Észak-Magyarország, 2001. augusztus (57. évfolyam, 178-203. szám)

2001-08-15 / 190. szám

2001. augusztus 15., szerda ÉS7AK-MAGYAR0RSZÁG 4 Kultúra 8 HÍRCSOKOR • Három sziget. Három sziget az új évezred küszöbén címmel nyílik kortárs képzőművé­szeti kiállítás a sárospataki Rákóczi Mú­zeumban augusztus 17-én, pénteken dél­után 4 órától, melyet Szemadám György, festőművész-művészeti író nyit meg. A tár­lat az év végéig, december 9-ig látogathó. • Képek nagybányai szemmel. Kozma Ist­ván, nagybányai származású festőművész munkáiból nyílik kiállítás a kecskeméti Ka­tona József Emlékházban augusztus 20-án, hétfőn délelőtt fél 12-től. A kiállítást Pintér Lajos, József Attila-díjas költő nyitja meg. • Emlékpark. Ünnepélyes keretek között adják át a Karosi Régészeti Emlékparkot és Den Barsbold szoborkompozícióját au­gusztus 20-án, hétfőn délután fél 5-kor Karoson. Az ünnepi beszédet dr. Stumpf István, a Miniszterelnöki Hivatal miniszte­re mondja, az Emlékparkot dr. Révész László, a Magyar Nemzeti Múzeum főosz­tályvezetője mutatja be. Miska igazságot oszt Miskolc (ÉM - MAL) - A Miskolctapolcai Akropolisz Szabadtéri Színpad „Nyári Színházi Fesztivál” programsorozatának következő előadása a magyar operettiro­dalom egyik gyöngyszeme, a Mágnás Mis­ka, melyet a közönség augusztus 16-18. között tekinthet meg este fél 9-től (esőnap augusztus 19.). A Mágnás Miska valódi népmeséi figu­ra, aki a társadalmi rétegek közti ellenté­teket a józan eszével és talpraesettségé­vel igyekszik feloldani, igazságot oszt és keresi a boldogsághoz vezető utat. A Kovács Zsu­zsa rendezte darabban olyan kitűnő színművé­szek tűnnek fel, mint Nemcsák Károly, Szóka Júlia, Leblanc Győző, Mednyánszky Ági és maga a rendező, Kovács Zsuzsa. Nemcsák Károly _____________ Millenniumi mese Bujdos Attila A megmagyarázható és a megokolhatat- lan, a valóságos és a nehezen elképzelhető határmezsgyéjén bukkannak bemutatásra érdemes emberi sorsokra az ml Millen­niumi mesék című sorozatának alkotói. Ilyen sors az ismert színházi szakemberé, Tábori Györgyé is. Maga sem tudja - árulja el a kellemes arcú öregember -, miért éppen úgy döntött fontos pillanatai­ban, ahogy, miért választotta az írást a szállodai szakma helyett, a drámát a re­gény helyett, három nyelven dadogva ho­gyan jutott a világhírig. Az ő nézőpontjá­ból - így és ennyiben - valóban mesés e történet. Másrészt viszont maga a való­ság, hiszen élt, ahogy akart: vállalható és teljesnek tetsző életet. Az ilyen élet: mese mindazoknak, akik élnek, ahogyan lehet, mélyen tisztelve a mindennapokban a lo­gika törvényeit. Bár talán leginkább az ösztönök szép­séges sodrásáról szól, de nem a tudatos­ságot tagadja ezzel a Tábori Györgyről szóló film: olyan ember beszél hozzánk a képernyőről, aki karakteres véle­ményt építget a szakmájáról és a világ­ról, így a magyar lélekről is, mely ma­gyar lélek éppenséggel nem a hirtelen­ség rabságában vergődik. Lám - magya­rázza Tábori -, a Kossuth-nótában is er­ről a mi nagy magyar nemzeti tudatos­ságunkról éneklünk: igaz, a kormányzó megüzente, hogy elfogyott a regimentje, de csak akkor megyünk el mindnyájan, ha még egyszer azt üzeni (biztos, ami biztos)... Csendes derű ez, korokon áttet­sző mosoly, afféle shakespeare-inek mondott dramaturgia, amelyben a tragi­kus fordulatot rendre vidám jelenetnek kell követnie. Tetszetős, hogy miközben a Tábori­portré készítői (rendező: Réczei Tamás, forgatókönyv: Forgách András - Ezüstha­jó produkció) a főleg Németországban is­mertté lett alkotóval kapcsolatban felkap­ják a nemzeti szálat, de nem ebből akar­ják megszőni a sikertörténet szövetét. És ez így is van rendjén: egyéni a teljesít­mény, általános a tanulság: így is lehet, még ha nem is