szerzett ismeretanyagból. Ennek meghatározó feltétele, hogy az iskola emberi léptékű legyen - hangsúlyozta. Ennek feltétele az iskolák autonómiájának és a gyerekek önkormányzási képes­ségének növelése. Ez utóbbi egy­ben a tanulók igényeinek na­gyobb mértékű figyelembevéte­lét jelenti. A sikeres iskola olyan intézményt feltételez, ami­ben tudatosan történnek a dol­gok, a vezetők tudatos reagálá­sából adódóan. Különbségek Az iskoláknak figyelembe kell vinniük a tanulók különbözősé­gét, melyek sokszor az eltérő családi háttérből adódik. A pe­dagógiai tábor programja ezen problémára is rávilágít - tudtuk meg az elnöktől. Előadás hallha­tó majd az etnikai kisebbséghez tartozó tanulók, a tehetséges diákok neveléséről, a roma gye­rekek konfliktusairól. Az észak-magyarországi ré­gió éppen az, amely sok kriti­kát kap amiatt, hogy a roma gyerekeket megalapozatlanul kisegítő iskolába irányítja - mutatott rá Kascsák Ferenc. A tanácskozás rávilágít arra is, hogy a roma emberek szo- ciokulturális hátterében mi az a különbség, ami az alkalmaz­kodásbeli gondokat előidézheti. Ez azért is fontos - emelte ki mert ha jobban megismerjük őket, jobban is tudjuk problé­máikat kezelni. A tanácskozás foglalkozik azzal is, hogy a kö­zépiskola mit vár el az általá­nos iskolától. Figyelni kell ar­ra, hogy ne álhumánus módon, burában neveljük a gyerekeket, hisz az a középiskolai kudarco­kat szaporítaná - mutatott rá Kascsák Ferenc. A HÉT TÉMÁJA: AUGUSZTUS 20. Kapcsolat a pillanatnyi és a történeti idővel Tokaj (ÉM - Hl) - Hogyan vélekedik az irodalomtör­ténet az ünnepi beszédek­ről? Erről kérdeztük a Toka­ji írótáborban Tarján Tamás irodalomtörténészt.- Az ünnepi beszéd önálló re­torikai műfaj. A fénykorát a 19. században, a későro­mantika idején élte. Az ünne­pi beszéd akkor jó, ha figyel az arányokra, és természete­sen a megfelelő pillanatban mondják. Lényeges az is - ele­mezte az „alapvetéseket” Tar­ján Tamás -, hogy az idővel hogyan gazdálkodik, így ne­vezhető időmérő funkciójú előadásnak is. Az időt itt két megközelítés­ben kell érteni - magyarázta. Egyrészt maga a beszéd idő­aránya, tehát hossza legyen megfelelő. Másrészt lényeges a beszédnek a történeti idővel való szoros kapcsolata. Az ünnepi beszédnek lehet önértéke is, de rangját az adja, amihez kapcsolódik. Történeti jelentősége van egyebek mellett az intézmé­nyekhez kapcsolódó beszédek­nek. Például a Magyar Tudo­mányos Akadémia történetét nem ismernénk az ünnepi be­szédek nélkül. Ha új tag kerül az akadémiára, székfoglalót tart, ha valaki távozik, búcsú­beszéd hangzik el. Ezek a be­szédek intézménytörténeti szempontból is igen nagy je­lentőséggel bírnak - értékelte, majd hozzátette: ugyanígy bár­mely intézmény életében el­hangzott ünnepi beszéd egyben beleilleszkedik az adott intéz­mény adott pillanatába, más­részt adatok tárháza, történeti dokumentum. Azonban az ün­nepi beszéd a köznapi valóság­ban sokszor elkopik. Ha nem figyel az arányokra, ha túlzot­tan elnyúlik, és ha nem tölti be időmegállító szerepét, ak­kor nem beszéd, hanem locso­gás - fogalmazott az irodalom- történész. „Magam írom a beszédeimet” Ünnepi beszédeit Kobold Ta­más, Miskolc polgármestere maga írja. Mint mondja, nemcsak köszöntőnek, de a jelennek szóló fontos üzenet­nek is szánja azokat.- Ha kisebb alkalomról van szó, például megnyitóról, általában kérek háttéranya­got, amiből felkészülhetek. A jelentős ünnepekhez kapcso­lódó beszédeket mindig ma­gam gondolom ki, magam írom és szerkesztem. Fontos­nak tartom, hogy ez így le­gyen, mivel minden szónak, gondolatnak súlya van - fo­galmazott a polgármester. - Ezért, annak ellenére, hogy általában fejből mondom a legtöbb beszédet, a nagyobb alkalmakkor, például nemze­ti ünnepek kapcsán mondan­dómat papíron is magammal viszem. Lényegesnek tartom - emelte ki -, hogy az ünnepi beszéd ne csak köszöntő, de a mának szóló üzenet is le­gyen. Az augusztus 20-i be­szédem is ilyen lesz. Alap- gondolata az, hogy az ország ezer évvel ezelőtt is hasonló problémákkal küzdött, mint ma. Természetesen a múlt nem ismétli önmagát, de a párhuzam adott: ezer éve is az Európába való beilleszke­dés folyamata zajlott. Csak akkor a katolikus egyház volt a kohéziós erő, most vi­szont az Európai Unió - fej­tette ki Kobold Tamás.

Next

/
Oldalképek
Tartalom