tudjuk pontosan, miért. Kun László és a drámaíró hitbéli kettősége Miskolc (ÉM - MG) - Önma­gáról is vall Tóth-Máthé Mik­lós Tűz és kereszt című drá­májában, amelyet augusztus 17-én este láthatnak az ér­deklődők a diósgyőri vár­színpadon. A tiszalúci születésű - 1999-ben a település díszpolgárává választott - színészből lett író történelmi tárgyú műveit eddig családi „öröksége” határozta meg: édes­apja református lelkész volt, anyai ágon felmenői közül töb­ben választották hivatásul a prédikátorságot, s így alkotásai­nak középpontjában a magyar protestáns múlt állt. Tűz és ke­reszt című drámája IV. (Kun) Lászlóról szól, ám a középkorba vezető mű problematikája ugyan­az, mint korábbi történelmi tár­gyú műveié: a hit kérdése. V. István fiának sorsát megha­...................... A mélységes keresztény­ség az, ami meghatá­rozza az életemet, de a pogány bennem is bennem van. Tóth-Máthé Miklós .......................................................... Jelenet az előadásból Fotó: Vasile Gheorghe tározta származásának kettősége: keresztény királyfinak kijáró ud­vari neveltetésben részesült, de a kun anyai gyökerek sem eresztet­ték. Melyik hit az igazi? S melyik az a nép, amelyet vállalnia kell? - vívódik a főhős, akinek identi­táskeresésében személyes kérdé­seket is boncolgat az író:- A mélységes kereszténység az, ami végső soron meghatároz­za életemét, ezzel együtt mégis ki merem mondani - amint ez a drámában is rendkívül élesen jelentkező kérdés -, a pogány bennem is bennem van. A színdarabot a nagyváradi színház jubileumi drámapályá­zatának győztes műveként ta­valy októberben mutatták be. Á nagyváradi előadás két „kulcsfigurája” nem most talál­kozott először Tóth-Máthé Miklós írói világával: a produkció rende­zője, Gáli László korábban Debre­cenben vitte színre a szerző A fe­kete ember című színdarabját, a Kun Lászlót megformáló Med- gyesfalvy Sándor pedig a Méliusz című drámája címszerepét alakí­totta néhány évvel ezelőtt. Mel­lettük fontos szerephez jutott X. Diósgyőri Várszínházi Esték Augusztus 15., szerda este fél 9 Sütő András: Káin és Ábel Kassai Thália Színház Augusztus 16., csütörtök este fél 9 Heltai Jenő: A néma levente Kassai Thália Színház Augusztus 17., péntek este fél 9 Tóth-Máté Miklós: Tűz és kereszt Nagyváradi Állami Színház Szigligeti Társulata Augusztus 18., szombat este fél 9 Csokonai Vitéz Mihály: Dorottya Beregszászi Illyés Gyula Ma­gyar Nemzeti Színház Augusztus 19., vasárnap este fél 9 Rideg Sándor: Indul a bakter- ház Komáromi Jókai Színház még az előadásban többek közt Firtos Edit, Fábián Enikő, Némethy Zsuzsa, Hajdú Géza. Újra divatba lehetne hozni a könyvet? Az oktatási tárca az ideit az olvasás éveként tartja számon Miskolc (ÉM - CsÁ) - Olva­sunk. Sajnos egyre keveseb­bet. A romló statisztikák mi­att az Oktatási Minisztérium 2001-et az olvasás éveként je­lölte meg.- A könyv. Jelentősége van, ki­nek adom kölcsön, kitől kaptam ajándékba. S bár egy-egy kötet új­ra megvásárolható, mégis ragasz­kodunk ahhoz a példányhoz, amely elsőként nyitott fel nekünk egy ismeretlen világot - mondta Pokomi Zoltán volt oktatási mi­niszter az olvasás éve ünnepélyes megnyitóján. A könyvszakma leg­nagyobb éves seregszemléjéhez, a könyvhéthez kapcsolódóan indult útjára az egy évig tartó program. Az idei esztendő folyamatos programokat ígér, az ország szin­te minden nagyvárosában kultu­rális rendezvényekkel. Az a kö­zös bennünk, hogy mind az olva­sás divatba hozását célozzák. Július 24-től számítógéppel és műholdas, internetes technoló­giával felszerelt kamion járja az országot, megadva a lehetőséget a kistelepülések lakóinak, egy- egy személyes vagy éppen inter­netes író-olvasó találkozón való részvételre. A rendezők várják a különböző települések jelentke­zését. A programok kiterjednek a gyűjtésekre is. E cél jegyében augusztus végén a könyvszakma szereplői szerveznek nagyszabá­sú könyvgyűjtő akciót. Szintén e céllal decemberben megrendezik a százéves hagyományra visszate­kintő karácsonyi könyvvásárt. Az olvasó olvasó Fotó: Ádám Jónos Több író - több olvasó? Könyvtárakban is érdeklőd­tünk: mit kívánnak tenni a kampányévben az olvasás nép­szerűsítéséért. Mint hallottuk: a szokásosnál nagyobb szám­ban terveznek író-olvasó talál­kozókat, rendhagyó - könyvtá­ri - irodalomórákat. Megemlí­tették: szerencsésebb lett volna, ha a szakkormányzat pénzt is ad, mondjuk a könyvtárak bő­vítésére. Kedvezmények Hogyan készülnek erre az évre a könyvforgalmazók? A miskol­ci Fókusz Könyváruház igazga­tója, Kázsmér Veronika elmond­ta: náluk folyamatos akciókkal várják a könyvbarátokat. Lehetősége az áruháznak, hogy ha egy lelkes pedagógus felkeresi őket, otthont adnak rendhagyó irodalomóráknak is.- Az olvasás éve sajnos nem kapott akkor hírverést, ami ko­molyabb változást idézett vol­na elő a vásárlókban. Komo­lyabb marketingre lett volna szükség, hogy elérje azt a hatá­sát, amiért a kezdeményezés megszületett - folytatja Kázs­mér Veronika. A Kazinczy könyvesbolt ve­zetője, Szabó Lajosné elmond­ta, hogy nagy mértékben gátol­ja a programot, hogy az olva­sásban az egyik legérdekeltebb réteg, a diákság nyári szünet miatt „elérhetetlen”.- Azonban nyitottak vagyunk az olyan akciókra, amelyek az oktatási intézmények könyvtá­rának bővítését segítik. A vá­sárlás mennyiségétől függetle­nül 15 százalékos kedvezményt biztosítunk minden vásárlónk­nak - mondta Szabó Lajosné. C sak az iskolai kötelező olvasmányokat olva­som. Legutóbb a Szigeti veszedelem volt a kezem­ben. Ennek a könyvnek a mondanivalója nagyon tetszett. Évente nagyjából 9-10 könyvet olvasok, ezek jellege nagyon vegyes. Szeretem a szépirodalmat, csakúgy mint a szakköny­veket. A kedvenc íróm Szabó Lőrinc. Folyóirato­kat viszonylag gyakrab­ban lapozgatok, ezekre többet áldozok. Bari Ágnes (16), tanuló miket a suliban megadnak a tanárok, azokat szoktam olvasni. De nagyon sok van kö­zöttük, amelyik nem tet­szik, unalmas. Évente 7-9 könyv fordul meg a ke­zemben. Persze ez év­szaktól is nagymértékben függ. Én például télen sokkal szívesebben olva­sok. Venni nem nagyon szoktam, egyrészt mert drágának tartom, más­részt szívesebben áldozok másra. Kós Éva (15), tanuló N em szoktam olvasni. Általános és középis­kolás koromban is csak a kötelezőket forgattam, azokat sem gyakran. Azt hiszen ötödikes koromban volt utoljára könyv a ke­zemben. Nem is szoktam rá áldozni, én is nyolcadi­kos koromban kaptam legutóbb könyvet ajándék­ba. Ha olvasok, inkább a magazinokat lapozgatom. Előfizetői vagyunk az Északnak, és a Storyt is rendszeresen megveszem. Hajkó Edina (19), tanuló M ost a Légió mindha­lálig című könyvet olvasom. Szeretem a kato­nai, kalandos könyveket. De jobban illik rám a mindenevő jelző, a szép- irodalmi és szakkönyve­ket is egyaránt „beterme­lem”. Kedvenc íróm és költőm sincs. Az két kü­lön fogalom, hogy meny­nyit költők és mennyit szeretnék könyvre költeni évente. Előbbi 2-3 ezer fo­rint, utóbbi 10 ezer forint között mozog. Sajnos. Ambruzs Henrik (25), esztergályos N em is tudom, mikor volt a kezemben könyv. Bár ifjúkoromban sem voltam könyvmoly, de azért volt sajátos han­gulata, ami bizony néha nagyon hiányzik. A nap 24 órából áll. Nincs időm. Ott a munka, menni kell. Esténként annak is örü­lök, hogy a végigrobotolt nap után egy újságot a ke­zembe vehetek. Az vi­szont nyugtalanít, hogy a gyerekeim kezében sem látok sűrűn könyvet. Fegyverneki János (47), villanyszerelő

Next

/
Oldalképek
Tartalom